KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5487)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.283/6/2000
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett eljárás a Budapest XVII. Kerület Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (továbbiakban: Bizottság Elnöke) kezdeményezésére Dr. Deim Edit ügyvéd (1088 Budapest, Baross u. 3.) által képviselt Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata (1173 Budapest Pesti út 165., továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő fenntartásában lévő óvodák és szociális intézmények közétkeztetési feladatainak ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel megsértette a 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos és tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. február 2-án megjelent számában nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az április 3-i ajánlattételi határidőre Herdlicska Márton egyéni vállalkozó, a Sodexho Kft., az Elemen Rt., a Junior Rt., a Pensió 17 Kft., a Kinder K+K Kft. és a Plásztán Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a halasztott június 2-i eredményhirdetésen a Plásztán Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Az eljárást lezáró döntés ellen indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a D.211/12/2000. számú határozatával megállapította, hogy ajánlatkérőnek különböző jogsértések miatt valamennyi ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, az érvénytelenség megállapításának és érvénytelen ajánlat nyertesnek minősítése miatt megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Ajánlatkérő június 21-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására ajánlati felhívást küldött a nyílt eljárás nyertese, a Plásztán Kft. részére, a beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlat benyújtására. A felhívást a Kbt. előírása értelmében június 22-én megküldte a Bizottság Elnökének is. Közölte, hogy az eljárást a Kbt. 72. § szerinti gyorsított eljárásban kívánja lefolytatni.
A Bizottság Elnöke június 30-án eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, mert nem látta megállapíthatónak sem a gyorsított eljárás indításának, sem a csak egy ajánlattevő felhívásának törvényi feltételei fennállását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban július 25-én tartott tárgyaláson a tárgyalásos eljárási forma jogcímét a 70. § (1) bekezdés c) pontjára módosította. Kérte az eljárás megszüntetését, álláspontja szerint eljárása jogszerű volt. A módosított jogcím szerinti eljárási forma alkalmazásának indokaként előadta, hogy a Döntőbizottság határozata folytán olyan helyzetbe került, hogy ismételt nyílt eljárás lefolytatására már nem volt ideje az addigi szolgáltatást végző szerződésének június 30-i lejártáig, és ezáltal ellehetetlenült volna a közétkeztetési feladok ellátása. Hivatkozott arra, hogy ezen törvényhely szerinti tárgyalásos eljárás hirdetmény közzététele nélküli módjára irányadó 71/B § (1) bekezdése értelmében – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – még ajánlati felhívást sem kellett volna küldenie a tárgyalásra felhívott részére. Védekezésül előadta, hogy a kialakult helyzetben nem volt számára más lehetőség, mint a nyílt eljárásban legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattételre való felhívása. Közölte, hogy a szerződést a Plásztán Kft.-vel megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen benyújtott indítvány megalapozott.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a 72. § szerinti gyorsított eljárást jelölte meg, a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson e jogcímet a 70. § (1) bekezdés c) pontjára módosította.
A Döntőbizottság megvizsgálta mindkét jogcím tekintetében az ajánlatkérő eljárását és megállapította, hogy ezen jogcímek egyike sem adott jogalapot ajánlatkérő részére a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazására.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a 70. §, a tárgyalásos eljáráson belüli gyorsított eljárási formára vonatkozó külön szabályokat pedig a 72. § tartalmazza.
A 70. § (1) bekezdés c) pontja akkor engedi közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazását, ha "az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek ajánlatkérő mulasztásából".
Az eljárásban irányadó tényállás szerint a "rendkívüli sürgősség" azért állt elő, mert az ajánlatkérő február 2-án indított nyílt eljárását lezáró döntését a Döntőbizottság megsemmisítette, mivel ajánlatkérő elmulasztotta a beérkezett ajánlatok érvénytelenné nyilvánítását annak ellenére, hogy azok nem feleltek meg ajánlati dokumentációjában foglalt feltételeknek.
A nyílt eljárást lezáró döntés megsemmisítése tehát ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. A nyílt eljárásban hozott jogszerű döntés esetén az eljárás június 30. előtt befejeződött volna, így a rendkívüli sürgősséget ajánlatkérő mulasztása idézte elő. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 70. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcím alkalmazásának egyik feltétele – ajánlatkérő mulasztásának hiánya – nem áll fenn, ezért e jogcím szerinti eljárási forma alkalmazására ajánlatkérőnek nem volt törvényes lehetősége.
Ajánlatkérő az eljárási módja jogszerűségének indokaként a 71/B § (3) bekezdésére hivatkozott, előadta, hogy ennek értelmében közzététel nélküli tárgyalásos eljárásban, ajánlati felhívás kiküldése nélkül, csak egy, a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt határidő alatt teljesíteni képes ajánlattevővel lefolytatott tárgyalás eredményeként is megköthető a szerződés.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését. A közzététel nélküli tárgyalásos eljárás a tárgyalásos eljárás egyik formája, így ennek szabályait rendező 71. §, 71/A §, 71/B § szabályai csak akkor léphetnek be az alkalmazhatóság körébe, ha maga a tárgyalásos eljárási forma alkalmazhatóságának jogszerűsége fennáll.
Ugyanezen indokokból nem volt jogszerű ajánlatkérőnek az eljárás jogcímeként a 72. §-ra való hivatkozása sem. A 72. § (1) bekezdése így szól: "ajánlatkérő a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás során gyorsított eljárást alkalmazhat, ha azt rendkívüli sürgősség indokolja. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából". A Döntőbizottság megállapítja, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények az ajánlatkérő mulasztásából eredtek, így ajánlatkérő nem folytathatta volna le a közbeszerzési eljárást tárgyalásos eljárás, ennélfogva gyorsított eljárás keretében sem.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 31.
Dr. Csitkei Mária s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
