KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (5740)
1024 Budapest, Margit krt 85.
Ikt. sz.: D.327/17/2000
Tárgy: a Szenzor Kft. és Synergon Rt. egyesített jogorvoslati kérelme a Központi Statisztikai Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Szenzor Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a SYNERGON Informatika Rt. (2600 Vác, Zrínyi u. 41/A, a továbbiakban II. r. kérelmező) kérelmének, melyet a Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Keleti K. u. 5–7., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a 2001. évi népszámlálásról szóló 1999. évi CVIII. törvény rendelkezése szerint a természetes személyek és a lakosok tekintetében 2001. február 1-jei eszmei időponttal sorra kerülő általános összeírás (népszámlálás) OCR technikájú adatbeviteli rendszerének kidolgozása, megvalósítása és működtetése a dokumentációban foglalt részletes feltételek szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdését, az 55. § (1) utolsó fordulatát és (6) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését. Ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Egyebekben a Döntőbizottság a kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül külön-külön 30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, azaz összesen 60 000 Ft-ot fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. március 16-án részvételi felhívást tett közzé a K. É. 11. számában (1152), tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejének 2001. november 30-át jelölte meg. A 8. pont szerint a résztvevők műszaki alkalmassága igazolását a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjaiban foglaltak szerint követelte meg ajánlatkérő.
A 9. a) pontban a jelentkezők alkalmassága elbírálásának, míg a 9. b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is kikötötte.
A 9. c) pontban közölte ajánlatkérő, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, megjelölve egyben az alábbi részszempontokat.
– az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége,
– a javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala,
– összehasonlító értékelés eredménye (bench-mark),
– vállalkozási díj,
– a vállalt teljesítési határidő.
A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével írta elő a 9. d) pontban a részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (súlyszámokat), és a részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos, az alábbiak szerint:
– az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége (pontszám: 1–100, súlyszám: 0,25)
– a javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala (pontszám: 1–100, súlyszám: 0,25)
– összehasonlító értékelés eredménye (bench-mark) (pontszám: 1–100, súlyszám: 0,20)
– vállalkozási díj (pontszám: 1–100, súlyszám: 0,15)
– a vállalt teljesítési határidő (pontszám: 1–100, súlyszám: 0,15)
A 10. pontban közölte ajánlatkérő, hogy négy ajánlattevőt kíván meghívni ajánlattételre.
Ennek érdekében ajánlattételre már kiválasztotta a felhívás 12. pontjában a Bull Magyarország Kft.-t, a Szenzor Számítóközpont Kft.-t (I. r. kérelmező) és az IDOM 2000 Konzulens és Szolgáltató Kft.-t.
A 13. c) pontban azt is közzétették, hogy a részvételi jelentkezés megkönnyítése érdekében részvételi dokumentációt is kibocsát ajánlatkérő. A 13. d) pont azt tartalmazta, hogy:
"A részvételi jelentkezések alapján ajánlattételre kiválasztott részvételre jelentkezőknek kétfázisú, ún. összehasonlító értékelés (bench-mark eljárás) keretében magyarországi telephelyen kell bemutatniuk demorendszerüket, illetve képességüket a szerződés tárgyát képező szolgáltatások nyújtására. A kiválasztott ajánlattevőknek a próbanépszámlálás adataiból arányosan választott, azonos mennyiségű anyagon (adatbázissal), illetve az ajánlatkérő által készített tesztanyagon kell bemutatniuk az általuk ajánlott rendszer mennyiségi és minőségi paramétereit. Az összehasonlító értékelés (bench-mark eljárás) részletes feltételeit az ajánlati dokumentáció tartalmazza."
A részvételi dokumentáció 1.3. pontjában közölte többek között ajánlatkérő, hogy:
"A népszámlálás során várhatóan 40 000 számlálókörzetben kb. 12 millió személy és mintegy 5 millió lakás adatai kerülnek feldolgozásra. Ennek megfelelően a számlálókörzetekről 40 000 db A3-as számlálókörzeti kísérőlap, a személyekről és a lakásokról várhatóan összesen 17 millió A3-as kérdőív készül.
Jelen 1.3. pontban a népszámlálással kapcsolatos adatok a próbanépszámlálás tapasztalatai alapján becsültek, csupán tájékoztató jellegűek."
A dokumentáció 2.1. Az OCR adatbevitel folyamatának általános leírásánál előírták, hogy:
"A feladat az összeíróívek az ajánlatkérő megyei igazgatóságain történő átvételével és a nyertes ajánlattevő Adatbeviteli (OCR) Központ(ok)ba való szállításával kezdődik, az adathordozóknak az ajánlatkérő számítóközpontja részére történő átadásával, valamint az összeíróívek megsemmisítésével fejeződik be.
Az adatbevitel során a feldolgozásra előkészített összeíróíveket lapolvasókkal (szkennerrel) be kell olvastatni, majd az adatokat optikai karakterfelismerő OCR program segítségével fel kell ismertetni. Az adatbeviteli eljárás részét képezi az adatfelismerés ellenőrzése és a hibák kijavítása is. Az ellenőrzés során az adatfeldolgozónak különböző szintű ellenőrzéseket kell elvégeznie, pl. teljesség ellenőrzése, logikai ellenőrzés, háztartás-család struktúra ellenőrzése.
A nyertes ajánlattevőnek emellett saját termelésirányító és minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie."
Ugyanitt a 2.2. Az adatbevitel során feldolgozandó adathordozók, az adatfeldolgozás módjánál kötötték ki többek között, hogy:
"A kérdőíveken háromféle feldolgozandó adattípus található:
– előrenyomtatott szám (minden oldalon két helyen oldalszám)
– jelölőmező ("X")
– kézzel írt szám
A kérdőíveket az ajánlatkérő OCR-es feldolgozásra tervezte. A kérdőíveket vörös színkiejtéses eljárással kell beszkennelni, és utána automatikus algoritmus(ok) segítségével felismerni a szükséges információkat.
Az OCR-rendszer által felismert mezőtartalmak ezek után különböző ellenőrzésre kerülnek, amelyek magukba foglalják a karakterszintű és a logikai (teljesség, adatmező, épület, háztartás, személy, háztartás-család struktúra) szinteket.
A nyertes ajánlattevő javítási feladata a kérdőíven szereplő adatok beviteléig tart. Az ehhez szükséges munkaerő biztosítása (előkészítők, szkennelők, javítók, csoportvezetők stb.) a nyertes ajánlattevő feladata. A hibás kitöltések és hiányok kezelése az ajánlatkérő feladata."
