KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5904)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.245/6/2000
Tárgy: S & T Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme az MTA Kémiai Kutatóközpont közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kara Dénes ügyvéd (1126 Budapest, Ugocsa u. 4/A) által képviselt S & T Magyarország Kft. (1117 Budapest, Neumann János u. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az MTA Kémiai Kutatóközpont (1025 Budapest, Pusztaszeri út 59–67., a továbbiakban: ajánlatkérő) "különféle műszerek és berendezések" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. április 26-án megjelent 17. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint jelölte meg:
1. részteljesítés
– 1 db dinamikus mechanikus spektron
2. részteljesítés
– 1 db víztisztító berendezés
3. részteljesítés
– 1 db nagynyomású katalitikus mikroreaktor
4. részteljesítés
– 1 db forgótárcsás vákuumszivattyú
5. részteljesítés
– 6 db kisméretű mágneses keverô, 3 db fűthetô mágneses keverő és digitális kontakthőmérő, 30 db különféle méretű, teflonbevonatú keverőbaba
6. részteljesítés
– 2 szett, széles molekula-tömegtartományt analizáló GPC oszloprendszer, minta-előkészítő GPC mérésekhez, polisztirol standard készlet és eluens oldószer tisztítására alkalmas ultrahangfürdő (1-1 db)
7. részteljesítés
– 1 db precíziós, digitális vezérlésű olajtermosztát és tartozékai.
A berendezések részletes leírását a dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a 11. b) pontban meghatározta a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A 11. a) pont 4. francia bekezdése a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására előírta a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat és az (5), (6) és (8) bekezdések szerinti hatósági igazolások csatolását.
Az ajánlati felhívás 16.5. pontja tájékozatott arról, hogy az ajánlatkérő a jelen eljárásban hiánypótlási lehetőséget nem biztosít.
Többváltozatú ajánlatot nem, részajánlatot részteljesítésenként lehetett tenni.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg, amely kiválasztásának részszempontjai a következők voltak:
Súlyszám
– Ajánlati ár 40
– Az előírt műszaki alaptartalmat meghaladó jellemzők 25
– Szállítási határidő (a 4. pontban meghatározottnál előbbi időpontra történő teljesítés) 20
– A késedelmi kötbér mértéke 10
– Garanciafeltételek 5
Az adható pontszám alsó és felső határa minden részszempontra 1 és 10.
Az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott dokumentáció műszaki leírást, fizetési feltételeket, az ajánlatok elbírálásának ütemét és módszerét, az ajánlat elkészítéséhez útmutatót, mellékleteket és ezek kitöltési útmutatóját, valamint szerződéstervezetet tartalmazott.
A dokumentáció V. fejezetében az ajánlatok elbírálásával kapcsolatban az ajánlatkérő többek között előírta, hogy az ajánlat érvényességének feltétele a Kbt. 46. § (5), (6) és (8) bekezdése szerinti hatósági igazolások csatolása, továbbá, hogy ezek hiánya esetén – mivel a hiánypótlási lehetőség biztosítását kizárta – az ajánlat érvénytelennek minősül, és az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
Az "igazolások a Kbt. 46. § alapján" elnevezésű, "E" jelű melléklet tartalmazta az elkülönített állami pénzalapok (Munkaerő-piaci és Központi Nukleáris Pénzügyi Alap) felsorolását, valamint azon útmutatást, amely szerint az igazolást arra az alapra vonatkozóan kell csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A "D" jelű mellékletben kellett az alapokra vonatkozó nyilatkozatot megtenni, és az igazolást ezt követően az ajánlathoz csatolni.
A 2000. június 6-i ajánlattételi és egyben bontási határidőre ajánlatot nyújtott be: a kérelmező, a Bio-Team Kft., a Cheminst Kft., a Hungaropaar Kft., a Lab-Comp Kft., a LAB-EX Kft., a Primet Kft., a Simex Labortechnika Kft. és a Vinci Technologies.
Az ajánlatkérő bírálóbizottsága az ajánlatok értékelésekor megállapította, hogy a kérelmező, a Bio-Team Kft. és a Cheminst Kft. ajánlata az ajánlati felhívásban előírt igazolások és nyilatkozatok hiánya miatt érvénytelen.
