KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5700)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.253/12/2000
Tárgy: Cseh és Társa Építőipari Kft. és a Strabag Hungária Építő Rt. jogorvoslati kérelme Csongrád Megyei Munkaügyi Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Cseh és Társa Építőipari Kft. (6720 Szeged, Feketesas út 28., a továbbiakban: I. rendű kérelmező), Strabag Hungária Építő Rt. (6728 Szeged, Fonógyár u. 16.), képviseli dr. Koczka Ákos ügyvéd (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ (6721 Szeged, Bocskai út 10–12.), képviseli dr. Madarász Éva tanácsadó jogász (6721 Szeged, Bocskai út 10–12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ, Szeged, Bocskai út 10–12. sz. alatti irodaépületének tetőtér-ráépítési munkáinak kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indítottak, I. rendű kérelmező kérelmének részben helyt ad, míg II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság a helyt adás körében megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 52. § (1) bekezdés, 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, a 60 § (1) bekezdés b) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft azaz egymillió forint összegű bírságot szab ki a Döntőbizottság.
A bírság összegét ajánlatkérő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles megfizetni.
Köteles továbbá ajánlatkérő I. rendű kérelmezőnek 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 17. számában, 2000. április 26-án jelentette meg nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását. Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következőképpen határozta meg: "a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ, Szeged, Bocskai út 10–12. sz. alatti irodaépületének tetőtér-ráépítési munkáinak kivitelezése".
A kiviteli terv szintű tervdokumentáció műszaki leírást és árazatlan költségvetést tartalmazott: A teljesítés helyeként Szeged, Bocskai út 10–12. számot jelölte meg. Az ajánlati felhívásban az ajánlati dokumentáció szerinti teljes körű ajánlattételre volt lehetőség. Többváltozatú ajánlatot a közbeszerzési eljárásban nem lehetett tenni. Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott az ajánlattevők részére, amelyben meghatározta az ajánlattétel tartalmi és formai követelményeit, illetve a beszerzés tárgyával szemben előírt műszaki leírást és követelményeket. Az ajánlatkérési dokumentáció állt ajánlatkérési felhívásból, kiegészítő információból, ajánlati adatlapból, szerződéstervezetből, vállalkozói nyilatkozatból, valamint a műszaki dokumentációból, amely további részekből épült fel, építési kivitelezési tervek, épületgépészeti tervek, elektromos tervek és a szakági tervek költségvetési kiírása. Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálta el, mégpedig az alábbi részszempontokra figyelemmel.
– az ajánlati ár 0,35 súlyszámmal,
– a teljesítés határideje 0,25 súlyszámmal,
– az ajánlatkérő részére kedvezőbb feltételek biztosítása (az üzemelő épületek működését legkevésbé zavaró kivitelezés, kötbér mértéke) 0,22 súlyszámmal,
– garanciavállalás feltétele és időtartama 0,18 súlyszámmal.
Az adható pontok száma a részszempontok tartalmai elemein belül 1–20-ig terjed.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás "Egyéb információ" alatt a 16.3. pontban közölte az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatkérő által igénybe vett minimális kötbér mértéke 100 000 Ft/nap. Továbbá a 16.8. pontban közölte, hogy ajánlattevő köteles az átadás-átvétel időpontjától 365 napig a teljes vállalkozási összeg 1,5%-át számla vezetőjénél elkülönített számlán garancia-visszatartás kiváltásaként letétbe helyezni, letéti szerződést kötni. A letéti szerződés szerint a letétbe helyezett összeghez kizárólag az ajánlatkérő férhet hozzá, abban az esetben, amennyiben a 365 napos időtartamon belül meghibásodásra két munkanapon belül ajánlattevő érdemben nem intézkedik. A dokumentációban meghatározta ajánlatkérő, hogy részszámla két alkalommal nyújtható be, és a végszámla összege nem lehet kisebb, mint a vállalkozási ár 33%-a.
Az ajánlattételi határidőig hat ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a Délépítő Rt., az Anzsu-K Bt., a Bodrogi Bau Kft., a Ferroép Rt. és kérelmezők. Ajánlatkérő külön megvizsgálta az ajánlatok érvényességét, és június 13-án írásban arról értesítette az ajánlattevőket, hogy a Ferroép Rt. és II. rendű kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, ezért az eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. Ajánlatkérő június 16-ig az ajánlatokat elbírálta, és nyertesnek a Bodrogi Bau Kft.-t ajánlatát hirdette ki. A nyertes ajánlattevő ajánlati ára 83 537 000 Ft volt.
