KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5909)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.273/26/2000
Tárgy: Domus-Lánc Kft. és Társai jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Domus-Lánc Kft. (1126 Budapest, Nagy Jenő út 12.) kérelmező által képviselt Domus Rt. (1126 Budapest, Nagy Jenő út 12.), Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft. (4700 Mátészalka, Ipar út 18.), Kid Stúdió Kft. (2013 Pomáz, Teleki József út 8.), Bubiv Palota Bútorgyár (1151 Budapest, Régi Fóti út 2/1.), Ipoly Bútorgyár Rt. (2660 Balassagyarmat, Nyugati Ipartelep), Venetó 2000. Olasz–Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft. (6763 Szatymaz, Kossuth út 14.), Gyulai Fafém Bútor Rt. (5700 Gyula, Mennyei M. út 11.), konzorcium tagjai, I. sz. kérelmezők, valamint dr. Uzsoki Ágnes (1061 Budapest, Andrássy út 32. I/1.) ügyvéd által képviselt Kemabo Kft. (2085 Pilisvörösvár, Deák F. út 2.), Ipoly Bútorgyár Rt. (2660 Balassagyarmat, Nyugati Ipartelep), Gyulai Fafém Bútor Rt. (5701 Gyula, Henyei Miklós út 11.), Ezermester Szolgálat Kft. (1073 Budapest, Kertész út 43.), Avalon Hungary Kft. (9028 Győr, József A. út 10.), Sandra Kárpitos Rt. (4700 Mátészalka, Ipar út 18.), Linea Bútor-Stúdió Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 75.) (továbbiakban II. sz. kérelmezők), Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4., továbbiakban: ajánlatkérők) "irodabútorok szállítására és kapcsolatos szolgáltatások teljesítésére a többször módosított 125/1990. (VII. 24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz csatlakozó intézmények részére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott I. számú jogorvoslati kérelmezők kérelmének teljes egészében, II. számú kérelmezők jogorvoslati kérelmének részben helyt ad; és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, figyelemmel az 52. § (2) bekezdés d) pontjára, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntôbizottság az ajánlatkérô kérelmezőkre vonatkozó ajánlatok érvénytelenségét megállapító, valamint az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Ezt meghaladóan II. kérelmezők jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy 15 napon belül fizessen meg I. sz. kérelmezők képviselőjének 30 000 Ft igázgatási szolgáltatási díjat, míg II. sz. kérelmezőknek, azaz a Kemabo Kft.-nek 30 000 Ft, Ipoly Bútorgyár Rt. 30 000, Fafém Bútor Rt. 30 000, Ezermester Szolgáltató Kft. 30 000, Avalon Hungary Kft. 30 000, Sandra Kárpitos Rt. 30 000, Linea-Bútor Stúdió Kft.-nek 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat külön-külön.
Az egyebekben felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Bizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelmei, az ajánlatkérő írásos érdemi észrevételei, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során keletkezett iratai, a felek 2000. július 20., valamint augusztus 8. napján megtartott nyilvános tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, valamint egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 2000. március 22. napján megjelent 12. számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé "irodabútorok szállítására és kapcsolatos szolgáltatások teljesítésére a többször módosított 125/1996. (VII. 27.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzéshez önként csatlakozó intézmények részére" tárgyában, az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott dokumentációt. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta tárgya és mennyisége szerint a közbeszerzés tárgyát a következőképpen, mely bontásra figyelemmel lehetett részajánlatot tenni.
Fából készült szekrények, konténerek és asztalok:
1. részteljesítés:
– egyszerű ügyintézői kategória 384 M Ft
2. részteljesítés:
– emelt szintű ügyintézôi középvezetôi és egyszerű felsővezetői kategória 1152 M Ft
3. részteljesítés:
– emelt szintű felsôvezetôi és egyszerű kiemelt vezetôi kategória 384 M Ft
Ülőbútorok:
4. részteljesítés:
– egyszerű ügyintézői kategória 300 M Ft
5. részteljesítés:
– emelt szintű ügyintézôi, középvezetôi és egyszerű felsővezetői kategória 900 M Ft
1. részteljesítés:
– emelt szintű felsôvezetôi és egyszerű kiemelt vezetôi kategória 300 M Ft
Fémből készült irodai szekrények, konténerek és asztalok:
2. részteljesítés:
– emelt szintű ügyintézôi középvezetôi és egyszerű felsővezetői kategória 100 M Ft
Az ajánlatkérő a teljesítés határidejét 2002. június 30. napjában jelölte meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. A 13. a) pontjában előírta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el, így az elbírálás szempontjai és súlyszámai a következők voltak:
– műszaki tartalomhoz és bútorok minőségéhez kapcsolódó ajánlati ár 9
– megajánlott termékválaszték, bútorcsalád-választék nagysága 5
– minőségi garanciák 3
– elosztóhálózat nagysága 2
– rendelkezésre állás 0,5
– jótállás időtartama 0,5
Értékelési pontszámok 1–20 pontig kerültek meghatározásra.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk címszó alatt kérte az ajánlathoz csatolni a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében a termékek forgalomba hozatalára való alkalmasságot igazoló szakvélemény másolatát, ennek hiányában akkreditált vizsgálólaboratórium (pl. FAIMEI, KERMI) által lefolytatott, az eredményhirdetés időpontjától számított 1 éven belüli vizsgálatok eredményét. Rögzítette továbbá, hogy ajánlattevő jelölje meg a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglaltakat.
Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációjában megismételte az ajánlati felhívás előírásait, valamint a II. Útmutató az ajánlat benyújtásával és értékelésével kapcsolatban címszó alatt 3.4. pontban előírta az ajánlattal kapcsolatos kívánalmait a következők szerint.
"Műszaki ajánlat, melynek tartalmaznia kell az ajánlatkérő által megadott műszaki leírás követelményeinek való megfelelőség igazolására:
– 8. sz. mellékletben szereplő műszaki adatlapot kitöltve, csak a mintakonfigurációban szereplő termékekre vonatkozóan;
– a termékek alapvető műszaki jellemzőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak leírását színes fénykép-, katalógus- és rajzmelléklettel;
– a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében a termékek forgalomba hozatalra való alkalmasságát igazoló szakvélemény másolatát, ennek hiányában akkreditált vizsgálólaboratórium (p1. FAIMEI, KERMI) által lefolytatott, az eredményhirdetés időpontjától számított 1 éven belüli vizsgálat eredményét 13. pont számú melléklet szerint;
– gyártói minôségi bizonyítványok (műbizonylat másolatát);
– használati-kezelési útmutatót a megajánlott termékekre vonatkozóan."
Az ajánlati dokumentáció IV. fejezet tartalmazta a 24. oldaltól a 38. oldalig a beszerzendő termékek műszaki leírását a 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendeletben meghatározott állami normatívákra figyelemmel.
Az ajánlatok bontásakor, 2000. május 23-án az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlataikat:
1–6. részteljesítésre 1. sz. közös ajánlattevők: Balaton Bútorgyár Rt., Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft.
1–4. részteljesítésre 2. sz. közös ajánlattevők: Domus Kereskedelmi Rt., Domus Lánc Kft., Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft., Kid Stúdió Kft., Bubiv Palota Bútorgyár, Gyulai Fafém Bútor Rt., Ipoly Bútorgyár Rt., Venetó 2000. Olasz–Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.
1. és 3. sz. részteljesítésre 3. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Ipoly Bútorgyár Rt., Gyulai Fafém Bútor Rt.
2. sz. részteljesítésre 4. sz. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Ipoly Bútorgyár Rt., Gyulai Fafém Bútor Rt., Ezermester Kft.
4. és 6. sz. részteljesítésre 5. sz. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Gyulai Fafém Bútor Rt., Avalon Hungary Kft., Sandra Kárpitos Rt.
5. sz. részteljesítésre 6. sz. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Gyulai Fafém Bútor Rt., Linea Bútor Stúdió Kft., Sandra Kárpitos Rt.
7. sz. részteljesítésre 7. sz. ajánlattevő: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft. nyújtott be önállóan ajánlatot.
Az 1., 4. és 7. részteljesítésre a 8. sz. közös ajánlattevők: Orako Komplex Építőipari, Belsőépítészeti, Lakberendezési Fővállalkozó Kereskedelmi Kft., Telmex Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, hiánypótlási lehetőséget biztosított. Ajánlatkérő az ajánlatok érdemi összehasonlítását megelőzően megvizsgálta, hogy az ajánlatok érvényesek-e, azaz megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megfogalmazott ajánlatkérői követelményeknek. Az egyes részteljesítés vonatkozásában összehasonlításokat eszközölt, hogy teljeskörűen megtették-e a terméklistára tekintettel az ajánlatokat, azaz lefedte-e teljes egészében a meghatározott terméklistát, figyelemmel az előbb említett ajánlati dokumentáció 3.4. pontjában meghatározott ajánlatkérői kívánalmaknak. Ezt követően elvégezte az érvényes ajánlatok összehasonlítását.
2000. június 23-án hirdetett eredményt.
Az 1. részteljesítés, a fából készült szekrények, konténerek és asztalok, egyszerű ügyintézői kategória tekintetében nyertes a Balaton Bútorgyár Rt., Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor és Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ajánlattevők által tett közös ajánlat.
A 2. részteljesítés, a fából készült szekrények, konténerek és asztalok, emelt szintű ügyintézői kategória tekintetében nyertes: a Balaton Bútorgyár Rt., Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor és Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ajánlattevők által tett közös ajánlat.
A 3. részteljesítés, fából készült szekrények, konténerek és asztalok, emelt szintű felsővezetői és egyszerű kiemelt vezetői kategória tekintetében nyertes: a Balaton Bútorgyár Rt., Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor és Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ajánlattevők által tett közös ajánlat.
