KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5554)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 336-1337
Fax: 333-3082
Ikt. sz.: D.265/5/2000
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Oktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10–14., a továbbiakban: ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt, a Számítástechnikai Szolgáltató és Orvosi Műszer Kereskedelmi Szövetkezet (1025 Budapest, Törökvész út 95–97., a továbbiakban: megbízott) a "Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen bevezetett Felsőoktatási Egységes Gazdálkodási Rendszer (EGR) 9 alrendszerének adaptálása a fejlesztést követően beszerzett és jelenleg meglévő hardvereszközökre, a meglévő 9 alrendszerhez illeszkedő és azok adatbázisait felhasználó újabb két alrendszer kifejlesztése, valamint a meglévő 9. működő és a kifejlesztendő két új alrendszer újabb egyetemeken történő telepítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény ( a továbbiakban Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontját, ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlati felhívására vonatkozó és az eljárást lezáró döntését.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő megbízottja 2000. június 9-én kelt levelével 2000. június 13-án tájékoztatta a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, hogy az ajánlatkérő Oktatási Minisztérium hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indít a meglévő Egységes Gazdálkodási Rendszerének továbbfejlesztése céljából. A tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételét a Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontjára alapította, mivel a szerződést műszaki, technikai sajátosságok, valamint kizárólagos jogok védelme miatt egy meghatározott személy képes teljesíteni. A meglévő Egységes Gazdálkodási Rendszert megvalósító szoftvercsomagot kizárólagosan a Magyar Telematika Rt. készítette, és egyrészt a változtatáshoz szükséges forrásfájlok az ő birtokában állnak, másrészt a szoftvert szerzői jogok védik. Ajánlatkérő a megküldött ajánlati felhívás 1.2. b) pontjában az eljárás alkalmazása feltételének indoklása körében közölte még, hogy a jelen beszerzés tárgya a működő szoftver adaptálása egy új hardverkörnyezetbe, a törvényalkotásból eredő jogszabálykövetés megvalósítása, a meglévő alrendszerekhez illeszkedő, illetve azok adatbázisait felhasználó két újabb alrendszer kifejlesztése, és a jelenleg két egyetemen működő szoftver újabb egyetemeken történő telepítése, üzembe helyezése és az azt követő helyszíni támogatása. A szoftverek 1995. évi, illetve 1998. évi megrendelésekor még Magyarországon kisebb egyetemeken működtek. Az EU-csatlakozási folyamat miatt törvényben szabályozott felsőoktatási integrációt kellet végrehajtani, melynek során létrejött nagyobb létszámú és szervezettségű egyetemek gazdálkodásához kell illeszteni a meglévő számítógépes rendszereket. Ez indokolta többek között jelen eljárás megindítását.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke eljárást kezdeményező iratában arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatkérő, illetve megbízottja által rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen, illetve megfelelő dokumentumokkal ajánlatkérő, illetve megbízottja nem támasztotta alá, ajánlattételre kizárólag csak a Magyar Telematika Rt. képes. Ezért a Kbt. 79. § (5) bekezdésére figyelemmel indítványozta a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét. Kezdeményező iratában közölte, hogy a valószínűsíthető jogsértésről 2000. június 13-án, az ajánlati felhívás részére történő megküldésének napján szerzett tudomást.
A kezdeményező irat alapján a Döntőbizottság eljáró tanácsa a jogorvoslati eljárást 2000. június 26-án megindította, és a kezdeményező irat megküldésével értesítette az ajánlatkérőt, illetve megbízottját a jogorvoslati eljárás megindításáról, valamint az egyetlen érdekelt meghívott ajánlattevőt, a Magyar Telematika Rt.-t.
Ajánlatkérő megbízottja 2000. július 4-én benyújtott érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati eljárás megszüntetését indítványozta. Értesítette a Döntőbizottság eljáró tanácsát, hogy ajánlatkérő a tárgyalásokat követően, 2000. június 30-án eredményt hirdetett, de a jogorvoslati eljárásra való tekintettel az eljárást felfüggesztette, és szerződést nem kötött, illetve nem is fog kötni a Döntőbizottság határozathozataláig.
Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása megalapozott volt jelen közbeszerzési eljárásban, mivel a szerződést műszaki, technikai sajátosságok, illetve kizárólagos jogok védelme miatt csak kizárólag egy meghatározott személy, azaz a Magyar Telematika Rt. képes teljesíteni. A Magyar Telematika Rt. készítette a szoftvert és a szerzői jogok védelméről szóló törvény kiemelten védi a szoftver készítőjét. A szoftver készítője ahhoz járult hozzá, hogy a megrendelő a saját céljára egyszer vagy többször felhasználja, de a szoftver módosítását vagy többcélú felhasználását a szoftver készítője nélkül nem lehet elvégezni. A jelen beszerzés tárgyát is képező, az EGR újabb egyetemeken történő bevezetése, melyre jelen pillanatban szintén csak a szoftver megalkotója képes.
Összességben tehát álláspontja szerint a beszerzés tárgyára vonatkozóan elvégzendő feladatokat egyedül csak a szoftver előállítója, azaz a Magyar Telematika Rt. tudja végrehajtani, erre figyelemmel került sor a tárgyalásos eljárás előbb említett feltételére alapítottan annak megindítására.
Előadta továbbá, hogy a mellékelt iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazottak fennálltak, amikor az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást megindította. Hivatkozott egy 1995. évben, majd ehhez kapcsolódóan egy 1998. évben megkötött szerződésre az Egységes Gazdálkodási Rendszer kifejlesztése és bevezetése tárgyában, aminek a teljesítését a mellékelt jegyzőkönyvek, illetve az ehhez tartozó számlák igazolnak. Ez a rendszer most két egyetemen működik. AZ EU-csatlakozási folyamat miatt Magyarországon törvényben szabályozott felsőoktatási integrációt kell végrehajtani, mely során létrejött nagyobb létszámú és szervezettségű egyetemek gazdálkodásához kell illeszteni a meglévő számítógépes rendszereket, ez indokolja a jelen eljárás megindítását.
Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott az ajánlati felhívással együtt az ajánlattevőnek. Meghatározta az ajánlati felhívásban az első tárgyalás időpontját, valamint a részajánlattétel feltételeit. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a szerződés teljesítésének alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ugyancsak szabályozta a közbeszerzési eljárásban a tárgyalás menetét és annak különös szabályait. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 1.16. pontja egyéb információk alatt az alábbiakat közölte: a jelen beszerzés tárgyának alapját képezi a következő 3 szerződés, illetve szerződésmódosítás:
Az 1996. augusztus 4-én, a Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogram Iroda által meghirdetett és lefolytatott 05938/211/5. sz. világbanki tender eredményeképpen a Budapesti Műszaki Egyetem mint megrendelő és a Magyar Telematika Rt. mint vállalkozó között létrejött szerződés, mely során kidolgozásra került 5 alrendszer, központi, pénzügyi, főkönyvi keret, előirányzott és kötelezettségvállalás, befektetett eszközök, és bevezetésre került két egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Továbbá az 1998. április 10-én lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Felsőoktatás-fejlesztési Alapprogramok Iroda mint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében eljáró megrendelő és a Magyar Telematika Rt. mint vállalkozó között létrejött szerződés, mely során kidolgozásra került 3 alrendszer, személyi juttatások, készlet, hallgatói juttatások. Továbbá az 1999 márciusában megkötött fenti szerződést módosító szerződésmódosítás, mely során kidolgozásra került egy alrendszer, a vezetői információs rendszer.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján megállapította, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltétele az ajánlati felhívásban foglalt beszerzési tárgyak teljes körére nem áll fenn. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 1.3. a), 1.3. b) és 1.3. c) pontjában jelölte meg konkrétan a tárgyalásos eljárás keretében a beszerzés tárgyát és mennyiségét és az elvégzendő feladatokat.