A dokumentáció 2.5. pontjánál a nyertes ajánlattevő alapvető feladatai között az szerepel, hogy:
"A nyertes ajánlattevőknek a népszámlálás adatbeviteli (OCR) rendszerének megvalósítására kell vállalkoznia.
A nyertes ajánlattevőnek a feladatot szolgáltatásként kell elvégeznie. Az ajánlatkérő nem tart igényt semmilyen hardver- vagy szoftvereszközre. A nyertes ajánlattevő alapvető feladatai:
2.5.1. Az adatbeviteli rendszer megtervezése
– projektirányítási módszer kialakítása
– minőségbiztosítási rendszer tervezése
– adatbeviteli rendszer megtervezése
– a termelési folyamat megtervezése, kialakítása
– megfelelő humán munkaerő rendelkezésre állásának megtervezése (képzés, dokumentáció, fluktuáció kezelése stb.)
– tesztelési terv készítése
– mentési és katasztrófatervek készítése.
2.5.2. Adatbeviteli rendszer kialakítása
– alap OCR-rendszer testreszabása a népszámlálás összeíróíveinek megfelelően
– adatelőkészítő (fogadó) modul
– szkennelő modul
– felismerő modul(ok)
– ellenőrző modul(ok) (teljesség- és logikai ellenőrzések)
– javító modul(ok) (OCR és logikai hibák esetére)
– eredménykészítő modul
– jogosultsági rendszer kialakítása
– termelésirányítási programrendszer készítése
– minőségbiztosítási rendszer kifejlesztése (testreszabása)
– archiváló rendszer készítése
– adatvédelmi rendszer, mentések
2.5.3. Adatbeviteli (OCR) Központ(ok) kialakítása
– építészeti kialakítás
– biztonsági rendszer (tűz-, áram-, objektumvédelem, adatvédelem) kialakítása
– hardver- és szoftvereszközök telepítése, számítógépes hálózat kialakítása
– hálózati kapcsolat kialakítása ajánlatkérő hálózat felé
– munkaerő biztosítása
– munkavédelmi rendszer kialakítása
2.5.4. Az adatbevitel megvalósítása, a termelési rendszer működtetése
– termelési egység átvétele a MÍG-eken
– szállítás MÍG-ből az Adatbeviteli (OCR) Központ(ok)ba
– anyagok érkeztetése, mennyiségi és minôségi ellenôrzés
– anyagok előkészítése feldolgozásra
– szkennelés minőség-ellenőrzése
– felismerés OCR-technikával
– OCR-hibák javítása
– darabszám-ellenőrzés, teljesség-ellenőrzés
– logikai ellenőrzés, javítás
– a szakértői javítás hardver- és szoftverfeltételeinek biztosítása
– a termelési folyamat számítógépes felügyelete
2.5.5. Adatátadás
– az adatok átadása adathordozón
– az archív képek és adatok átadása az ajánlatkérő számára
– az ajánlatkérő által hibásnak talált adatok újraellenőrzése, javítása
2.5.6. A kérdőívek megsemmisítése
2.5.7. Az ajánlatkérő felügyeleti rendszere számára adatok átadása
2.5.8. Az ajánlatkérő személyes ellenőrzési lehetőségének biztosítása a teljes project során."
Az "összehasonlító értékelés eredménye (bench-mark)" részszemponttal kapcsolatos eljárás rendjéről többek között úgy rendelkezett a dokumentációban ajánlatkérő, hogy:
"3.1. Az eljárás célja
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint, a részvételi felhívásban meghatározott részszempontok alapján végzi. Az ajánlatkérő ugyancsak meghatározta a részszempontokhoz kapcsolódó pont- és súlyszámokat.
A részvételi felhívás 9. d) pontjának harmadik francia bekezdésében meghatározott részszempont az összehasonlító értékelés eredménye (bench-mark) (a továbbiakban: bench-mark).
A bench-mark az ajánlattevők teljesítőképességének objektíven mérhető lehetőségét adja. A kitűzött feladatok végrehajtása során lehet mérni és összehasonlítani a különböző ajánlattevők OCR technológiai elemeinek teljesítőképességét. Az itt kapott számszaki adatok értékes információt jelenthetnek az ajánlatok írásos részének, a megvalósítás tervének ellenőrzésére. A konkrét installáció fontos információt adhat az ajánlattevők szervezőkészségéről, a már meglévő erőforrásairól."
3.2. Az eljárás általános szabályai körében ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy:
"A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát az ajánlattevők számára.
Az installációt az ajánlattevő által biztosított budapesti helyszínen az ajánlattevőknek saját eszközeivel kell megvalósítaniuk, két-két javító munkaállomás egyidejű működtetésével. Más egyéb technikai megkötés nincs.
A bench-mark eljárás két fázisból áll. Az első fázisban (bench-mark I.) statisztikailag egyenértékű, rétegezett mintavétel alapján kiválasztott, egyenlô darabszámú kérdôívet kap minden ajánlattevô. A vizsgálat középpontjában a képfelismerés hatékonysága áll. A második fázisban (bench-mark II.) egyenlő darabszámú, egyformán kitöltött kérdőívcsomagot kap minden ajánlattevő. A mérés a különböző típusú összefüggési hibák hibafelismerésére koncentrál."
A dokumentáció 4. részében közbeszerzési eljárási útmutató címszó alatt közölte ajánlatkérő többek között az alábbiakat is:
"4.1. Az eljárás célja
Jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott eljárási alapelvek – a verseny tisztasága, a nyilvánosság, az esélyegyenlőség és a külföldi székhelyű ajánlattevők számára a nemzeti elbánás biztosításának elvei – maradéktalan tiszteletben tartása mellett a beérkezett ajánlatok közül a legkedvezőbbet kiválassza, és a beszerzés tárgyának megvalósítása érdekében az eljárás nyertesével szerződést kössön.
4.2. A közbeszerzési eljárás rövid ismertetése
Jelen hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás a Kbt. 63. §-ának megfelelően két szakaszból áll."
A 4.2.2. pontban az ajánlati szakasz előírásai között az is szerepel, hogy:
"A második, ún. ajánlati szakaszban az ajánlatkérő négy ajánlattevővel kíván tárgyalást folytatni. A tárgyalásra ezen előírt keretszámnak megfelelő számú ajánlattevőt kell egyidejűleg, közvetlenül, írásban meghívni, feltéve, hogy ezt az alkalmasnak minősített ajánlattevők száma lehetővé teszi.
Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét a meghatározott idôpontban nyilvánosan ki kell hirdetni.
Az eredményhirdetésre az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén – a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni.
Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétôl, illetôleg – eredménytelen eljárás esetén – az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül hirdetményben közzé kell tennie.
Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a Kbt. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni."
A felhívás 12. pontjában megjelöltek közül részvételre jelentkezett a megadott határidőig a Bull Magyarország Kft., és I. r. kérelmező. Ezen túlmenően jelentkezett még öt cég, köztük a II. r. kérelmező, a MONTANA Rt., a debis IT Services Unisoftware Kft., az Unisys Magyarország Kft. és a SZÜV Rt. is.
Ajánlatkérő hiánypótlásra biztosított lehetőséget a jelentkezőknek. Ennek elteltét követően, 2000. április 26-án az ajánlatkérő által felállított szakértői értékelő csoport javaslatát elfogadva a döntésre jogosult jóváhagyta, hogy ajánlattételre hívják fel a Bull Magyarország Kft.-t, a Montana Rt.-t, valamint I. és II. rendű kérelmezőket.
Ajánlatkérő a fenti döntéséről egyidejűleg értesítette az érintetteket, megküldve egyben részükre az ajánlati felhívást. Az ajánlati dokumentációt (1. és 2. rész) 50 000 Ft megfizetése ellenében biztosították az ajánlattételre alkalmasnak minősítettek részére, 2000. május 5-én. Időközben a SZÜV Rt. jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál az ajánlattételre alkalmatlanná nyilvánítása miatt.
A jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság a D.163/9/2000. sz. határozatával zárta le, melyben a SZÜV Rt. kizárását kimondó és az azt követő ajánlatkérői döntéseket megsemmisítette.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárást lezáró döntőbizottsági határozatra is tekintettel a jelentkezéseket újraértékelve a korábbi négyen túl a SZÜV Rt.-t és a debis IT Services Unisoftware Kft.-t is alkalmasnak minősítette 2000. június 20-án a szerződés teljesítésére, de ajánlattételre csak a korábbi négy céget kívánta ismét meghívni. Ennek megfelelően az érintettekkel az első megbeszélést még aznap meg is tartotta.
Az újabb ajánlati felhívás szerint az eredményhirdetés tervezett időpontja 2000. július 19-én 14.00 órára volt kitűzve.
Az ajánlati dokumentáció időközben módosított 1. és a 2. részében ajánlatkérő a korábbinál részletesebben szabályozta elvárásait.
A 2000. július 3-i ajánlattételi határidőig mind a négy felhívott benyújtotta ajánlatát.
Az összehasonlító értékelést (bench-mark) a tervezett időpontban, közjegyző jelenlétében elvégezték.
Az ütemezett 12-i és 13-i tárgyalásokat lefolytatva a Bull Magyarország Kft. a 2000. július 13-i tárgyaláson módosította az eredetileg benyújtott ajánlatát a vállalkozási díj és a teljesítési határidő tekintetében. Ajánlatkérő erről még ugyanezen napon írásban tájékoztatta az ajánlattevőket, közölve velük egyben azt is, hogy a végleges ajánlatot 2000. július 14-én 14.00 óráig tehetik meg.
Végleges ajánlatát a Montana Rt. július 14-én 12 óra 25 perckor, a Bull Magyarország Kft. 13 óra 45 perckor, I. rendű kérelmező 13 óra 55 perckor, míg II. rendű kérelmező 13 óra 57 perckor adta át ajánlatkérő képviselőjének, az összegzés tanúsága szerint (fenti sorrendben) 99,7; 115,0; 100,0; és 99,0 forintos árajánlattal.
Ajánlatkérő két külső szakértő bevonásával kialakított 6 fős szakértői értékelő csoportja a végleges ajánlatot értékelve 2000. július 17-én döntés-előkészítési jegyzőkönyvben elkészítette az indokolt javaslatát a döntésre jogosult részére.
E szerint az értékelő csoport egységes álláspontot képviselve azt javasolta a döntéshozó személynek, hogy a Bull Magyarország Kft.-t hirdessék ki az eljárás nyertesének, illetve a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtónak II. rendű kérelmezőt.
Ajánlatkérő július 18-án írásban értesítette az ajánlattevőket arról, hogy a korábban a felhívásban jelzett eredményhirdetés időpontja 2000. július 19-én 11.00 órára változott.
Az eredményhirdetés időpontját megelőzően, már 2000. július 18-án 16 óra 01 perckor megjelent a Napi Gazdaság című napilap napi Online című internetes tartalom szolgáltatójának a Website-ján egy hír, "A Bull nyeri a népszámlálás kérdőíveinek feldolgozására kiírt tendert?" címmel.
Ebben az szerepel többek között, hogy:
"a külföldi érdekeltségű Bull mellett három magyar cég, a Montana, a Szenzor és a Synergon került be a tender második fordulójába. A magyar pályázók kérdőívenként 99–100 forintért vállalnák az adatfeldolgozást, a Bull végső árajánlata pedig 115–120 forint volt, ami 15-17 millió kérdőívvel számolva közel 250 millió forintos különbség. Az ajánlatokat elbíráló bizottság valamennyi pályázatot a technikai követelményeket kielégítőnek minősítette, és a próbafeldolgozás, illetve az ajánlati dokumentáció értékelése során is csak minimális különbségek adódtak a pályázók között. A KSH szerda délután hirdeti ki a tender eredményét."
E július 18-i hírnek megfelelően 2000. július 19-én reggel közel hasonló tartalmú cikk jelent meg a Napi Gazdaság című írott sajtóban, ugyanilyen árakat megjelölve.
E cikkben már az is szerepel, hogy "A Bull Magyarország eleget tett a pályázat által támasztott feltételeknek, ezért nyugodtan néz a mai eredményhirdetés elé – tudtuk meg a cégnél", majd tovább fejtegeti az újságíró a Bull véleményét a cikkben.
Ajánlatkérő közjegyző jelenlétében 2000. július 19-én 11.00 órakor hirdette ki az eljárást lezáró döntését, a szakértői értékelő csoport javaslatában foglaltakkal egyezően, majd az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegzést és az eredményhirdetésről készült, közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvet július 26-án megküldte írásban a négy ajánlattevőnek.
