KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5448)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.210/10/2000
Tárgy: STRABAG Rt. jogorvoslati kérelme a Balatonfüredi Állami Szívkórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A STRABAG Rt. (9300 Csorna, Erzsébet királyné út 1., a továbbiakban: kérelmező) Balatonfüredi Állami Szívkórház (8230 Balatonfüred, Gyógy tér 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Balatonfüredi Állami Szívkórház rekonstrukciója keretében az A–B épületének és az öszszekötő folyosó külső falainak hőszigetelése és külső nyílászárók cseréje, valamint az épületegyüttes fűtésszabályozása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdését, míg ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a 2000. június 20-án megtartott nyilvános tárgyaláson előadott szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2000. március 22-én megjelent K. É.-ben nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívást tett közzé a Balatonfüredi Állami Szívkórház rekonstrukciója keretében az A–B épületének és az összekötő folyosó külső falainak hőszigetelése és külső nyílászárók cseréje, valamint az épületegyüttes fűtésszabályozása tárgyában.
A beszerzés műszaki specifikációit az ajánlati dokumentáció tartalmazta. Az ajánlatkérő biztosította a rész-, illetve többváltozatú ajánlattételt. Az ajánlati felhívása 11. pontjában a következő módon határozta meg az alkalmasság vizsgálatára kért adatokat, illetve az alkalmatlanná minősítés szempontjait:
11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság:
– Az ajánlattevő számlavezető pénzügyintézménytől származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozata az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti az ajánlattevő számláját,
– ajánlattevő hitel- és fizetőképessége,
– az ajánlattevő számláján az utóbbi egy évben sorban állás volt-e.
– ajánlattevő 30 napnál nem régebbi folyószámla-kivonata.
– Az 1996., 1997. és 1998. évi mérlegek és eredménykimutatások benyújtása (ha auditálás történt, azzal együtt).
– Az alábbi cégokmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített példánya:
– 30 napnál nem régebbi cégkivonat,
– a cégjegyzésre jogosult személy(ek) aláírási címpéldánya,
– el nem bírált változásbejegyzési kérelem cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott példánya.
– A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hatósági igazolások.
– A Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok.
Műszaki alkalmasság:
– Előző 3 év legjelentősebb, a közbeszerzési tárgyával azonos vagy hasonló, ajánlattevő által üzemelő kórház területén végzett építésszerelési munkáinak ismertetése (ellenszolgáltatás összege, átadási jegyzőkönyvek).
– Ajánlattevő műszaki és technikai felszereltségének ismertetése, leinformálható fizikai állomány meglétének igazolása.
– Saját kivitelezői létszám megjelölése.
b) Az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
– 1998. évben számláján sorban állás volt,
– felsorolt referenciák között nincs legalább egy, a kórház területén végzett azonos vagy hasonló építési-szerelési munka, melynek értéke eléri a 25 millió forintot,
– 1998. évi mérlege vesztesége.
A felhívás 13. pontja az alábbiak szerint tartalmazta az ajánlatok elbírálására vonatkozó előírásokat, eszerint az ajánlatok elbírálásának szempontja: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A fentiekre figyelemmel rögzítette ajánlatkérő az elbírálási szempontokat a következők szerint:
elbírálási szempontok súlyszám
műszaki tartalom 10
ajánlati ár 8
határidő 6
szerződéses feltételek 4
A részszempontok tartalmi elemei értékelése során adható pontszámot 1–20-ig jelölte meg minden részszempont esetén.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában az alábbi szerződési feltételeket határozta meg:
– Az ajánlattevőnek ajánlatához tételes költségvetést kell mellékelni, és az ajánlatát cégszerűen aláírt szerződéshez a költségvetés főösszesítőjével összhangban lévő, műszaki, pénzügyi és időbeli ütemezést kell mellékelni, ütemenként önállóan (nem göngyölve), munkanemenként százalékos mértékben meghatározva és 10%-ra kerekítve.
– Ajánlati feltétel legalább 1 évi jótállás, napi 0,01% késedelmi; 10% meghiúsulási kötbér és 5%-os jótállási fedezet vállalása. A kötbér és a fedezetek alapja a vállalkozási szerződés nettó végösszege. A jótállási fedezet vállalása. A kötbér és a fedezetek alapja a vállalkozási szerződés nettó végösszege. A jótállási fedezet biztosítása történhet részszámla összegéből történő visszatartással vagy bankgarancia formájában. A jóteljesítési fedezetnek legalább a tényleges teljesítés követő 30 napig kell érvényben lennie.
Az ajánlatkérő továbbá a felhívás 4. pontjában meghatározta a teljesítési határidőt és 2000. november 30-át jelölt meg, de egyben jelezte, hogy rövidebb határidőt is elfogad.
A dokumentáció a műszaki előírásokon kívül tartalmazott egy generálvállalkozói szerződéstervezetet is.
