KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5451)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.227/9/2000
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa elnöke hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása Érd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanács elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Tanács Elnöke) hivatalból kezdett jogorvoslati eljárását, amit Érd Város Önkormányzata (2031 Érd, Pf. 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Polgármesteri Hivatal bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – elkésettség miatt – megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. április 1-jei számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé "Polgármesteri Hivatal bővítése – irodaépület építési munkái – 550 m2 hasznos alapterülettel, négy szinten, a komplett kivitelezési tervdokumentáció műszaki tatalma szerint" tárgyában.
A felhívásban megjelölt ajánlattételi határidőig két db ajánlat érkezett, melyet az Érdi Építő Kft. és Partner Kft. nyújtott be ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő az értékelést követően a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatnak az Érdi Építő Kft. ajánlatát minősítette és hirdette ki nyertesnek, 1998. május 27-én. Ajánlatkérő a vállalkozási szerződést a nyertessel 1998. július 29-én megkötötte, bruttó 73 441 250 Ft értékben. A szerződés szerinti befejezés időpontja 1999. április 30. volt.
A vállalkozási szerződést ajánlatkérő a korábbi nyertes ajánlattevővel 1999. május 4-én, a korábbi teljesítési határidő lejárta után módosította, a felmerült pótmunkákra tekintettel. A szerződésmódosítás szerint az egyeztetett pótmunkák összege 10 379 577 Ft volt. A szerződésmódosítást követően a műszaki átadás-átvétel 1999 novemberében megtörtént, és a használatbavételi engedély kiadása 1999. december 17-én datálódott.
A fenti pótmunkákra, melynek bruttó értéke megközelítőleg 15 M Ft volt, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást nem folytatott le, anélkül kötött szerződést a korábbi nyertes ajánlattevővel.
A Közbeszerzések Tanácsa Elnökét Várkonyi András országgyűlési képviselő levélben tájékoztatta a polgármesteri hivatal bővítésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás során vélt jogsértésekről, melyben többek között az eljárást lezáró döntésre, azaz a közbeszerzési eljárás nyertesére vonatkozó döntés jogszerűségét kifogásolta, valamint a közbeszerzési eljárás mellőzésével lefolytatott ajánlatkérői magatartást is sérelmezte.
E levél alapján a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke 2000. június 13-án hivatalból eljárást kezdeményezett ajánlatkérő fenti tárgyú közbeszerzési eljárása ellen. Indítványában kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a lefolytatott közbeszerzési eljárást, valamint azt is tegye vizsgálata tárgyává, hogy történt-e a beszerzés fenti tárgyában a közbeszerzési eljárás mellőzésével jogsértés.
Indítványozta azt is, hogy amennyiben a jogsértés megállapításra kerül, úgy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdése körében rögzített bármely jogkövetkezményt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás indítását követően írásos észrevételében és a kérelmére megtartott tárgyaláson előadta, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő, hisz 1998. április 1-jén nyilvános közbeszerzési pályázatot írtak ki. A pályázat nyertesével szerződést kötöttek, melyet mindkét fél teljesített. A szerződés jogszerűségét senki sem kifogásolta korábban. A beruházás megvalósítása során – részben annak műszakilag nem teljes előkészítettsége miatt – a kivitelező felhívta ajánlatkérő figyelmét bizonyos pótmunkák elvégzésének szükségességére, melyek az eredeti tervben nem szerepeltek.
Ezen túl építészeti koncepcióváltás miatt megváltozott a külső burkolat minőségére vonatkozó ajánlatkérői igény, amelynek teljesítése többletköltséggel járt. A pótmunkákra vonatkozóan 1999. május 4-én kötöttek szerződést a korábbi kivitelezővel. E pótmunkákra újabb közbeszerzési eljárást azért nem folytattak le, mivel azok értéke a közbeszerzés akkori értékhatárát meg sem közelítette. A részekre bontás tilalmának megszegése fel sem vetődhetett, hiszen azt a Kbt. arra az esetre tiltja, ha azzal a közbeszerzési eljárást meg akarják kerülni. Jelen esetben a beruházásra a közbeszerzési eljárást lefolytatták, így semmi értelme nem lett volna a szándékos részekre bontásnak, mivel a részek együttes értékét tekintve a pótmunka összege kb. 10%-ot tett ki, mely a közbeszerzés eredeti alternatív feltételeihez képest nem tekinthető jelentős eltérésnek.
