KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5555)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.213/9/2000

Tárgy: a Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., képviseli dr. Lovász Éva ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi út 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Nagykanizsai Városi Könyvtár épületének építés-, technológia- és kapcsolódó járulékainak kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a K. É. 6. számában 2000. február 9-én előminősítési eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Nagykanizsai Városi Könyvtár épületének építés-, technológia- és kapcsolódó járulékainak kivitelezési munkái tárgyában. Ajánlatkérő már a részvételi jelentkezésben meghatározta, hogy a közbeszerzési eljárásban csak teljes körű ajánlatot lehet tenni, többváltozatú ajánlattételre nem ad lehetőséget. Közölte az ajánlatkérő a részvételi jelentkezőkkel, hogy az ajánlattételhez kiírási dokumentációt és kiviteli tervdokumentációt fog készíteni, és az előminősítettek számára az ajánlati felhívással együtt fogja rendelkezésre bocsátani. Ajánlatkérő a részvételi felhívásban foglalt pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelmények tekintetében megvizsgálta a részvételi jelentkezéseket, és 8 jelentkezőt előminősített. Ezt követően 2000. március 13-án a 8 előminősített ajánlattevőnek megküldte az ajánlati felhívását, illetve közölte, hogy az ajánlati dokumentációt milyen összegért vásárolhatják meg az ajánlatot benyújtani kívánó cégek. Az ajánlati felhívás az alábbi előminősített cégeknek került megküldésre: kérelmezőnek, a Mélyépítő Budapest Kft.-nek, a Középület-építő Rt.-nek, a Magyar Építő Rt.-nek, a Strabag Hungária Építő Rt.-nek, az Alba Regia Építő Vállalkozó Rt.-nek, a Zalai Általános Építési Vállalkozási Rt.-nek, a Bayer Center Építőipari Kft.-nek. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölte az ajánlattevőkkel, hogy a beruházás címzett támogatásból kerül megvalósításra. Az épület földszint, magasföldszint, I. emelet + tetőtérben gépészeti terekre vonatkozó kivitelezési munkálatokra a műszaki dokumentációban részletezettek szerint kéri az ajánlattételt az ajánlattevőktől. A munkák részletes meghatározását a kiírási és a kiviteli tervdokumentáció tartalmazza. Meghatározta a teljesítés határidejét, amely 2001. szeptember 30. volt. Továbbá közölte, hogy a dokumentációt a megbízott lebonyolító, a Kanizsaber Kft. fogja majd az ajánlattevők részére rendelkezésre bocsátani. Az ajánlati felhívásb
an meghatározásra kerültek az ajánlattétel időpontja, az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésre szolgáló részszempontok, azok súlyszáma és az egyes részszempontok értékelésére adható pontszám alsó és felső határa, az eredményhirdetés időpontja és a szerződéskötés időpontja. Közölte továbbá az ajánlatkérő, hogy az ajánlattételi időszakban helyszíni szemlét és konzultációs lehetőséget biztosít az ajánlattevők részére, amelyről jegyzőkönyv készül, és a jegyzőkönyvet öt napon belül az ajánlatkérő megküldi az ajánlattevőknek. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentáció 3 mellékletből állt, egy felsorolólapból, egy főösszesítőből, valamint a kiviteli tervdokumentációból külön tartalomjegyzék szerint.
2000. április 21-én megtartott helyszíni konzultáció alkalmából készült jegyzőkönyv tartalmazta, hogy az opcionális tételek fogalmának értelmezése a kiírás, azaz az ajánlatkérési dokumentáció 1. 9. pontja szerint történik, és ezek a tételek a főösszesítő szerint az alapajánlat részét képezik. Közlésre került továbbá az ajánlatkérő részéről, hogy hiánypótlásra nem ad lehetőséget az ajánlattevőknek.
Az ajánlatok bontására 2000. május 12-én került sor, ajánlatot nyújtott be kérelmezőn kívül valamennyi előminősített, korábban felsorolt gazdasági társaság.
