KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5456)
1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.263/6/2000
Tárgy: Polaris Építőipari Rt. jogorvoslati kérelme a Hajnalcsillag Alapítvány közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Polaris Építőipari Rt. (1097 Budapest, Gyáli út 33., képviseli dr. Vilmányi Ágnes ügyvéd, 1051 Budapest, Október 6. u. 18., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Hajnalcsillag Alapítvány (2081 Piliscsaba, Béla Király út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Műszaki karbantartó épület építése a piliscsabai Campuson a kiviteli tervek és dokumentáció szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 51. § (3), 55. § (6), az 59. § (1), a 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint összegű pénzbírságot szab ki.
Ajánlatkérő a pénzbírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles befizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000 01720361-00000000 sz. számlájára.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a kérelmezőnek.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 17. számában 2000. április 26-án tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására.
Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következőképpen határozta meg: "Műszaki karbantartó épület építése a piliscsabai Campuson a meglévő kiviteli tervek és dokumentáció szerint. Az épület kétszintes, 1160 m2 (770 m2 + 390 m2) területű, hagyományos szerkezetű.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban csak teljes körű ajánlatot fogadott el, mégpedig a dokumentációban foglalt követelményekre figyelemmel. Az ajánlati felhívás 14. pontjában a többváltozatú ajánlattételre vonatkozóan az alábbi előírást tette: "Lehet a kiírás paramétereit betartva, illetve felülmúlva, de csak az eredeti ajánlat mellett többváltozatú ajánlatot tenni."
Az ajánlati felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét 2000. december 1-jében jelölte meg, a teljesítés helyeként Piliscsaba, Egyetem út 1. számot.
A közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő dokumentációt készített. A dokumentáció a műszaki tervdokumentációból állt, valamint 2000. május 22-én megtartott helyszíni konzultáción a dokumentáció kiegészítésére került sor, melyet a helyszíni konzultációról felvett jegyzőkönyv mellékleteként átadtak az ajánlattevőknek. Ugyancsak a konzultáción került az ajánlattevők rendelkezésére bocsátására a vállalkozási szerződéstervezet és a meglévő hatósági engedélyek. Az ajánlatkérő ugyancsak rendelkezésére bocsátotta az ajánlattevőknek az E–6-os tervlapot, mely a keresztszárny két végének magassági csökkenését tartalmazta. A dokumentáció kiegészítésében az ajánlatkérő az alábbi nyilatkozatot is tett, teljes körű ajánlatot kell adnia valamennyi ajánlattevőnek a kiadott kiviteli tervdokumentáció szerint egy teljes épületre, az E–6-os tervlap figyelembevételével, ezen belül a csatolt vázlaton sraffozott épületrész megvalósításának teljes körű ajánlatát kell hogy tartalmazzák az ajánlatok.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2000. június 6-ig kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Partner Kft., a Bau-System Kft., a Hajdú Építőipari Kereskedelmi Kft. és az MHM Kft.
Az ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyv tartalmazott egy vállalási árat s annak a hozzárendelt 25%-os áfáját, valamint az északi szárny elmaradása esetén az alternatíva árát, illetve a hozzátartozó áfát és a vállalt véghatáridőt. Ezt követően az ajánlatkérő által létrehozott bizottság vizsgálta meg az ajánlatokat, így az alapajánlatokat, illetve az alternatív ajánlatokat, valamint az északi szárny elhagyására beállított ellenszolgáltatás összegét is.
Ajánlatkérő 2000. június 16-án hirdette ki az eljárás eredményét, mely szerint a nyertes ajánlattevő a Hajdú Építőipari Kft., nettó 77 699 072 Ft összegű ajánlati árával. A közbeszerzési eljárásban a Hajdú Kft. 1948 pontot kapott, a kérelmező 1884 pontot. Az eredményhirdetés szerint az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot érvényesnek fogadta el. Ajánlatkérő elkészítette az összegzést az eljárásról, amely összegzés nem tartalmazta a Kbt. 61. § (1) bekezdés 5. sz. mellékletében foglalt tartalmi elemeket. Továbbá nem került megküldésre az ajánlattevőknek a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerinti, az ajánlatok értékeléséről készült összegzés 5 munkanapon belül. Ajánlatkérő ugyancsak elkészítette a tájékoztatót az eljárás eredményéről, és 2000. június 26-án megkötötte a vállalkozási szerződést a nyertes ajánlattevővel.
