KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5485)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.243/12/2000
Tárgy: Architekton Rt. jogorvoslati kérelme a Szabó Ervin Könyvtár közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Architekton Építő és Műemlék-felújító Rt. (2100 Gödöllő, Liget u. 2., képviseli dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd, 1067 Budapest, Csengery u. 53., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1., képviseli dr. Kurtyán Edit ügyvéd, 1024 Budapest, Margit krt. 27. I/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a könyvtár rekonstrukciójának 3. üteme keretében a főépület részleges bontása, átalakítása, teljes felújítása, műemléki restaurálása a kiviteli tervdokumentációban meghatározott tartalommal és terjedelemmel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be –, részben helyt ad. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 59. § (1) bekezdését a 2. munkanem vonatkozásában, és az 52. § (1) bekezdését a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a 2. és 7. munkarész vonatkozásában. A Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a 7. munkarészre vonatkozó, az eljárást eredménytelenné nyilvánító döntését megsemmisíti, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmezőnek 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított l5 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2000. március 8-án a K. É. 10. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg:
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára rekonstrukciójának 3. üteme keretében a főépület (volt Wenckheim-palota) jelenleg folyó építési ütem által nem érintett területének részleges bontása, átalakítása, teljes felújítása, műemléki restaurálása a kiviteli tervdokumentációban meghatározott tartalommal és terjedelemmel.
A részvételi felhívás 3. d) pontja alapján a részajánlattétel megengedett, az alábbi munkarészekre lehet önálló ajánlatot tenni:
– A palota külső kőhomlokzatának restaurálása,
– Homlokzati díszmű lakatosmunkák restaurálása,
– Belsőépítészeti fehér munkák restaurálása,
– Épületasztalos szerkezetek felújítása, restaurálása,
– Egyedi berendezési tárgyak, mobíliák restaurálása,
– Világítótestek felújítása, restaurálása,
– Minden egyéb, a fenti felsorolásban nem szereplő munkák együttes elvégzése.
A részvételi felhívás alapján a teljesítés határideje 2001. május 31. Ajánlatkérő az előminősítési eljárásban dokumentációt is biztosított a részvételre jelentkezők részére. A részvételi dokumentáció a munkák felsorolását, az egyes részfeladatok kezdési és befejezési határidejét, továbbá a műszaki leírásokat tartalmazta.
A részvételi jelentkezések vonatkozásában az eredményhirdetésre 2000. április 10-én került sor. Ajánlatkérő valamennyi részajánlattétel tekintetében alkalmasnak minősítette a következő részvételre jelentkezőket: Középület-építő Rt., Kész Kft., Bau System Kft., MKI Építő Kft., Maszer Rt., Bonus Kft., Csőszer Rt., Magyar Építő Rt., Rénovit Kft., Záév Rt., Agrober Kft. és kérelmező. Az egyes részfeladatok tekintetében alkalmasnak minősítette ajánlatkérő az Aurea Sectió Kft.-t a főhomlokzat, díszmű lakatosmunkák, épületasztalos szerkezetek, egyedi berendezési tárgyak, világítótestek, az Épkő Kft.-t a homlokzat, a Köz-Év és Társai Kft.-t az épületasztalos szerkezetek, egyedi berendezések vonatkozásában, és az Alba Regia Rt.-t "minden egyéb munka" részajánlatának vonatkozásában. Az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők részére 2000. április 13-án küldte meg az ajánlati felhívását. Az ajánlati felhíváshoz dokumentáció is készült.
Az ajánlatok benyújtásának határideje 2000. május 23. volt.
Az ajánlati felhívásban határozta meg ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjait is, amelynek alapján megadta az elbírálás részszempontjait, a hozzájuk rendelt ponthatárokat és súlyszámokat. Ezek a következők voltak:
Részszempont: Súlyszám:
– ajánlati ár 58
– műszaki alkalmasság, referenciák 37
– pénzügyi alkalmasság 5
Ponthatárok: 1–100-ig.
