KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5710)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.252/12/2000
Tárgy: a Halász Biztonságtechnikai Kft. jogorvoslati kérelme az FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Soós Tibor ügyvéd (1281 Budapest, Pf. 70) által képviselt Halász Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft. (1143 Budapest, Gizella u. 42–44., a továbbiakban: kérelmező) által a dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53–59.) által képviselt FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye (1091 Budapest, Üllői út 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Üllői úti stadion beléptető-, jegyelôállító, jegykezelô és megfigyelôrendszerének megtervezése és kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a K. É. 2000. április 5-én megjelent 14. számában tette közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására szóló felhívását.
Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyaként az Üllői úti sportcentrum Üllői úti beléptető-, jegyelőállító, jegykezelő, külső-belső videokamerás megfigyelőrendszerének komplett megtervezését, és az Üllői úti sportcentrum Üllői úti stadion beléptető-, jegyelőállító, jegykezelő rendszerének kivitelezését jelölte meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, ezen belül is többek között azt, hogy kéri a hatósági igazolásokat csatolni arról, hogy nincs a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozása ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő meghatározta azt is, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogja kiválasztani a következő részszempontok alapján:
súlyszám
– ajánlati ár, fizetés ütemezése, egyéb kedvezmény 5
– az ajánlat műszaki tartalma 4
– karbantartási igény, költség 3
– garancia 2
– kivitelezési határidő 1
Az adható pontszám részszempontonként 1–10.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 4. francia bekezdése tartalmazta azt az információt, hogy a kérelmező az ajánlati dokumentációt megvásárlók részére helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tart az ajánlati felhívás megjelenése napját követő első naptól számított 20. nap 10.00 órakor.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amelyben többek között előírta, hogy az ajánlatkérő előzetes egyeztetés után további helyszíni megtekintés lehetőségét biztosítja az ajánlattevők részére.
A 2000 . május 16-i ajánlattételi határidőre a kérelmezőn kívül a Multialarm Kft., a Defend Kft., a Jay-Net Ltd., a Híradástechnika Trade Kft., a Cerberus Kft., a Selectrade Kft., az Alacarte Engineering Ltd., a TVT Vagyonvédelmi Rt., a Microraab Rt., a Matávőr Kft., az Antiloop Rt. és a Matávcom Kft. nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő a Jay-Net Ltd.-t az eljárás további szakaszából kizárta.
Az ajánlatok tartalmi és formai vizsgálata után az ajánlatkérő az általa megállapított hiányzó igazolások és nyilatkozatok pótlására 2000. május 17-én kelt levelével felszólította az ajánlattevőket. Kérelmezőnek a következők pótlására adott lehetőséget: Munkaerő-piaci Alap igazolása, valamint a Tolmár Kft. mint alvállalkozó tekintetében a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c) pontok szerinti nyilatkozatok, VPOP-igazolás, valamint nyilatkozat arról, hogy melyik állami alap felé terheli befizetési kötelezettség, illetőleg az erről szóló igazolás. A Magics Kft. mint alvállalkozó vonatkozásában nyilatkozat arról, hogy melyik állami alap felé terheli befizetési kötelezettség, amennyiben a Nukleáris Alap felé is van fizetési kötelezettsége, akkor arról igazolás.
A beérkezett hiánypótlások után ajánlatkérő megvizsgálta és értékelte az ajánlatokat, majd a módosított eredményhirdetési időpontban 2000. június 7-én eredményt hirdetett az eljárásban.
Ennek során a kérelmező, az Alacarte Ltd., a Matávőr Kft., a Cerberus Kft., a Defend Kft., és az Antiloop Rt. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította.
A kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő megállapította, hogy az egyik alvállalkozója, a Magics Kft. által benyújtott nyilatkozat továbbra is hiányos, illetőleg nem felel meg a Kbt. 46. § (4) bekezdésében foglaltaknak, mert a nyilatkozat tartozás fennállására vonatkozik, nem pedig befizetési kötelezettség fennállására.
Nyertesként a Multialarm Rt. ajánlatát hirdette ki.
A közbeszerzési eljárás eredményéről készült összegzést ajánlatkérő 2000. június 13-án kelt és 14-én feladott levelével valamennyi ajánlattevőnek elküldte.