Kérelmező 2000. június 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban jogsértést követett el, a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeknek a megtérítését. Ideiglenes intézkedésként indítványozta a szerződés megkötésének a megtiltását. Előadta, hogy ajánlata az ajánlati ár, a vállalt véghatáridő és a késedelmi kötbérvállalás részszempont tekintetében kedvezőbb volt mint a nyertes ajánlattevőé, így ennek megfelelően álláspontja szerint összességében ő tette a legelőnyösebb ajánlatot a közbeszerzési eljárásban. Ajánlatkérőnek tehát azon döntése, mely szerint a Hajdú Építőipari Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, jogsértő volt. Ugyancsak jogsértő volt ajánlatkérőnek az a magatartása, mely szerint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben, illetve az eredményhirdetéskor felvett jegyzőkönyvben eltérő ajánlati árak kerültek ismertetésre. Kérte annak tisztázását, hogy az eltérő ajánlati árak ismertetésére miként kerülhetett sor a közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlatok bontásakor a nyertes ajánlattevő ajánlati ára nem pontosan lett ismertetve, és az eredményhirdetéskor közölt ajánlati ár pedig úgy alakult ki, hogy az alternatívát figyelembe véve, az északi szárny elhagyására beköltségelt összeg levonásából jött ki az eredményhirdetéskor megjelölt vállalási ár a nyertes ajánlattevőnek. Ugyancsak elmondta, hogy a kérelmező eredeti ajánlati árára maximális pontszámot kapott, a vállalt véghatáridő tekintetében is a maximális pontszámot kapta, a késedelmi kötbérvállalás részszempontnál, melyet a garanciánál értékelt, a nyertes és a kérelmező ajánlata egyenértékű volt.
A garancia tekintetében plusz egy évvel előnyösebb vállalást tett mindkét ajánlattevő, a kötbér összegében kedvezőbb ajánlást tett a nyertes, továbbá a garancia-visszatartás mértékében volt eltérés, így a nyertes ajánlattevő ajánlata e tartalmi részében kedvezőbb volt, mint a kérelmezőé.
A műszaki tartalom részszempontnál pedig több olyan, az ajánlatkérő által kötelezően megjelölt munkanemek költségelését nem tartalmazta kérelmező ajánlata, melyet a nyertes ajánlat tartalmazott, ezért a műszaki tartalomban való eltérés különbségét a pontszámok eltérésében értékelte az ajánlatkérő.
Ugyancsak a pénzügyi és a műszaki ütemterv értékelése során eltérés mutatkozott a két ajánlat között, lényegesen kedvezőbb vállalást tett tehát a nyertes ajánlattevő a megadott értékelés alapján, a legmagasabb pontszámot tehát a nyertes ajánlattevő kapta, így ő került a közbeszerzési eljárás nyerteseként kihirdetésre.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
Ajánlatkérő lehetőséget adott a közbeszerzési eljárásban arra, hogy az ajánlati felhívás 14. pontja, illetve a konzultáción elhangzott műszaki dokumentáció kiegészítésére figyelemmel többváltozatú ajánlatot is lehessen benyújtani.
Teljes körű ajánlatot a teljes épület megvalósítására lehetett tenni, erre kötelező is volt ajánlatot tenni. Az ajánlatok bontásakor felvett jegyzőkönyv szerint olyan ajánlattevő, akinek a teljes vállalási ára került feltüntetésre, de emellett feltüntetésre került az alternatív ajánlat ellenszolgáltatási összege, amit az északi szárny elmaradása esetén kellett az ajánlattevőknek az ajánlatukban beköltségelni. A nyertes ajánlattevő ajánlatából az ajánlatkérő csak az alternatív, illetve a teljes vállalási összegét ismertette az ajánlatok bontásakor. Nem került ismertetésre az, hogy az északi szárny elmaradása esetén milyen összegű ellenszolgáltatás költségét építette be az ajánlatába, így megtévesztő volt később az eredményhirdetéskor, hogy amikor a nyertes ajánlattevő ajánlati árát kihirdette az ajánlatkérő, akkor az az ajánlati ár már nem tartalmazta az alternatív ajánlati árból az északi szárny elmaradására beköltségelt ellenszolgáltatás összegét, amely 8 435 983 Ft ellenszolgáltatást jelentett. Ezt az összeget a nyertes ajánlati árának fő táblázata elemeiből meg lehet állapítani, hogy ez beköltségelésre került az ajánlatban. Mivel az ajánlatkérő az északi szárny megvalósításának szándékától elállt, az ajánlat értékelése időszakában ezért az erre vonatkozó ajánlati árakat kellett figyelembe venni az értékelés során, továbbá azt, hogy a műszaki alternatívákat is elfogadta az értékelése során. Ennek megfelelően az ajánlatokból az árak így alakultak:
A nyertes eredeti alternatív ajánlata 86 135 055 Ft volt, ebből levonásra került az északi szárny elhagyása költsége, amely 8 435 983 Ft, így ez elfogadott ajánlati ára 77 699 072 Ft volt.