I. rendű kérelmező a 2000. július 20-i jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság felhívására 2000. július 24-én kiegészítve kérte a közbeszerzési eljárás felülvizsgálata alapján az ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntésének megsemmisítését, az ajánlatok új értékelésének kikényszerítését és az ügyben szignalizáció alkalmazását. Kérte továbbá tárgyalás tartását, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy a pályázaton 3 magyar és egy francia tulajdonú cég vett részt, mint ajánlatadó. A pályázati eljárás befejeztével, 2000. július 19-én 11.00 órakor került sor az eredményhirdetésre. Az eredményhirdetésen a francia tulajdonú Bull Kft.-t hirdették ki nyertesnek, annak ellenére, hogy a magyar pályázók mintegy 270 millió forinttal kisebb összegért vállalták volna a 15-17 millió kérdőív feldolgozását. Az is elhangzott, hogy mindegyik pályázó alkalmas a feladat elvégzésére.
A 2000. július 19-én reggel megjelent Napi Gazdaság c. napilapban már az eredményhirdetés reggelén előre megírták, a "Bulltól való tájékoztatásra hivatkozva", a később, 11.00 órakor valóban kihirdetett eredményt. Az erről szóló cikkmásolatot is kérelméhez csatolta.
Fentiek alapján kérte a jogorvoslati eljárás megindítását, mivel alapos a gyanú arra, hogy az esélyegyenlőség sérült a pályázati eljárás, valamint a döntéshozatal során. Vélelmezhető, hogy a Bull francia tulajdonú cég felé egyoldalúan olyan adatokat és információkat szolgáltatott ki az ajánlatkérő a többi magyar pályázóval szemben, amelyek a Bull Kft.-t előnyhöz juttatták. Véleménye szerint mind szakmailag, mind pénzügyileg elfogadhatatlannak tűnik a KSH eredményhirdetése.
Kérelmét írásos kiegészítésében és a tárgyaláson változatlanul fenntartva becsatolta még e témával kapcsolatban az interneten előző nap (július 18-án) 16,01 órakor megjelent előzetes híradást is. Kifejtette azt az álláspontját is az eljárás során, hogy a pontozásnál súlyos aránytalanságok történtek, mert amennyiben helyesen pontoztak volna, akkor a Szenzor Kft. lett volna a győztes, hiszen minden feltételnek megfelelt. Ajánlatkérő is úgy nyilatkozott, hogy el tudják végezni a feldolgozást. A Szenzor Kft. az egyetlen olyan magyar cég, amely már 10 éve Magyarországon üzemszerűen, 3 műszakban alkalmazza ezt az OCR adatbeviteli technikát, ilyen szolgáltatást folyamatosan végez külső ügyfelei részére, és így a legnagyobb hazai tapasztalatokkal és erőforrásokkal rendelkezik.
Más jogszabály megsértésére utaló körülményként elôadta azt is, hogy a 2000. július 19-én reggel megjelent Napi Gazdaság c. napilapban már az eredményhirdetés reggelén előre megjelent – a Bulltól való tájékoztatásra hivatkozva – a később, 11.00 órakor valóban kihirdetett eredmény. A referenciájukra hivatkozva a rangsorolásnál előnyt élvezett a Bull az újságcikk szerint is.
Álláspontja szerint az újságcikk idő előtti híradása, valamint az a tény, hogy a cikk az eredményhirdetés előtt az egyik ajánlattevőre hivatkozva közölte a verseny végeredményét, arra kellett volna, hogy ösztönözze ajánlatkérőt, hogy az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítsa, az esetet kivizsgálja, az információ forrását megtalálja és az informátor ellen leghatározottabban fellépjen.
A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a Napi Gazdaság részére nem szolgáltattak információt a közbeszerzési eljárásról az eredményhirdetést megelőzően.
II. rendű kérelmező 2000 július 26-án fordult jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottsághoz.
Beadványában kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését új döntés hozatalára és az eljárással kapcsolatban felmerülő költségek viselésére. Kérte továbbá tárgyalás tartását és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva alapvetően azzal indokolta, hogy a lefolytatott eljárással kapcsolatos elsődleges kifogásuk az, hogy véleményük szerint az eljárás során sérült a Kbt.-nek a verseny tisztaságára, az esélyek egyenlőségére vonatkozó alapelve. Ezen véleményüket támasztja alá az a tény, hogy már az eredményhirdetést megelőzően publikált információk – Napi Gazdaság c. folyóirat 2000. július 19-i száma –, melyek a nyertesként kihirdetett Bull Magyarország Kft. tendernyeréséről írtak, végső soron valóságosnak és megalapozottnak bizonyultak. Ezzel kapcsolatos konkrét kifogásuk az, hogy amennyiben – a tények szerint – megvalósult a végeredménynek a kihirdetést megelőző nyilvánosságra kerülése, úgy sajnálatos módon nem zárható ki az sem, hogy az eljárás során egyéb, az eljárást érdemben befolyásoló információk is arra illetéktelen személyek tudomására juthattak.
Tudomásuk szerint az eredeti 164 Ft/kérdőívdarabra vonatkozó ajánlatát a Bull Kft. első lépcsőben 118 Ft-ra, majd 115 Ft-ra módosította. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a Bull Kft. eredeti ajánlatában meghatározott ár az ajánlott műszaki tartalomra tekintettel (különös tekintettel ideértve a referencia biztosítását, a referenciaként beállított francia szakemberek óradíját) megalapozott volt, úgy az ezzel kapcsolatos véleményük az, hogy a jelentős, mintegy 30%-os mértékű árengedmény mögött meglévő műszaki tartalom is jelentős mértékben megváltozott. Ezen körülmény ismételten felveti az ajánlatok bizalmas kezelésére, a verseny tisztaságára vonatkozó szabályok megsértését, tekintettel különösen arra, hogy az eljárásban a műszaki tartalom kikötött üzleti titokként szerepelt.
Megítélésük szerint az eljárás során a műszaki tartalom vonatkozásában alapvetôen sérült a Kbt. 33 §–40. §-okban meghatározott eljárási rend. Maga a pályázati kiírás is tartalmazza, miszerint "a népszámlálás adatátviteli rendszerének kialakítása, működtetése olyan sokrétű, bonyolult... munkafolyamatok összessége, amelyek egyértelmű – minden részletig kiterjedő – és pontos meghatározása nem lehetséges.
