KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5703)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.281/10/2000
Tárgy: a PanTel Rt. jogorvoslati kérelme a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta. az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PanTel Rt. (1135 Budapest, Tüzér u. 39–41., képviseli: dr. Plajner Ákos ügyvéd, 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35., a továbbiakban: ajánlatkérő) képviseletében és megbízásából eljárt Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. (1124 Budapest, Németvölgyi út 41., képviseli: dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics M. u. 62., a továbbiakban megbízott) "adatátviteli összeköttetések létesítése 28 okmányirodában felszerelésre kerülő eszközökön előállított adatok torzításmentes továbbítása érdekében az érintett intézmények között, továbbá kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben hely ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdésének b) pontját, azt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs: A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő megbízottja útján 2000. május 15-én küldte meg közvetlenül hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindítására szóló ajánlatfelkérő levelét (ajánlati felhívását) a MATÁV Rt. ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként a Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontját jelölte meg. Ezen rendelkezés előírja, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban; az ilyen – egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.
Az ajánlati felhívás tartalmazta még a jogalap megállapítása tekintetében, hogy ajánlatkérő és a MATÁV Rt. között a korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként szerződés jött létre 152 okmányiroda létesítésére és azok adatátviteli hálózatának kiépítésére a 62/2000. számú Kormányhatározatra tekintettel. A szerződés alapján a MATÁV Rt. kiépítette az országos okmányirodai hálózatot, a hálózatra jelenleg 152 okmányiroda csatlakozik. A jelen közbeszerzési eljárás keretében az okmányirodai rendszerbe további 28 település kapcsolódik, ahová a hálózat kiépítése szükséges. A 28 okmányirodai hálózatnak illeszkednie kell a már meglévő 152 okmányirodában kiépítésre került adatátviteli rendszerhez. Az ajánlati felhívásban meghatározásra kerültek a teljesítés helyei megyénkénti bontásban, valamint a feladat elvégzéséhez szükséges műszaki leírásban a műszaki specifikáció.
A MATÁV Rt. 2000. május 19-én nyújtotta be ajánlatát, melyben igazolta pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az ajánlattevővel 2000. május 22-én tárgyalásra került sor. A tárgyalást követően – 2000. május 23-án – megküldte ajánlatának pontosítását és kiegészítését.
A szakmai értékelést követően ajánlatkérő a legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja alapján a MATÁV Rt. ajánlatát elfogadta.
A szállítási és vállalkozási szerződés megkötésére 2000. június 13-án került sor ajánlatkérô, a felhasználó és ajánlattevô között.
Kérelmező 2000. június 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le.
Vitatta a tárgyalásos eljárás jogalapjaként megjelölt Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjának fennállását és a kizárólagosságot. Álláspontja szerint a beszerzés tárgyának megvalósításakor kizárólagosan árubeszerzésre nem kerülhet sor, hanem a beszerzés tárgyának megvalósításakor szolgáltatást is nyújt a MATÁV Rt. Összegezve, álláspontja szerint az ajánlati felhívás szolgáltatás nyújtására és nem árubeszerzésre vonatkozott, erre figyelemmel viszont nem volt meg a tárgyalásos eljárás alkalmazásának ajánlatkérő által megállapított feltétele.
A beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatási feladatok elvégzésére műszakilag, pénzügyileg és gazdaságilag alkalmasnak tartja magát.
Bejelentette, hogy tárgyalásos eljárás lefolytatásáról a K. É. 24. számában, 2000. június 14-én szerzett tudomást, amikor az ajánlatkérő megjelentette tájékoztatóját az eljárás eredményérôl.
Kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek megtérítését.
Ajánlatkérő és megbízottja érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte.
Fenntartotta azon álláspontját, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás általa megválasztott jogalapja fennáll. Kizárólag adatátviteli szolgáltatás nyújtására a beszerzés tárgyával összefüggésben azért nem kerülhetett sor, mivel a további okmányirodák létesítéséhez az okmányirodák technikai hátterének megvalósításakor berendezések szállítására és beépítésére került sor, és ezeket kellett a meglévő adatátviteli rendszerhez kapcsolni.
Hivatkozott arra, hogy a 152 okmányiroda adatátviteli rendszerét és telepítését, az egységes felügyelet rendszer kiépítését a MATÁV Rt. korábbi szerződéses jogviszonyból adódóan kiépítette, és a hálózati felügyeleti szoftver hasznosítására, alkalmazására harmadik személy szerzői jogi érdekeltsége áll fenn.
