KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6033)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.330/7/1999
Tárgy: Herdlicska Márton jogorvoslati kérelme a Siófok Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Matuz Norbert ügyvéd (1114 Budapest, Bartók Béla út 11–13.) által képviselt Herdlicska Márton egyéni vállalkozó (1046 Budapest, Fóti út 56., a továbbiakban kérelmező) kérelmezőnek Siófok Város Önkormányzata (8600 Siófok, Fő tér 1., a továbbiakban ajánlatkérő) "Siófok város két intézménye 3 részlegének (1 óvoda, 1 iskola alsó és felső tagozatos gyermekeinek) napi háromszori étkeztetésének főzéssel, beszállítással történő biztosítása kb. 400 adagban, beleértve az étel melegítését és kiosztását (tálalását)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
A jogorvoslati kérelem ezt meghaladó részét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. május 24-i számában tette közzé nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: 2000. szeptember 1.–2003. július 1.
A 11. a) pont szerint az ajánlattevők pénzügyi és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
Pénzügyi, gazdasági alkalmasságra vonatkozó igazolások:
– pénzintézettől származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
– nyilatkozat az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről,
– fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
– számláján sorban állás előfordult-e és utoljára mikor,
– 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített cégkivonat és aláírási címpéldány eredeti vagy másolati példánya, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolata,
– ajánlattevő írásbeli nyilatkozata, hogy nem esik a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c) pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak alá,
– a Kbt. 46. § (3), (4), (5) és (6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatok és hatósági igazolások,
– mérlegadatok és eredménykimutatás az előző 3 évre vonatkozóan, egyéni vállalkozó esetén az adóbevallások másolata, valamint a könyvvizsgálói jelentés másolata, ha az ajánlattevőnél könyvvizsgáló tevékenykedik.
Műszaki alkalmasság igazolása:
– az előző 3 éven belül végzett, referenciaként megjelölni kívánt munkák felsorolása, különös tekintettel jelen közbeszerzés jellegére és volumenére [Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont],
– műszaki, technikai felszereltség [Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pont],
– azon szakemberek bemutatása, akiket a teljesítésbe be kíván vonni, s akik a minőség-ellenőrzésért felelősek [Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont],
– minőségbiztosítási rendszer ismertetése [Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pont].
A 11. b) pont meghatározta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait:
– fizetési kötelezettségeinek nem tesz folyamatosan eleget,
– az elôzô 3 évben nem végzett hasonló jellegű szolgáltatást.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta nyertessé nyilvánítani az alábbi részszempontok 1–10-ig történő pontozása mellett (zárójelben a súlyszámokkal):
– az ajánlattételi dokumentáció kidolgozottsága alapján a teljesítés várható színvonala (5)
– ajánlati ár (4)
– a teljesítés biztonsága (3)
– az adott körülményekhez való alkalmazkodási készség (3)
Ajánlatkérő az egyéb információk között a 16. pontban rögzítette, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont alapján az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek minősíti, ha a dokumentációban megjelölt ÁNTSZ-igazolást ajánlatához nem csatolja.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott.
Ebben a gyermekétkeztetés időtartamát 2000. szeptember 1.–2003. július 1-jei időtartamban határozta meg.
A 8. pontban előírta, hogy a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) kizárólag az ajánlatkérő képviselő-testülete által rendeletben meghatározott időponttól hajthat végre normaemelést a rendeletben meghatározott mértékig.
A 10. pont szerint az árajánlatokat nyersanyagnorma és rezsi bontásban, átalányáron, áfa-megjelöléssel kell megtenni adag/nap számítással.
A V. pont szerint az ajánlat tartalmi követelménye – az ajánlati felhívásban foglaltakon túl – a főzőegységre vonatkozó ÁNTSZ-igazolás arról, hogy az alkalmas gyermekétkeztetésre, a gyermekétkeztetésre kiképzett személy (szakács szakmunkás vizsgaigazolvány és ÁNTSZ alapvizsga-igazolás) adatai és igazolása a képzettségről.
Az ajánlatok bontására 2000. július 5-én került sor. Ajánlatot kérelmezőn kívül a Rucz Bt. tett.
Ajánlatkérő a 2000. július 20-i eredményhirdetésben a Rucz Bt.-t hirdette ki nyertesnek, míg a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, tekintettel arra, hogy kizárólag 1 évre tett ajánlatot; az enyingi főzőegységtől Siófokra történő ételszállításhoz nem csatolta az ÁNTSZ-engedélyt; és nyersanyagnormaként az önkormányzat rendeletében meghatározottaktól eltérőt alkalmazott.
Kérelmező 2000. július 21-én benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérô döntésének megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére, ideiglenes intézkedésként pedig a szerződéskötés megtiltását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban és dokumentációban írt követelményeknek eleget tett, a nyertes ajánlata viszont nem a megfelelő bontásban tartalmazza az árajánlatot.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Véleménye szerint a Kbt. szabályainak megfelelően járt el. A szerződést 2000. július 31-én megkötötte.
A jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. [Kbt. 52. § (1) bekezdése.]
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. [Kbt. 51. § (2) bekezdés d) pontja.]
Az eljárás további szakaszában pedig nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett. [Kbt. 53. § (2) bekezdése.]
A fenti szabályok figyelembevételével tehát a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően nyilvánította-e érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, illetve érvényessé a nyertes ajánlatát.
1. A kérelmező ajánlata:
Ajánlatának 6. oldalán a kérelmező megjelölte, hogy a teljesítés határideje 2000. szeptember 1.–2003. július 1-jéig terjedő időtartam, az ajánlat e szempontból tehát megfelel az ajánlatkérői követelményeknek. Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem írta elő, hogy csatolni kell a Siófokra történő ételszállításra vonatkozó ÁNTSZ-engedélyt, így az engedély csatolásának elmaradása nem tehette érvénytelenné az ajánlatot.
