FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (6034)
3.K.41386/1999/4.
A Magyar Köztársaság nevében!
A Fővárosi Bíróság a dr. Keszthelyi Oszkár ügyvéd (1054 Budapest, Vadász u. 42.) által képviselt Országos Traumatológiai Intézet (1081 Budapest, Fiumei út 17.) felperesnek dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen, akinek pernyertessége érdekében a Simon, Bűrös és tsai Ü. I. (1135 Budapest, Tahi u. 53–59., ü. i.: dr. Petz László ügyvéd) által képviselt HOGE Orvosi Műszer Kft. (1033 Bp. Szőlőkert u. 7.) beavatkozott, közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 7500-7500 Ft perköltséget. A feljegyzett 10 000 Ft illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, 4 pld-ban, jogi képviselettel, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a K. É. 20., 1999. május 19. napján megjelent számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására, az OTRI központi sterilizáló felújítására és gépcseréjére a komplett technológiai gépcsere és a technológiához tartozó kiviteli tervek elkészítése és a kivitelezés tárgyában, a részletes ajánlati dokumentációnak megfelelően. Az ajánlati felhívás 11. pontja szerint az ajánlattevô pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására – többek között – az ajánlatkérő a cégismertetôt és a cég minőségbiztosítási rendszerének ismertetését kérte. A 13. pont szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelônyösebb ajánlat volt, az alábbiak szerinti fontossági sorrendben:
– a vállalt műszaki tartalom és minőségi paraméterek, keretösszegen belüli költségcsökkentő alternatívák kidolgozása, ezek mennyire elégítik ki az ajánlati dokumentációban megfogalmazott funkcionális igényeket,
– ajánlati ár, fizetési feltételek,
– vállalt teljesítési határidő, kötbér nagysága,
– vállalt garanciaidő,
– vállalkozó minőségbiztosítási rendszere,
– az előző három évben kivitelezett hasonló jellegű legjelentősebb referenciák,
– alvállalkozói referenciák,
– ajánlattevő gazdasági helyzete.
Az egyes szempontok mellé az ajánlatkérô csökkenő mértékű pontszámokat rendelt.
A részletes ajánlati dokumentáció három részből állt: az A) rész a jelenlegi állapotot, B) rész a műszaki feladat meghatározását, a C) rész pedig az útmutatót tartalmazta. Az ajánlati felhívás B) részének bevezetőjében az ajánlatkérő rögzítette, hogy a felújítást egy ütemben kell elvégezni olyan módon, hogy a technológiai gépbeszállító feladata a technológiai és építészeti kiviteli tervek készítése, a higiénés-epidemiológiai javaslat szakmai megállapításainak figyelembevételével úgy, hogy a tervszolgáltató rendszer felelőssége fennáll. A higiénés epidemiológiai javaslat az 1995. december 13-án kelt 227/95. sz. hatályát vesztett epidemiológiai szakvélemény módosított változata, amely helyiség- és funkciócseréket is tartalmaz, és a közelgô európai uniós minőségi követelményeket is megcélozza azzal a céllal, hogy a későbbiekben egy akkreditációs folyamatban már lényegi változtatást ne kelljen eszközölni. A B) rész ??További előírások" fejezetében az ajánlatkérő rögzítette: ??Figyelembe veendô, hogy valamennyi gép nemcsak a hazai ORKI-szabványoknak, hanem az európai ISO-szabványoknak is feleljen meg, amelyet a tendereztetésen induló gyártó cégek hivatalos, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Hivatal által magyar nyelvre is lefordított dokumentumokkal igazoljanak. A technológiai tervező ennek megfelelően rendelkezzen ISO minőségbiztosítási okirattal, amely garancia a minősített tervezésre. Ennek célja, hogy egy későbbi európai uniós akkreditációnál már ne kelljen újabb követelményeknek eleget tenni, hiszen a jelenlegi fejlesztés legalább 15 évre meghatározza a KSEO működését."