Az ajánlati felhívás tartalmazta továbbá azt is, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők részére konzultációs lehetőséget biztosít. Az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció alapján vált világossá az ajánlattevők részére, hogy kötelező a részekre vonatkozó önálló ajánlattétel. A dokumentáció és annak mennyiségi kiírási részei azonban nem követték a részajánlatok bontását. Az ajánlattevőknek maguknak kellett arról dönteniük, hogy mit hova kell sorolniuk. Az egyes munkanemeken belül is voltak áthivatkozások más munkanemekre, pl. az építési és szakipari munkáknál lakatosmunka 45. fejezetének a 22. kiegészítő tételét a díszmű lakatosmunkához kellett sorolni.
A konzultáción és az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokban az ajánlatkérő segítséget nyújtott a műszaki tartalom megfelelő részeinek bontásához, és a tervrajzok szerinti mennyiségek meghatározásához (pl. a lélegzővakolatra a felületképzés a költségvetés 8. tétele szerinti glettelés és festés készül, mennyisége a légpárnás termopál felsővakolatéval megegyező). A részajánlatok pontos mennyiségi specifikációjának egyértelmű meghatározása az ajánlatkérő kötelezettsége lett volna, azonban ez nem történt meg, de a közbeszerzési eljárás menetében ezt egyetlen ajánlattevő sem kifogásolta.
Az ajánlatkérő a konzultáción azt is közölte ajánlattevőkkel, hogy a kiírás mennyiségi tételeit felülvizsgálni az ajánlattevők nem jogosultak, azonban amennyiben észrevételük van, azt jogosultak külön soron jelölni, és plusztételként az ajánlatban szerepeltetni.
Az ajánlattételi határidőig, 2000. május 23-ig 12 ajánlattevő tett ajánlatot. Az ajánlattevők egy része mind a 7 munkanemre vonatkozóan, egy részük pedig csak egyes munkanemekre vonatkozóan nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatot nyújtott be: Köz-Év és Társai Kft., Agrober Kft., KÉSZ Kft., Alba Regia Rt., Maszer Rt.–Középület-építő Rt. közösen, Épkő Kft., Csőszer Rt., Aurea Sectió Kft., Magyar Építő Rt., Renovit Kft., Bau System Kft. és kérelmező.
Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat elbírálta, az eredményhirdetés 2000. június 5-én megtörtént az alábbiak szerint:
Az 1. munkanemre 9 db ajánlat érkezett, a legjobb ajánlatot a Maszer Rt., a második legkedvezőbb ajánlatot az Épkő Kft. tette.
A 2. munkanemre szintén 9 db ajánlat érkezett. A legelőnyösebb ajánlatot a Maszer Rt.–Középület-építő Rt. konzorciuma tette, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő az Agrober Kft. volt.
E részajánlat vonatkozásában 6 ajánlattevő ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette, érdemben csak 3 ajánlat elbírálása történt meg. Az érvénytelen ajánlatot tevők a következők voltak: Kész Kft., Csőszer Rt., Aurea Sectió Kft., Renovit Kft., Bau System Kft. és kérelmező.
A 3. részajánlattétel vonatkozásában 6 db ajánlatot bírált el ajánlatkérő. A legkedvezőbb ajánlatot tevő a Magyar Építő Rt., a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett. A 6 ajánlattevő közül a Bau System Kft. ajánlatát minősítette ajánlatkérő érvénytelennek.
A 4. részajánlattétel vonatkozásában 9 ajánlatot bírált el az ajánlatkérő, a nyertes a kérelmező, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a Maszer Rt. és a Középület-építő Rt. konzorciuma lett. Ebből az elbírálási szempontból érvénytelen ajánlatnak minősült a Köz-Év és Társai Kft., Csőszer Rt., Aurea Sectió Kft., Magyar Építő Rt., Bau System Kft. ajánlata.
Az 5. részajánlat vonatkozásában a nyertes a kérelmező ajánlata lett; második legkedvezőbb ajánlatot tevőt nem nevezett meg ajánlatkérő. Itt 9 db ajánlatot bírált el ajánlatkérő, érvénytelennek minősítette az alábbi ajánlatokat. Köz-Év és Társai Kft., Kész Kft., Csőszer Rt., Aurea Sectió Kft., Magyar Építő Rt., és Bau System Kft.
