KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5447)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.204/13/2000
Tárgy: A Thermo-System Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Operettszínház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Bélik Mihály ügyvéd (2800 Tatabánya, Komáromi u. 19.) által képviselt Thermo System Kft. (2800 Tatabánya, Dankó P. u. 17/A, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet dr. Németh Gabriella ügyvéd (1067 Budapest, Teréz krt. 19.) által képviselt Budapesti Operettszínház (1065 Budapest, Nagymező u. 17.) a színház rekonstrukciója keretében a klímarendszer hűtőgépének beszerzése és üzembe helyezése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve; de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K.É. 2000. március 8-án megjelent 10. számában a Budapesti Operettszínház rekonstrukciója keretében a klímarendszer hűtőgépének beszerzésére és üzembe helyezésére. A közbeszerzési eljárás lefolytatására a Foyer Bt. részére adott megbízást.
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő meghatározta a szállítandó hűtőgépek és a kondenzátorok műszaki paramétereit, valamint a részletes ajánlattételi feltételeket. Ez utóbbiban – többek között – előírta az ajánlatok kötelező tartalmi részeit. Az ajánlathoz kétfajta szerződéstervezetet kellett csatolni:
Az ajánlatkérő által készített szerződéstervezetet kitöltve, a dokumentáció 3. pontja alapján az abban foglaltaktól való eltérést, változtatást ajánlattevőnek véleményeltérési nyilatkozatban kellett rögzítenie. A tervezet 12 hónapos jótállási kötelezettségvállalást írt elő.
A 2. sz. előszerződés-tervezetet a szerviz szolgáltatásról. Ebben nyilatkozni kellett arra nézve, hogy ajánlattevő a hiba kijavításának megkezdését hány órán belül vállalja, melyek a szervizszolgáltatás feltételei (költségei), és milyen időszakra vállalja ajánlattevő az alkatrészellátást (min. 5 év).
Ajánlatkérő február 27-én helyszíni bejárást és tervezői konzultációt tartott. Itt egy feltett kérdésre adott válaszában közölte, hogy a hűtőgép indítási maximális áramfelvételére vonatkozó elvárása 250 A. A bejárásról készült jegyzőkönyvhöz részletes műszaki értékeket tartalmazó összehasonlító táblázatot csatolt, melyben meghatározta azokat a felső és alsó értékeket, amit a szállítandó berendezésektől elvárt, pl. névleges teljesítmény, hűtővíz előremenő és visszatérő hőmérséklet, elhelyezési terület, hangnyomásszint stb. Közölte, hogy ezen táblázatot kitöltött módon csatolni kell az ajánlathoz.
Az ajánlattételi határidőre, április 18-ra a kérelmező, az Aerotechnika Kft, a Klíma-Szala Rt., a Scorpió Kft. ajánlata és a CLH Kft. két változatban benyújtott ajánlata érkezett ajánlatkérőhöz.
Ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során megállapította, hogy a kérelmező és az Aerotechnika Kft. ajánlatához csatolt előszerződés nem tartalmazta az alkatrészellátás időszakára vonatkozó nyilatkozatot, valamint a CLH Kft. egyik ajánlati változata szerinti berendezés műszaki paraméterei közül a hangnyomásszint értéke nem felel meg a dokumentációban szereplő előírásnak, ezen indokokkal a három ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, e tényről a május 12-én kelt levelével a három ajánlattevőt értesítette.
A 2000. május 18-án tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a CLH Kft. "A" változatú ajánlatát hirdette ki nyertesnek, a szerződést június 2-án megkötötte.
Kérelmező május 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Előadta, hogy ajánlatkérő döntését nem tartja jogszerűnek, mert az ajánlathoz csatolt előszerződés-tervezetben rögzítette, hogy az abban nem szabályozott kérdésekre a vállalkozási szerződésekre vonatkozó mindenkori jogszabályok, illetve a Ptk. rendelkezései az irányadók. Ebből pedig az következik, hogy ajánlatkérőnek a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátására és javító szolgáltatására vonatkozó 35/1978. (VII. 6.) Mt. rendelet szabályai figyelembevételével kellett volna ajánlatát elbírálnia, melynek 3. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz az alkatrész-utánpótlás időtartamára.
Kifogásolta az érvénytelenné nyilvánítás közlésének módját is.
Kérte a jogsértés megállapítását és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. A május 26-án kelt kiegészítő kérelmében előadta, hogy az általa vállalt 8 éves alkatrész-utánpótlási időtartam jóval meghaladja a jogszabályban előírt 5 évet, így ezen bírálati részszempontra 10 pontot kellett volna kapnia.