Szintén érvénytelennek nyilvánította a LAB-EX Kft. és a Simex Kft. ajánlatát, mert egyes részajánlataik nem feleltek meg az előírt műszaki követelményeknek. Az ajánlattevőket az érvénytelenség vonatkozásában, annak részletes indoklását tartalmazó, 2000. június 9-én kelt levelében értesítette.
A 2000. június 13-án tartott eredményhirdetésen a következő ajánlattevők ajánlatait hirdette ki ajánlatkérő:
A részteljesítés sorszáma Nyertes ajánlattevő
Hungaropaar Kft.
2. és 6. Lab-Com Kft.
3. LAB-EX Kft.
4. SIMEX Kft.
7. Primet Kft.
Az 5. részteljesítés vonatkozásában ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította, arra való hivatkozással, hogy nem érkezett érvényes részajánlat.
Kérelmező 2000. június 19-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte ajánlatkérő döntéseinek megsemmisítését a pályázatukkal érintett 4–5. és 7. sorszámú részteljesítések vonatkozásában. Ideiglenes intézkedésként kérte az érintett részteljesítések vonatkozásában a szerződéskötés megtiltását.
Indokolásul előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőségre vonatkozó szabályt, a jóhiszemű eljárás elvét, illetve a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította ajánlatát arra való hivatkozással, mert az ajánlat részeként csatolt "D" jelű ajánlattevői nyilatkozatából az ajánlatkérő csak azt állapíthatta meg, hogy neki a Kbt. (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok felé – bár az ajánlattevő nyilatkozata szerint lejárt tartozása nincs – fennáll jogszabály alapján fizetendő kötelezettsége, ugyanakkor nem csatolta a Munkaerő-piaci Alap és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap arra vonatkozó igazolását, hogy nincs egy évnél régebben lejárt tartozása.
Kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint "Az elkülönített pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn".
Ők a pályázati anyagukhoz nem csatoltak ilyen igazolásokat, tehát a 46. § (6) bekezdése alapján ezen alapok felé fizetési kötelezettségük nincs.
Az általuk becsatolt "D" ajánlattevői nyilatkozatban tett közlésük, mely szerint "nincs lejárt tartozás" arra vonatkozik, hogy nem is volt, tehát lejárt tartozásuk sincs.
A jóhiszemű joggyakorlás elve mint általános jogelv ismeretében ajánlatkérő eljárása velük szemben az eljárás során – jogellenes volt. Különösen a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, amely szerint az ajánlatkérő felvilágosítást kérhet a nem egyértelmű kijelentések tartalmát illetően.
Teljes mértékben érthetetlen számukra, hogy egy nemleges tartozásra vonatkozó kijelentésből és be nem csatolt igazolásokból az ajánlatkérő milyen módon jutott olyan következtetésre, hogy az említett állami pénzalapok felé fizetési kötelezettségük áll fenn.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását az alábbiak miatt:
Kérelmező az ajánlatának részeként csatolt "D" jelű ajánlattevői nyilatkozatban azt nyilatkozta, hogy az alapok felé lejárt tartozása nincs.
Tekintettel arra, hogy a tartozás fogalmilag feltétlenül fizetési kötelezettséghez kötődik, az ajánlatkérő számára a nyilatkozatból egyértelműen következett, hogy kérelmezőnek fennáll a Kbt. (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapokkal szemben fizetési kötelezettsége, így ajánlatához csatolnia kellett volna a Munkaerő-piaci Alap és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap arra vonatkozó igazolásait, hogy nincs egy évnél régebben lejárt tartozása.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlathoz legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia – többek között – arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége, a (6) bekezdés értelmében pedig igazolást kell csatolni annak az alapnak a kezelőjétől, amellyel szemben fizetési kötelezettsége áll fenn.
Az ajánlatkérő több helyen az ajánlattevők tudomására hozta, hogy a közbeszerzési eljárásban hiánypótlást nem tesz lehetővé. Ugyanakkor szándéka szerint az ajánlattevők helyzetének megkönnyítése céljából a feltételeket és benyújtani szükséges iratokat tartalmazó részletes dokumentációt készített.
A dokumentáció "D" jelű melléklete tartalmazta azt a nyilatkozatot, amelynek utolsó előtti bekezdésében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyek irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettségük.
