KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5483)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.234/9/2000
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa tagjának hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Tamási Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Tamási Város Önkormányzata (7090 Tamási, Szabadság u. 46–48., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola bővítési és felújítási építőipari munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 63. § (3) bekezdésére tekintettel a 44. § (5) bekezdését, ezért ajánlatkérő részvételi felhívása 10. b) pontjának 4., 5. és 6. bekezdéseit megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. május 31-én megjelent 22. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás lefolytatására.
A részvételi felhívás 3. a) pontja határozta meg ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola bővítési és felújítási építőipari munkái. (A épület: 1899 m2 felújítás, 633 m2 bővítés, B épület: 1065 m2 felújítás, 355 m2 bővítés, aula 930 m2 új építés, kollégium 433 m2 felújítás, 533 m2 bővítés, konyha étteremmel: 591 m2 új építés, tornaterem: 1408 m2 új építés: bútorzat szállítása, szükséges bontások elvégzése, tereprendezés, közműcsatlakozás kiépítése.
A bővítési beruházási célra a helyi önkormányzatok 1999. évi új címzett támogatásról rendelkező 1999. évi. LIX. törvény az ajánlatkérő részére 1 264 734 000 Ft támogatást állapított meg, melynek éves ütemezését is meghatározta.
A 4. pont szerint a teljesítés határideje 2003. december 31., azzal a megjegyzéssel, hogy előteljesítés lehetséges.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában határozta meg a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket az alábbiak szerint:
– pénzintézettől származó, 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozat a részvételre jelentkező fizetőképességéről, számlavezetésének kezdetéről, 1999. évi forgalmáról,
– 1997., 1998. és 1999. évi, közjegyző által hitelesített mérleg és eredmény kimutatás,
– 1999. évi, közjegyző által hitelesített bevallás (9929 számú nyomtatvány),
– előző 3 évi (1997., 1998. és 1999. év) teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozat,
– előző öt év (1995., 1996., 1997., 1998. és 1999.) legjelentősebb hasonló jellegű építési beruházásainak ismertetése (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezése, másik fél ügyintézőjének neve és telefonszámának megadása, az ezekhez tartozó eredeti vagy közjegyző által hitelesített referenciaigazolások mellékelése),
– azoknak a szakembereknek és vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket a teljesítésbe be kíván vonni,
– minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítása,
– a részvételre jelentkező és 10%-ot meghaladó alvállalkozójának nyilatkozatai és igazolásai a Kbt. 46. § (2), (3), (4)–(6) bekezdéseiben előírtak szerint,
– 30 napnál nem régebbi, eredeti vagy közjegyző által hitelesített cégkivonat, folyamatban lévő változás esetén a változásbejegyzés iránti kérelem cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolata,
– 30 napnál nem régebben közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolata attól a személytől, aki a részvételi jelentkezést aláírta.
A részvételi felhívás 10. pontja írta elő a jelentkezők alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint:
10. a) pont: alkalmasság elbírálásának szempontjai:
– meglévő minőségbiztosítási rendszer,
– 1999. évi átlagos statisztikai állományi létszám,
– jegyzett tőke nagysága,
– elmúlt 3 évi nettó árbevétel,
– elmúlt 3 évi üzemi tevékenység eredménye,
– bruttó 1 Mrd Ft-ot meghaladó magasépítési referenciák.
10. b) pont: a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontja (közös ajánlattevők esetén külön-külön meg kell felelni az alkalmassági szempontoknak):
1. ha nem rendelkezik ISO minőségbiztosítási rendszerrel,
2. ha 1999. évi átlagos statisztikai állomány létszáma nem haladja meg a 100 főt,
3. ha a jegyzett tőkéje nem éri el a 100 M Ft-ot,
4. ha az 1997., 1998. és 1999. évi nettó árbevétele évenként nem haladja meg a 2 Mrd Ft-ot, de 3 évben együttesen legalább a 10 Mrd Ft-ot,
5. ha 1997–98. és 99. évi üzemi tevékenységének eredménye nem haladja meg évenként a 100 M Ft-ot, de a 3 évben együttesen legalább a 600 M Ft-ot,
6. ha nem rendelkezik legalább 4 eredeti vagy közjegyzővel hitelesített, egyenként bruttó 1 Mrd Ft-ot meghaladó magasépítési referenciaigazolással.