Álláspontja szerint más szolgáltató kizárólag a MATÁV Rt. által már kiépített hálózattól teljesen független hálózatot tudott volna építeni, mivel a MATÁV Rt. által már telepített eszközöket annak engedélye nélkül nem tudta volna hasznosítani. Erre figyelemmel a kérelmező a beszerzés tárgyaként megjelölt hálózatfelügyeleti rendszer megvalósítására előírt feladatokat, ajánlatkérői elvárásokat nem tudta volna műszaki szempontból teljesíteni.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem abban a részében megalapozott, hogy a beszerzés tárgyához kapcsolódó egyes részfeladatok elvégzése távközlési szolgáltatásnak minősül, de a beszerzés tárgyának teljes mennyisége nem kizárólag szolgáltatási tevékenységnek minősül.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellékletét képező Műszaki leírásban a beszerzés tárgya és mennyisége körében az alábbi feladatok elvégzését határozta meg:
1. 28 okmányiroda adatátviteli összeköttetéseinek kiépítése
2. Sávszélesség-módosítások végrehajtása a közigazgatási hálózatban
3. Kötelező opcionális feladatok a közigazgatási hálózatban:
3.1. Csongrád Megyei TÁKISZ–MRFK összeköttetés áthelyezése
3.2. A Heves Megyei TÁKISZ–MRFK összeköttetés áthelyezése
4. Felügyeleti rendszerbe illesztés a közigazgatási hálózatban
5. Analóg bérelt összeköttetések
6. 64 kbps menedzselt bérelt vonal Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal és TÁKISZ között
7. Mikrohullámú összeköttetések bôvítéséhez szükséges eszközök.
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás feltételeként kizárólag az árubeszerzés esetén alkalmazható Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontját jelölte meg.
A Döntőbizottságnak e jogalapra tekintettel abban a kérdésben kellett álláspontját kialakítania, hogy a beszerzés tárgyának és mennyiségének megvalósítására kiírt feladatok jellege kizárólagosan árubeszerzésnek minősül-e, vagy szolgáltatás megrendelésével más jogalapra való hivatkozást is alkalmazni kellett volna ajánlatkérőnek, amikor az ajánlati felhívását összeállította.
A beszerzés tárgyához kapcsolódó feladatok közül pl. a 3. és a 7. pontban megjelöltek vonatkozásában fennáll az árubeszerzés fogalmi elemeinek a kritériuma, viszont a többi pontban megfogalmazott feladatok tipikusan távközlési szolgáltatásnak minősülnek, ezért a Kbt. 70. § (1) bekezdése b) pontjának megjelölése ajánlatkérőtől elvárható követelmény lett volna, amikor a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásáról döntött.
A Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a b) pont esetében a műszaki-technikai sajátosságok azok a körülmények, amelyek a beszerzés tárgyát a szolgáltatással összefüggő részfeladatainak a megvalósításakor ajánlatkérőnek figyelembe kellett volna vennie a tárgyalásos eljárás megválasztásának jogalapjaként. Ugyanakkor a részfeladatok egy részének megvalósításakor az ajánlattevőnek berendezéseket is fel kell szerelnie ahhoz, hogy az adatátviteli szolgáltatás a műszaki leírásban foglalt bővítési követelményeknek megfeleljen. A Kbt. 70. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazására azért kellett ajánlatkérőnek hivatkoznia, mert az 1. pontban megjelölt feladat elvégzésére, azaz a 28 okmányirodának a működô adatátviteli rendszerbe történô illesztésére a hálózatfelügyeleti rendszer követelményére figyelemmel – amennyiben más szolgáltató tevékenységét vette volna igénybe ajánlatérő –, a Döntőbizottság álláspontja szerint az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezett volna a működtetésben és a karbantartásban, és aránytalanul jelentős költségráfordítást igényelt volna ajánlatkérőtől, a felhasználótól.
A Döntőbizottság a fenti gondolatmenetből levezetve arra következtetésre és megállapításra jutott, hogy az ajánlatkérő által a beszerzés tárgyának és mennyiségének megvalósításával összefüggô, a műszaki leírásban elôírt feladatok jellegéből és műszaki sajátosságából adódóan nem kizárólag árubeszerzést valósított meg, hanem a nyertes ajánlattevőtől távközlési szolgáltatást is igényelt, így a tárgyalásos eljárás jogalapjaként általa kizárólag megjelölt Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja csak részben áll fenn.