A 6. részajánlatok vonatkozásában 8 db ajánlatot bírált el az ajánlatkérő. A legelőnyösebb ajánlatot tette a Maszer Rt.–Középület-építő Rt. konzorciuma lett, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a Kész Kft. volt.
A 7. munkarész vonatkozásában 9 db ajánlat érkezett be. Ajánlatkérő megállapította, hogy mind a 9 ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy az ajánlatok műszaki tartalma hiányos.
Az eljárást lezáró döntés kihirdetésére 2000: június 5-én került sor.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyv tartalma alapján ismertette a munkarészek nyerteseit, illetőleg az érvénytelen ajánlatokat is. Az Architekton Rt. ajánlatának érvénytelenségét a 2. részben ajánlatkérő azzal indokolta; hogy a homlokzati díszmű lakatosmunka restaurálása részajánlatnál a lakatos munkák DL 22 jelű konszignációs tételét a "régi kandeláber újragyártása gránittalapzattal" kihagyta, holott a kiírás szerint itt kellett volna azt szerepeltetni. Minden egyéb munka együttes elvégzése, 7. munkarész vonatkozásában az érvénytelenné nyilvánítás oka az volt, hogy a lélegzővakolat festésénél nem a konzultáción elhangzott mennyiséggel számolt, illetőleg a restaurálandó helyiségek teljes festési munkáit kihagyta, jóllehet ennek csak egy részét kellett volna a fehérmunkáknál (3. részben) szerepeltetnie.
Az ajánlatkérő a szerződéseket a nyertesekkel 2000. június 30-án megkötötte.
A 4. és 5. munkanem vonatkozásában az eljárás nyertese a kérelmező volt, aki a szerződést az ajánlatkérő felhívása ellenére sem kötötte meg. A 4. munkanem vonatkozásában a 2. legkedvezőbbnek a Maszer Rt.-t hirdette ki nyertesnek ajánlatkérő, a szerződés így vele került megkötésre.
Az 5. munkanem vonatkozásában, tekintettel arra, hogy 2. legkedvezőbb ajánlatot tevőt nem hirdetett az ajánlatkérő, erre a munkanemre szerződés megkötésére nem került sor.
Az ajánlatkérő döntése ellen a törvényes határidőn belül kérelmező nyújtott be jogorvoslati kérelmet. A jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatkérő jogsértésének megállapítását. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. §-át, az 59. § (1) bekezdését, valamint a 61. §-t. Ideiglenes intézkedés alkalmazásaként kérte a szerződéskötés megtiltását. Előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásához készített dokumentációja nem felelt meg az 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletnek és nem elégítette ki a Kbt.-ben több helyütt többek között a 33. §-ban megfogalmazott azon alapvető követelményt, mely szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás tartalmát, értelemszerűen a dokumentáció tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A rendelkezésre bocsátott dokumentációrészek egyrészt hiányosak voltak, egyes esetekben nem vagy nem a tényleges mennyiségeket tartalmazták, másrészről nem követték a részajánlatoknak megfelelő tartalmat, az egyes munkarészek között átfedések voltak. A részajánlatok elkészítésére más-más dokumentációrészekből kellett átemelni a műszaki mennyiségi előírásokat.
Az ajánlattevők a konzultációkon, illetve az írásban feltett kérdésekkel igyekeztek pótolni az ajánlatkérő mulasztását, és egyértelművé tenni a dokumentáció tartalmát. Álláspontjuk szerint az ajánlati felhívás, a dokumentáció hiányosságaiból fakadóan, az egyes ajánlattevők saját értelmezésük szerint voltak kénytelenek ajánlatot tenni, amely következtében nem születtek azonos tartalmú ajánlatok, ezért azok összehasonlíthatósága, ennek következményeként az értékelés objektivitása megkérdőjeleződik. Ebből pedig következik, hogy ajánlatkérő tartalmában nem azonos ajánlatokat bírált el, amelynek következtében az eljárást lezáró döntése sem lehet objektív.
Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és azzal a magatartásával, hogy ajánlatkérő egymással össze nem mérhető ajánlatokat hasonlított össze, a verseny tisztaságát, a Kbt. 24. § (1) bekezdését is megsértette. Álláspontjuk szerint a 2. munkanemre és a 7. munkanemre tett ajánlatukat érvénytelenné minősíteni nem lehet. Álláspontjuk szerint ezen ajánlati részek vonatkozásában is ajánlatuk érvényesnek minősül. Állítják, hogy összességében minden munkanem vonatkozásában a legelőnyösebb ajánlatot ők tették. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdését is megsértette azáltal, amikor az eljárás befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést nem készítette el, és azt 5 munkanapon belül nem küldte meg az összes ajánlattevő részére. Az 5. sz. melléklet szerinti összegzést 2000. június 14-én kapta meg kérelmező, azonban ezen összegzésből nem állapítható meg, hogy milyen indokok alapján nyilvánította ajánlatkérő meglehetősen nagy számban érvénytelennek az ajánlatokat.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelemnek mint megalapozatlannak az elutasítását. Kérték a kérelmezőt képviselő ügyvéd képviseleti jogosultságának vizsgálatát. Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmezőnek a dokumentáció hiányosságai vonatkozásában előterjesztett jogorvoslati kérelme elkésett, álláspontjuk szerint az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció megfelelt a közbeszerzési törvény előírásainak, az esélyegyenlőség biztosítva volt, hiszen valamennyi ajánlattevő ugyanazt a dokumentációt és ajánlati felhívást kapta kézhez. Az eljárás során egyetlen egy ajánlattevő sem kifogásolta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai alapján az ajánlattétel problémát jelentene. Ezt bizonyítja az is, hogy minden munkarész vonatkozásában ajánlatok benyújtására sor került. Álláspontjuk szerint az ajánlatok elbírálása a megadott elbírálási szempontok alapján történt, az érvénytelenné nyilvánítás pedig az alapján történt meg, hogy megállapították, hogy a benyújtott ajánlatok az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt előírásoknak nem feleltek meg. A kérelmező ajánlatát jogszerűen minősítették a 2. és a 7. munkanem vonatkozásában érvénytelennek.
A 2. munkanem vonatkozásában a kérelmező ajánlata azért lett érvénytelen, mert a díszmű lakatosmunkák között nem szerepeltette a DL 22 tételt, amely ugyan a lakatosmunkáknál szerepel, de egyértelműen kitűnt a dokumentációból, hogy ezt a tételt a díszmű lakatosmunkák között kell szerepeltetni. A kérelmező a lakatosmunkák körében szerepeltette ezt a tételt, így ajánlata érvénytelen.
A 7. munkanem vonatkozásában szintén érvénytelen volt a kérelmező ajánlata, tekintettel arra, hogy a konzultáción is pontosan elhangzott, hogy milyen mennyiségekre kell ajánlatot tenni, illetőleg a festési munkákat hogyan kell megbontani a 3., illetőleg a 7. munkarészek között. A kérelmező ajánlata nem ennek megfelelő mennyiséget, illetve nem eszerinti bontást tartalmazott, a 3. részben műszaki többletet, a 7. részben hiányt.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint nem sértették meg a Kbt. 61. § (1) bekezdését sem, tekintettel arra, hogy az összegzés az eredményhirdetésre elkészült. A Kbt. az összegzés ismertetését írja elő, de nem mondja meg, hogy azt milyen mélységben kell megtenni az ajánlatkérőnek. Álláspontjuk szerint az ajánlatkérő eleget tesz a kötelezettségének akkor, amikor a lényeges és fontos részeit az összesítőnek ismerteti, vagyis az érvényes és érvénytelen ajánlatokat, az összességében legelőnyösebb, illetőleg a nyertes ajánlattevő esetleges visszalépése esetére a következő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevő személyét. Épp ezért fogalmaz úgy a törvény, hogy 5 munkanapon belül az összegzést meg kell küldeni az ajánlattevők részére, ez pedig meg is történt részükről.
Az Aurea Sectió Kft. érdemi észrevételében közölte, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményezővel egyetért abban, hogy a dokumentáció nem volt kellőképpen elkészítve, így az egyenlő feltételek követelményét nem elégítette ki.