Kérelmező ezt követően 2000. június 21-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte a Döntőbizottságtól ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, illetőleg a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Indokolásul előadta, hogy több ponton is sérelmezi az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során történteket. Így többek között azt, hogy a május 31-i eredményhirdetést miért halasztották el június 7-ére; a május 22-én beadott hiánypótlások után az érvénytelenségre vonatkozó döntést miért csak június 7-én hirdette ki ajánlatkérő. Előadta kérelmező továbbá azt is, hogy ajánlatát véleménye szerint jogtalanul nyilvánították érvénytelennek, mert ajánlatkérő a Magics Kft. nyilatkozatát nem megfelelően értelmezte. Ő a nyilatkozatát úgy tette meg, hogy "az Országos Atomenergia Hivatal Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szemben tartozása nincs". Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérô ügydöntô módon és törvénysértôen értelmezte a kérelmezô alvállalkozójának nyilatkozatát, akként, hogy azt nem fogadta el, és emiatt a kérelmező egész pályázatát érvénytelennek nyilvánította. Álláspontja szerint a Kbt. nem ír elő szó szerinti és kizárólagos alakszerűséget a pályázó nyilatkozatára, ezért véleménye szerint a Magics Kft. nyilatkozata tartalmában megfelel a Kbt. által előírt követelményeknek, mert a Nukleáris Alappal szemben fennálló vagy fenn nem álló tartozás kétféleképpen igazolható: mégpedig vagy az alaptól kapott igazolással, vagy ún. önnyilatkozattal. A Magics Kft. ezen utóbbi megoldást választva nyilatkozott arról, hogy az alappal szemben tartozása nincsen. Ezen nyilatkozatot azonban az ajánlatkérő iratellenesen és törvénysértően értelmezte, és zárta ki emiatt kérelmezőt érvénytelenség miatt a közbeszerzési eljárásból. Kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozatában ugyanakkor elismerte, hogy a Kbt. 46. § (4), (5) és (6) bekezdésének alaki értelmezése más eredményre vezet, de a kérelmező alvállalkozója által benyújtott nyilatkozat álláspontja szerint tartalmilag megfelel a Kbt. előírásainak, mi
szerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban olyan ajánlattevő, akinek a 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elkülönített állalmi pénzalapok valamelyikével szemben tartozása áll fenn. Kérelmező kifogást emelt amiatt is, hogy a nyertes ajánlattevő a speciális részfeladatok ellenére nem kíván 10% feletti mértékben alvállalkozót igénybe venni.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson kiegészítette még azzal, hogy jogsértő az ajánlati felhívás és a dokumentáció eltérése egymástól abban a vonatkozásban, hogy az ajánlati felhívás csak az egyszeri konzultáció lehetőségét írta elő, míg a dokumentáció előzetes egyeztetés után további helyszíni megtekintés lehetőségét is biztosítja.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlansága, illetve részbeni elkésettsége miatt. Ellenkérelmének részletes indokait az alábbiak szerint fejtette ki:
Álláspontja szerint kérelmező a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek alapvetően téves értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy ajánlatának érvénytelenné nyilvánításakor az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 46. § (4) bekezdésében foglaltakat, és ezzel jogalap nélkül alkalmazta a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját.
A Kbt. 46. § (4) bekezdés ugyanis azt írja elő, hogy az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell azt a nyilatkozatot, hogy neki, illetve alvállalkozójának a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott állami pénzalapok közül melyikkel szemben áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. Amennyiben valamely állami pénzalappal szemben ezen fizetési kötelezettség fennáll, úgy ezen alaptól igazolást kell csatolni mind a tartozás fennállására, mind pedig esetlegesen annak fenn nem állására vonatkozóan. Tehát a tartozás tényére nem, csak arra vonatkozóan tehet az ajánlattevő nyilatkozatot, hogy fennáll-e jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. Mivel azonban a kérelmező alvállalkozója arra tett nyilatkozatot, hogy az alappal szemben tartozása nincsen, erről azonban az alaptól igazolást nem csatolt, ezért az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek. E tekintetben ajánlatkérő előadta azt is, hogy az összegzésben bizonyára elírás szerepel, mert a Magics Kft. valóban arról nyilatkozott, hogy neki tartozása nem áll fenn. Ez azonban az ajánlatra vonatkozó döntést nem befolyásolja.
Ajánlatkérő szerint megalapozatlan a kérelmező kifogása az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő meghosszabbítását illetően is, ugyanis az ajánlatkérő a határidőt a Kbt.-ben meghatározottak szerint hosszabbította meg. Az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó döntést ajánlatkérő szintén a Kbt. által előírt határidőben közölte az ajánlattevőkkel, ugyanis a végleges döntés 2000. június 5-én született meg, ettől számítva öt munkanapon belül pedig annak közlése megtörtént.
Kérelmező jogorvoslati kérelmének azon részét, amely az ajánlati felhívás és a dokumentáció egymástól eltérő előírásaira vonatkozott, az ajánlatkérő elkésettség miatt kérte elutasítani. E vonatkozásban előadta azt is, hogy élve az ajánlati dokumentációban biztosított lehetőséggel, előzetes bejelentést követően csupán egy cég, a TVT Vagyonvédelmi Rt. tekintette meg a helyszínt.