A kiírás ezen pontjával kapcsolatos aggályuk az, hogy a fentiek szerint "nem meghatározható" műszaki tartalomra beadott ajánlatok értékelésében:
– az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége 0,25 %-os,
– a javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala 0,25 %-os súlyszámmal szerepelt, tehát végső soron a bizonytalan tartalmú kiírásra beadott, egyébként üzleti titkot képező műszaki ajánlat értékelése döntötte el a pályázatot.
A fentiekkel kapcsolatos külön érdekesség, hogy magának a kiírónak véleménye szerint (Statisztikai Hírek 54. száma) "a kiírás pontosan rögzítette a szakmai követelményeket..., az elbírálás legfontosabb szempontja a szakmai megbízhatóság volt...".
Ezzel szemben a tény az, hogy a kiírás kifejezetten "lebegtette" a műszaki tartalom meghatározását, az ajánlati dokumentáció hiányosságai miatt pl. ajánlatkérô annak módosítására is kényszerült, amit végül is június 20-i dátummal tett meg, majd ezen lebegtetett műszaki tartalomra alapozva hozta meg döntését.
Érthetetlennek, indokolatlannak és jogszabályellenesnek tartják azt, hogy ajánlatkérô a fentiek után és ellenére is azt a Bull Kft.-t hirdette ki nyertesnek, amelynek ajánlata a fentiek után is – 17 millió darab kérdőívvel kalkulálva – 270 millió forinttal haladta meg társaságuk, mint II. helyezett ajánlatát. A fentiekkel ajánlatkérő nemcsak a közpénzek felhasználása átláthatóságának és hatékonyságának elvét, hanem a belföldi áru-előállítás és munkaerő-felhasználás elvét sértette meg, mivel olyan külföldi ajánlatot részesített előnyben, amelyik az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen műszaki tartalma mellett a költségvetésnek is több száz millió forintnyi többletkiadást okoz a magyar társaságok ajánlatával szemben.
A tárgyaláson szintén határozottan tagadta, hogy a Napi Gazdaság részére információt szolgáltatott volna a eredményhirdetés előtt.
A Döntőbizottság az eljárások tárgya és a kérelmek tartalma alapján a jogorvoslati ügyeket egyesítette, és 2000. július 25-én a D.327/5/2000. sz. határozatával a szerződéskötést az ügy érdemi elbírálásáig megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson a két kérelem kapcsán úgy nyilatkozott, hogy kéri azokat alaptalanság címén elutasítani. Álláspontja szerint a becsatolt iratokból, különösen az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos dokumentumokból megállapítható a kérelmek megalapozatlansága, mivel ajánlatkérő az eljárás előkészítése és a lefolytatása során is a legnagyobb gondossággal kívánt eljárni. Ennek keretében részvételi, majd ajánlati dokumentációt is készített azért, hogy az ajánlattevők az eljárás mindkét szakaszában megfelelő mélységben és részletességgel megismerhessék a feladatokat. Eljárásuk jogszerűségét támasztja alá az is, hogy valamennyi bontási és eredményhirdetési eljáráson és a bench-mark eljárások során is minden esetben közjegyzőt vettek igénybe.
Az ajánlatok elbírálásába külső szakértőket is bevontak, akik részt vettek a létrehozott szakértői értékelő csoport munkájában.
Az értékelés menetéről ajánlatkérő azt is nyilatkozta, hogy írásos részpontozás nem történt. A bizottsági megbeszélés során a két külső szakértő szóban előterjesztette a pontozásra vonatkozó javaslatát, amit követően azt a bizottság megtárgyalt. Ennek alapján egyhangúan határoztak a részszempontok értékeléséről és ezt jegyzőkönyvben rögzítették. Előadta továbbá, hogy a bizottság előzőleg a négy pályázót önállóan, külön-külön rangsorolta, felírva azt egy táblára. Miután ezek a rangsorok megegyezőek voltak, ezt követően történt a pontozás, illetve az értékelés.
Írásos beadványában kifejtette azt az álláspontját is, hogy az ideiglenes intézkedésről szóló határozatot nem tartja megalapozottnak, hivatkozva a Kbt. 82. § (1) bekezdésére, valamint arra, hogy az iratbetekintés során nem látta nyomát annak, hogy a Döntőbizottság a hivatkozott jogszabály szerinti többségi szavazás alapján hozta volna meg határozatát.
A 2000. július 19-én reggel megjelent újságcikk kapcsán feltett döntőbizottsági kérdésre a tárgyaláson a jogi képviselő azt nyilatkozta, hogy a KSH (ajánlatkérő) álláspontja az, hogy információ nem szivárgott ki az ajánlatkérőtől. Határozott nyilatkozatot ajánlatkérő arra nem tett, hogy folyik-e vizsgálat vagy fegyelmi eljárás ajánlatkérőnél jogosulatlan információ kiadása miatt. Ezzel kapcsolatban azt az álláspontját is kifejtette, hogy ennek vizsgálata nem képezheti a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát, mivel arra a Döntőbizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
Indítványozta, hogy a Döntőbizottság kérjen be nyilatkozatot a Napi Gazdaság szerkesztőségétől a kérdés tisztázására, különös tekintettel arra is, hogy a szerkesztőség tagjával folytatott beszélgetés azt sugalmazta számára, hogy valamelyik ajánlattevő szivárogtatott ki információt az újságíró részére.
Határozottan visszautasította azt a kérelmezői feltevést, hogy a végleges ajánlatokat később módosították volna akár az ár, akár a műszaki tartalom vonatkozásában.
A Döntőbizottság kérdésére azt is határozottan kijelentette, hogy a sajtónak, ezen belül a Napi Gazdaságnak a jelen közbeszerzési eljárásuk megindításáról, illetve folyamatáról semmilyen információt előzetesen nem adtak.
Az egyéb érdekeltek közül a Bull Magyarország Kft. írásos beadványaiban és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelemben foglalt állítások, mely szerint az ajánlatkérô, illetve a pályázat nyerteseként kihirdetett ajánlattevő megszegte volna a verseny tisztaságára (az esélyegyenlőségre, illetve a versenysemlegességre) előírt szabályokat, minden alapot nélkülöznek, a valóságnak semmilyen szempontból sem felelnek meg. A részvételi felhívás és az ennek alapján lebonyolított eljárás, illetve az ajánlatok elbírálása mindenben megfelelt a Kbt.-ben foglaltaknak.
A fentiek alapján kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant utasítsa el, és ezzel egyidejűleg helyezze hatályon kívül szerződés megkötésének megtiltása tárgyában 6. számon kiadott határozatában elrendelt ideiglenes intézkedését.