A 4. részteljesítés, ülőbútorok, egyszerű ügyintézői kategória tekintetében nyertes a Balaton Bútorgyár Rt., Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor és Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ajánlattevők által tett közös ajánlat.
Az 5. részteljesítés, ülôbútorok, emelt szintű középvezetôi és egyszerű felsővezetői kategória tekintetében nyertes a Balaton Bútorgyár Rt., Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor és Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ajánlattevők által tett közös ajánlat.
A 6. részteljesítés, ülőbútorok, emelt szintű felsővezetői és egyszerű kiemelt vezetői kategória tekintetében nyertes a Balaton Bútorgyár Rt., Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor és Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ajánlattevők által tett közös ajánlat.
A 7. részteljesítés, fémből készült szekrények, konténerek és asztalok, emelt szintű ügyintézôi középvezetôi és egyszerű felsôvezetôi kategória tekintetében nyertes az Orako Komplex Építőipari, Belsőépítészeti, Lakberendezési Fővállalkozó és Kereskedelmi Kft., Telmex Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft. ajánlattevők által tett közös ajánlat.
Ajánlatkérő döntése szerint érvénytelen ajánlatot tett a Domus Kereskedelmi Rt., Domus-Lánc Kft., Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft., Kid Stúdió Kft., Bubiv Palota Bútorgyártó és Kereskedelmi Rt., Gyulai Fafém Bútor Rt., Import Bútor Rt. és Venetó 2000. Olasz–Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft. által benyújtott közös ajánlat, ajánlattevők (I. sz. kérelmezők), mert ajánlatukba nem csatolták az ajánlati felhívás 16. pont 5. francia bekezdésében előírtak szerint a Kbt. 43. § (2). bekezdés c) pontjára vonatkozó nyilatkozatot.
A Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Ipoly Bútorgyár Rt. és Gyulai Fafém Bútoripari Rt. közös ajánlatában az 1. részteljesítés esetében a Nova és Variant bútorcsaládok kivételével a megajánlott bútorcsaládok nem rendelkeztek elfogadható, az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt, a termékek forgalomba hozatalára való alkalmasságát igazoló szakvéleménnyel, illetve akkreditált vizsgálólaboratórium által lefolytatott vizsgálati eredménnyel. A bennmaradó két bútorcsalád nem fedte le a dokumentációban megadott terméklistát. A 3. részteljesítés esetében a Prizma és a Cadoro bútorcsaládok kivételével a megajánlott bútorcsaládok nem rendelkeztek elfogadható, az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt, a termékek forgalomba hozatalát, alkalmasságát igazoló szakvéleménnyel, illetve akkreditált vizsgálólaboratórium által lefolytatott vizsgálati eredménnyel.
A bennmaradó két bútorcsalád lefedte a terméklistát, azonban közös ajánlattevők nem csatolták ezen termékekhez az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt, a megajánlott termékek alapvető műszaki jellemzőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak a leírását. Ezért ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ajánlatukat érvénytelenné nyilvánította. A Kemabo Kereskedelmi Marketing Bonyolító Kft., Ipoly Bútorgyár Rt., Gyulai Fafém Bútor Rt. és az Ezermester Kft. közös ajánlatában a 2. részteljesítés esetén a Franco, Prizma, Perla, Cadoro és a Doge bútorcsaládok kivételével a megajánlott bútorcsaládok nem rendelkeztek elfogadható, az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt, a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó alkalmasságát igazoló szakvéleménnyel, illetve akkreditált vizsgálólaboratórium által lefolytatott vizsgálati eredménnyel. A bennmaradó bútorcsaládok lefedték a terméklistát, azonban a közös ajánlattevők nem csatolták ezen termékekhez az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt, a megajánlott termékek alapvető műszaki jellemzőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak a leírását, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította az ajánlatukat.
Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Gyulai Fafém Bútor Rt., Avalon Hungary Kft. és a Sandra Kárpitos Rt. közös ajánlatában a 4. és 6. részteljesítések esetében a megajánlott termékek egy részéhez nem volt elfogadható, hogy egyáltalán nem rendelkezett az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt, a termékek forgalomba hozatalára való alkalmasságát igazoló szakvéleménnyel, illetve akkreditált vizsgálólaboratórium által lefolytatott vizsgálati eredménnyel. Továbbá a közös ajánlattevők nem csatolták be ajánlatukba teljeskörűen az általuk megajánlott termékekhez az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt, a megajánlott termékek alapvető műszaki jellemzőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak a leírását.
A felsoroltak miatt a bennmaradó termékek nem fedték le a dokumentációban megadott terméklistát, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította ajánlatukat.
Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Gyulai Fafém Bútor Rt., Linea Bútor Stúdió Kft. és a Sandra Kárpitos Rt. közös ajánlatában az 5. részteljesítés esetében a megajánlott termékek egy részéhez nem volt elfogadható, hogy egyáltalán nem rendelkezett az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt, a termékek forgalomba hozatalára való alkalmasságot igazoló szakvéleménnyel, illetve akkreditált vizsgálólaboratórium által lefolytatott vizsgálati eredménnyel. Továbbá a közös ajánlattevők nem csatolták be ajánlatukba teljeskörűen az általuk megajánlott termékekhez az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt, a megajánlott termékek alapvető műszaki jellemzőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak a leírását. A felsoroltak miatt a bennmaradó termékek nem fedték le a dokumentációban megadott terméklistát, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ajánlatukat érvénytelenné nyilvánította.
A Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft. ajánlatában a (7. részteljesítés) a megajánlott bútorcsaládok egyike sem rendelkezett elfogadható, az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt, a termékek forgalomba hozatalára való alkalmasságát igazoló szakvéleménnyel, ill. akkreditált vizsgálólaboratórium által lefolytatott vizsgálati eredménnyel, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
Az 1. sz. kérelmezők 2000. június 29-én nyújtottak be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyben kérték, hogy a Döntőbizottság az érvénytelenségre vonatkozó ajánlatkérői döntést a jogsértés megállapítása mellett semmisítse meg, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási költség viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződéskötést.
Álláspontjuk szerint ajánlatukból egyértelműen kitűnt (ajánlatukban szereplő ajánlattevői nyilatkozat 10–11. oldalán), hogy teljeskörűen, minden egyes bútordarabra kiterjedően megtudhatta ajánlatkérő a bútor beszállítóját, gyártóját név és székhely szerint.
A 2. sz. kérelmezők 2000. június 28-án nyújtottak be jogorvoslati kérelmet.
A módosított jogorvoslati kérelmükben elsődlegesen az ajánlatkérő ajánlati felhívásának megsemmisítését kérték. Sérelmezték, hogy ajánlatkérő a 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendeletre alapítottan indította meg a közbeszerzési eljárását, holott ez az állami normatívákról szóló kormányrendeletet, a 153/1999. (X. 22.) Kormányrendeletet hatályon kívül helyezte, melynek hatálybalépése időpontja 2000. január 1-je volt. Másodlagosan az ajánlatkérőnek az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntésének megsemmisítését a jogsértés megállapítása mellett indítványozta. Álláspontja szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívásában vagylagosan szakvélemény adását kérte, ezt követően az értékelés során már jogellenesen szűkítette az ajánlatkérői kívánalmat arra vonatkozóan, hogy a szakvéleményt szakértői névjegyzékbe bejegyzett szakértőnek kellett adni.
Ajánlatkérő az 1. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmezők nem a Kbt. 43. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően tették meg ajánlatukban nyilatkozatukat, hiszen az nem fedte le teljeskörűen azt az ajánlattevői kört, illetőleg a törvényi kívánalmat, amit a jogszabály előírt.
A 2. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelmét egyrészt elkésettségre, másrészt pedig alaptalanságra hivatkozással kérte elutasítani. A kérelem, mely az ajánlati felhívást és a dokumentációt támadja, elkésett, hiszen legkésőbb az ajánlat beadásának pillanatában tudomására kellett hogy jusson ajánlattevőknek az a tény, hogy az állami normatívákról szóló kormányrendelet hatályon kívül helyezésre került.
Álláspontja szerint a tervezô és szakértô mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a 24/1971. (VI. 8.) sz., a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott kormányrendelet, valamint a 39/1999. (VI. 6.) az Ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minôsülô építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértôi tevékenység végzéseinek feltételeit szabályozó GM rendelet fenti rendelkezéseire figyelemmel nem felelt még a szakvélemény követelményeinek és kritériumainak az ajánlattevő által benyújtott szakvélemény. Álláspontja szerint a fentebb hivatkozott kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy mik a szakvélemény követelményei és kritériumai. Kemabo Kft által becsatolt szakvélemények olyan szakértőktől származnak, akik nem jogosultak szakvélemény adására, illetőleg a szakvélemény tartalmában sem felelt meg a faiparban követelt általános gyakorlatnak, így azt nem lehetett elfogadni. Ezt támasztotta alá az értékelés időszakában az Igazságügyi Minisztériumtól, valamint a Mérnöki Kamarától beszerzett állásfoglalás. Ajánlatkérő maga is elismerte, hogy a közbeszerzési eljárás megindításakor valóban hatályon kívül helyezték az állami normatívákról szóló kormányrendeletet, de annak szellemében és néhány terminológiát átvéve fogalmazták meg az ajánlati felhívást és a dokumentációt. Szükséges volt a közbeszerzési eljárás meghirdetése, hiszen ha ez nem történik meg, akkor ellátatlanul maradnak a közigazgatás egységei, mert a korábban megkötött keretszerződések kimerültek. Nem az ajánlatkérő mulasztása, hogy az állami normatíva hatályon kívül helyezése után a közbeszerzési eljárás megkezdésekor új állami normatíva megalkotásra nem került.
Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlatok felbontását követően az (1)–(2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti. E körben az értékelés szakaszában ajánlatkérő megkereste az Igazságügyi Minisztériumot és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, és a megkeresésére kapott válaszok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a szakvéleményt aláíró személyek egyike sem rendelkezett a bútor szakterületén képesítéssel és jogosultsággal.
