LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (5330)
Kpkf. VI. 37.576/2000/4. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix jogtanácsos által képviselt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent I. tér 7.) felperesnek a dr. Farkas Gyöngyi jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2000. február 21-én kelt 13.K.42.275/1999/2. számú végzése ellen a felperes részéről 3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés elbírálása során az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
VÉGZÉS-t:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Ez ellen a végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperes D.264/13/1999. sz. határozatát a felperesnek 1999. december 1-jén kézbesítették.
A felperes önkormányzati közgyűlése 1999. december 16-án tartott ülésén hozott 859/1999. számú határozatában utasította a jegyzőt, hogy az alperes határozata ellen nyújtson be keresetet a Fővárosi Bírósághoz.
A felperes keresetlevelét ajánlott küldeményként 1999. december 18-án adta postára. A keresetlevéllel egyidejűleg igazolási kérelmet is benyújtott a keresetindítási határidő elmulasztása miatt, hivatkozással arra, hogy a perindításról az önkormányzati közgyűlésnek kellett döntést hoznia, amely pedig az alperesi határozat kézbesítését követően először 1999. december 16-án ülésezett.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes igazolási kérelmét és keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolása szerint a keresetindítási határidő betartását az önkormányzat ügymenetében biztosítani kell, a testületi ülés összehívásával való késlekedés a mulasztás kimentésének igazolására nem elfogadható indok.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az igazolási kérelemnek való helyt adást kért. Előadta, hogy a jelentős számú előzetes bizottsági véleményezéssel tárgyalt napirend miatt az önkormányzat ülését előbbre hozni nem lehetett, és a rendelkezésre álló rövid határidőben rendkívüli ülés összehívására sem volt mód.
A felperes a Legfelsőbb Bíróság felhívására közölte, hogy a közbeszerzési eljárással érintett beruházással kapcsolatos döntések meghozatala az önkormányzat közgyűlésének hatáskörébe tartozik, ezért a kereset benyújtásáról a polgármester önállóan nem dönthetett.
Az alperes észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyására tett indítványt. A fellebbezés nem alapos.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 90. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a bizottsághoz.
A Pp. 105. § (1) bekezdése szerint a fé1 az elmulasztott perbeli cselekményt – ha a törvény másként nem rendelkezik – többé hatályosan nem teljesítheti.
A Pp. 106. § (1) bekezdése kimondja: ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei – az alábbi eseteket kivéve – igazolással orvosolhatók.
A Pp. 107. § (2) bekezdése szerint az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperesi fellebbezésben előadottak a keresetindítási határidő felperes általi elmulasztásának vétlenségét nem támasztják alá.
A felperes által hivatkozott közgyűlési határozatok egyértelműen nem írják elő, hogy az alperes határozata elleni perindításról a felperesi önkormányzat közgyűlésének kell döntenie.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (1) bekezdésében írtak szerint a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviseleti jog általános tartalmát a Ptk. 219. § (1) bekezdése úgy összegzi, hogy más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni. A polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre tekintetében az 1991. évi XX. törvény 139. § (1) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a polgármester a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat.
Ellentétes tartalmú szervezeti és működési szabályzati rendelkezés, illetve önkormányzati közgyűlési határozat hiányában tehát a felperes törvényes képviselője – a polgármester – a felperes nevében önállóan is tehet jognyilatkozatot, azaz az alperes határozata ellen közgyűlési döntés nélkül is nyújthat be keresetlevelet.
Ezt támasztja alá a felperes Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1999. (IV. 22.) Önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdés d) pontja, amely általános jelleggel a polgármester feladatává teszi az önkormányzat képviseletét.
Az Ötv. 12. § (1) bekezdésére figyelemmel pedig a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására is sor kerülhetett volna, amennyiben a felperes a perindítás kérdését a közgyűlésen kívánta megtárgyalni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alkalmazásával a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A bíróság az eredménytelenül fellebbező felperes illetékfizetésére történő kötelezését személyes illetékmentessége alapján mellőzte.
Budapest, 2000. június 15.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k. Dr. Darák Péter s. k.
tanácselnök előadó bíró
Dr. Csiby Attila s. k.
bíró