I. rendű kérelmező 2000. június 21-én benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy nem az ő ajánlatát hirdette ki az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatnak. Előadta továbbá, hogy a bírálati szempontok között szerepelt az ajánlatkérő számára kedvezőbb feltételek biztosítása szempont, amely az ajánlatkérő részéről szubjektív elbírálásra ad lehetőséget. Álláspontja szerint azzal, hogy ő csak egy részszámlával és azt követően végszámlával kívánja érvényesíteni a vállalkozói díjat, kedvezőbb ajánlatot tett, mint a nyertes, aki 1 100 000 Ft napi kötbérfizetést vállal.
A nyertes és az ajánlata között megközelítőleg 10 millió forint a különbség, és ez is azt támasztja alá, hogy az ő ajánlata kedvezőbb.
Kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését, a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek megtérítését, valamint ideiglenes intézkedésként indítványozta a szerződés megkötésének megtiltását.
II. rendű kérelmező június 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, kérelmében sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Álláspontja szerint az a tény, hogy a dokumentációhoz csatolt szerződéstervezetet további 10 ponttal kiegészítette, nem alapozza meg ajánlatuk elutasítását, mivel ajánlatuk mind az ajánlati felhívásban, mind a dokumentációban foglaltaknak mindenben megfelelt. Álláspontja szerint, ha csak olyan szerződési feltétellel lehetne egy közbeszerzési eljárás lezárását követően szerződést kötni, amely ajánlatkérő ízlésének mindenben megfelel, az indokolatlanul egyoldalú előnyt biztosítana ajánlatkérőnek. Kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, és ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, valamint az ajánlatkérőnek az érvénytelenség körében hozott döntése megsemmisítését és az eljárási díj megfizetésére való kötelezését.
A Döntőbizottság a II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelemét, mely D.259/2000. sz. alatt került iktatásra, egyesítette az I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmével és egy eljárásban bírálta azt el.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel ajánlatkérő a szerződéskötés időpontjáig, azaz 2000. június 26-ig a közbeszerzési eljárás iratanyagait nem tudta a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátani, a jogorvoslati kérelemből pedig nem állt megfelelő adat és tény a Döntőbizottság rendelkezésére annak megítélésére, hogy az abban foglaltak esetén ideiglenes intézkedés megtétele indokolt.
Ajánlatkérő benyújtott érdemi ellenkérelmében mindkét jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. I. rendű kérelmező kérelme körében előadta, hogy a nyertes ajánlattevő a harmadik részszempontra, azaz az ajánlatkérő részére kedvező feltételek biztosítása részszempont esetében kedvezőbb vállalást tett, mint a kérelmező. Az alábbi kedvező feltételek voltak a nyertes ajánlattevő ajánlati részében. A nyertes ajánlattevő 1 100 000 Ft kötbér megfizetését vállalta naponta, szemben a kérelmező 500 000 Ft/nap kötbér vállalásával. Kérelmező a homlokzati állványt a munkaterület átadása után azonnal felépíti, és az építkezés teljes időtartama alatt fenntartja, míg a nyertes ajánlattevő ajánlatában vállalta, hogy a homlokzati állványt a lehető legrövidebb ideig tartja felállítva, és vállalta azt is, hogy hidraulikus emelőt alkalmaz. Ez utóbbi megoldás az ajánlatkérő számára ideális vállalást jelentett, figyelemmel arra, hogy a tetőtér-ráépítési munkák kivitelezése során az ajánlatkérő folyamatos munkarendben üzemel. Az értékelésből megállapítható, hogy ajánlatkérő matematikai arányosítás módszerét alkalmazta.
II. rendű kérelmező kérelmével kapcsolatban előadta, hogy a szerződéstervezet az ajánlati dokumentáció részét képezte, az abban foglalt feltételek elfogadása esetén az ajánlattevőknek cégszerűen aláírva kellett visszaküldeniük ajánlatuk részeként. Túl azon, hogy a 10 pontból, amivel II. rendű kérelmező kiegészítette a szerződéstervezetet, 3 kifejezetten hátrányos volt ajánlatkérő számára, egyszerűen azzal a ténnyel, hogy a szerződéstervezet kiegészítésre került, az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak. Ezért kellett II. rendű kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapítani.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy I. rendű kérelmező kérelme részben alapos, míg II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság az I. rendű kérelmező kérelme körében vizsgálta azt is, hogy a benyújtott ajánlatok megfeleltek-e az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció követelményeinek.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás mellett dokumentációt is rendelkezésre bocsátott az ajánlattevőknek.