Álláspontjának alátámasztásául hivatkozott a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésére, valamint a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet mellékletére, ami felsorolja a fő szakterületek megnevezését és a szakterületek részletezését, továbbá az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá az egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendeletre, különösen annak 1. §-ának (1) bekezdésére, a 24/1971. (VI. 8.) Kormányrendelet 1. §-ára, a mező- és erdőgazdálkodás, valamint élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendeletre, a 39/1999. (VI. 6.) GM rendeletre, mely az ipari és egyes sajátos építményfajtákra vissza-visszatérő szakterületek és részterületek vonatkozó előírásai, így a bútorgyártásra, valamint a 7/1981. (XII. 8.) IPM rendeletre. Mindezen joghelyekre alapítván előadta ajánlatkérő, hogy a szakértőként szereplő személyek nem rendelkeztek azzal a jogosultsággal, hogy szakvéleményt adjanak, ugyanakkor tartalmilag sem felelt meg az általuk készített irat arra a célra, amelyre fel kívánták használni, többek között nem tartalmazott a szakvélemény a termékek vizsgálatáról szóló vizsgálati jegyzőkönyvet sem, mely kötelező tartalmi eleme a szakvéleménynek. A Döntőbizottság elrendelte a jogorvoslati kérelmek együttes elbírálását, ideiglenes intézkedést alkalmazott, és 2000. július 4-én kelt határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Az I. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelme alapos.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatok érvényesek-e, illetőleg az ajánlattevők tekintetében kellett a kizárás jogintézményét alkalmaznia jogszabályszerűen ajánlatkérőnek. A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát, a felhívás feltételeivel, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg, hogy mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmaznia. A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, míg az 53. § (1) bekezdése azokat az esetköröket részletezi, amelyek fennálltakor az ajánlattevőt ki kell zárni az eljárásból. Mind az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, mind pedig a kizárás intézményének alkalmazása esetében a jogkövetkezmény azonos, azaz a közbeszerzési eljárás további szakaszában már nem vehet részt.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése értelmében érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlati határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtja be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni,
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem az előírásoknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak megfelelő feltételeknek.
A Döntőbizottság ezen törvényi szabályozás figyelembevételével vizsgálat tárgyává tette az ajánlatokat annak függvényében, hogy mi volt valójában az ajánlatkérői kívánalom az ajánlatokkal szemben, melyet rögzített ajánlati felhívásában és a dokumentációjában, s ehhez képest az ajánlattevők hogyan nyújtották be ajánlataikat.
A Kbt. 43. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét, mellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg
b) az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetőleg
c) a teljesítésben egyébként – a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben – részt vevő szervezeteket (személyeket).
Az ajánlatkérő ezen törvényi rendelkezésben biztosított lehetőséggel élve fogalmazta meg kívánalmát az ajánlati felhívás 16. egyéb információjának 5. francia bekezdésében.
A Döntőbizottság megvizsgálta 1. sz. kérelmező (konzorcium) erre vonatkozó ajánlatának 10–11. oldalán található nyilatkozatát, melyet az alábbiak szerint tett meg:
"Nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozókról:
kereskedők oldaláról:
– Domus Rt.,
– Domus Lánc Kft.,
gyártók oldaláról:
– Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft.,
– Kis Stúdió Kft.,
– Bubiv Palota Bútorgyár,
– Gyulai Fafém Bútor Rt.,
– Ipoly Bútorgyár Rt.,
– Venetó 2000. Olasz–Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.,
– Gyula Fafém Bútor Rt.
létrehozott konzorcium továbbá nyilatkozik arról, hogy a teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az alábbi szállítókat kívánja a konzorcium bevonni, mely szállítók a konzorcium tagjaként vesznek részt a tevékenység teljesítésében:
– Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft.,
– Kis Stúdió Kft.,
– Bubiv Palota Bútorgyár,
– Gyulai Fafém Bútor Rt.,
– Ipoly Bútorgyár Rt.,
– Veneto 2000. Olasz–Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.,
– Gyulai Fafém Bútor Rt.
10%-ot meghaladó mértékben kívánjuk igénybe venni nem konzorciumi tagként:
– Uffix Hungária Kft.
10%-ot nem meghaladó mértékben igénybe kívánjuk venni:
– Sandra Kárpitos Rt.,
– Szék Center Kft.
egyéb személlyel a közbeszerzési ajánlat teljesítésével kapcsolatban nem kívánunk szerződést kötni."
Ezen nyilatkozatra tekintettel a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a teljesítésben egyébként a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben részt vevő szervezeteket vagy személyeket megjelölte-e az ajánlattevő. Annál is inkább, mert sem az iratokból, sem a tárgyaláson tett nyilatkozatból pontosan nem lehetett megállapítani azt, hogy valójában minek a hiánya miatt állapította meg ajánlatkérő erre tekintettel I. sz. kérelmezők ajánlatának érvénytelenségét. Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlatból nem volt megállapítható, hogy a beszerzésnek van-e olyan része, mellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni, vagy a teljesítésben egyébként ki vesz részt majd.