Az ajánlati dokumentáció 1. sz. melléklete az ajánlati felhívás 3.3. és 5.9. ponthoz az opciós tételeket sorolta fel.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidőig három dokumentációt megvásárló pályázó közül a HOGE Orvosi Műszer Kft. – a későbbiekben a jogorvoslati eljárást kezdeményező (a továbbiakban: kérelmező) –, továbbá a SANAMI Kft. nyújtott be pályázatot, az előbbi egy, az utóbbi három változatban. Az ajánlatokat egy négytagú bírálóbizottság értékelte, rögzítve többek között, hogy a SANAMI Kft. alapajánlata és I. sz. alternatívája az opcióval megfelel a kiírásban foglalt kívánalmaknak, a műszaki tartalom, illetve a funkcionális igények tekintetében, és hogy az alapajánlat költségcsökkentő alternatívát nem tartalmazott. A kérelmező ajánlatával kapcsolatban a bírálóbizottság azt állapította meg, hogy mind a vállalt műszaki tartalom, mind a funkcionális igények tekintetében megfelelő költségcsökkentő alternatívát nem tartalmaz. A minőségbiztosítási rendszert értékelve a bírálóbizottság azt állapította meg, hagy a SANAMI termékek rendelkeznek minőségbiztosító igazolással, a kivitelező KITESZ Kft. saját minőségbiztosítással, valamint a Szamos-H Kft. pedig a forgalmazott termékekre rendelkezik minőségbiztosítással. A kérelmező a GETINGE termékekre rendelkezik minőségbiztosítással, a Mediplán Kft. pedig, aki tervezéssel pályázik, szinten rendelkezik minőségbiztosítással. A bírálóbizottság az összességében legelőnyösebb ajánlatnak a SANAMI Kft. I. számú alternatív ajánlatát az opcióval javasolta nyertesnek jóváhagyásra. A következő legkedvezőbb ajánlatnak a SANAMI Kft. II. számú alternatív ajánlatát találta, szintén opcióval együtt.
A kérelmező fordult jogorvoslati kérelemmel az alpereshez törvényes határidőn belül, arra hivatkozással, hogy az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot bírált el és hirdetett ki nyertesnek, mivel a SANAMI Kft. alternatív I. sz. ajánlata a jelentősen csökkentett technológiai tartalma miatt nem felelhetett meg az ajánlati dokumentációban megkövetelt előírásoknak a kivitelezésre adott opciók alkalmazása, felhasználása nélkül. Továbbá azért is érvénytelen az ajánlata, mivel az ajánlati dokumentációban megkövetelt technológiai tervezői ISO minőségbiztosítást nem tartalmazta.
Az ajánlatkérő nem vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a választott opciókkal együtt elégíti ki a kívánt műszaki tartalmat és az ajánlati dokumentációban megfogalmazott funkcionális igényeket.
Az alperes megkeresésére a DNV Magyarország Kft. azt a tájékoztatást adta, hogy a KITESZ Kft. ÖNORM EN ISO 9002:1994. szabvány szerinti minőségügyi rendszeri tanúsítványának érvényességi köre építôipari fô- és generálvállalkozás; építôipari generálkivitelezés. A tanúsított rendszer technológiai tervezőtevékenységre nem vonatkozik.
Az alperes 1999. október 21. napján kelt D.180/9/1999. sz. határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára és 53. § (2) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1,5 M Ft bírságot szabott ki. Továbbá kötelezte a kérelmezô részére az igazgatási szolgáltatási díj és ügyvédi költség megfizetésére. Indokolásában kifejtette, hogy a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérô köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelősség tanúsítása és ellenőrzése, a minôségbiztosítási rendszerek tanúsítása) adni. A törvény ettől eltérést nem enged, így az ajánlati dokumentáció B) fejezetében szereplő epidemiológiai javaslatban írtak betartása, így az ajánlati felhívásban és ajánlati dokumentációban foglaltak kötelezôek az ajánlattevő számára. Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az Országos Fordító Iroda és Fordításhitelesítő Hivatal által magyar nyelvre lefordított ISO minőségtanúsítási okiratot, amely a technológiai tervezőre vonatkozik. Így az ajánlatkérő e szabálytól nem térhet el az értékelés során. Ezen okiratot nem tartalmazó ajánlatot az ajánlatkérőnek legkésőbb az eredményhirdetésig érvénytelennek kell nyilvánítania és a további eljárásból kizárnia. Az érvénytelen ajánlat az eljárás további szakaszánban már nem vehet részt a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja, valamint 53. § (2) bekezdése alapján. Figyelemmel arra, hogy a SANAMI Kft. ajánlatának vizsgálata során kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az nem tartalmazza hiteles fordításban a tervezői ISO minősítési okiratot, mivel az alvállalkozóként bevont KITESZ Kft. idegen nyelvű tanúsítványa a tervezői ISO minősítésre nem vonatkozott, a SANAMI Kft. ajánlata formai és tartalmi hiányosság miatt érvénytelen volt. Az érvényte
len ajánlat pedig nem lehet legkedvezôbb és egyben nyertes ajánlat, így annak benyújtójával szerződés sem köthető, figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdésére. Mindezek alapján az alperes a továbbiakban már nem vizsgálta, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat a technológiai tartalma alapján megfelelt-e az ajánlatkérői elvárásnak. Az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta a (4)–(5) bekezdésre is tekintettel. A bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy érvénytelen ajánlat alapján jött létre a szerződés, melynek ellenértéke 162 100 015 Ft, tehát a kiszabott bírság mértéke ennek 1%-át sem érte el, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésének utolsó fordulatában írt 30%-os lehetőséggel.