Kifejtette azt az álláspontját is, hogy mindkét jogorvoslati kérelem hivatkozik a Napi Gazdaság című napilap 2000. július 19-i számában megjelent cikkre, mely állításuk szerint olyan információkat tartalmaz, ami alapján vélelmezhető a Kbt. verseny tisztaságára vonatkozó elvének megsértése, és bizalmas információk kiszivárogtatása.
Álláspontjuk szerint a hivatkozott cikkben foglaltakat csak tendenciózus beállítással lehet olyannak tekinteni, mint ami megsértette volna a fenti elveket. A cikk ugyanis csupán kérdéseket és feltevéseket fogalmaz meg konkrét és visszakereshető információk nélkül.
Előadta azt is, hogy az ajánlati ár egyébként minden résztvevő által köztudott volt, legalábbis ami az első árajánlatokat, illetve a Bull Magyarország Kft. közbülső 118 Ft-os árajánlatát illeti, hiszen azokat az ajánlatkérő KSH az ajánlattevők mindegyikének – pontosan az esélyegyenlőség elvének megóvása érdekében – faxon megküldte, amelyről őket is értesítette. Egymás végleges árajánlatairól tehát nem volt tudomásuk az egyes ajánlattevőknek, csupán saját végleges árajánlataikat ismerhették. Ennek fényében az újságcikkben megjelent Bull Magyarország Kft. árajánlata is csupán találgatás, amire maga a cikk is egyértelműen bizonyítékot nyújt az utolsó bekezdésben foglaltakkal. Összegzése szerint az újságcikkben nem szerepelt semmi olyan információ, amely az eljárás minden résztvevője által jóval az eredményhirdetést megelőzően ne lett volna ismert, így nem lehet szó sem bizalmas információk kiszivárgásáról, sem olyan eljárásról, amely sértette volna a törvény esélyegyenlőségre vonatkozó elveinek érvényesülését.
Úgy nyilatkozott, hogy az ajánlat műszaki tartalmát a Bull Magyarország Kft. az eljárásban egyszer sem változtatta meg, nem úgy, mint más ajánlattevők. Rámutattak arra is, hogy ha ilyen megváltoztatásra mégis sor került volna, ez sem lenne ellentétes a Kbt. tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályaival, hiszen a 71. § (2) bekezdés szerint a felek ebben az eljárásban nincsenek kötve ajánlataikhoz, az ajánlati kötöttség csupán az eredményhirdetés pillanatában áll be mindkét fél vonatkozásában.
Megjegyezte azt is, hogy az ajánlatkérő által a pályázati kiírásban ismertetett és előre megadott értékelési szempontokra az eljárás korábbi szakaszában sem az I., sem a II. rendű kérelmező részéről észrevétel vagy jogorvoslati kérelem nem érkezett, ezért álláspontja szerint minden olyan utólagos kifogás, amely az értékelési szempontrendszert érinti, már csak azért is súlytalannak tekinthető, mert a Kbt. szerint az előre megadott értékelési szempontokat az ajánlatkérő utólag már nem módosíthatja, ahhoz magát tartani köteles.
Hivatkozott arra is, hogy egy ajánlattevő társaság tulajdonosi struktúrája a Kbt. alkalmazásában irreleváns, sőt a külföldi tulajdonosok miatti diszkrimináció kifejezetten sértené a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
Kérelmezők azon feltevésére, hogy kérelmükben azt is kifogásolják, hogy az ajánlatkérő által megadott értékelési szempontrendszerben olyan körülmények kaptak elsőbbséget, mint az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége, illetőleg a javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala, amelyek pedig magában a pályázati kiírásban is, mint nehezen vagy nem meghatározható műszaki tartalomként szerepeltek alaptalan, mivel ezek az állítások az adott közbeszerzési eljárás teljes félreértésén alapulnak. A Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tárgyalásos eljárást éppen az a körülmény indokolta, hogy a kiírt feladat nem volt oly mértékben pontosan meghatározható, amely alapján nyílt eljárást lehetett volna kezdeményezni. Álláspontja szerint nem volt jogilag megalapozott a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése a Kbt. és az Áe. alapján, mert annak meghozatalakor a rendelkezésre álló iratokból a Döntőbizottság nem juthatott olyan következtetésre, hogy a törvény megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennállt volna. Erre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró határozatában a szerződés megkötését megtiltó ideiglenes intézkedésének hatályon kívül helyezéséről is rendelkezzék.
Döntőbizottság kérdésére a tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy a belső szabályozóik szerint vagy az ügyvezető igazgató, vagy az általa megbízott személy nyilatkozhat a sajtónak, de ilyen nyilatkozatot az érintettek nem tettek. Sajtópert nem indítottak a Napi Gazdaság ellen a kérdéses cikk miatt.
A Montana Rt. mint az ügyben érdekelt fél a tárgyaláson írásban átadott és ismertetett észrevételében indítványozta, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését semmisítse meg a jogsértés megállapítása mellett, és kötelezze a felmerült költségek viselésére.
Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet tanulmányozva arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő az értékelés során nem tartotta be a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, ugyanis az összességében legelőnyösebb ajánlatot úgy választotta ki, hogy az ajánlatoknak az elbírálási részszempontjai szerinti tartalmi elemeit nem a felhívásban meghatározott ponthatárok között, hanem erősen szubjektíven értékelte, aminek következtében nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta és hirdette ki nyertesnek.
Döntőbizottsági kérdésre határozottan úgy nyilatkozott a tárgyaláson, hogy a sajtó felé nem nyilatkoztak a jelen közbeszerzésről az eredményhirdetés időpontját megelőzően.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos.
A kérelemnek azon része, mely a felhívásban megjelölt 1. és 2. értékelési részszempont jogsértő szerepeltetésére utal, elkésett a Kbt. 79. § (7) bekezdésének első fordulata szerint, mely úgy rendelkezik, hogy "Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésôbb az esemény bekövetkezésétôl számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. E jogvesztő határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ugyanezen szakasz (8) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy "a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát".
A Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a részvételi felhívásra a jelentkezési határidő 2000. április 11-e volt, így a jogorvoslati kérelmek benyújtásának időpontjában mintegy két hónappal eltelt a jogvesztő határidő, ezért a kérelmek ezen részét e Döntőbizottság elkésettség miatt elutasítja.