A módosított közbeszerzési törvény az ajánlatkérônek széles körű választási lehetőséget enged abban, hogy milyen közreműködés megjelölését, illetve mely közreműködő megnevezését követelheti meg az ajánlati felhívásban. Fentiekre tekintettel az ajánlatkérőnek adatokkal kell rendelkeznie arról, hogy az ajánlattevôvel kötendô szerzôdését összességében milyen arányban kívánják harmadik személyek teljesíteni, illetve kik lesznek ezek a személyek és szervezetek. Ajánlatkérőnek nem vitatottan jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse mindazoknak az adatait, akik a teljesítésben bármilyen módon részt vesznek. Ez a törvényi szabályozás egyfajta bejelentési kötelezettséget ír elő az ajánlattevők részéről, nevezetesen, hogy a közreműködés mértékére tekintet nélkül kell közölni azt, hogy a beszerzés mely részeire (tevékenységre) fog az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kötni, továbbá, hogy 10%-ot meghaladó mértékben kit vesz igénybe alvállalkozóként, továbbá kérheti ajánlatkérő a teljesítésben ugyanilyen arányban egyébként részt vevők megnevezését is.
Az 1. sz. kérelmezők a korábban hivatkozott nyilatkozatukban meghatározták, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben szállítóként kit kívánnak a teljesítésbe bevonni, akik a konzorcium tagjai, majd meghatározták azokat, akiket 10%-ot meghaladó mértékben igénybe kívánnak venni és nem a konzorcium tagja, valamint a 10%-ot nem meghaladó mértékben közreműködőket is megjelölték. Továbbá nyilatkoztak arról, hogy egyéb személlyel a felsoroltakon kívül a közbeszerzési ajánlat teljesítésével kapcsolatban nem kívánnak szerződést kötni, így ez utóbbi nyilatkozatuk tartalmát tekintve teljes egészében megfelelt a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott kívánalomnak.
Ajánlatkérő nem volt kellően körültekintő, amikor érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján az 1. sz. kérelmezők ajánlatát, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette a rendelkező részben foglaltak szerint az ajánlatkérő döntését.
A 2. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint.
A 125/1996. (VII. 21.) Kormányrendelet, amely a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szól, rendelkezik arról, hogy a kormány a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján az állami ráfordítások csökkentése és a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása céljából alkotta meg kormányrendeletét. A kormányrendelet értelmében a közbeszerzési törvény 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségvetési szervek – kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat és a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseleteket –, valamint a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése alapján minden, az egészségügyről szóló 1997. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó és az egészségbiztosítási alapból finanszírozott költségvetési szerv egészségügyi beszerzései a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó árubeszerzéseik és szolgáltatásmegrendeléseik, valamint azok előkészítése során e rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni. Ennek a rendeletnek a szerves részét képezte az 1. sz. melléklet, amely az országosan kiemelt termékek jegyzékét tartalmazta, melyek között felsorolásra kerültek az irodabútorok is.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításra került az 1999. évi LX. törvénnyel, mely módosított törvény 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ezt követően az előbb említett kormányrendelet is módosításra került a 153/1999. (X. 22.) Kormányrendelettel, ami a központosított költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szól, s amely nagymértékben hatályon kívül helyezte a korábbi kormányrendeletet, így annak 1–8. §-át. A rendelet 2000. január 1-jén lépett hatályba, és a rendelkezéseit azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyeknél a beszerzési eljárás megkezdésére 2000. január 1-jét követően került sor. A beszerzési eljárás megkezdésének minősül az ajánlati felhívás közzététele. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztő rendelkezés a központi költségvetési szervek közbeszerzési rendszerében országosan kiemelt termékek állami normatíváiról szóló, többször módosított 240/1996. (XII. 27.) Kormányrendelet.