A kérelmező eredeti alternatív ajánlata 89 398 150 Ft volt. A kérelmező alternatív ajánlatából levonásra került az északi szárny lehagyása esetén beköltségelt ellenszolgáltatás összege, és így a kivonás eredményeképpen 81 111 893 Ft nettó árat jelent, amelyet a Döntőbizottság figyelembe vett az ajánlatok értékelésekor. Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat elfogadásának részszempontjai a következők voltak:
– az ajánlati ár 30 súlyszámmal,
– az ajánlat műszaki tartalma 25 súlyszámmal,
– a határidő 15 súlyszámmal,
– a pénzügyi műszaki ütemterv 14 súlyszámmal,
– az ajánlat kidolgozottsága 8 súlyszámmal,
– a szerződéses feltételek, garancia
szintén 8 súlyszámmal.
Az adható pontszám 1–20 pontig terjedt.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a nyertes és a kérelmező ajánlatát. Az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok tartalmi elmeire figyelemmel, és az alábbiakat állapította meg:
A Döntőbizottság az alábbi értékelési módszert alkalmazta:
A legkedvezőbb ajánlati vállalás kapja a maximum pontszámot, a legkedvezőtlenebb vállalás a minimális pontszámot, a két szélső érték közötti vállalásokra matematikai arányosítás útján kerülnek meghatározásra a pontszámok.
A kérelmező ajánlati ára az előbb kifejtettek alapján nettó 81 111 893 Ft, a nyertesé nettó 77 699 072 Ft összegű vállalást jelentett.
Ajánlatkérő értékelése szerint a kérelmező maximális 20 pontot kapott, a nyertes 19,35 pontot.
A Döntőbizottság az ajánlati árakat figyelembe véve az alábbi képlet szerint állapította meg a nyertes és a kérelmezőnek a pontszámát:
81 111 893 Ft – 77 699 072 Ft x 20 = 20 – 1,97 = 18,02 pontot
112 329 604 Ft – 77 699 072 Ft
jelent a kérelmező esetében.
Nyertes ajánlattevő pontszáma tehát 19,35 pont, ezt elfogadta a Döntőbizottság.
A kérelmező pontszáma 18,02 pont, az ajánlati árak eltéréséből adódóan.
Az ajánlat műszaki tartalma, mint következő részszempont, súlyszáma 25 volt.
Maximális pontszámot a kiírás valamennyi feltételének megfelelő költségelésre lehetett kapni.
Ajánlatkérő úgy értékelte alapvetően az ajánlatokat, hogy az egyes munkanemekre adott anyag- és árköltségeket hasonlította össze.
Pontozása: a nyertes ajánlattevő 19 pontot, a kérelmező 18 pontot kapott.
Döntőbizottság álláspontja szerint műszaki tartalom szempontjából a két ajánlat azonosnak tekinthető.
Amit az ajánlatkérő kifogásolt, egyrészt a kérelmező ajánlatában megtalálható, pl. a fejtett föld elszállításának a költsége ugyan összeget nem tartalmaz, de annak gépkocsira rakása az ajánlati költségvetés 3. oldal 7. tételénél szerepel. Elszállítása valószínűleg jelentősebb költséget nem jelent, mert az egyetem területén rakják le, a térbeton pedig a 64. oldalon a 3. tételszám alatt szerepel.