Eszerint az 1.3. aa) pontban a két egyetemen már korábban bevezetett 9 alrendszer adaptálását jelölte meg a beszerzés tárgyaként, ezen belül követési feladatokra működő alrendszerek átírása UNIFACE 6. és ORACLE 7. környezetről UNIFACE 7. és ORACLE 8. környezetre, a működő alrendszerek átírása MS-SQL adatbázismotorra, jogszabály- és technológiakövetés, az EGR folyamatos jogszabály- és technológiakövetése 5 éven keresztül, rendszerkövetés, az EGR illesztése a Neptun és Arion rendszerhez.
Az 1.3. ab) pontban a beszerzés tárgyának további meghatározása volt, mely szerint a meglévő 9 alrendszerhez illeszkedő újabb két alrendszer kifejlesztése, ezen belül vezetői információs adatkapcsolati alrendszer, meglévő alrendszerek adatbázisát felhasználó elektronikus adatszolgáltató, elemző program és változás menedzsment alrendszer: a jogszabályváltozásokat, programmódosításokat, hibajavítást, adatfeltöltést, telepítést, menedzselő modul megvalósítását írta elő.
Az 1.3. ac) pontban a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következőképpen egészítette még ki ajánlatkérő: a meglévő 9 és a kifejlesztendő két új alrendszer újabb egyetemeken történő telepítése, üzembe helyezése és azt követő helyszíni támogatása, ezen belül az elvégzendő feladatok: intézményi projektmenedzsment és alrendszergazdák felkészítő oktatása, részletes bevezetési projekttervek elkészítése, EGR-labor kialakítása, üzemeltetése, intézményi gazdálkodás felmérése, ügyviteli folyamatok feltérképezése, EGR-ben történő leképzése, intézményspecifikus paraméterek kialakítása, adatkonverzió, negyedéves próbaüzem lefolytatása, a kifejlesztett program telepítése a beszerzett hardvereszközökre, az EGR felhasználóinak (rendszergazdák, üzemeltetők, gazdaság-ügyintézők, szervezeti egységek) oktatása, betanítása, a működő rendszer bevezetést követő féléves beszámoló elkészültéig történő aktív támogatása. Tehát a beszerzés tárgyát és mennyiségét ajánlatkérő az 1.3. aa), az 1.3. b) és az 1.3. ac) pontokban megjelölt feladatok összességében jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 1.3. c) pontban közölte az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek az ajánlat összes részére külön részajánlatot kell tennie. Ajánlatkérő az egyéb információk 1.16. pontban megjelölte, hogy a jelen beszerzés tárgyának alapját három szerződés, illetve szerződésmódosítás képezi.
Mégpedig az 1995. augusztus 4-i szerződés, amely létrejött a Felsőoktatás-fejlesztési Alapprogramok Iroda és a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Magyar Telematika Rt. között, melynek során kidolgozásra került 5 alrendszer a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
A következő az 1998. április 10-én lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Felsőoktatás-fejlesztési Alapprogramok Iroda, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében eljáró megrendelő és a Magyar Telematika Rt. mint vállalkozó között létrejött szerződés, melynek során kidolgozásra került további 3 alrendszer.
Az 1999 márciusában megkötött fenti szerződést módosító szerződésmódosítás, mely során kidolgozásra került további egy alrendszer, azaz a vezetői információs rendszer.
A Döntőbizottság megvizsgálta a fent felsorolt szerződéseket, azok tartalmát, és az alábbi megállapításokat tette:
Az 1996. február 28-án a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Telematika Rt. között a felsőoktatás Egységes Gazdálkodási Rendszerének megvalósítására szerződés jött létre, melynek finanszírozója a Felsőoktatás-fejlesztési Alapprogram Iroda volt. A szerződés tárgya többek között az volt, hogy a Magyar Telematika Rt. a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen installálja és üzembe helyezi a szerződés címében feltüntetett Felsőoktatási Egységes Gazdálkodási Rendszer informatikai rendszerét, a jelen szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott műszaki terjedelemben. A szerződés 4.1. pontja szabályozta a felek között a tulajdonosi jogokat, miszerint minden kifizetett részteljesítés eredményének, valamint az átadás-átvételi eljárás befejezése és a szerződéses ár kifizetése után a szerződés tárgyát képező rendszer felsőoktatási intézményekben történő kizárólagos felhasználási joga átszáll a megrendelőre. A megrendelő jogosult a szerződés tárgyát képező rendszert kizárólag a hazai felsőoktatási intézmények részére díjtalanul átadni, valamint továbbfejleszteni.