Ajánlatkérő a június 9-én és június 13-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, közölte, hogy eljárása jogszerű volt. Előadta, hogy kérelmező nem tett nyilatkozatot az alkatrész-utánpótlás időtartamára nézve, a jogszabályi hivatkozás nem pótolja a szerződéses kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei és nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Ezen előírással összhangban rendelkezik úgy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő a kérelmezőhöz május 12-én írt és kérelmező által május 17-én átvett levelében a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy az ajánlat részét képező előszerződés-tervezetben ajánlatkérő nem nyilatkozik az alkatrész-utánpótlás időtartamára nézve. Ezzel az indokkal szemben kérelmező arra hivatkozott, hogy e nyilatkozatot pótolta az előszerződés-tervezetben foglalt azon kitétel, hogy a "szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, ill. a vállalkozási szerződésekre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok az irányadók."
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését, mert a Kbt. fenti hivatkozott 43. § (1) bekezdésének második mondata kifejezett nyilatkozatot kíván meg az ajánlattevőtől a szerződés feltételeire nézve. A kifejezett nyilatkozattal nem egyenértékű egy adott jogszabályra való hivatkozás. A jogszabályok – így pl. a kérelmező által hivatkozott, a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6.) Mt. rendelet is – a már létrejött szerződéssel kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre vonatkoznak, azaz a jogszabályi előírások csak akkor válnak irányadóvá adott felek adott jogviszonyára, ha közöttük a szerződés már létrejött. A Ptk. 205. § (2) bekezdése szerint a "szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Ajánlatkérő azáltal, hogy az ajánlati dokumentációban előírta az alkatrész-utánpótlási időtartam megadását, a szerződés lényeges tartalmi elemének minősítette ezt a szerződéses feltételt, ezért a szerződés létrejöttéhez ebben a kérdésben a feleknek kifejezetten meg kellett volna állapodniuk.
A megállapodás a kérelmező nyilatkozata hiányában nem jött létre, így a kérelmező által hivatkozott jogszabály nem vált jogviszonyukat szabályozó tartalmi elemmé, a szerződés egyik feltételeként a jogszabályban foglaltakra tehát kérelmező nem hivatkozhat.
Ajánlatkérő a február 27-én tartott konzultáción – az ajánlati dokumentációban foglalt műszaki követelmények kiegészítéseként – közölte, hogy a hűtőgép indítási áramfelvételének 250 A-nak kell lennie. A kérelmező által ajánlott hűtőgép indítási áramfelvétele ezzel szemben 394 A, így a kérelmező ajánlata ezen okból is érvénytelen.
A fentiekben rögzítettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A kérelmező a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson az ajánlatkérő döntés közlésével kapcsolatos kifogását akként pontosította, hogy azért tartja szabálytalannak a közlést, mert az azt tartalmazó levelet ajánlatkérő igazgatója írta alá, holott az ajánlati felhívásban a Foyer Bt.-t bízta meg a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező kifogását, mert az eljárás lefolytatásával való megbízás nem jelenti a döntési jogkör átruházását, az eljárást lezáró döntést az ajánlatkérőnek kellett meghoznia. A döntés meghozatalára való jogosultsághoz képest pedig másodlagos kérdés, hogy a döntést maga az ajánlatkérő vagy megbízottja közli az ajánlattevőkkel.
A Döntőbizottság észlelte, hogy ajánlatkérő a gyártmánykatalógus adatai alapján végzett számítással 261 A-ként tüntette fel a nyertes ajánlatban megajánlott hűtőgép indítási áramfelvételét. Miután ez a műszaki paraméter meghaladja az ajánlatkérő által előírt 250 A-t, a Döntőbizottság nyilatkozattételre hívta fel ajánlatkérőt a nyertes ajánlat érvényessége tárgyában. Ajánlatkérő június 27-én kelt beadványához csatolta a Kovács Pál és Társa Mérnökiroda Kft. által készített szakvéleményt, melyben számítással igazolta, hogy a többkompresszoros hűtőgép egy kompresszorának (a gép belső automatikájával biztosítottan egyszerre csak egy indul) indítási árama 212,4 A, mely érték alatta van az ajánlatkérő által előírt maximumértéknek. A Döntőbizottság elfogadva a szakvéleményben közölteket, nem állapította meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. július 4.
Dr. Csitkei Mária s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bakonyi Dolli s. k.
közbeszerzési biztos