A mennyezetvakolás helyett glettelés a festés alá műszaki szempontból egyenértékű megoldást jelent, alternatívaadás lehetséges volt, azt el is fogadta. Ami eltérés mutatkozik, hogy az előírt Terranova vakolat helyett a kérelmező mészhabarcs vakolatot ajánlott meg ajánlatkérő kifejezett kérése ellenére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatában a kevesebb eltérő alternatíva megajánlása következtében jobban igazodik műszaki tartalomból az ajánlatkérő dokumentációjában foglalt műszaki tartalomhoz, erre figyelemmel a nyertes és kérelmező ajánlatát e részszempontnál azonos értékűnek vette, azaz 19-19 pontot adott a Döntőbizottság.
A 3. részszempont a határidő volt, 15 súlyszámmal:
A felhívásban 2000. december 1-jei határidőt jelölt meg az ajánlatkérő, az értékelésnél viszont a maximális pontszámot a 2000. november 30-i időpont vállalására lehetett kapni.
Ajánlatkérő nem értékelte előnyösebbnek a korábbi vállalási határidőt, pedig a műszaki tartalom kiegészítés 7. pontjában az optimális befejezési határidőt említi meg, amely számára a legkedvezőbb, ugyan azt tartalmában nem tölti fel, hogy mit jelent számára az optimális befejezési határidő.
A nyertes ajánlattevő 2000. november 25-i határidőt vállalt, ajánlatkérő értékelése szerint pontszáma 20 pont, kérelmező 2000. november 15-i határidőt vállalt, pontszáma szintén 20 pont. A WHM Kft. 2000. december
1-jei a vállalási határidőre 0 pontot kapott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a december 1-jét követő vállalt határidők nem felelnek meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, ezért azt nem lehet optimális befejezési határidőnek értékelni. A korábbi vállalásokat azonban értékelni kell előnyös vállalási határidőnek. A Döntőbizottság ebből az okfejtésből kiindulva kérelmezőnek 20 pontot adott 16 nappal korábbi vállalási teljesítésére, a nyertes 6 nappal korábbi vállalási teljesítésére 7,5 pontot. Azok az ajánlattevők, akik a felhívás szerinti határidőt vállalták, 1 pontot kaphatnak. Nyertes pontszáma a teljesítési határidőnél a következőképpen alakult az alábbi képlet alapján:
16–6
20 – x 20 = 20 –12,5 = 7,5 pont.
16–0
Az MHM Kft. 0 pontszáma jogsértő, minimum 1 pontot ajánlatkérőnek meg kellett volna adni ezen ajánlattevő vállalására is.
Következő részszempont a pénzügyi műszaki ütemterv volt, a 14 súlyszámmal:
A műszaki dokumentáció kiegészítés 3. pontja az alábbi előírást adta:
Az egyes részszámlák nettó értéke nem haladhatja meg a 20 M Ft-ot, és gyakorisága ne legyen rövidebb 1 hónapnál.
A részszámlák összege maximum 20%-ig, átadás után 20% két részletben, 5%-a 15 napon belüli kiegyenlítésre, 25% a garanciális idő és kötelezettségvállalás után.
A nyertes négy részszámlát és egy végszámlát jelölt meg az ajánlatában, a kérelmező három részszámlát és egy végszámlát.
A nyertes ajánlattevő nem adta meg a pontos pénzügyi ütemezést, a részszámlák benyújtásának pontos időpontját – hónap elején vagy végén – nem lehet megállapítani az ajánlatból. A szerződéstervezetben a fizetési mód vonatkozásában csak a felhívás 9. pontjában van a 15 banki nap meghatározva, amely 20 naptári napot jelent. Ajánlatkérő a nyertes ezen tartalmi elemére 20 pontot, kérelmezőére 17,6 pontot, az MHM Kft.-nek pedig 0 pontot adott.
A nyertes ajánlatában bizonytalansági tényező, hogy mikor kívánja a számlát benyújtani, de ha azt feltételezzük, hogy megtartva a számlák közt előírt 1 hónapot, minden hó 25-én, és a kiegyenlítés időpontját, ezért a nyertes pénzügyi ütemtervét a Döntőbizottság kedvezőbbnek értékelte a kérelmezőénél. Az ajánlatkérő által a nyertesnek adott 20, illetve a kérelmezőnek adott 17,6 pontot a Döntőbizottság elfogadta és reálisnak ítélte meg.