Ajánlatkérő az ajánlatok érvényessége megállapítására és értékelésére külön szakértői bizottságot hozott létre. A szakértői bizottság megvizsgálta az ajánlatokat érvényesség, és az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok tartalmi elmei szerint, és döntés-előkészítő javaslatát megküldte az önkormányzat polgármestere mint döntéshozó személy felé. Az önkormányzat polgármestere nyilvános eredményhirdetésen, 2000. május 30-án a Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek 778 919 729 Ft végösszeggel, míg az összességében legelőnyösebb 2. helyezett ajánlat a kérelmezőé volt 763 338 011 Ft végösszeggel. Ezen ajánlati árak az opcionális tételekből, illetve a belsőépítészet és a növénytelepítés összegeivel csökkentve kerültek kihirdetésre. Kérelmező a nyilvános eredményhirdetésen nem volt jelen, hanem 2000. május 29-én levelet intézett ajánlatkérő lebonyolító szervezetéhez, amiben kérte, hogy az eredményhirdetési jegyzőkönyvet és az ajánlatokról készült összegezést küldje meg számára az ajánlatkérő. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2000. június 9-én megkötötte a vállalkozási szerződést.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viselésére történő kötelezését. Ideiglenes intézkedésként indítványozta, hogy a Döntőbizottság tiltsa meg a szerződés megkötését. Előadta, hogy ajánlatkérő utólag önkényesen alternatív ajánlatokat képzett a benyújtott ajánlatokból, ugyanis az opcionális tételekből a belsőépítészet és növénytelepítés összegeit leemelve határozta meg a végső ajánlati árat, amelyet egymással összevetett. Vitatta ajánlatkérő pontozásának objektivitását, mert álláspontja szerint ajánlatkérő nem használta ki a pontszám alsó és felső határát, továbbá a ponthatárok közötti arányosság is megkérdőjelezhető volt értékelésében. Így pl. a 2. elbírálási szempontnál az ajánlat teljes tartalmának megítélésénél egyik ajánlat sem kapta a maximális 10 pontot. Ezáltal álláspontja szerint az ajánlatkérő nem a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint határozta meg az eljárás nyertesét.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Előadta, hogy ajánlatkérési kiírási dokumentáció 1.9. pontjában határozta meg az opcionális tételek fogalmát, meghatározta a 14. c) pontjában az opcionális tételek alkalmazásának célját, továbbá a 13. c) pontban kikötések alatt rögzítette, hogy joga van az ajánlatokat egészében vagy részleteiben elfogadni vagy elutasítani.
A dokumentáció fenti pontjaira figyelemmel az opcionális tételekből könyvliftek és a légtechnikai rendszerekre vonatkozó tételeket és a műszaki észrevételekre adott összegeket vette figyelembe.
A belsőépítészet és a növénytelepítés tételeire opció sem volt kiköthető. Az opcióadás, illetve -elvetés minden ajánlat tekintetében azonos feltételekkel került megítélésre. A pontozás során az egyes pontszámok meghatározásakor a bírálóbizottság minden tagja az ajánlatok valóságos értékét próbálta kifejezni.
A 2. elbírálási szempontnál megállapítható volt, hogy az ajánlatok értékelésekor egyetlen ajánlat sem volt minden tekintetben hibátlannak ítélhető. Ezért nem került sor a maximális pontszám megadására az ajánlatok értékelésekor. Kérelmező ajánlata e részszempont tekintetében nem volt részletesen kidolgozva, főleg a műszaki, pénzügyi ütemezés körében; valamint az ajánlatkérői műszaki észrevételek körében, álláspontja szerint ezért ajánlatának e tartalmi részére adott pontszáma arányban áll az ajánlat tartalmának hiányosságaival.