Kérelmező a dokumentációban előírt, a főzőegységre vonatkozó ÁNTSZ-engedélyt pedig csatolta.
Kérelmező nyersanyagnormája valóban eltért az önkormányzati rendeletben foglaltaktól.
Ajánlatkérő a tárgyaláson azonban maga is elismerte, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy az önkormányzat rendeletben határozta meg a nyersanyagnormát, és hogy ennek alkalmazása kötelező. Erről a tényről kérelmezőt egyéb módon sem értesítették.
A kérelmezői ajánlat tehát e szempontból sem nyilvánítható érvénytelenné.
Kérelmező ajánlata azonban mégis érvénytelen, árajánlata ugyanis nem a dokumentációban előírt módon (nyersanyagnorma és rezsi bontás, átalányáron, áfa-megjelöléssel, adag/nap számítással) készült el.
Az ajánlat 9. oldalán, 1. sz. mellékletében, valamint a szerződéstervezet 3.1. j) pontjában foglaltak alapján megállapítható, hogy kérelmező a fenti ajánlatkérői követelményeknek megfelelően tette meg ajánlatát 2001. július 31-ig, valamint az azt követő időszakra is a normaemelés tekintetében.
Az ajánlat 9. oldala utolsó bekezdésében, a szerződés 3.1. j) pontjában kérelmező ugyanis a dokumentáció 8. pontjának megfelelően vállalta, hogy normaemelést kizárólag az önkormányzati rendeletben meghatározott időponttól hajt végre, az ott meghatározott mértékig. Kérelmező árajánlata azonban nem tartalmaz vállalást a 2001. augusztus 1.–2003. július 31-ig terjedő időszakban a rezsiköltségre. Az ajánlat szerint az árak 2001. július 31-ig érvényesek, ezt követően pedig az ártárgyalások alapján módosulhatnak. Tekintettel arra, hogy kérelmező a normaemelés tekintetében vállalta az önkormányzati rendeletben foglaltak betartását, az ajánlatban jelzett ártárgyalások csak a rezsiköltségekre vonatkozhatnak.
Kérelmező azonban ajánlatában (ill. szerződéstervezetében) nem utal a lehetséges emelés minimális vagy maximális (pl. az éves inflációhoz viszonyított) mértékére, sem arra, hogy az ár módosítására csak közös megegyezéssel kerülhet sor.
Így pedig az ajánlatból hiányzik a 2001. augusztus 1.–2003. július 1-jéig terjedő időszak rezsidíjának vállalása. Tekintettel a hiányzó ajánlati részelemre, kérelmező ajánlatát nem is lehetett volna összehasonlítani a többi ajánlattal.
Megállapítható tehát, hogy ajánlatkérő érdemben helyesen döntött, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, annak indokaiban azonban tévedett.
2. Ajánlatkérőnek azonban érvénytelenné kellett volna nyilvánítani a nyertes ajánlatát is, miután az szintén nem az ajánlatkérői előírásoknak megfelelően tartalmazza az árajánlatot.
Az ajánlat 2. oldalán található adatok szerint:
A szolgáltatás ára 2000. szeptember 1-jétől:
– óvodások részére: nyersanyagnorma + áfa + 95% + áfa
– iskolások részére: nyersanyagnorma + áfa + 95% + áfa
– napközi részére: nyersanyagnorma + áfa + 95% + áfa
A szolgáltatás ára 2001. szeptember 1-jétől:
– óvodások részére: nyersanyagnorma + áfa + 110% + áfa
– iskolások részére: nyersanyagnorma + áfa + 110% + áfa
– napközi részére: nyersanyagnorma + áfa + 110% + áfa
A szolgáltatás ára 2002. szeptember 1-jétől:
– óvodások részére: nyersanyagnorma + áfa + 125% + áfa
– iskolások részére: nyersanyagnorma + áfa + 125% + áfa
– napközi részére: nyersanyagnorma + áfa + 125% + áfa
A nyertes azon megjegyzéséből, hogy "Mivel az ellátás teljes körű, indokoltnak tartjuk az idei évi 95%-os rezsiköltséget évi 15% ponttal növelni" megállapítható, hogy a 95%, 110%, 125% feltüntetése a rezsiköltségre vonatkozik, az azonban sehol sem szerepel, hogy mekkora a viszonyítási alap, azaz a "nyersanyagnorma" Ft-értéke.
A nyertes ajánlattevő ezzel kapcsolatban nem nyilatkozik.
Megállapítható tehát, hogy a nyertes ajánlattevő is érvénytelen ajánlatot tett.
(A Döntőbizottság tényállási elemként azt is rögzíteni kívánja, hogy a nyertes ajánlattevő nem csatolta a Munkaerő-piaci Alap igazolását, valamint cégkivonatát.)
Ajánlatkérő így megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését.
Megsértette azonban az 59. § (1) bekezdését is, hiszen nemcsak megengedte, hogy érvénytelen ajánlat részt vegyen az eljárás további szakaszában, de azt nyertessé is minősítette.
Az 59. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d), f) pontjában írt jogkövetkezményeket alkalmazta.
Kérelmező jogorvoslati kérelme ugyanis megalapozatlan a tekintetben, hogy ajánlata érvényes volt, megalapozottan kifogásolta viszont, hogy a nyertes ajánlatát is érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor figyelemmel volt a beszerzés értékére (az éves normaemelés figyelembevétele nélkül is 98 658 525 Ft), valamint a jogsértés súlyára.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, miután annak jogalapja a rendelkezésre álló iratokból nem volt megállapítható.
Budapest, 2000. augusztus 21.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