Következő részszempont az ajánlatok kidolgozottsága 8 súlyszámmal:
Maximális pontszámot a kért tartalmi összeállításra és a kiírt műszaki kérések figyelmes beépítésére lehetett kapni. Ajánlatkérő pontozása szerint a nyertes 19 pontot, kérelmező 17 pontot kapott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnél a Terranova vakolat ajánlatkérői előírás figyelmen kívül hagyása róható fel, mint olyan műszaki tartalmi eltérés, amelyet a pontszám megállapításánál figyelembe kell venni. A felelősségbiztosításra vonatkozó eltérést már nem, mert erre vonatkozóan az ajánlatkérő nem tett semmilyen előírást az ajánlati felhívásban és a dokumentációban. A nyertesnél a Döntőbizottság megállapította, hogy a pénzügyi ütemterve elnagyolt, pontos időpontokat nem határoz meg a számlázásban, ezért mindkét ajánlat olyan fogyatékosságban szenvedett, amely miatt az ajánlatok azonos értékűnek tekintendők e tartalmi szempontból. A pontszám 19-19 pont.
Az utolsó részszempont a szerződéses feltételek, garancia, 8 súlyszám volt megállapítva az ajánlati felhívásban. Az ajánlatkérő minimális kötbért, azaz 100 000 Ft/napot jelölt meg a dokumentációban. Egyéb elvárást nem adott meg az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő értékelése: a nyertes 20 pontot, a kérelmező 19 pontot kapott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes 150 000 Ft/nap kötbérvállalást tett, 24 hónapos garanciális időtartam mellett a minimálisan előírt 5% helyett 6% garanciális fedezetet jelölt meg. Kérelmező 200 000 Ft/napos kötbérvállalást tett, 24 hónapos garanciális időt és 5% garanciális biztosítékot ajánlott meg. A többi ajánlattevő kedvezőbb vállalást nem tett. Az adható pontszám a nyertes esetében a kötbérvállalásra 10 pont, a garanciális időre 20 pont, a garanciális fedezetre 20 pont, azaz 50 pont harmadolva, az 16,66 pont.
Kérelmező esetében a kötbérvállalásra 20 pont, a garanciális időre 20 pont, a garanciális fedezetre 1 pont, az 41 pont osztva 3-mal az 13,66 pont.
A nyertes ajánlattevő e tartalmi szempontból tehát kedvezőbb vállalást tett.
Összegzés:
Részszempont Súlyszám Nyertes Kérelmező
1. ajánlati ár 30 20 600 18 540
2. műszaki tartalom 25 19 475 19 475
3. határidő 15 7,5 112, 5 20 300
4. pü. ütemezés 14 20 280 17,6 246,4
5. aj. kidolg. 8 19 152 19 152
6. gar. bizt. 8 16,6 132,8 13,6 108,8
1752,3 1792,2
A Döntőbizottság ajánlatkérő értékeléséből megállapította, hogy ajánlatkérő azáltal sértette meg a Kbt. 55. § (6) bekezdését, hogy nem a megadott ponthatárok között értékelt, és nem az ajánlatok tartalmi elemei alapján végezte el a pontozását, és nem az elfogadott ajánlati árhoz tartozó műszaki tartalom alapján értékelt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdését azáltal sértette meg, hogy a fent levezetett döntőbizottsági pontozás alapján összességében nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, illetve összességében a legelőnyösebb ajánlatot nem a nyertes ajánlattevő tette, hanem a kérelmező.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság továbbá megállapította a Kbt. 61. § (1) bekezdésének a megsértését is azáltal, hogy ajánlatkérő a Kbt. 5. sz. mellékletét nem állította össze az előírásnak megfelelően, megfelelő tatalommal nem töltötte ki, így pl. az ajánlatok tartalmi elemei vonatkozásában, és nem ismertette azt az eredményhirdetésen.
A Kbt. 61. § (1) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Továbbá megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését azáltal is, hogy az eredményhirdetéstől számított 5 napon belül nem küldte meg az összegzést az ajánlattevőknek. Így az ajánlattevők nem ismerhették meg az ajánlatkérő értékelését.
A Döntőbizottság észlelte továbbá azt is, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor nem ismertette ajánlattevők ajánlati árainál az északi szárny elhagyására vonatkozó csökkenő árat, ezért megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdését, mely szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Döntőbizottság Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint jogkövetkezményt alkalmazta, a bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés megkötésre került, a beszerzés értékét, valamint a rendelkező részben elkövetett jogsértések súlyát.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 2.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