Ajánlatkérő meghatározta a kért munkák mennyiségi mutatóit is, költségvetést és főösszesítőt mellékelt. A szerződéstervezetben a felhívásban is előírt feltételek szerepeltek, ezeknél kedvezőbbeket viszont vállalhattak az ajánlattevők.
A dokumentációt 16-án vásárolták meg. Ajánlatkérő 2000. április 3-án helyszíni konzultációt tartott, ennek emlékeztetőjét minden érdekeltnek megküldte.
A 2000. május 2-i határidőig 9 ajánlat érkezett a következő ajánlattevőktől: BIN Kft., FORBORAMA Rt., Alba Regia Rt., DOR Kft., ZÁÉV Rt., AGILIS Kft., TAKÉP Kft., HIDROSTOP Kft. és kérelmező.
Az ajánlatok bontását követően hiánypótlásra lehetőséget adott az ajánlatkérő 2000. május 5-i határidőig, a nyertes ajánlattevő ajánlatában hiányokat nem észlelt, így őt nem hívta fel hiánypótlásra.
Ezt követően ajánlatkérő értékelte az ajánlatokat, az alkalmasság vizsgálata során minden ajánlattevőt megfelelőnek talált, valamint érvénytelennek tekintette a FORBORAMA Rt. ajánlatát.
A négyfős szakértői bizottság 2000. május 22-én nyertesként a BIN Kft.-t javasolta 264 ponttal, míg a következő legkedvezőbb ajánlattevő 222 ponttal a kérelmezőt javasolta a döntést hozó főigazgató főorvos számára, aki ugyanezen a napon határozatot hozott a fenti javaslat elfogadásáról.
A nyilvános eredményhirdetésre 2000. május 24-én került sor, ahol ezen fenti döntését ajánlatkérő kihirdette, és egyúttal átadta a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti írásbeli összegzést.
A szerződést a felek megkötötték.
A kérelmező 2000. június 1-jén nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy vizsgálja meg a nyertes kiválasztásának jogszerűségét, a nyertes alkalmasságának megállapítását. Hozzon ideiglenes intézkedést a szerződéskötés megtiltására vonatkozóan. Álláspontja szerint a felhívásban előírt értékelési szempontok alapján ő adta a legkedvezőbb ajánlatot, míg a nyertes BIN Kft. alkalmatlan a szerződés teljesítésére, az általa megajánlott teljesítési határidő irreális, a vállalt 10 év garancia ellenőrizhetetlen és irreális, mögöttes tartalma vitatható.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással, álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a nyertes tette, így döntése jogszerű volt.
Egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta a nyertes és a kérelmező ajánlatát abból a szempontból, hogy azok érvényesek-e, illetőleg az ajánlattevők esetében kellett-e a kizárás jogintézményét alkalmaznia ajánlatkérőnek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmaznia.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, míg az 53. § (1) bekezdése azokat az esetköröket részletezi, melyek fennálltakor az ajánlattevőt ki kell zárni az eljárásból. Mind az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, mind pedig a kizárás intézményének alkalmazása esetében a jogkövetkezmény azonos, azaz a közbeszerzési eljárás további szakaszában már nem vehet részt.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése értelmében érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Emellett az 53. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a Kbt. 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát,
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be,
c) hamis adatot szolgáltatott.
A Döntőbizottság ezen törvényi szabályok figyelembevételével megvizsgálta, hogy mi volt az ajánlatkérői kívánalom, melyet rögzített az ajánlati felhívásában és dokumentációjában, és ehhez képest a nyertes és a kérelmező milyen módon nyújtotta be ajánlatát.
A Kbt. 1999. szeptember 1-jétől hatályban lévő rendelkezése szerint az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében egy ízben az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására.
Az ajánlatkérő minden ajánlattevő számára hiánypótlást biztosított azzal, hogy megjelölte a hiányokat. Sem a nyertes, sem a kérelmező ajánlatában nem találtak olyan hiányosságot, amit pótolni kellett volna. Így ezek az ajánlattevők hiánypótlással nem éltek.
A Döntőbizottság a vizsgálata során észlelte, melyet nyertes ajánlattevő és ajánlatkérő a tárgyaláson elismert, hogy nem csatolta ajánlatához a Kbt. 46. § (4) bekezdésében előírt nyilatkozatot az elkülönített állami pénzalapokkal szembeni fizetési kötelezettsége esetleges fennállásáról. Mivel azonban az ajánlatkérő hiánytalannak tekintette az ajánlatát, így a BIN Kft.-nek nem volt módja hiánypótlás keretében az ajánlatát érvényessé tenni. Így a Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében nem biztosított nyertes ajánlattevő számára 10 napos hiánypótlási lehetőséget, és ezzel a rendelkező részben foglalt jogsértést követte el.
Ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította.
A Döntőbizottság további vizsgálatokat végzett az ajánlatok érvényessége tekintetében, szem előtt tartva az ajánlatkérő ajánlati felhívás 16. pontjának 4. francia bekezdésében meghatározott kívánalmait a kérelmező ajánlatának viszonylatában.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlata alapján megállapította, hogy a garanciavállalásra tett nyilatkozatok ellentmondásosak az alábbiak szerint: az ún. ajánlati levél 4. pontjában rögzíti ajánlattevő, hogy
– Sikeres műszaki átadás-átvételt követő naptól számított 24 hónap garancia (jótállást) vállal; ugyanezen ajánlati részben nyilatkozott, hogy a "garanciális munkák fedezetére a végszámla benyújtásával egyidejűleg a nettó szerződéses összeg 5%-áról bankgaranciát ad át, a jóteljesítési bankgarancia érvényessége a sikeres műszaki átadás-átvételétől számított 18 hónapig tart. Az ajánlat részét képező szerződéstervezet, amely jóteljesítési bankgarancia érvényessége 18 hónapig tart. Szerződéstervezet 6. pontja (6.1, 6.2., 6.6.)
– 12 havi jótállás, a jótállási idő a javított rész vonatkozásában további 24 hónap; jótállási bankgarancia-kötelezettség a nettó összeg 5%-ára, időtartama 1 év, a jótállási bankgarancia szándéknyilatkozat a szerződés melléklete.
– "Jótállási bankgarancia szándéknyilatkozat" c. melléklet: 2 500 000 Ft, "jóteljesítési garancia", határideje 2000. november 30-tól 2001. november 30-ig érvényes.
A szerződéstervezet 6.1., 6.2., 6.6. pontjaiban az ajánlattevő határozott nyilatkozatot tett, mely szerint a generálvállalkozó részéről elkészített munkára 12 havi jótállást vállal, melynek időtartama a sikeres birtokbaadási jegyzőkönyv időpontjától kezdődik. A jótállási idő a javított rész vonatkozásában meghosszabbításra kerül további 24 hónappal. Rögzíti továbbá ajánlattevő, hogy a jótálláson kívül jótállási bankgarancia-kötelezettséget is vállal, ennek mértéke a szerződés nettó végösszegének 5%-a, időtartama 1 év, illetve az utó-felülvizsgálaton megállapított hibák megállapításának időpontja. Rögzíti továbbá ajánlattevő ajánlatában, hogy a bank részéről kiállított jótállási garancia szándéknyilatkozatot a generálvállalkozó a szerződéshez csatolja, mely a szerződés 2. sz. melléklete. Az ún. szándéknyilatkozat 2000. április 7-én kelt, melyet a Raiffeisen Bank Rt. adott ki az alábbi tartalommal "ügyfelünk kérésére ezennel mi, Raiffeisen Bank Rt. kötelezettségvállalás nélkül kijelentjük, hogy amennyiben ügyfelünk a pályázatot megnyeri és intézetünknek arra megbízást ad, készek vagyunk az Önök javára HUF 2 500 000 összegben jótállási garanciát kibocsátani, mely 2000. november 30-tól 2001. november 30-ig marad érvényben. Jelen szándéknyilatkozat 2000. április 25-től 2000. május 22-ig érvényes, és annak alapján bankunknak fizetési kötelezettsége nem áll fenn".
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti ajánlattevői, illetve banki nyilatkozatot figyelembe véve nem lehet pontosan megállapítani, hogy kérelmező milyen egyértelmű határozott nyilatkozatot tett az ajánlatkérő korábban említett l6. pontjában szereplő 5. francia bekezdésében meghatározott kívánalomnak.
A kérelmező 1 év jótállást vállalt fedezet biztosítása mellett, ez a fedezet, amit a pénzintézet ugyan "jóteljesítési garanciának" nevezett, azonban csak a nettó vállalási összeg (67,22 millió forint) 3,7%-a tehát nem felelt meg ily módon a felhívásban előírt minimum 5% mértéknek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére.
Az ajánlatkérő nem észlelte, hogy kérelmező ajánlata is érvénytelen, hiszen nem felelt meg az ajánlati felhívás 16. pontjában meghatározott követelményeknek. Az ajánlat ezen hiányossága a Kbt. 43. § (4) bekezdésében meghatározott hiánypótlás keretében nem orvosolható, hiszen ez sem a 44. §, 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolását jelenti, és nem formai, hanem kifejezetten tartalmi hiányossága az ajánlatnak.
Erre tekintettel tehát érvénytelen ajánlat esetében nincs mód annak érdemi, tartalmi vizsgálatára.
Fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem azon részét, mely az összességében legkedvezőbb ajánlat vizsgálatára irányult, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében foglalt törvényi követelményei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 11.
Dr. Deli Betty s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