Csőszer Rt. érdemi észrevételében szintén arra hivatkozott, hogy az ajánlati felhívás nem egyértelműen közölte a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást, a részajánlatok megfelelő tartalma és az egyes munkanemek között megítélésük szerint is átfedések voltak. Az ajánlatok nem voltak azonos tartalmúak, így azokat összehasonlítani sem lehet.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság az ajánlatkérői észrevételre vizsgálta a kérelmező képviselőjének képviseleti jogosultságát. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 18. §-a rendelkezik a képviseletről.
Ennek alapján, ha nem írja elő a jogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. Jelen eljárásban kérelmező ügyvédi képviselettel járt el. Az erre vonatkozó meghatalmazást a kérelmező becsatolta. A képviselő ügyvédi jogosultságát az eljárásban igazolta. A képviseletre vonatkozó igazolás az Áe. szabályainak megfelelt.
A Döntőbizottság megállapította; hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgya vonatkozásában a beszerzés tárgyát 7 munkanemre osztotta, és a munkanemek vonatkozásában a részajánlattételt kötelezővé tette. A rendelkezésre bocsátott dokumentáció azonban a munkanemekre vonatkozó egyértelmű bontást nem tartalmazott, a munkanemek között átfedések voltak észlelhetők. A dokumentáció tartalmi előírásainak hiányosságait támasztotta alá az is, hogy az ajánlatkérő több esetben tartott konzultációt, illetőleg a dokumentációval kapcsolatosan számtalan ajánlattevői kérdés merült fel, amelyeket a konzultáción igyekeztek tisztázni.
A Döntőbizottság megállapította azonban azt is, hogy az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció hiányosságait egyetlen ajánlattevő sem kifogásolta; az ajánlatkérő részére ilyen jelzést nem tettek, ajánlatukat ilyen körülmények között nyújtották be.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő számításánál a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes taralmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezés határidejének lejártát. Jelen esetben az ajánlattételi határidő 2000. május 23. volt. Az ezt követő 15 napon belül jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem került sor az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció tartalmi hiányosságai miatt. Jelen jogorvoslati eljárás tárgyát tehát az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció tartalmi hiányosságai nem képezhetik.
A kérelmező részéről beterjesztett jogorvoslati kérelem az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmi elemeinek hiányosságai vonatkozásában elkésett, így a Döntőbizottság az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmi helyességét nem vizsgálta.
A Döntőbizottság érdemben azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő döntése a kérelmező vonatkozásában megfelelt-e a Kbt. előírásainak. A Döntőbizottság elsődlegesen vizsgálat tárgyává tette, hogy az ajánlatkérő jogszerűen minősítette-e kérelmező ajánlatát a 2., illetőleg a 7. munkanem vonatkozásában érvénytelennek. A 2. munkanem a homlokzati díszmű lakatosmunkák restaurálása volt. A kérelmező ajánlata e vonatkozásban azért minősült érvénytelennek, mert a DL 22 tételt az ajánlatában itt nem szerepeltette. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kiadott dokumentáció lakatosmunkák fejezetében kiegészítő tételként szerepelteti a DL 22 tételt, azzal a megjegyzéssel, hogy a "homlokzati és díszmű lakatosmunkákhoz" című kötethez tartozik ez a tétel.