Mindezekre tekintettel tehát tényként megállapítható, hogy a jelen közbeszerzési eljárás megkezdésekor, azaz a hirdetmény közzétételekor nem volt már hatályban az országosan kiemelt termékek állami normatíváiról szóló, korábban hivatkozott kormányrendelet. Ebből következően tehát az állami normatívák szabályainak hiánya miatt a közbeszerzési törvény rendelkezései voltak irányadók. Félreérthető volt ajánlattevők részére az ajánlatkérői kívánalmak megfogalmazása, hiszen a felhívásban hivatkozott a hatályon kívül helyezett 240/1996. (XII. 27.) Kormányrendeletre, és a dokumentáció műszaki leírásában is ezen jogszabályban megfogalmazott állami normatívákra hivatkozott. Megállapítható azonban, hogy valójában csak néhány eleme, de nem a hatályon kívül helyezett kormányrendelet alapján folytatta le a közbeszerzési eljárását, amit maga is elismert ajánlatkérő. Az állami normatívák hatályon kívül helyezéséről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny 1999. október 22. napján megjelent 92. számában számában került kihirdetésre. Az ajánlati felhívás pedig a K. É.-ben 2000. március 22. napján jelent meg. Majd ezt követően az ajánlati dokumentációt a kérelmezők megvásárolták, és ajánlatukat az ajánlattételi határidőig, azaz 2000. május 23-ig benyújtották. Legkésőbb tehát már ezen időpontban a tudomásukra jutott, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban hivatkozott állami normatívákról szóló kormányrendelet hatályon kívül helyezésre került, ezt azonban a törvényben biztosított 15 napos szubjektív határidőn belül nem sérelmezték, hanem ajánlatukat benyújtották, és jogorvoslati kérelmüket csak az eredményhirdetést követően nyújtották be.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást a közbeszerzési törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a fenti törvényhelyre figyelemmel nem tudta elfogadni II. sz. kérelmezők azon védekezését, hogy az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló új 1054/2000. (VI. 30.) Kormányhatározat kihirdetése a Magyar Közlönyben 2000. június 30-án történt meg, mely Magyar Közlöny hozzájuk augusztus 3-án érkezett, így a jogsértés tudomásszerzésének időpontjaként ezt a határnapot jelölte meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az új állami normatíva megjelenési határidejének vizsgálata nem releváns, hiszen a jogsértő magatartás, amit ajánlattevők sérelmeztek, az az volt, hogy hatályon kívül helyezett jogszabályra alapítva indult meg az eljárás. Erről legkésőbb az ajánlatok benyújtásának pillanatában már tudomást szereztek az ajánlattevők, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a Magyar Közlöny 1999. október 22. napján megjelent 92. számában a hatályon kívül helyezésre szóló szabályozás kihirdetésre került. Így legkésőbb az ajánlatok benyújtásának napjától számított 15 napos szubjektív határidőn belül kellett volna kérelmezőknek jogorvoslati kérelmüket előterjeszteni.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság nem tette vizsgálata tárgyává jelen jogorvoslati eljárásban az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának jogszerűségét, tekintettel arra, hogy az erre irányuló jogorvoslati kérelem elkésett volt, a fentebb hivatkozott Kbt. 79. § (7) bekezdésére, és így azt mint alaptalant elutasította.
A Döntőbizottság megvizsgálta 2. sz. kérelmezők ajánlatát az érvényesség szempontjából. Ebben a körben vizsgálat tárgyává kellett tennie az ajánlati felhívás 16. pont 4. francia bekezdésében, valamint az ajánlati dokumentáció II. fejezet 3.4. pontjában tett ajánlatkérői kívánalmakat, valamint a IV. fejezetben található műszaki leírást. Az ajánlatkérő a felhívásban megkövetelte, hogy az ajánlathoz csatolni kell a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében a termékek forgalomba hozatalára való alkalmasságot igazoló szakvélemény másolatát, ennek hiányában akkreditált vizsgálólaboratórium (pl. FAIMEI, KERMI) által lefolytatott, eredményhirdetés időpontjától számított 1 éven belüli vizsgálatok eredményét.
A többször módosított 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet – mely a minőségvédelem egyes kérdéseiről szól – mellékletét képezi azoknak a termékeknek a megnevezése, melyek csak előzetes minőségi vizsgálat után hozhatók belföldön forgalomba. Ez a rendelet szabályozza, hogy előzetes minőségvizsgálatot az ipari és kereskedelmi miniszter által – az érdekelt miniszterrel egyetértésben – kijelölt minőségvizsgáló intézetek végzik. Ezen rendelet melléklete azonban kizárólag a gyermekbútorok vonatkozásában írja elő e rendelet szabályainak alkalmazását a forgalomba hozatalt megelőzően, mely melléklet tehát az irodabútorokat nem tartalmazza. Ebből következően félreérthető az ajánlatkérő ajánlati felhívásában és dokumentációjában a konzekvensen forgalomba hozatalra való alkalmasságra történő hivatkozása.
A Döntőbizottság jogi szabályozás hiányára figyelemmel, a felhívás és dokumentáció tartalmára szorítkozva tette vizsgálat tárgyává az ajánlatkérő érvénytelenségre vonatkozó döntését.
A Döntőbizottság nem lelt fel olyan jogszabályokat, amelyek pontosan meghatározták volna, hogy bútorok beszerzése tárgyában kötelező a szakvéleményadás, valamint hogy annak milyen tartalmi és formai követelményei vannak, illetőleg, hogy azt ki jogosult megadni. Az ajánlatkérő mind az ajánlati felhívásában és dokumentációjában úgy fogalmazott, hogy a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó alkalmasságát igazoló szakvélemény másolatát kell csatolni, pontosan nem határozta meg, hogy ezen belül milyen formai, tartalmi követelményeknek megfelelő szakvéleményt vár el ajánlattevőktől. Így azoknak utólagos megkövetelése azzal a következménnyel járt, hogy eltért az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megkövetelt ajánlatkérői kívánalmaktól. Az általa hivatkozott jogszabályok alkalmazhatók lehettek volna, ha az eljárás megindításakor ajánlatkérő előírja, hogy olyan szakértôtôl származó szakvélemény csatolását kéri, aki akár az Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértőkről szóló névjegyzékben, vagy a Mérnöki Kamara által nyilvántartott vagy egyéb más nyilvántartásban regisztrált szakértőtől származik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő felhívásban és dokumentációban meghatározott előírásából csak az állapítható meg, hogy szakvélemény adását kérte, amely azokra a műszaki termékekre vonatkozzon, amelyekre ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ezen ajánlatkérői kívánalom szerint a Döntőbizottság álláspontja az, hogy szakvéleményt nemcsak olyan személy adhat, aki szakértőként bármilyen névjegyzékben szerepel, hanem olyan személy is, aki szakértelemmel rendelkezik.