A jogorvoslati eljárásban az egyéb érdekelt ajánlattevők érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a tárgyaláson elhangzottakra figyelemmel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan. Ajánlatkérő az ajánlatkérési kiírás dokumentáció 1.9. pontja szerint a dokumentáció 2. sz. melléklete főösszesítőjében határozta meg az alap-, valamint az opcionális tételek körét. A főösszesítő XIII. pontja szerint opcionális tételek a belsőépítészet, a légtechnikai rendszerek, a felvonók és a területrendezésben a növénytelepítés voltak. A kiírási dokumentáció 14. c) pontjában az ajánlatkérő közölte az ajánlattevőkkel, hogy az opcionális tételek meghatározásának alapvető célja az volt, hogy egy közbeszerzési eljárás keretébe fogható legyen a beruházás lehetőleg összes beszerzése a kivitelezés megkezdése előtt, a beruházás összköltsége, a rendelkezésre álló forrás visszaigazolhatóvá váljon. A kiírási dokumentáció 13. c) pontja "kikötések" alatt az ajánlatkérő továbbá azt is közölte az ajánlattevőkkel, hogy joga van bármelyik vagy mindegyik ajánlatot egészében vagy részleteiben elutasítani vagy elfogadni, az eljárást eredménytelennek értékelni a szerződés odaítélése előtt bármely időpontban. Ennek megfelelően ajánlatkérő az opcionális tételek közül egységesen valamennyi ajánlattevő ajánlatánál a légtechnikai rendszer – ezen belül a Rb., Re. rendszer –, valamint a felvonók – ezen belül a könyvliftek – tételeit vette figyelembe. Ezen tételek összegét vette figyelembe az értékelésnél.
Ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatokat az alap- és az opcionális tételekre vonatkozóan megadott ellenszolgáltatás összegeire figyelemmel, és többszöri értékelés után arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alapajánlaton túl az épület végleges kialakítását szolgáló opcionális tételeket fogja értékelni. Ennek megfelelően ajánlatkérő az opcionális tételek közül egységesen valamennyi ajánlattevőnél a légtechnikai rendszer – ezen belül a könyvliftek – tételeit, továbbá a műszaki észrevétel tételeit vette figyelembe. Ezen tételek összegét számította hozzá az alapajánlati árhoz az értékelésnél az ajánlatok összehasonlítása során. Erre figyelemmel alaptalan kérelmezőnek az az állítása, mely szerint az ajánlatkérő önkényes alternatív ajánlatokat képzett.
Ugyanakkor a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő nem járt el törvényesen az ajánlatok bontási eljárása során, amikor csak az ajánlatokban levő végösszeget ismertette az ajánlatevőkkel, és nem kerültek ismertetésre az alapajánlatba, illetve az opcionális és a műszaki észrevételek tételekben megadott ajánlati árak, hogy ezzel az ajánlattevők számára is nyilvánosságra kerüljenek az értékelésnél figyelembe vehető adatok.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező és a nyertes ajánlat viszonylatában az ajánlatkérő értékelését és a pontozását. Valamennyi résszempont esetén az adható pontszám alsó határa 1, a felső határa 10 volt.
Az 1. részszempont a műszaki tartalmat lefedő vállalkozási díj volt, melynek súlyszáma 35 volt. Ajánlatkérő értékeléséből megállapítható, hogy a kérelmező a 763 338 011 Ft összegű alapajánlati és 2 opcionális tételt és műszaki észrevételt tartalmazó vállalkozási díjára megkapta a maximális 10 pontot.
A Zala Megyei Általános Építési Vállalkozó Rt. 778 919 729 Ft összegű vállalási díjára szintén 10 pontot kapott. A Döntőbizottság megállapította, hogy valamennyi ajánlat megfelelt a dokumentáció műszaki tartalma körében előírt ajánlatkérői kívánalomnak. Az 1. részszempont szerinti ajánlatkérői értékelésből az is megállapítható, hogy ajánlatkérő az 1. és a 10. pont közötti ponthatáron belül megtartotta az ajánlati árak eltérő összegeire vonatkozóan az arányos pontozást. Kérelmező és a nyertes ajánlattevő ajánlati ára vonatkozásában azonban ajánlatkérő pontozása nem helytálló, nem mutatja az ajánlati árak közötti különbségből adódó eltérést. A nyertes ajánlattevő ajánlati árára a Döntőbizottság szerint ajánlatkérő maximális pontszámot nem adhatott volna, 9 pont felel meg az ajánlati árat figyelembe véve az objektív pontszámnak a maximális és minimális pontérték közötti matematikai arányosítással, és ezt megszorozva a súlyszámmal az 315, míg a kérelmező esetében ez 350 pontot jelent.