Tény, hogy a kérelmező valóban nem a díszmű lakatosmunkák között szerepeltette ezt a DL 22 tételt, azonban tekintettel arra, hogy a mind a 7 munkanemre kérelmező ajánlatot nyújtott be, így a DL 22 konszignációs tételre is tett ajánlatot a lakatosmunkák között (7. munkarész), ahol ez a kiadott mennyiségi kiírásban is szerepel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező mind a 7 munkarészre teljeskörűen nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő által hiányolt tétel is fellelhető volt az ajánlatban, tény, hogy nem az ajánlatkérő által elvárt helyen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőtől elvárható lett volna – tekintettel arra, hogy a dokumentáció nem egyértelmű bontásban tartalmazta a részajánlatként kért munkanemeket –, hogy a Kbt. 43. § (7) bekezdése szerinti számszaki hibát javítsa, ennek során a 7. munkanemre tett ajánlati részből a DL 22 konszignációs tételt átemeli a 2. munkanembe, és ennek alapján az ajánlatot érvényesnek tekinti. Ez ajánlatkérő számára különös nehézséget nem okozhatott, hiszen a hiányolt tételre árajánlatot a kérelmező tételesen tett, és számszaki korrekcióval a 2. munkanemre tett kérelmezői árajánlat egyértelműen megállapítható volt. A 7. munkanem vonatkozásában sem volt a dokumentáció egyértelmű, itt is meg lehet állapítani, hogy dokumentációt követően a konzultáció eredményeként az ajánlatkérő egyes tételeket áthelyeztetett az ajánlattevőkkel más munkarészekhez, amelyet többek között kérelmező is elvétett, és az 1 tétel helyett 3 tételt helyezett át a restaurálandó munkák közé. A kérelmező a lélegzővakolat mennyiségére is a dokumentációnak megfelelően tett ajánlatot, de figyelmen kívül hagyta e tétel vonatkozásában a konzultáción elhangzottakat, ahol a mennyiségeket módosították. Ez is – a Döntőbizottság álláspontja szerint – a számszaki hibák körébe sorolható, mely korrigálható, figyelemmel a Kbt. 43. § (7) bekezdésében foglaltakra. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező minden tétel vonatkozásában ajánlatot nyújtott be, azonban nem megfelelő helyen, illetve nem megfelelő mennyiségben. Az ajánlatkérő ebben az esetben is megfelelő számítással a tévesen szereplő tételeket a helyére tehette volna, és számítási hiba eredményeként a tételt javíthatta volna.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező a 2. és 7 munkanemre is érvényes ajánlatot tett, ajánlatkérő tehát döntésével megsértette a Kbt. 52. § (l) bekezdését, azaz helytelenül állapította meg az ajánlatok érvénytelenségét.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő a részajánlatok vonatkozásában a megadott elbírálási szempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek. A 4. és 5. részajánlattétel vonatkozásában a Döntőbizottság vizsgálatot külön nem végzett, tekintettel arra, hogy az eljárás nyertese az ajánlatkérő álláspontja szerint is a kérelmező volt. Ezen elbírálási szempontok vonatkozásában a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság értékelni nem tudta, hiszen mint nyertesként kihirdetett ajánlattevőnek, jogsérelme nem keletkezett.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az ajánlati ár, műszaki alkalmasság, referencia és pénzügyi alkalmasság szempontjai alapján. A Kbt. az alkalmasság értékelésének egyetlen lehetséges módját ismeri, amit a felhívásban kell ajánlatkérőnek megadni a Kbt. 44. §-ban foglaltaknak megfelelően. Az alkalmasság vizsgálatára jelen esetben a részvételi felhívásban megadott módon, az előminősítési eljárásban kerülhetett sor. Az előminősítési eljárásban az alkalmasság vizsgálata az ajánlatkérő részéről megtörtént, ennek alapján került sor az alkalmasnak minősített ajánlattevők kiválasztására. Az ajánlatkérő a részvételi és az ajánlati felhívásában a műszaki alkalmasság és a pénzügyi alkalmasság értékelésére vonatkozó további előírást nem közölt.
Ennek alapján az ajánlatok elbírálása során a műszaki és a pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlatok között különbséget nem lehetett tenni. A Döntőbizottság ebből következően az ajánlati árak alapján értékelte a benyújtott ajánlatokat.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az. ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság részajánlatonként vizsgálta, hogy ajánlatkérő döntését a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hozta-e meg.
Az 1. részajánlat a palota főhomlokzatának a restaurálása volt. Ebből az elbírálási szempontból a Döntőbizottság elvégezte a kérelmező, a második helyezett és a nyertes ajánlatának összehasonlítását.
A nyertes ajánlati ára 62 234 500 Ft, a második helyezett ajánlati ára 82 612 000 Ft, a kérelmező ajánlati ára 75 254 025 Ft volt. Az ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntése helyes volt.
A 2. részajánlat a homlokzati díszmű lakatosmunkák restaurálása.