A megrendelő megkap minden olyan, a fejlesztés során létrejövő részterméket, amely lehetővé teszi azt, hogy a megrendelő szakemberei a rendszer adaptálását, követését, speciális igényekkel való bővítését, továbbfejlesztését szükség esetén el tudják végezni.
Az EGR rendszer továbbfejlesztése tárgyában 1998. május 6-án megkötött szerződés, amely létrejött a Művelődési és Közoktatási Minisztérium mint megrendelő, a Felsőoktatási-fejlesztési Alapprogramok Iroda mint finanszírozó, másrészről a Magyar Telematika Rt. mint vállalkozó között. A felek meghatározták a szerződésben az Egységes Gazdálkodási Rendszer informatikai rendszerének teljes kifejlesztését, a szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott műszaki terjedelemben.
Ugyanezen szerződésnek a 4. pontja szintén szabályozta a tulajdonosi jogokat olyképpen, hogy a jelen szerződés keretében elvégzett fejlesztés eredményeképp létrejövő termék felhasználói és korlátozott továbbhasznosítási joga a finanszírozóra, a megrendelő képviseletében annak átadásával és a teljes szerződéses ár megfizetésével száll át. A továbbhasznosításra kizárólag a finanszírozó jogosult. Az államilag elismert magyar felsőoktatási intézmények körében a felsőoktatási intézmények nem kapnak jogosultságot a továbbhasznosításra. E továbbhasznosítás jogát a megrendelő az általa alapított közhasznú társaságok útján is gyakorolhatja. A finanszírozó köteles tájékoztatni a vállalkozót arról, ha egy tárgyból továbbhasznosítási vagy továbbfejlesztési célú pályázatot ír ki, vagy harmadik féllel tárgyalást kezdeményez. A kiírt pályázatra a vállalkozót meghívja.
A finanszírozó a megrendelő képviseletében megkap minden olyan, a fejlesztés során létrejövő részterméket, amely lehetővé teszi azt, hogy a finanszírozó szakemberei a rendszer adaptálását, követését, speciális igényekkel való bővítését, továbbfejlesztését szükség esetén el tudják végezni. A Döntőbizottság a szerződés fenti pontjának értelmezéséből arra a következtetésre jutott, hogy a Magyar Telematika Rt. mint vállalkozó a fejlesztés eredményeként létrejövő termék felhasználói és korlátozott továbbhasznosítási jogát átadta a megrendelőnek, illetve annak képviselőjének, lehetőséget biztosított a finanszírozónak, illetve a finanszírozó szakembereinek, hogy a rendszer adaptálását, követését, speciális igényekkel való bővítését, továbbfejlesztését szükség esetén elvégezze, mivel megkapott minden olyan, a fejlesztés során létrejövő részterméket, amely lehetővé teszi ezen munka, ezen feladat elvégzését. Vállalkozó az újabb fejlesztések körében csak azt a jogát kötötte ki, hogy amennyiben a finanszírozó harmadik féllel kíván bármilyen szerződéses jogviszonyba kerülni a rendszer továbbfejlesztése és továbbhasznosítása tárgyában, akkor ennek a szerződésnek a szerződési feltételeinek a tárgyalására a vállalkozót, azaz a Telematika Rt.-t a finanszírozó köteles meghívni.