A 2. részszempont az ajánlat teljes tartalmának megítélése volt. Súlyszáma 30 volt. Ajánlatkérő az ajánlatokat tartalmában, e körben azt vizsgálta, hogy az megfelel-e az ajánlatkérési kiírási dokumentáció 16/6. műszaki ajánlat címszó alatt levő követelményeknek, így a tervezői költségvetés beárazva van-e, műszaki észrevételek tételesen beárazva vannak-e, főösszesítő a 2. sz. melléklet szerint készült-e el, egyösszegű prognosztizált átalányár megadása megtörtént-e, ajánlott alternatívák tételesen kidolgozásra kerültek-e, a minősítés alkalmassági dokumentumai becsatolása megtörtént-e. Alvállalkozói ajánlatok ismertetése, műszaki ütemezés, pénzügyi ütemezés, organizációs feltételek, vállalkozói szerződéstervezet aláírva, és minden egyéb iratanyag, mely a kiírás pontjaiból, a közbeszerzési törvény előírásából következik, illetve bármely más műszaki, gazdasági információ, melyet az ajánlatkérő fontosnak vél, és ajánlatának megítéléséhez szükséges. Ajánlatkérő értékelése szerint e részszempontból a kérelmező 6 pontot kapott, a nyertes ajánlattevő megkapta a maximális 10 pontszámot. Részszemponton belül az ajánlatkérő külön pontozta a dokumentáció 16. a) pontjában szereplő feltételek megvalósulását, így a tervezői költségvetés beárazására maximális 10 pontot adott a kérelmezőnek és a nyertes ajánlattevőnek. A műszaki észrevételek tételesen beárazva, kérelmező 3 pontot, a nyertes ajánlattevő 10 pontot kapott. Értékeléséből megállapítható, hogy a pontszámbeli eltérésnek a fő oka az volt, hogy a kérelmező műszaki észrevételt 1 266 984 Ft összegben csak gépészeti munkára tett, míg a nyertes ajánlattevő 12 019 526 Ft összegben tett teljes körű műszaki észrevételt, mely vonatkozott a tartószerkezetre, az építésszakiparra, a területrendezésre, a gépészeti munkára, a villamos berendezésekre, az épületfelügyeletre és az automatikára. Ezen eltérésre figyelemmel történt azzal eltérő pontszám megállapítása. Ajánlatkérő az ajánlatkérési kiírási dokumentáció 1.7. pontjában határozta meg a műszaki észrevétel fogalmát, mely szerint az
ajánlattevőnek lehetősége és kötelezettsége a kiviteli tervdokumentáció műszaki észrevételezése, mely lehetőséget biztosít a dokumentáció hiányosságának feltárására, egyben a kivitelezői felelősség körébe tartozó kötelezettség. A műszaki észrevételezéssel tárhatók fel azok a nem egyértelmű utasítások, dokumentációs hiányosságok, mely munkák elvégzése nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható, amelyeket a vállalkozó későbbiekben a szerződés keretein belül saját költségén elvégezni köteles. A műszaki észrevétel költségkihatása az alapajánlatban beállítható, mely az eljárásban később nem tehető meg.
Ajánlatkérő pontozásából megállapítható, hogy azon ajánlattevők, akik műszaki észrevételt egyáltalán nem tettek, velük szemben az alsó ponthatárt alkalmazta. Kérelmező műszaki észrevétele csak a kiírási dokumentáció egy részére, azaz a gépészeti munkákra vonatkozott, míg a nyertes ajánlattevő teljes körű műszaki észrevételt tett a dokumentációban megfogalmazott követelményekre. Ebből adódott a pontszámbeli eltérés, mely a Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozott volt. E részszemponton belül a további feltétel a főösszesítő 2. sz. melléklet szerint egyösszegű prognosztizált átalányár megadása volt, itt valamennyi ajánlattevő egységesen maximális pontszámot kapott; mivel az ajánlatok főösszesítője megfelelt az ajánlatkérési kiírási dokumentáció 2. sz. mellékletének.