A felperes keresetében a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését kérte, elsődlegesen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) és a Kbt. határidő meghosszabbítására irányuló szabályainak megsértésére figyelemmel azzal, hogy az alperes eljárása során a határozatának meghozatalára nyitva álló határidőt túllépte. A továbbiakban a felperes hivatkozott arra, megismételve a jogorvoslati kérelem során elôterjesztetteket, hogy az ajánlati dokumentációban található epidemiológiai javaslatban megfogalmazott elvárások betartása nem volt kötelező, továbbá az ajánlati dokumentációban rögzített és az alperesi eljárás során sérelmezett minőségbiztosítás megkövetelésére vonatkozó előírások nem kötelező jelleggel, csupán ajánlás jelleggel, javaslatként fogalmazódtak meg, figyelemmel arra, hogy az alperes a legoptimálisabb elvárásait kívánta megfogalmazni, amelyek a rendelkezésre álló, a közbeszerzést biztosító anyagi fedezetre azt a célt szolgálták, hogy a fedezet függvényében a lehető legoptimálisabb ajánlatot tegyék meg az ajánlattevôk. Az ajánlás jellegét azonban ezen előírásoknak többször írásban is az ajánlattevôk felé közölték, így a technológiai tervezői ISO minőségbiztosítás sem volt követelmény. A felperes másodlagosan a bírság összegének mérséklését kérte a közigazgatási határozat megváltoztatásával, figyelemmel arra, hogy eljárása során jóhiszeműen járt el.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra; hogy a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járt el. A felperes eljárása során a Kbt. rendelkezéseit sértette meg. Figyelemmel arra, hogy az alperesnek eljárása során nyilatkozattételre kellett a DMV Magyarország Kft.-t megkeresnie, az eljárási határidő betartására nem volt lehetôsége, ez azonban az anyagi jog sérelmével nem járt. Így a felperes arra sikerrel nem hivatkozhat. A bírság összegszerűsége tekintetében hivatkozott arra, hogy az alperes megfelelően mérlegelte a jogszabálysértés súlyát és a beszerzés értékét, ennek megfelelően hozta meg határozatát.
A beavatkozó ugyancsak a kereset elutasítását kérte, csatlakozva az alperesi ellenkérelemhez, arra hivatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlati dokumentációban foglaltak ajánlás jellegére vonatkozó nyilatkozat nem hangzott el. A kereset nem alapos.
A bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, hogy az megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak. Az eljárási szabályok megsértése eredményezte-e az anyagi jogszabályok megsértését is. A bíróság csak ilyen jogsértés esetén jogosult a határozat megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján, a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdés q) pontja szerint.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást a Kbt. 76. § (1) bekezdése az alperes hatáskörébe utalja. Az alperes eljárására – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – államigazgatási eljárás általános szabályairól 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályait kell alkalmazni a Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.