Kérelmező nem arra nyilatkozott, hogy az állami pénzalapok irányában nincs jogszabály alapján fennálló fizetési kötelezettsége. A nyilatkozat kérelmező által beszúrt szövegrésze egyértelműen azt a kijelentést tartalmazza, hogy az állami pénzalapok felé lejárt tartozás nincs. Ebből az ajánlatkérő nem következtethetett másra, mint hogy a fizetési kötelezettség fennáll.
Ajánlatkérő jelezte, hogy a Döntőbizottság határozatának kézhezvételéig a szerződéskötést felfüggeszti.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, tekintettel arra, hogy annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása jogszerű döntés volt-e ajánlatkérő részéről.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak miatt:
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjának negyedik francia bekezdésében előírta a Kbt. 46. § (4), (5), (6) és (8) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolását.
A mellékelendő igazolásokat a dokumentáció "E" jelű melléklete részletesen felsorolta. Ezen melléklet II. pontja tartalmazta, hogy a Munkaerő-piaci és Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolásait abban az esetben kell csatolni az ajánlathoz, ha azzal szemben ajánlattevőnek jogszabály értelmében fizetési kötelezettsége fennáll.
A "D"' jelű mellékletben kellett az alapokra vonatkozó nyilatkozatot megtenni, és az igazolásokat az ajánlatba az ezt követő oldalakon becsatolni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező az ajánlatában nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy melyik elkülönített állami pénzalappal szemben áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A kérelmező ajánlatának 8. oldalán található "D" jelű melléklet csak azt tartalmazta, hogy "nincs lejárt tartozás". Az ajánlat 9. és 10. oldalaként az APEH és vámhatóság igazolásait csatolta kérelmező. Az ajánlat nem tartalmazta sem a Munkaerő-piaci, sem a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolását arról, hogy kérelmezőnek nincsen egy évnél régebben lejárt tartozása, illetve, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 62. § (1) bekezdése szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kizárólag a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, a nukleáris létesítmények finanszírozását biztosító elkülönített állami pénzalap.
A kérelmező ajánlatának 7. oldalán a kötelezően csatolandó "C" jelű mellékletben felsorolt tevékenységi körök alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a cég nem végez olyan tevékenységet, amely a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére finanszírozható lenne, ezért az ezt szabályozó jogszabály alapján kérelmezőnek az alappal szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az erről szóló nyilatkozatot azonban kérelmező nem csatolta ajánlatához.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény írja elő a munkaadó és a munkavállaló részére adók módjára beszedhető munkaadói, munkavállalási járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény határozza még a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét.
A hivatkozott törvények a munkáltatóknak – és így a kérelmezőnek is – kötelezettségévé teszik a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprészének járulékok, illetve hozzájárulások formájában történő megfizetését az adóhatóságon keresztül. Az előzőek szerint kérelmezőnek jogszabály alapján a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem csatolta ajánlatához azon nyilatkozatát, amely szerint a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése alapján az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Kérelmező ajánlatából egyértelműen megállapítható, hogy nem csatolta a Munkaerő-piaci Alap igazolását, ehelyett maga nyilatkozott, hogy "nincs lejárt tartozás".
A Kbt. fent hivatkozott jogszabályi rendelkezése kogensen előírja, hogy a tartozással kapcsolatos igazolást az alap kezelőjétől kell csatolni.
A Kbt. 53. § (1) bekezdése a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatával kapcsolatban a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenséget állapított meg.
A hivatkozott 52. § (2) bekezdés d) pont arról rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatát a Kbt. 53. § (1) bekezdés d) pontja szerint kellett volna minősítenie ajánlatkérőnek, amely kimondja, az ajánlatkérőnek ki kell zárnia azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
Ezen tény azonban a kérelmezővel kapcsolatosan hozott döntés vonatkozásában figyelmen kívül hagyható, hiszen a Kbt. 53. § (1) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérô írásban és a többi ajánlattevô egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor nem kért felvilágosítást kérelmezőtől, tekintettel arra, hogy a fentiekben már kifejtettek szerinti, azaz az elkülönített állami pénzalappal kapcsolatos kérelmezői nyilatkozat és az alaptól származó igazolás hiánya nem tekinthető a Kbt. 57. § (1) bekezdésében említett nem egyértelmű kijelentésnek, amely tisztázása érdekében ajánlatkérő felvilágosítást kérhet.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 21.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