A részvételi felhívás alapján a dokumentációt megvásárolta a Magyar Építő Rt., Kész Kft., ARÉV Holding Rt., ZÁÉV Rt., Strabag Hungária Építő Rt. és a Középület-építő Rt.
A részvételi felhívás szerint a részvételi jelentkezés határideje 2000. június 26.
A Közbeszerzések Tanácsának tagja 2000. június 14-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást, melyben kérte a részvételi felhívás jogszerűségének vizsgálatát, jogsértés megállapítása esetén a részvételi felhívás megsemmisítését.
A kezdeményező irat indokolása szerint a részvételi felhívás 10. b) pontjában az alkalmatlanná minősítés szempontjai között a beruházás 1,2 Mrd Ft értékéhez képest ajánlatkérő olyan aránytalan követelményeket támaszt, melyeknek érvényesítése az ajánlattevők körét szükségtelenül szűkíti az ország kb. tíz legnagyobb építőipari vállalatára, ezzel korlátozza a versenyt, és sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség biztosításának alapelvét.
Tolna megyében nincs olyan cég, mely szerződés teljesítésére a kiírt feltételek alapján alkalmas lenne. A közös ajánlattétel sem segít az alkalmassá váláshoz, hiszen mindegyik vállalkozónak teljesítenie kell az előírt feltételeket.
Ajánlatkérő képviseletében a Számít Szövetkezet érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant kérte elutasítani.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő részére a Kbt. 63. § (3) bekezdése kötelező jelleggel előírja, hogy a felhívásban határozza meg, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására bekért adatokkal összefüggésben mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlattevőt alkalmatlannak.
Az általa előírt alkalmassági szempontok megfelelnek a Kbt. előírásainak, nem sértik a Kbt. 24. § (2) bekezdését. Ajánlatkérőnek nem az ország összes építőipari cégének kell az esélyegyenlőséget biztosítani, hanem az alkalmassági szempontoknak megfelelő ajánlatkérők részére. Az alkalmatlansági szempont meghatározásával automatikusan kizárásra kerül a cégek egy része. Az előminősítési eljárásnak éppen az a célja, hogy csak az alkalmas cégek vegyenek részt az ajánlattételi szakaszban.
Az esélyegyenlőséget csak az alkalmas cégeknek kell biztosítani a megfelelő műszaki leírás kiadásával, az ajánlati biztosíték és a megfelelő bírálati szempontok meghatározásával. A tárgybani beruházás összege 1264 Mrd Ft. Ajánlatkérő ehhez a beruházási értékhez igazította előírásait.
1. A minőségbiztosítási rendszer előírása ma már alapkövetelmény, a cégek többsége rendelkezik is vele.
2. A beruházáson egyszerre több esetben 300-600 embernek kell dolgoznia, és feltételezve, hogy a kivitelező alvállalkozót is igénybe vesz, legalább 100 fővel rendelkeznie kell a beruházás biztonságos megvalósítása érdekében.
3. Másfél-két évre becsülve a beruházás megvalósulását és a gyakorlat szerinti havi-kéthavi számlázást, valamint ezek legalább 30 napos kifizetési idejét figyelembe véve, a kivitelezőnek folyamatosan 100-200 millió forintot kell az építkezés során meghiteleznie, ez pedig elképzelhetetlen legalább 100 millió forintos jegyzett tőke nélkül.
4. Az éves kétmilliárd forint árbevétel előírása minimális követelmény, hisz ennek a felét fogja kitenni csak ez az egy munka, és az nem túlzott elvárás, hogy az ajánlattevő az összes többi munkáját összeadva legalább ekkora árbevételt tudjon felmutatni.
5. Az üzemi tevékenység mutatja a mérleg legfontosabb sorát, a cég gazdálkodását. Az a cég, amelyik 2 milliárd forint árbevételt feltételezve 5% nyereséget nem tud felmutatni, nem megnyugtató módon gazdálkodik.
6. Ajánlattevő nem köteles olyan ajánlattevőnek kiadni a munkát, amelyiknek ez lenne az első vagy második ilyen nagyságrendű munkája. A 4 db referenciaigazolás előírása, melyek egyenkénti nagysága a beruházási érték 80%-át sem éri el, teljesen érthető.