A bíróságnak – figyelemmel a közbeszerzés kiírásának időpontjára – az 1999. szeptember 1-jét megelőző hatályos törvényi rendelkezéseket kellett alkalmazni.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlô eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő a megfelelô ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban köteles megadni az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, míg a (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról is, hogy az ajánlati felhívás közzétételének időpontjától a dokumentáció rendelkezésre álljon. A Kbt. 40. § (1) bekezdése az ajánlatkérô kötelezettségévé teszi az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírás megadását, amely a minôségbiztosítási rendszer tanúsításának módját is magában foglalja.
Mindezen jogszabályi rendelkezésekből következően, amennyiben az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készít, úgy az ajánlati dokumentáció az ajánlati felhívás részeként kötelező előírásokat tartalmaz; amelyben foglaltakhoz az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség szabályai szerint kötve van, és ugyancsak az ajánlattevő is ezen ajánlati felhívásnak megfelelően köteles ajánlatát megtenni, amelyhez ugyancsak a jogszabályban előírt ideig kötve van. A Kbt. ezen szigorú szabályait indokolja a fentebb hivatkozott esélyegyenlőség elve is, hiszen egyenlő eséllyel az ajánlattevők csak akkor indulhatnak adott eljárás sor, ha egyértelmű eligazítás áll rendelkezésükre a tekintetben, hogy a pályázatuknak milyen feltételeknek kell megfelelnie. Ezért annak jelentősége nem volt, hogy az ajánlati dokumentáció B) részében foglalt higiénés-epidemiológiai javaslat megfogalmazását és tartalmát tekintve, mint a korábbi epidemiológiai szakvélemény helyébe lépő dokumentáció javaslat, ajánlás vagy bármi egyéb jelleggel bír csupán, figyelemmel arra, hogy abban a pillanatban, amikor a javaslat bármely része az ajánlati dokumentációba átemelésre került, azáltal az ajánlattevők és az ajánlatkérő részére is a közbeszerzés eljárásában kötelező jellegűvé vált.
A nyertes ajánlattevő ajánlata a kiírásnak nem felelt meg, figyelemmel arra, hogy az alperes eljárás során egyértelműen tisztázódott, hogy a minôségbiztosítás a tervezôi minôsítésre nem vonatkozik. Ezért a pályázata érvénytelen volt, figyelemmel arra a körülményre is – amelyet ugyancsak az alperesi határozat rögzített – hogy az egyéb ISO-minősítés hiteles fordításának becsatolása sem történt meg. Ily módon a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltaknak az ajánlat nem felelt meg, mivel az az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek nem felelt meg. Így az a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehetett volna részt. Jogszabálysértő módon járt el tehát az ajánlatkérő akkor, a Kbt. 59. § (1) bekezdésére figyelemmel, amikor az eljárás nyerteseként olyan ajánlattevőt hirdetett ki, akit a fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az eljárás további szakaszából ki kellett volna zárnia. Megfelelően alkalmazta az alperes az ajánlása eredményeként a bírság szankciót, amelynek összegszerűségét a jogszabályi rendelkezéseknek helytálló módon mérlegelte, figyelemmel a Kbt. 88. § (4) bekezdésére, amely a bírság mértékénél a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-áig, de legalább 500 E Ft-ig teszi lehetővé a bírság kiszabását.
A bíróság az eljárási határidők túllépésének jogkövetkezményét az alperessel szemben nem alkalmazhatta, figyelemmel arra, hogy az eljárásjogi jogszabálysértés az anyagi jog sérelmével nem járt. A bírság mérséklésére pedig az esetben lett volna lehetőség, ha a jogszabálysértést az alperes határozatától eltérő módon állapítja meg a bíróság, illetőleg arra a következtetésre jut, hogy az alperes jogszabálysértő módon a mérlegelési kötelezettségének nem tett eleget. Ez azonban nem volt megállapítható, így a keresetet mint megalapozatlant a bíróságnak el kellett utasítania.
A felperes pervesztes lett, ezért a bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdés és 83. § (1) bekezdés alapján kötelezte a perköltség viselésére, amely a 12/1991. (IX. 29.) IM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja szerint számítandó, az alperes és a beavatkozó képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból állt.
Az illeték viseléséről a bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja, 43. § (3) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja és 65. § (1) bekezdés szerint határozott.
Budapest, 2000. május 11.
Dr. Sára Katalin s. k.
bíró