Ajánlott alternatív javaslatok a következő feltétel, amelynek az értékelése került e részszemponton belül. Itt a kérelmező 2 pontot kapott, mivel 9 tételre tett javaslatot, melyből értékelhető volt hét, 2,9 M Ft értékben, minősítő iratokat nem csatolt, a nyertes alternatív javaslatot tett 25 tételre mintegy 50,5 M Ft összegben, az alternatív tételek minősítő iratait csatolta, ezért maximális pontszámot kapott.
Ajánlatkérő az alternatív tételek vonatkozásában a dokumentáció 14. b) pontjában az alábbiakat közölte az ajánlattevőkkel: alternatív tételek, melyek nem merítik ki a többváltozatú ajánlat fogalmát, megadhatók azon költségvetési tételek körében, melyeket nem kötelezően az ajánlattevő ajánl meg az alapajánlat egyes tételeire, azok a kiírással azonosítható minőséget és esztétikai megjelenést tartalmaznak, de nem a műszaki észrevételek kategóriájába tartozik. Ajánlatkérő értékeléséből megállapítható, hogy voltak olyan ajánlattevők, melyek alternatív javaslatot nem tettek, ezért a minimális pontszámot kapták. A kérelmező és a nyertes ajánlattevő pontszáma közötti eltérést elsősorban az okozta, hogy a nyertes ajánlattevő jóval nagyobb tételszámra tett alternatív javaslatot, ennek összege jóval magasabb volt, valamint az alternatív tételekre vonatkozó minősítő iratokat csatolta, szemben a kérelmezővel, amely viszonylag kisebb tételszámra, kisebb összegben tett alternatív javaslatot; és az ehhez szükséges minősítő iratokat azonban nem csatolta.
E részszemponton belüli további feltétel az alvállalkozók igénybevétele vagy a saját teljesítés volt. Itt ajánlatkérő értékeléséből megállapítható, hogy valamennyi ajánlattevő maximális pontszámot kapott arra, hogy alvállalkozókat nem vonnak be a teljesítésbe.
A következő a műszaki ütemezés volt e részszemponton belül, ahol a kérelmező 1 pontot, a nyertes ajánlattevő 8 pontot kapott. Ebben a körben a maximális pontszámot a Magyar Építő Rt. kapta 10 ponttal. Kérelmező és a nyertes ajánlattevő pontszámbeli eltérésének oka az volt, hogy a kérelmező műszaki ütemtervet nem mellékelt, hanem a pénzügyi szakaszolását nevezte meg műszaki ütemtervnek. A műszaki ütemtervből hiányzik a gépköltség, állványozási munka, asztalos-, lakatos-, üvegesmunkák, felületképzések, álmennyezet ütemezése, továbbá a homlokzatvakolási munkákat a téli időszakban végezné. A nyertes ajánlattevő megvalósítási ütemterve kellő részletezettségű, a szerkezetépítés megbontása, aljzatok, falak, pillérek, födémek szintenként részletezettek, a külső vakolási munkákat tavaszi időszakban végzi. A pontszámbeli eltérés tehát abból adódott, hogy a nyertes ajánlattevő műszaki ütemterve olyan részletezettségű volt, amely az ajánlatkérői kívánalmaknak megfelelt, továbbá a homlokzatvakolást olyan időszakban ütemezte, amely csökkenti a technológiából adódóan a károsodást, szemben a kérelmező ajánlatával, ahol a műszaki ütemterv mellékelése nem történt meg, több olyan részmunka ütemezése nem állapítható meg, amelyek ajánlatkérő pénzügyi teljesítése szempontjából fontos tényezők, továbbá a homlokzatvakolási munkákat téli időszakban kívánja elvégezni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő pontozása e szempontnál nem volt jogszabálysértő. Az adott pontszámok teljes tartományát kihasználta az ajánlatkérő, és így objektívnek tekinthető. E részszemponton belül a következő a pénzügyi ütemezés, melyre a kérelmező 1 pontot, a nyertes ajánlattevő 9 pontot kapott, a kérelmező négy szakasz-, és egy végszámlát állított be az ajánlatában, az egyes szakaszszámlák szerint a pénzügyi és műszaki készültség jelentős eltérést mutat, az 1., 2., 3. részszámla összege a műszaki teljesítést jelentősen, 100 millió nagyságrenddel meghaladja, előszámlázás történik 2000. évre, mindösszesen 562 500 000 Ft-ot számláz ki a kiírás 8. c) pontjával ellentétben. Az ajánlatkérési dokumentáció 8. c) pontja szerint a ajánlatkérő közölte az ajánlattevőkkel, hogy a 2000. évi felhasználható pénzügyi előirányzat kb. 530 M Ft. A kérelmezőnek a 2000. évben történő számlázása meghaladja ajánlatkérő pénzügyi előirányzatát. A nyertes ajánlattevő havi számlázása 11 szakasz- és végszámlával számol, a műszaki tartalom megfogalmazásai részletesek, a műszaki ütemtervvel azonosítható. 2000. évben mindösszesen 390 M Ft összeget számláz ki. E feltételnél a legjobb pénzügyi ütemtervet a Mélyépítő Budapest Kft. tette, illetve a Bayer Center Építőipari Kft., akik végül is 2000. évben 262 395 000 Ft, illetve 311 313 979 Ft összeg számlázását vállalták ajánlatukban.