A 2. sz. kérelmezők ajánlatában becsatolt szakvéleményt közösen adta Nagy Kálmán és Elsik Rudolf. Nagy Kálmán felsőfokú végzettséggel rendelkező gépészmérnök, a MERT Controll Minőség-ellenőrző Rt. tájékoztatása szerint műszaki és minőségügyi szakterületeken tevékenykedik, és a bútoripar területén lát el szakértői feladatokat évtizedeken keresztül. Szakértelmét igazolja, hogy a Magyar Szabványügyi Hivatalnál 135/92. sz. minőségügyi szakterületen szakértői tevékenység folytatására jogosultságot szerzett. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szakértelmét nem vonja kétségbe az a tény, hogy a korábban megadott szakértői engedélyének meghosszabbítására ez idáig még nem került sor. Elsik Rudolf erdészeti technikusi középfokú végzettséget szerzett, aki ugyancsak a MERT Controll Minőség-ellenőrző Rt. tájékoztatása szerint minőségellenőr munkakörben tevékenykedik 1988. évtől kezdődően. Szakterülete a faipari, bútoripari minőség-ellenőrzés.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen két személy által adott szakvélemény megfelelt az ajánlatkérői felhívásban és dokumentációban megfogalmazott kívánalomnak.
Mindezekre tekintettel tehát nem járt el helyesen ajánlatkérő, amikor az ajánlatok értékelése során a szakvéleménnyel kapcsolatban szűkítette kívánalmát, hiszen a közbeszerzési eljárásának befejezéséig kötve van az ajánlati felhívásában és dokumentációjában foglaltakhoz, és ajánlatkérő ebben a körben a törvényben előírt módon sem felhívását, sem dokumentációját nem módosította.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy 2. sz. kérelmezők ajánlatai tartalmazták-e a megajánlott termékek alapvető műszaki jellemzőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak a leírását.
A Döntőbizottság ezen kérdés vizsgálatakor ismételten hivatkozik az ajánlati dokumentáció II. fejezet 3.4. pontjára, amely előírása körében várhatott el az ajánlattevôktôl ajánlatkérô műszaki leírást és nyilatkozatot. Az ajánlatok átvizsgálása során Döntőbizottság megállapította, hogy a 7. sz. mellékletben szereplő műszaki adatlapot kitöltve csatolták. A termékek alapvető műszaki jellemzőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak leírását színes fénykép-, katalógus- és rajzmelléklettel ugyancsak csatolták. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ezen ajánlatkérői kívánalmakat oly módon követelte meg ajánlatkérô, hogy gyűjtôfogalomként kérte a műszaki leírás követelményeinek való megfelelőség igazolására a termékek alapvető műszaki jellemezőinek, valamint a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak leírását – többek között színes fénykép-, katalógus- és rajzmelléklet bemutatásával. Ezt ajánlattevők a becsatolt katalógusok tanúsága szerint megtették, ezen túl az ajánlatban fellelhetők a gyártói minőségi bizonyítványok, valamint a használati és kezelési útmutatók is. Az ajánlatkérô önmagában érvényességi követelményként műszaki leírás megadását nem kérte, így azt nem kérhette, csak és kizárólag a fentebb említett dokumentáció II. fejezet 3.4. pontjában foglalt követelményeknek való megfelelőséget várhatta el ajánlattevőktől.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő tévesen állapította meg II. sz. kérelmezők ajánlatáról, hogy azok érvénytelenek a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel. A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a törvény megsértett rendelkezésének megállapítása mellett megsemmisítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő érvénytelenségre vonatkozó döntését. Ennek azonban az a következménye, hogy mind I., mind II. sz. kérelmezők ajánlatai érvényesek, azok alkalmasak az érdemi összehasonlításra, ezért a fentieken túlmenően a Döntőbizottság megsemmisítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel az ajánlatkérônek az eljárást lezáró döntését is.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. A Döntőbizottság döntése szerint újabb érvényes ajánlatok vannak, így az előbbi törvényhelyen alapuló ajánlatkérői döntés is megsemmisítésre került.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte – a jogsértés tényére figyelemmel – ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 9.
Dr. Deli Betty s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság elôtt keresettel támadták.