Egyéb érdekeltként a Multialarm Rt. észrevételében előadta, hogy a kérelmező alvállalkozójának nyilatkozatát nem ismeri, így erre vonatkozóan nem kíván nyilatkozatot tenni. Egyébiránt előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező ajánlata nem tekinthető összességében kedvezőbbnek az ő ajánlatánál, valamint hogy kötelezően nem kellett az eljárásban alvállalkozókat megjelölni a pályázóknak, ő 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót nem vesz igénybe, erre vonatkozóan nyilatkozott az ajánlatában, amit az ajánlatkérő elfogadott.
A Microraab Rt. észrevételében előadta, hogy egyetért a kérelmező azon álláspontjával, miszerint biztonságtechnikai és szakmai szempontból elképzelhetetlen, hogy a komplex pályázati feladatot valaki 10%-ot meg nem haladó mértékben alvállalkozók nélkül tudja kivitelezni. Ezt az aggályukat jelezték az ajánlatkérő felé is. Kérték a Döntőbizottságtól, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmének adjon helyt.
Észrevételt tett a Defend Security Kft. is, melyben közölte, hogy az ő ajánlatát is érvénytelennek nyilvánította ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy hiányzott a Tolmár Kft. arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a Kbt. 46. § (4) bekezdése értelmében melyik állami pénzalappal szemben áll fenn fizetési kötelezettsége. E tekintetben az észrevételt tevő Defend Security Kft. előadta, hogy az ajánlatok megvizsgálását követően az ajánlatkérő a Defend Security Kft.-vel, illetőleg az ő alvállalkozójával, a Tolmár Kft.-vel kapcsolatban csak a VPOP-igazolást tüntette fel hiányosságként, majd ezt követően csak az eredményhirdetéskor közölte azt, hogy hiányzik a Tolmár Kft. állami pénzalapokkal szemben fennálló fizetési kötelezettségére vonatkozó nyilatkozata. A Defend Kft. ezzel kapcsolatban előadta, hogy a hiánypótlás elrendelésére az ajánlatkérő nem köteles, amennyiben azonban azt megteszi, úgy ezt a Kbt. 24. § (2) bekezdése alapján az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell biztosítania.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozatlan, részben pedig elkésett.
1.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A (6) bekezdés alapján az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A fent idézett jogszabályhelyek értelmezéséből megállapítható, hogy az ajánlattevőknek arról kell nyilatkozatot tenniük, hogy fennáll-e és melyik alap irányában jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. Arra vonatkozóan, hogy valamelyik alappal szemben az ajánlattevőnek van-e tartozása, csak az illetékes elkülönített állami pénzalap adhat ki igazolást. A kérelmező alvállalkozója ezzel szemben ajánlatában arra tett nyilatkozatot, hogy neki a Nukleáris Alappal szemben tartozása nem áll fenn.
A fenti jogszabály értelmezésére tekintettel megállapítható, hogy a kérelmező nem tett eleget a Kbt. 46. § (5) bekezdésében fogalt igazolási kötelezettségének, és így nem igazolta maradéktalanul azt sem, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 46. § (1) bekezdésében megjelölt kizárási feltételek.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
A fent idézett jogszabályhelyre tekintettel tehát kérelmezőt ki kellett volna zárni az eljárásból.
Az ajánlatkérô közbeszerzési eljárást lezáró döntésében a kérelmezô ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel nyilvánította érvénytelennek. Mivel a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott jogkövetkezmény és az érvénytelenség jogkövetkezménye csupán minősítésében tér el egymástól, a tényleges jogkövetkezményt tekintve azonban azonosak, ezért az ajánlatkérő kérelmezô ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntése végsô soron helytálló és jogszerű volt.
2.
A Kbt. 55. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját a Kbt. fenti előírásának megfelelően halasztotta el, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó döntést az ajánlattevőkkel a Kbt. 61. § (6) bekezdésében előírt öt munkanapon belüli határidőben közölte.
A kérelmező jogorvoslati kérelme tehát az 1. és 2. pontokban kifejtettek miatt alaptalan.
3.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja alapján a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
Jelen közbeszerzési eljárás esetében az ajánlattételi határidő 2000. május 16. volt. A fenti jogszabályhelyek alapján tehát a kérelmezőnek az ajánlati felhívás és a dokumentáció egymástól eltérő előírásainak kifogásolására, illetőleg jogorvoslati kérelemmel történő megtámadására az ettől a naptól számított 15 nap állt rendelkezésére. Az erre vonatkozó kérelmet azonban csak a 2000. július 17-én megtartott döntőbizottsági tárgyaláson terjesztette elő, ezért az elkésettnek tekintendő.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 25.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
