KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5529)
1024 Budapest; Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.148/9/2000
Tárgy: a Csőszer Rt. jogorvoslati kérelme Ipolytarnóc Község Önkormányzatának "közös szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Csőszer Rt. (1103 Budapest, Gergely u. 81.), képviseli Galánthayné dr. Csőváry Judit (1095 Budapest, Mester u. 1. I/8., a továbbiakban: kérelmező) kérelmező által Ipolytarnóc Község Önkormányzatának (3138 Ipolytarnóc, Felszabadulás u. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "közös szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 45. § (1) és (2), valamint a 61. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 61. § (1) bekezdését, és ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizessék be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. február 2-án tette közzé a K. É.-ben részvételi felhívását, nyílt előminősítéses eljárásban való részvételre, közös szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építése tárgyában.
A jelentkezési határidőre, 2000. február 28-ra 14 ajánlattevő adta be jelentkezését, akiket az ajánlatkérő kivétel nélkül alkalmasnak talált és ajánlattételre fel is hívott.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbi részszempontok alapján:
súlyszám
– ajánlattevő által nyújtott biztosítékok 5
– jogszabályi kötelezettségen felüli többletszavatosság és jótállási kötelezettség vállalása 4
– a kért teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 3
– nyilatkozat a vállalt kötbér mértékéről 2
– ajánlati ár 1
Adható pontszám: 1–10.
A 2000. április 17-i ajánlattételi határidőre a következő 9 cég nyújtotta be ajánlatát: Purator Kft., Csőszer Rt., Sade Kft., Alterra Kft., Contur Bau Kft., Penta Kft., Stabil Konzorcium, Kelet Speck Kft. és az Ipoly Konzorcium.
Az ajánlatok értékelése után ajánlatkérő 2000. április 21-én eredményt hirdetett, ahol nyertesként az Ipoly Konzorcium, második helyezettként pedig a Purator Kft. került megjelölésre.
A szerződést a nyertessel 2000. május 9-én megkötötték.
A Csőszer Rt. 2000. május 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy az eredményhirdetéskor a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakkal szemben nem lett ismertetve az 5. sz. melléklet szerinti írásbeli összegzés, annak elkészítésére a törvényben előírt időpontot követően, április 28-án került sor, és maga az összegzés sem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, mert az egyes ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit nem tartalmazta, így az egyes ajánlattevőknek nem állt módjukban megvizsgálni, hogy a pontozási tartományon belül melyik ajánlattevő miért kapta az adott pontszámot. Mindezek alapján a kérelmező a verseny tisztaságának megóvása érdekében terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, és kérte a jogsértés megállapítását, valamint bírság kiszabását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte és indoklásul előadta, hogy az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemei azért nem kerültek ismertetésre, majd pedig feltüntetésre az írásbeli összegzésben, mert azokat az ajánlattevők kérték titkosan kezelni, más adatokat pedig az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv már tartalmazott.
Az összegzés elkészítésének időpontja vonatkozásában előadta, hogy az eredményhirdetéskor már össze volt állítva, csak a gépelésre került sor ezután, és adminisztrációs hiba folytán került rá az április 28-i dátum.
A kérelmező és a Contur Bau Kft. tárgyaláson tett nyilatkozatában cáfolta, hogy ajánlatában a lényeges tartalmi elemekre vonatkozóan titkos kezelést kötött volna ki.
Az Ipoly Konzorcium képviselője előadta, hogy ők csak a többletszavatosság és jótállási kötelezettség részszempont tekintetében tettek ilyen nyilatkozatot, a többi ajánlati elem ismertetésre kerülhetett volna.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 61. § (3) bekezdése értelmében a döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett. Tehát ajánlatkérő nem hallgathatja el az eredményhirdetés során az ajánlatok azon tartalmi elemeit, amelyeket a döntése során előnyként vagy hátrányként értékelt, és ezeket az adatokat az írásbeli összegzésben is köteles feltüntetni annak 2. a) pontjában, az alábbiak szerint:
Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei.
A Kbt. fenti rendelkezései, összhangban a preambulumban és a 24. §-ban deklarált verseny tisztasága, nyilvánosság és átláthatóság alapelvi követelményeivel, azt hivatottak elősegíteni és biztosítani, hogy az ajánlattevők megfelelően kontrollálhassák az eljárást lezáró döntések megalapozottságát és jogszerűségét, és esetleges jogsérelmük esetén haladéktalanul és kellőképpen alátámasztva élhessenek a Kbt. 79. § (3) bekezdésében biztosított jogorvoslati lehetőségükkel.
Fentiek érdekében követeli meg a törvény az ajánlattevőktől az 5. sz. mellékletnek teljes mértékben megfelelő összegzés ismertetését és összeállítását.
A Kbt. 25. § kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
Ezen kötelezettség alól – figyelemmel a fenti szabályra – nem mentesít az ajánlattevők esetleges eltérő nyilatkozata sem.
A jogorvoslati kérelem azon része tekintetében, amely az írásbeli összegzés elkészítésének időpontját kifogásolja, a Döntőbizottság megállapítja, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdés az írásba foglalásra nem, csak a megküldésre állapít meg határidőt.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet megalapozottnak találta, és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazva.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette, hogy a Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A kiszabható bírság legalacsonyabb értéke a 2000. évi költségvetésről szóló 1999. évi CXXV. törvény 56. § (2) bekezdése szerint 1 millió Ft. A jelen közbeszerzési eljárás értéke 838 000 000 Ft + áfa, a kiszabott bírság mértéke ennek 0,11%-a.
A költségek viseléséről a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 25.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