Döntőbizottság megállapította, hogy e feltételnél is az ajánlatkérőnek az értékelése, illetve pontozása nem volt jogszabálysértő, mivel az ajánlatok pénzügyi ütemterve közötti különbségből adódóan a pontszámbeli eltéréseket helyesen állapította meg az ajánlatkérő.
Összességében tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat teljes tartalmának a megítélése és az azon belüli feltételek megvalósulására vonatkozó ajánlatkérői pontozás objektívnek tekintendő. A kérelmező és a nyertes ajánlattevő pontszámbeli eltérését elsősorban a műszaki ütemezés, az ajánlott alternatív javaslatok közötti eltérés és a műszaki észrevételek közötti eltérés alapozta meg.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a az ajánlat teljes tartalmának megítélésére előírt dokumentációbeli követelmények kidolgozottsága a nyertes ajánlattevő esetében lényegesen jobb volt, mint a kérelmező esetében, és ebből adódott a pontszámbeli eltérés is. Ugyanakkor látható ajánlatkérő értékeléséből, hogy azon feltételeknél, ahol nem a nyertes ajánlattevő kapta a legmagasabb pontszámot, ott figyelembe vette az ajánlatkérő, hogy a nyertes ajánlattevőnél is voltak olyan ajánlattevők, akiknek - pl. a műszaki ütemezésnél a Magyar Építő Rt., vagy a pénzügyi ütemezésnél a Bayer Center Építőipari Kft., akik ajánlata kedvezőbb volt a nyertesénél – ajánlatuk e részét a maximális pontszámmal pontozta az ajánlatkérő.
A következő részszempont a teljesítési határidő volt, melynek súlyszáma 20.
Kérelmező e részszempontra maximális 10 pontot kapott, mivel 2001. május 31-i teljesítési határidőt vállalt, a nyertes ajánlattevő 9 pontot kapott, mivel június 30-i teljesítési határidőt vállalt.
A Strabag Hungária Építő Rt. május 15-i teljesítési határidőt vállalt, ezért szintén 10 pontot kapott.
Ajánlatkérő, amikor a teljesítési határidőt kalkulálta, akkor számára egy szeptember 30-i végteljesítési határidőt állapított meg az ajánlati felhívásban, illetve a kiírási dokumentációban. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy ennél korábbi teljesítési határidő számára nem lenne kedvezőbb. Értékeléséből megállapítható, hogy a kérelmező maximális pontszámot kapott a teljesítési határidő vonatkozásában, illetve a Strabag Hungária Építő Rt. ajánlatkérőnél az egy hónapnyi eltérés jelentett már pontszámbeli eltérést is értékelésében. Ajánlatkérő értékeléséből az is megállapítható, hogy a vállalt teljesítési határidőket egy reális teljesítési határidőnek vette, és ennek megfelelően pontozta, irreális teljesítési határidőt az ajánlattevők nem vállaltak, így az adható pontszám alsó értékét, azaz 1 pontot az ajánlatkérő nem is oszthatta ki. A teljesítési határidő vonatkozásában tehát – eltérően kérelmező álláspontjától – a szeptember 30-i teljesítési határidő nem a maximális pontszámot kapta, hanem ajánlatkérő értékeléséből megállapíthatóan az ennél kedvezőbb, de még reális teljesítési határidőként figyelembe vett határidők kerültek maximális pontszámmal pontozásra.