Ajánlatkérőnek a jogalap tekintetében hivatkozni és megjelölni kellett volna a Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontját a beszerzés részfeladatainak szolgáltatási jellegére figyelemmel. Mivel erre nem került sor, a Döntőbizottság jogsértést állapított meg ajánlatkérő terhére, és a jogorvoslati kérelem e részében osztotta a kérelmező álláspontját.
A Kbt. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel viszont a Döntőbizottság álláspontja szerint is ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyának megvalósítása körében nem volt más választási lehetôsége a közbeszerzési eljárás fajtájának (formájának), a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megválasztásakor, azaz annak alkalmazása és lefolytatása indokolt volt.
A Döntőbizottság megvizsgálta annak indokoltságát is, hogy kérelmező a már működő adatátviteli rendszer szolgáltatás bővítését műszaki szempontból megvalósíthatta-e volna olyképpen, hogy az ne okozzon a felhasználónak az eltérő műszaki-technikai sajátosságok miatt több ráfordítást a működtetésben és a karbantartásban.
Amennyiben ajánlatkérő más szolgáltatót bízott volna meg a bővítés technikai, műszaki megvalósítására, az alábbi technikai körülmények átalakítását kellett volna megoldani.
1. A bővített és a már működő adatátviteli rendszer felügyeleti rendszerét illeszteni kellett volna egymáshoz, azaz egységes integrált rendszer kifejlesztésével kellett volna megoldani más ajánlattevő szolgáltatónak.
2. Módosítani kellett volna a jelenlegi szolgáltató érvényes szerződését, mivel annak hozzájárulása nélkül az ajánlatkérő az egységes integrált rendszer kifejlesztéséhez nem kérhetett volna fel más szolgáltatót.
3. A hálózatfelügyeleti szoftver nem a MATÁV Rt., hanem harmadik személy tulajdonában van, a MATÁV Rt. annak használatára kapott felhatalmazást, így szükségessé vált volna, hogy a harmadik személy a közös felügyeleti rendszer fejlesztéséhez szükséges szoftverinformációkat más fejlesztőcégnek kiadja.
4. Amennyiben egységes integrált felügyeleti rendszer kifejlesztése nem történne meg, akkor az ajánlatkérőnek két felügyeleti rendszer telepítése a 28 okmányiroda bővítése miatt a jelenlegi megoldáshoz képest minőségromlást és jelentős költségráfordítást okozott volna.
5. A megyei gyűjtőponti hálózatot a MATÁV Rt. a 152 okmányiroda kapcsán már kiépítette, a további 28 bővítés gyűjtőpontokba történő csatlakoztatása a MATÁV Rt. létesítményeiből MATÁV Rt. tulajdonában lévő eszközök felhasználásával történik. Ez pedig magával vonja azt, hogy más szolgáltató ezen eszközök használatára felhatalmazást sem tulajdoni, sem műszaki szempontból nem kapna.
Fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság tehát osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy nyilvánvalóan a műszaki-technikai sajátosságok és a már kiépített hálózatra vonatkozó MATÁV Rt. tulajdonjogának kizárólagos védelme miatt, célszerűségi és költségkímélési szempontjait is figyelembe véve, a már meglévő hálózat bővítését ajánlatkérő a korábbi szolgáltatóval kívánja megvalósítani.
A Döntőbizottság nem vitatja kérelmező műszaki-technikai alkalmasságát a feladat elvégzésére, de ugyanakkor elismeri ajánlatkérő azon jogos igényét, hogy egy működő adatátviteli rendszer bővítését azon szolgáltatóval kívánja megoldani, aki korábbi szerződéses jogviszonyból adódóan azt saját technikai bázisán megvalósította. A Döntőbizottság egyetért azon ajánlatkérői törekvéssel és állásponttal, mely szerint nem lehet indokolatlanul olyan többletköltséggel járó műszaki megoldás kivitelezésére kényszeríteni ajánlatkérőt és felhasználót, amely időben és anyagiakban beláthatatlan folyamathoz vezetne.
A Döntőbizottság a fenti jogi és műszaki okfejtésre tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
Az elkövetett jogsértésre tekintettel bírság alkalmazását nem látta indokoltnak. Ajánlatkérő terhére megállapított jogsértés nem befolyásolta azon tény fennállását, mely szerint az eljárási forma megválasztása helytálló volt. Erre tekintettel a Döntőbizottság eltekintett a bírság szankciójának alkalmazásától. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 27.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