A kérelmek további – az értékelésre és a nyertes ajánlattevő kiválasztásának jogsértő voltára vonatkozó – része megalapozott az alábbiak miatt:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése azt a kogens szabályt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata, a becsatolt értékelési jegyzőkönyv, valamint az eljárásról készített összegzés alapján kétséget kizáróan megállapította, a tényállást is figyelembe véve, hogy ajánlatkérő az első és második értékelési részszempontnál az értékhozadékos, azaz értéklevonásos módszert alkalmazta, és ezért alakult ki az az értékelés, hogy az e szempontoknál legjobbnak értékelt ajánlatokra sem adtak 100, illetve a leggyengébbnek 1 pontot, mint ahogy azt a felhívás 9. d) pontjában előírták. Megállapítást nyert az is ajánlatkérő nyilatkozata alapján, hogy a 3. szempontnál (bench-mark) sem így jártak el, mert itt egy számítógépes algoritmussal számoltak, ami szintén eltér az előírttól.
A 4. és 5. részszempontnál, nevezetesen a vállalási árnál és határidőnél a reciprokarányos – felhívás szerinti – értékelést végezték el, amiből eredően itt a legjobb ajánlat 100, míg a leggyengébb 1 pontot kapott, amit aztán minden esetben megszoroztak minden részajánlatnál adott pont esetében a felhívásban szereplő súlyszámmal.
Fentiekbôl kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérô az értékelés folyamatában három módszert alkalmazva nem a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint bírálta el és értékelte az ajánlatokat, így a nyertesre és az ajánlatok pontozására vonatkozó döntése sem helytálló, aminek következtében megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, mely úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság az ajánlatok egységes értékelését – a Kbt. 55. § (6) bekezdésén alapuló – az alábbi kétféle módszerrel is elvégezve, arra a következtetésre jutott, hogy egyik módszer alkalmazása esetén sem lehet a közbeszerzési eljárás nyertese az ajánlatkérő által kihirdetett Bull Magyarország Kft. a következők miatt:
1. módszer, amikor a legjobb ajánlatnak 100, a leggyengébbnek pedig 1 pontot adva végezzük el a számítást – figyelemmel a külső szakértő és a szakértői értékelő csoport véleményére, illetve a tényszerű adatokra (ár, vállalási határidő) is:
ARÁNYOSÍTÁSI MÓDSZER
Bull Kft.
– Az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége 1–100x0,25 16,5
– A javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala 1–100x0,25 25
– Összehasonlító értékelés eredménye 1–100x0,20 20
– Vállalkozási díj 1–100x0,15 0,15
– Vállalt teljesítési határidô 1–100x0,15 0,15
Összesen: 61,8
Montana Rt.
– Az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége 1–100x0,25 0,25
– A javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala 1–100x0,25 0,25
– Összehasonlító értékelés eredménye 1–100x0,20 0,2
– Vállalkozási díj 1–100x0,15 14,415
– Vállalt teljesítési határidô 1–100x0,15 15
Összesen: 30,115
Szenzor Kft. I. r. kérelmezô
– Az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége 1–100x0,25 16,5
– A javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala 1–100x0,25 8,25
– Összehasonlító értékelés eredménye 1–100x0,20 13,2
– Vállalkozási díj 1–100x0,15 14,07
– Vállalt teljesítési határidô 1–100x0,15 0,15
Összesen: 52,17
Synergon Rt. II. r. kérelmezô
– Az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége 1–100x0,25 25
– A javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala 1–100x0,25 16,5
– Összehasonlító értékelés eredménye 1–100x0,20 6,6
– Vállalkozási díj 1–100x0,15 15
– Vállalt teljesítési határidô 1–100x0,15 11,29
Összesen: 74,39
2. módszer, amikor a legjobb ajánlatnak 100, a többinek pedig az ajánlat "mérhető" tartalma arányában, ennek megfelelően a lineáris pontozást alkalmazva végezzük el a számítást:
1. Részszempont: Az ajánlat kidolgozottsága
Figyelemmel a szakértői véleményekben foglaltakra is, a nyertes Bull Kft. és az I., II. r. kérelmezô ajánlata közel azonos színvonalú, a Döntőbizottság álláspontja szerint maximum 5% eltéréssel.
A Döntőbizottság szerint a fenti szempont mérésére nincs objektív skála. Az egyes – ajánlatkérő által megfogalmazott – minősítési alszempontok szubjektívek, azonban a figyelembe vett szakértői vélemények lényeges eltéréseket csak a Montana ajánlatára vonatkozóan (negatív) állapít meg. Így a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által alkalmazott pontozás túlságosan szubjektív volt, az ajánlatok színvonala közötti pontértékek eltérése eltúlzott!
A súlyszámokkal eltérített pontértékek a Döntőbizottság szerint:
BULL Kft. 100 x 0,25 = 25,00 pont
II. r. kérelmező 100 x 0,25 = 25,00 pont
I. r. kérelmező 95 x 0,25 = 23,75 pont
Montana Rt. 50 x 0,25 = 12,5 pont
2. részszempont: Műszaki megoldás taralma
Itt az ajánlatok fentiek szerinti összehasonlítása eredményeképpen – a szakértői véleményekben foglaltakat is figyelembe véve – szintén nincsenek lényeges eltérések az első három ajánlattevő vonatkozásában. Azt támasztja alá a termelőüzemre tett ajánlatkérői hivatkozás, hogy a megítélés erősen szubjektív volt, ugyanis az alábbi, az ajánlattevők jelenlegi (internetről is letölthető!) létszámadatai szerint a Bull Kft. 34, II. r. kérelmező 630, I. r. kérelmező 72 és a Montana Rt. 130 fő alkalmazottal rendelkezik.
Ezeket is figyelembe véve erősen vitatható – még alvállalkozó bevonása mellett is – az erre a részszempontra adott ajánlatkérői pontozás.
A Döntőbizottság véleménye szerint a BULL Kft. és II. r. kérelmező ajánlata ebből a szempontból közel azonos volt, az I. r. kérelmező ajánlatának "kisebb volumenű" feladatok elvégzésére alkalmas ajánlatkérői minősítés pedig nem nyugszik objektív mérőszámokon. Éppen ezért a szubjektív pontértékek, amelyek jobban tükrözik az itt bemutatott műszaki megoldások egymáshoz való viszonyát, illetve a Bull Kft. és II. r. kérelmező nemzetközi gyakorlatban is kipróbált megoldásainak tapasztalatait, az alábbiak szerint pontozhatók a Döntôbizottság álláspontja szerint e részszempontnál:
BULL Kft. 100 x 0,25 = 25 pont
II. r. kérelmező 98 x 0,25 = 24,5 pont
I. r. kérelmező 95 x 0,25 = 23,75 pont
Montana Rt. 50 x 0,25 = 12,5 pont
3. részszempont : Bench-mark
A lefuttatott és összehasonlító táblázatokba foglalt teszteredmények alapján – amely talán egy objektív mérőszám lehetett volna a javasolt műszaki megoldások megítélésére – az látszik, hogy a BULL és az I. r. kérelmező azonos eredményt ért el, és őket követte a II. r. kérelmező.