Döntőbizottság álláspontja szerint tehát a fenti szerződési feltételek értelmezéséből egyértelműen az következik, hogy a jelen tárgyalásos eljárás beszerzési tárgyaként megjelölt tárgyak közül az 1.3. aa) pontban megjelölt, már meglévő 9 alrendszer adaptálására vonatkozó feladat elvégzésére más ajánlatevő is alkalmas lehet, és ennél a beszerzési tárgynál a szerződés fenti pontjaira figyelemmel a vállalkozó a kizárólagos jogának védelmét feloldotta. A feloldás a korábban létrehozott alrendszerek adaptálására, a jogszabály- és technológiakövetésre, a rendszerkövetésre vonatkozik. A Döntőbizottság továbbra is elismeri ettől függetlenül, hogy a megrendelőnek kizárólagos szerzői joga fűződik az új rendszer kifejlesztésére vonatkozóan a már saját maga által kifejlesztett szellemi termék, azaz a szoftver telepítésére. Ebből következőleg a jelen tárgyalásos eljárás beszerzési tárgyaként meghatározott 1.3. ab), illetve 1.3. ac) pontokra vonatkozóan, amely a 9 alrendszerhez illeszkedő újabb két alrendszer kifejlesztését, illetve a meglévő és a kifejlesztendő két új alrendszer újabb egyetemeken történő telepítését, üzembe helyezését és azt követő helyszíni támogatását jelöli meg mint elvégzendő feladatot, a szerzői joga és a kizárólagos jogok védelme, valamint a műszaki technikai sajátosságok fennáll a Magyar Telematika Rt. érdekkörében, tehát e beszerzési tárgyakra vonatkozóan megáll az a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt feltétel, hogy kizárólag csak a Magyar Telematika Rt. lesz e feladatok elvégzésére kizárólag alkalmas, viszont kizárólagosan nem áll fenn az 1.3. aa) pontban már előbb említett beszerzési tárgyra vonatkozóan elvégzendő feladatok tekintetében a Magyar Telematika Rt. kizárólagos jogának védelme, illetve szerzői jogi védelme, mivel itt már a kifejlesztett rendszer újabb információkkal való feltöltése és adaptálása mint előírt feladat elvégzése szerepel.
A Döntőbizottság ebből a jogi okfejtésből levezetve tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelen tárgyalásos eljárás mindhárom beszerzési tárgyára vonatkozóan nem áll fenn a tárgyalásos eljárás ajánlatkérő által megállapított 70. § (1) bekezdés b) pontjának kizárólagossága a Magyar Telematika Rt. vonatkozásában. Ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében megállapította, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének jogorvoslati eljárást kezdeményező iratában foglaltak részben megalapozottak a már említett egy beszerzési tárgyra vonatkozóan, nem áll fenn a Telematika Rt. kizárólagos jogának védelme és műszaki technikai sajátosságokra alapított tárgyalásos eljárás megindításának a feltétele, de mivel az ajánlatkérő egy ajánlati felhívásban jelölte meg a beszerzés tárgyának mind a három részfeladatát, így a Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. Az intézkedés meghozatalánál a Döntőbizottság figyelembe vette azt, hogy a tárgyalásos eljárás a szerződéskötés aláírása kivételével lezárult, ezért a Döntőbizottságnak nemcsak az ajánlati felhívásra vonatkozó döntés megsemmisítéséről kellett intézkednie, hanem a tárgyalásos eljárásban a már az eljárás lezárásaképpen hozott ajánlatkérői döntés megsemmisítését is el kellett rendelnie. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során felmerült költségekről nem rendelkezett, mivel a jogorvoslati eljárásban az érdekelt feleknek nem merült fel költsége az eljárás megindításával összefüggésben.
A Döntőbizottság a rendelkező részben megjelölt jogsértés, azaz a Kbt. 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel, a 70. § (1) bekezdés b) pontja mint ajánlatkérői jogsértés megállapításáról azért rendelkezett, mivel a Döntőbizottság álláspontja szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást megalapozó tényezők valamennyi, az ajánlati felhívásban megjelölt beszerzési tárgyra és mennyiségre nem állnak fenn, ezért a meghívásos vagy a nyílt eljárás szabályait kellett volna kötelezően alkalmaznia az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindításakor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 14.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