A dokumentáció részét képezte egy vállalkozási szerződéstervezet, amelyet az ajánlattevőknek aláírásukkal visszaigazolva kellett az ajánlatukban szerepeltetniük. A vállalkozási szerződéstervezetben az ajánlatkérő meghatározta azokat a szerződési feltételeket, amelyek az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján a beszerzés tárgyára és mennyiségére, és annak kivitelezésére vonatkoztak.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeire vonatkozóan előírásokat határozott meg, majd a dokumentációban a 4. oldalon a pénzügyi feltételek között az alábbiakat szabályozta: A megrendelő előleget nem ad, részszámla felmért és igazolt műszaki teljesítés alapján két alkalommal nyújtható be. Kiegyenlítése az igazolást követő 10 napon belül történik. A végszámla összege nem lehet kisebb, mint a vállalkozási ár 33%-a. A nyertes Bodrogi Bau Kft. szerződéstervezetében megállapítható, hogy bruttó vállalási ára 83 538 000 Ft volt, melynek a 33%-a 27 568 000 Ft lett volna. Ezzel szemben az ajánlattevő 25 163 000 Ft összegű végszámlát kíván a szerződéstervezete szerint benyújtani az ajánlatkérőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a végszámla összege a dokumentáció előírásának nem felelt meg, mivel az a teljes vállalási összeg 33%-át nem éri el, ezért nem felel meg a dokumentációban megkövetelt pénzügyi feltételnek. Tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes Bodrogi Bau Kft. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció feltételeinek, ezért ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ebből a szempontból tehát jogsértő, mivel a nyertes Bodrogi Bau Kft. ajánlatát az ajánlatok értékelésekor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján nem nyilvánította érvénytelennek, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlatként hirdette ki nyertesnek. Ajánlatkérő tehát azzal a magatartásával, hogy az érvénytelenséget nem mondta ki az ajánlatra, megsértette a Kbt. 52. § (1), illetve (2) bekezdés d) pontját, mely szerint ajánlatkérő az ajánlatok felbontását, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A nyertes ajánlata a végszámla benyújtására előírt dokumentációbeli tartalmi követelménynek nem felelt meg, ezért ajánlata nem lehetett az összességében legelőnyösebb.
Azzal, hogy az ajánlatkérő őt hirdette ki az eljárás nyerteseként, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, az 52. § (1) és (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az I. rendű kérelmezőnek a jogorvoslati kérelmében foglaltakra irányuló indítványa, mely szerint összességében ő tette a legelőnyösebb ajánlatot, és nem a nyertessé nyilvánított Bodrogi Bau Kft., a Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlata érvényességét is, hogy az megfelel-e a felhívásban, illetve a dokumentációban foglalt követelményeknek. E körben pedig megállapította, hogy az I. rendű kérelmező ajánlata is érvénytelen volt, mégpedig a következő előírásokra figyelemmel.
Ajánlatkérő a dokumentáció 4. oldalán az alábbiakat közli az ajánlattevőkkel: Az ajánlat tartalmi és formai követelményei. Az ajánlatot az alábbi sorrendbe rendezett tartalommal kell benyújtani: kísérőlevél, ajánlati adatlap, ajánlattevő nyilatkozata, szerződéstervezet. A szerződéstervezet 5. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a munkálatok ellenértékének kiegyenlítése két rész- és egy végszámla bontásban történik, amelynek bontását az 5.l., 5.2. és 5.3. pont tartalmazza a szerződéstervezetben.
I. rendű kérelmező visszaigazolt vállalkozási szerződéstervezetében egy részszámlát és egy végszámlát kíván érvényesíteni az ajánlatkérôvel szemben, az egy részszámla értéke 50%-os készültségnél 28 M Ft + 7 M Ft áfa, és a végszámla összege 27 907 763 Ft + áfa. Tehát megállapítható, hogy az ajánlatkérô által a dokumentáció részét képezô és a részletes szerzôdési feltételeket tartalmazó vállalkozói szerződés 5.1., 5.2. és 5.3. pontjának az I. rendű kérelmező által visszaigazolt, a részszámlák benyújtására vonatkozó vállalkozási szerződéstervezete nem felelt meg, ezért ajánlata szintén érvénytelen a Kbt. 52. § (1) és (2) bekezdés d) pontjára tekintettel.