A pótmunkákra vonatkozóan az 1999. május 4-én hatályban volt Kbt. egyértelműen állást foglalt a 70. § g) pontjában. Erre az esetre a tárgyalásos eljárás intézményét rendszeresítette a törvény. A tárgyalásos eljárást – tekintettel arra, hogy e megkötött formáját a törvény határozta meg – természetesen lefolytatta a kivitelezővel, ennek eredménye lett a szerződés módosítása. Emiatt sem merülhetett fel a részekre bontás tilalmának megszegése vagy a törvény megkerülésének szándéka. A tárgyalásos eljárás eredményét a képviselő-testület jóváhagyta, mikor a beruházáshoz szükséges többletforrásokat biztosította.
Írásos észrevételében kérte azt is, hogy a Döntőbizottság mondja ki, hogy a beruházás során nem történt törvénysértés. Ezt azzal támasztotta alá, hogy más tartalmú döntésre viszont a Döntőbizottságnak nincs lehetősége, mert a törvényes eljárás megindítására írt határidők – Kbt. 79. § (5) bekezdés – jogvesztők. Ezek a határidők a feltételezett jogsértést illetőleg mind az eredeti szerződés, mind a pótmunkákra vonatkozó kiegészítés tekintetében lejártak, ezért ajánlatkérő álláspontja szerint a lefolytatott közbeszerzési eljárás ma már vitássá nem tehető, annak törvényességét a törvény erejénél fogva meg kell állapítani. Más tartalmú érdemi döntés jogszerűen nem hozható.
Az ügyben érdekelt Érdi Építő Kft. írásos észrevételében úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzési pályázaton nyerte el a polgármesteri hivatal bővítésére vonatkozó önkormányzati megbízást. A megkötött szerződést senki nem támadta meg, annak tartalma és szabályossága nem volt vita tárgya korábban. A megrendelt pótmunkákra vonatkozó tárgyalás eredményeképpen, 1999. május 4-én a szerződés kiegészítésére és módosításra került sor. Akkor ezt a módosítást Érd város képviselő-testülete jóváhagyta.
Kifejtette azt az álláspontját is, hogy üzleti érdekeit jelentősen sérti, ha jogszerűtlen módon törvénysértés gyanújába keverik. Ezt az érdeket a törvény az elévülés intézményével védi. Ennek megsértése esetén az Érdi Építő Kft. kénytelen lenne jogorvoslattal élni, bár ez nyilvánvalóan csak pótmegoldás lenne.
Fentiek alapján kérte, hogy a Döntőbizottság az eljárást elévülés miatt a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján haladéktalanul szüntesse meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyában a szerződést a nyertes Érdi Építő Kft.-vel 1998. július 29-én megkötötte 58 753 000 Ft + áfa, azaz 73 441 250 Ft bruttó árral, szemben az Érdi Építő Kft. nyertes ajánlatában szereplő 54 882 297 Ft nettó, azaz bruttó 68 602 871 Ft vállalási árral, eltérve ezzel az ajánlatban szereplő összegtől.
Az eljárás során a rendelkezésre álló iratokból azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a pótszerződést, illetve a szerződésmódosítást a felek a Kbt.-ben szabályozott közbeszerzési eljárás mellőzésével, "tárgyalást követően" módosították 1999. május 4-én a felmerült pótmunkákra tekintettel, melyet a képviselő-testület a költségek biztosításával jóváhagyott.
A szerződéskötés, valamint a szerződésmódosítás időpontjában a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény volt hatályban.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján az eljárás megindítása az a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jogvesztő határidő elmulasztásához a jog elenyészésének következménye fűződik. Ilyen esetekben a késedelem kimentésére nincs jogi lehetőség.
A Kbt. nem tesz különbséget e vonatkozásban a kérelemre indított, illetve a hivatalból kezdeményezett eljárások között. Ily módon a jogvesztő határidő törvény szerinti szem előtt tartása a törvény erejénél fogva kötelező nemcsak a kérelemre, hanem a hivatalból kezdeményezett eljárások esetén is. A törvényben szabályozott jogvesztő határidő a törvényben meghatározott idő elteltével megszünteti azt az alanyi jogot, mely az igény érvényesítéséhez fűződik, és amely már állami kényszerrel sem érvényesíthető többé.
A Közbeszerzések Tanácsának Elnöke 2000. június 13-án kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást.
A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 60 napon túl került sor. A jogvesztő határidő megállapítását követően Döntőbizottság az érdemi vizsgálatot teljeskörűen elvégezni nem tudta, és az esetleges jogsértésekre tekintettel jogkövetkezményt nem alkalmazhatott az indítványban foglaltaknak megfelelően, mert az eljárás ilyen irányú folytatásának, illetve lezárásának eljárásjogi akadálya van.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (1) és (5) bekezdéseire tekintettel az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 14. § (2) bekezdése alapján a hivatalból indított eljárást, a folytatásra okot adó körülmény hiányára figyelemmel megszüntette. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 18.
Dr. Bíró László s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