A pontozás ennek tükrében a Döntőbizottság módszerét alkalmazva:
BULL Kft 100 x 0,2 = 20 pont
II. r. kérelmező 90 x 0,2 = 18 pont
I. r. kérelmező 100 x 0,2 = 20 pont
Montana Rt. 50 x 0,2 = 10 pont
4. részszempont: Ajánlati ár
Ezen szempont objektíven mérhető, így a Döntőbizottság szerint az arányos – lineáris – felosztás alapján az alábbi pontszámok adhatók:
BULL Kft. 85 x 0,15 = 12,75 pont
II. r. kérelmező 100 x 0,15 = 15 pont
I. r. kérelmező 99 x 0,15 = 14,85 pont
MONTANA Rt. 99,5 x 0,15 = 14,93 pont
5. részszempont: Teljesítési határidő
A megadott határidők objektíven összemérhetők (a szeptember 28. = 100 pont, november 30. mint véghatáridő = 1 pont), ha a tartományt egyenletesen felosztjuk.
BULL Kft. 74,1 x 0,15 = 11,26 pont
II. r. kérelmező 81,74 x 0,15 = 12,26 pont
I. r. kérelmező 74,1 x 0,15 = 11,26 pont
MONTANA Rt. 100 x 0,15 = 15 pont
Összesítve a fenti pontozás:
Bull Kft.
Értékelési szempont
– 1. pontszám x 0,25 25
– 2. pontszám x 0,25 25
– 3. pontszám x 0,20 20
– 4. pontszám x 0,15 12,75
– 5. pontszám x 0,15 11,26
Összesen: 94,01
Montana Rt.
Értékelési szempont
– 1. pontszám x 0,25 12,5
– 2. pontszám x 0,25 12,5
– 3. pontszám x 0,20 10
– 4. pontszám x 0,15 14,93
– 5. pontszám x 0,15 15
Összesen: 64,93
Szenzor Kft. I. r. kérelmezô
Értékelési szempont
– 1. pontszám x 0,25 23,75
– 2. pontszám x 0,25 23,75
– 3. pontszám x 0,20 20
– 4. pontszám x 0,15 14,85
– 5. pontszám x 0,15 11,26
Összesen: 93,61
Synergon Rt. II. r. kérelmezô
Értékelési szempont
– 1. pontszám x 0,25 25
– 2. pontszám x 0,25 24,5
– 3. pontszám x 0,20 18
– 4. pontszám x 0,15 15
– 5. pontszám x 0,15 12,26
Összesen: 94,76
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti döntőbizottsági értékelésekből következik, hogy ajánlatkérő döntése nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A fenti két módszert összevetve ajánlatkérő által alkalmazottal megállapítható végkövetkeztetésként az is, hogy ajánlatkérő pontozásánál:
– Az első két értékelési szempont megítélése szubjektív, nincs meghatározva egyértelműen, hogy milyen alszempontok figyelembevételével pontozott ajánlatkérő. A harmadik szempont értékelése is eltér a többitől, illetve a Kbt. szerint alkalmazhatótól.
– Önkényes a felső pontszámhatártól (100) való eltérítés, annak kezdő értéke és az ajánlatok egymáshoz viszonyított arányítása.
– Felmerül az a kérdés is, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőnek szinte nincs is kapacitása a feladat elvégzésére, hiszen mindent alvállalkozóval kíván megoldani, csupán felügyeli az üzemeltetést. Ez a projekt szempontjából nagy kockázatot jelent, továbbá ez adatbiztonsági, adatvédelmi szempontból sem megnyugtató a Döntőbizottság álláspontja szerint.
A Kbt. 55. § (1) bekezdésének utolsó fordulata szerint az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan ki kell hirdetni.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló újságcikk és internethíradás tartalmát és a Napi Gazdaság szerkesztőségének – hivatalos megkeresésre adott – nyilatkozatát is figyelembe véve arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő közelről meg nem nevezhető munkatársa(i) adott ki olyan információt a nyilvános eredményhirdetést megelőzően a Napi Gazdaság újságírójának – idő előtt nyilvánosságra hozva már 2000. július 18-án az interneten keresztül is – az ajánlatkérő eljárására vonatkozó döntést, megjelölve a konkrét, csak ajánlatkérő által ismerhető értékelési adatokat és árajánlatokat – megsértve ezzel a Kbt. 55. § (1) bekezdésének utolsó fordulatát.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy nem gondoskodott arról, hogy az eljárás eredményére vonatkozó döntése az eredményhirdetéskor kerüljön csak kihirdetésre, hanem ezen időpontot megelőzően a döntéssel kapcsolatos adatok már nyilvánosságra kerültek, megsértette a rendelkező részben meghatározott verseny tisztaságának alapelvét.
A Kbt. rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek mint döntésre jogosultnak az eredményhirdetés időpontjáig módjában áll a korábbi döntését megváltoztatva azt módosítani, illetve korrigálni. E lehetőség a döntéshozó részére gyakorlatilag azzal megszűnt 2000. július 18-án 16 óra 1 perckor, amikor is megjelent a döntés az interneten.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő tárgyaláson elhangzott nyilatkozatát e kérdéskörben, mert ajánlatkérő minden körülmények között felel a jogellenes – idő előtti – információ nyilvánosságra kerüléséért, függetlenül attól, hogy az szándékosan vagy gondatlanul történt-e.
Irreleváns az is, hogy ajánlatkérő mely alkalmazottja adta a kérdéses információt a Napi Gazdaság újságírójának, hiszen az tényként került megállapításra a fentiekben, hogy a napilaphoz idő előtt kerültek a végleges döntéssel kapcsolatos adatok.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részét elutasította, és ajánlatkérővel szemben ugyanezen bekezdés c), d) és h) pontjai szerint jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 22.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozat a bíróság elôtt keresettel támadták.