II. rendű kérelmező ajánlata szerződéstervezetét 10 ponttal egészítette ki az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott szerződéstervezethez képest. II. rendű kérelmező szerződéstervezetének kiegészítésében a 27. és 30. pontként megjelölt feltételekről a Döntőbizottság megállapította, hogy konkrétan ellentétesek a dokumentáció alábbi pontjaival, így a 27. pontra vonatkozóan, mely szerint vállalkozónak jogában áll a munkaterületről anyagi, jogi és bármilyen következmény nélkül levonulni, ha a fizetési késedelem túllépi a 15 napot. Az ajánlati felhívás 9. pontjában ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a költségvetésében az ellenszolgáltatás fedezete fennáll, a vállalkozási szerződéstervezet 5. pontjának utolsó mondata szerint pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy esetleges késedelmes teljesítése esetére a törvényes kamat mint késedelmi kamat megfizetését vállalja.
A 30. pont szerint megrendelő köteles a vállalkozó készre jelentése alapján a műszaki átadás-átvételi eljárást kitűzni és megindítani abban az esetben is, amennyiben a vállalkozó teljesítésében csak minőségi hiba és kifogás, valamint legfeljebb 2%-nyi elmaradás hiánypótlás mutatkozik, a hibajegyzék felvétele mellett az átadást nem hiúsítja meg. Ez a szerződéses kikötés a dokumentáció részét képező vállalkozási szerződéstervezet 5.3. pontjával áll ellentétben, mivel ott a végszámla benyújtásának feltételeként a hiánymentes műszaki átadás-átvételt határozta meg az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy II. rendű kérelmező szerződéstervezetébe olyan szerződési feltételeket épített be, amelyek a dokumentáció és az ajánlati felhívás előbb ismertetett követelményeinek nem felelnek meg, ezért az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg II. rendű kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. Ugyancsak jogszerűen történt a Ferroép Rt. ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének megállapítása, szintén olyan szerződéses pontok beépítésére való tekintettel, melyek az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeivel szemben kerültek megállapításra.
A Döntőbizottság a szerződéstervezetek eltéréseire tekintettel azon álláspontját hangoztatja, hogy jelen beszerzési eljárásban az ajánlatkérő kifejezetten beépítette a dokumentáció követelményei közé az általa elkészített szerződéstervezetet, melyben a beszerzés tárgyával és a kivitelezéssel kapcsolatos szerződési feltételeket rögzítette. Amennyiben a szerződéstervezet a dokumentáció részét képezi, az attól való eltérés csak annyiban lehetséges, amennyiben ajánlatkérő azt kifejezetten megengedi. Ilyen esetben az ajánlattevőknek vállalniuk kell a szerződéstervezetben foglalt szerződési feltételek betartását, önkényesen nem egészíthetik ki olyan szerződési pontokkal, illetve feltételekkel, amelyek alapvetően az ajánlatkérő elvárásaival szemben állnak.
Döntőbizottság megvizsgálta még a közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó Anzsu-K Bt. ajánlatát. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az Anzsu-K Bt. is érvénytelen ajánlatot tett, mivel az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontja szerint a minimális kötbér mértékét 100 000 Ft/napban jelölte meg. Ajánlattevő ajánlata szerint késedelmes teljesítés esetén 200 000 Ft/nap kötbér megfizetését vállalta, az összeg azonban nem haladhatja meg a bekerülési összeg 10%-át. E korlátozó feltételnek a mondat második részébe iktatásával ajánlattevő eltért az ajánlati felhívásban előírtaktól, miszerint a garancia visszatartása magasabb az ajánlati felhívásban előírtaknál.
A Délépítő Rt. ajánlata pedig azért volt érvénytelen, mert az ajánlathoz csatolt szerződéstervezetében az általa végszámlaként megjelölt összeg kisebb volt a dokumentációban előírtnál, tehát nem haladja meg a vállalkozási ár 33%-át. A Döntőbizottság álláspontja szerint azáltal, hogy valamennyi ajánlat az előbb felsorolt érvénytelenségi okban szenvedett, a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlat nem került benyújtásra, ezért az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel eredménytelennek kellett volna nyilvánítania. Mivel erre nem került sor a közbeszerzési eljárásban, ezért a Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghirdetett közbeszerzési eljárás eredménytelen, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. Erre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjának a megsértését is az ajánlatkérő terhére állapította meg.
A Döntőbizottság tehát az I. rendű kérelmező kérelme körében már nem tért ki az érvénytelen ajánlatokra, tekintettel a bírálati szempontoknak megfelelő ajánlati értékelésre, mivel álláspontja szerint érvénytelen ajánlatok benyújtására került sor, mely ajánlatoknak az objektív összehasonlítási alapja nem állt fenn a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 25.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