A közös ajánlattevők esetén pedig a feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.
A Döntőbizottság a D.234/5/2000. sz. határozatában ideiglenes intézkedést alkalmazott, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást kezdeményező irat, ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Az alkalmatlansági okok meghatározásánál is figyelembe kell venni a Kbt. esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését, azaz az alkalmatlanság kritériumait nem lehet úgy megállapítani, hogy ez az ajánlattevők esélyegyenlőségének indokolatlan sérelmével járjon, tehát csak olyan körülmények meglétét vagy hiányát lehet alkalmatlansági oknak minősíteni, amelyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő által előírt alkalmatlansági okok ténylegesen szükségesek-e a szerződés teljesítéséhez, arányban állnak-e a beszerzés becsült értékével.
Jelen közbeszerzési eljárásban a beruházás értéke 1264 milliárd forint, ami saját forrás nélkül kizárólag a címzett támogatásból valósul meg.
A támogatás ütemezése a Magyar Közlöny 1999. évi 54. számában közzétettek szerint az alábbi:
– 1999. évi 35 M Ft
– 2000. évi 135 M Ft
– 2001. évi 244,9 M Ft
– 2002. évi 487,9 M Ft
– 2003. évi 361,8 M Ft
Ajánlatkérő a teljesítés határidejét is ennek figyelembevételével határozta meg.
A fentiek alapján a beruházás folyamata során évi szinten még félmilliárd forintnak megfelelő összegű teljesítésre sem kerül sor.
Ezzel szemben ajánlatkérő a beruházás teljes összegét figyelembe véve, nem pedig az évi tényleges teljesítéshez viszonyítottan állapította meg az alkalmatlanság kritériumait.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a 10. b)1., 2. és 3. pontban megjelölt alkalmatlansági okok elfogadhatók.
10. b)4. Ajánlatkérő alkalmatlannak kívánja minősíteni azt a jelentkezőt, akinek az 1997–98–99. évi nettó árbevétele évenként nem haladja meg a 2 milliárd forintot, de a 3 évben együttesen legalább a 10 milliárd forintot.
A beszerzés becsült értéke összesen 1,2 milliárd forint, melynek teljesítése 4 év alatt valósul meg. Ezzel szemben ajánlatkérő éves szinten kíván 2 milliárdos nettó árbevételt és 3 év alatt összesen 10 milliárd forintos árbevételt megkövetelni. Ekkora árbevétel előírása indokolatlan, hiszen a tényleges teljesítésnek a többszörösét követeli meg az ajánlatkérő.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő által támasztott követelmények indokolatlanul magasak, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükségesek.
10. b)5. Ajánlatkérő túlzott követelményt támasztott azon előírásával is, mellyel alkalmatlanná kívánja minősítem azt a részvételre jelentkezőt, akinek 1997–98–99. évi eredménye nem haladja meg évenként a 100 M Ft-ot, de a 3 évben együttesen legalább a 600 M Ft-ot.
Az a cég, amelyiknek az üzleti eredménye pozitív, az annak mértékétől függetlenül nyereséges gazdálkodást bizonyít, és a nyereség mértéke nem befolyásolja az alkalmasságot.
10. b)6. Ajánlatkérő előírta 4 db, egyenként 1 Mrd Ft-ot meghaladó magasépítési referencia igazolását is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem az 1 Mrd Ft-ot meghaladó mértékű referencia előírása túlzott mértékű jelen esetben, hanem hogy ebből 4 db igazolását teszi kötelezővé az ajánlatkérő.
Az ajánlattevő alkalmasságát egy ilyen referencia felmutatásával is megfelelően igazolja, hiszen ha egy ilyen munkát képes volt elvégezni, akkor nyilvánvaló, hogy a jelen beruházást is képes megvalósítani.
A fentiek alapján a Döntőbizottság jelen közbeszerzési eljárásban a beszerzés tárgyára és mértékére tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (5) bekezdését megsértette azáltal, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítás szempontjának meghatározásával a szerződés teljesítésével arányban nem álló követelményeket határozott meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a c) pont alapján a részvételi felhívás jogellenes előírásait megsemmisítette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 4.
Dr. Engler Magdolna s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