Az ajánlatkérő 7 ajánlatot minősített érvénytelennek, az érvénytelenség oka ugyanaz volt mindegyik esetében, mégpedig az, hogy a DL 22 tételt az ajánlattevők rossz helyen szerepeltették. A Döntőbizottság elvégezte a DL 22 tétel vonatkozásában a korrekciót, és ennek alapján megállapította az ajánlati árakat, melyek közül a legalacsonyabbak:
– Kérelmező: 16 164 801 Ft,
– Kész Kft.: 18 080 007 Ft,
– Renovit Rt.: 16 535 344 Ft,
– Maszer Rt.–Középület-építő Rt.: 17 880 349 Ft.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a Magyar Építő Rt. ajánlata nem érvénytelen, mert a DL 22 tétel ebben a munkarészben szerepelt az ajánlatában. Az ajánlati ára 18 125 021 Ft.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy az ajánlatkérő által érvényesnek minősített Agrober Kft. ajánlatában beárazásra nem került a DL 9, 10, 11, 12, 13 tétel, így ajánlata e részre érvénytelennek minősül. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2. munkarész vonatkozásában a legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette, míg a második legkedvezőbb ajánlatot a Renovit Kft. tette. Ajánlatkérő döntése e munkarész vonatkozásában jogsértő volt, ezen részben állapította meg a Döntőbizottság a Kbt. 59. § (1) bekezdésének sérelmét.
A 3. munkarész a belsőépítészeti fehérmunkák restaurálása.
Ebben a munkarészben kellett figyelembe venni a 7. munkarészben megjelenő festési munkák közül a 47/7. tételt, míg a többi festési munkát a 7. részben kellett hagyni. A kérelmező ajánlata a 7. munkarészből több tételt is ennél a résznél szerepeltetett. Tekintettel arra, hogy csak azonos műszaki tartalmú ajánlatok hasonlíthatók össze, a Döntőbizottság itt is elvégezte a szükséges korrekciót a vizsgált két ajánlatra. A kérelmező ajánlati ára a korrekciót követően mintegy 16 250 E Ft, míg a Magyar Építő ajánlati ára mintegy 12 796 E Ft volt.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a kérelmező árajánlata a korrekciók elvégzése után is a nyertesnél kedvezőtlenebb. Ajánlatkérő döntése e munkarész vonatkozásában tehát helyes volt.
A 4. és 5. munkarész vonatkozásában a Döntőbizottság vizsgálatot nem végzett, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő döntése alapján is ezen munkarészek vonatkozásában a legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette. A 6. munkarész, világítótestek felújítása vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította az ajánlati árak alapján, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Maszer Rt.–Középület-építő Rt., a 2. legkedvezőbb ajánlatot a Kész Kft. tette. Az ajánlatkérő döntése helyes volt.
A 7. munkarész vonatkozásában, amennyiben ajánlatkérő az ajánlatokon a szükséges korrekciókat elvégzi, úgy érvényes ajánlatok találhatók, többek között kérelmező ajánlata is érvényes. Az érvényes ajánlatok pedig érdemben összehasonlíthatók, és közülük a nyertes ajánlat kiválasztható. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, tekintettel az 52. § (2) bekezdés d) pontjára, amikor az ajánlatokat érvénytelennek nyilvánította e munkarészben, így ajánlatkérőnek a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjára alapított döntése jogsértő volt. Ezért az ajánlatkérő ezen munkanemre vonatkozó eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A Kbt. 61. § (1) bekezdés alapján ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az eredmény kihirdetésekor az írásbeli összegzés főbb adatait ismertette, és eleget tett annak a kötelezettségének is, hogy az összegzést 5 munkanapon belül az ajánlattevők részére megküldte.
A jogorvoslati eljárásban már nem volt egyértelműen rekonstruálható, hogy a terjedelmes összegzésnek mely adatait ismertette ajánlatkérő szóban is a jelenlévők előtt, akik egyébként az eredményhirdetési eljáráson a tájékoztatás részletességét, tartalmát nem kifogásolták.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, így e vonatkozásban jogsértést nem állapított meg.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a rendelkezésére álló iratok alapján annak feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján a 7. munkarész vonatkozásában ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság az eljárása során a pénzbírság kiszabásától eltekintett, tekintettel a 2. munkarész vonatkozásában a megkötött szerződés alacsony összegére, továbbá arra is, hogy a 7. munkarész vonatkozásában a jogsértés reparálható volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 1.
Dr. Engler Magdolna s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