A Döntőbizottság az előírtnál legkorábbi teljesítési határidőt értékelte a maximális pontszámmal, míg az előírtat pedig a minimális pontszámmal. Az ehhez viszonyítottan korábbi határidőhöz tartozó pontszámokat arányosítással határozta meg. Ennek megfelelően kérelmező 5, míg nyertes 7 pontot kapott.
A szerződéses feltételek, mint utolsó részszempont, súlyszáma 15.
A szerződésese feltételek pontozása a következőképpen történt, mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlattevő maximális pontszámot kapott. A szerződéses feltételeknél az ajánlatkérő késedelmi kötbér összegét vizsgálta, garanciális kötelezettségek, jóteljesítési garancia, tehát mindazon feltételeket, melyeket a szerződés tervezete tartalmazott. Kérelmező az ajánlatkérő pontozását e részszempontnál nem vitatta, ezért a Döntőbizottság a szerződéses feltételek körében az ajánlatkérő értékelését részleteibe menően nem vizsgálta.
A Döntőbizottság tehát felállította a kérelmező és a nyertes ajánlattevő értékelésének és pontszámainak a táblázatát, mely a következőképpen alakult.
Összegzés:
KÉSZ Kft.
részszempont: 1.
súlyszám: 35
pontszám: 10
súlyszám x pontszám: 350
részszempont: 2.
súlyszám: 30
pontszám: 6
súlyszám x pontszám: 180
részszempont: 3.
súlyszám: 20
pontszám: 9
súlyszám x pontszám: 180
részszempont: 4.
súlyszám: 15
pontszám: 10
súlyszám x pontszám: 150
Összesen: 860
ZÁÉV Rt.
részszempont: 1.
súlyszám: 35
pontszám: 9
súlyszám x pontszám: 315
részszempont: 2.
súlyszám: 30
pontszám: 10
súlyszám x pontszám: 300
részszempont: 3.
súlyszám: 20
pontszám: 7
súlyszám x pontszám: 140
részszempont: 4.
súlyszám: 15
pontszám: 10
súlyszám x pontszám: 150
Összesen: 905
Az 1. részszempont esetében 35-ös súlyszámmal szorozva:
– a kérelmező maximális pontszámát figyelembe véve 350 pontot jelentett,
– a nyertes ajánlattevőnek a pontját figyelembe véve 315 pontot.
A 2. részszempontnál 30-as súlyszámot figyelembe véve:
– kérelmező 6 pontját figyelembe véve, amelyet az ajánlatkérő is kiosztott, és amelyet a Döntőbizottság is megalapozottnak tartott, 180 pontot jelentett,
– nyertes ajánlattevő 10 pontját figyelembe véve 300 pontot.
A 3. részszempontnál 20-as súlyszámot figyelembe véve:
– a kérelmező 9 pontja alapján 180 pontot kapott,
– a nyertes ajánlattevő 7 pontja 140 pontot eredményezett.
A 4. részszempontnál 15-ös súlyszámot figyelembe véve:
– kérelmező maximális pontszámot kapott, 150-et,
– a nyertes ajánlattevő szintén maximális pontszámot, mely szintén 150 pontot jelentett a súlyszámmal megszorozva.
A végösszeg tehát kérelmező esetében 860 pont, a nyertes ajánlattevő esetében 905 pont.
Ezen összegzésből tehát megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata összességében kedvezőbb volt, mint a kérelmező ajánlata, figyelembe véve azt a tényt is, hogy az egyes részszempontnál az ajánlati árak vonatkozásában a kérelmező ajánlati ára kedvezőbb volt, mint a nyertes ajánlattevőé, de a pontszámbeli eltérés végül is az összpontszám tekintetében kérelmező javára nem billentette el a végeredményt.
A Döntőbizottság a Kb. 76. § (1) bekezdésében előírt jogkörénél fogva a fentiekre figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. július 10.

Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Németh István s. k.
közbeszerzési biztos

 

index.html Fel