KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6146)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.297/8/2000
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntôbizottság elnökének kezdeményezésére indult jogorvoslati eljárás a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: Bizottság Elnöke) által a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "Ágfalva oh.–Sopron állomás közötti vonalszakasz átépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára figyelemmel megsértette a 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint, az ajánlatkérővel munkaviszonyban álló, a jogsértésért felelôs Varga György fôosztályvezetôt 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
Ajánlatérô és Varga György fôosztályvezetô a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az építési beruházással érintett vasúti pályaszakasz a magyar állam tulajdonában, az ajánlatkérő kezelésében van. A felújítási munkák elvégzését az teszi szükségessé, hogy a forgalmilag kapcsolódó vonalszakaszon végrehajtott fejlesztésekhez, az ebből származó megváltozott menetrendhez csak az érintett szakasz átépítésével, az itt közlekedő vonat sebességének növelésével lehet illeszkedni. A vonalszakasz átépítése lehetővé teszi a nemzetközi forgalom feltételeinek megteremtését is.
A vonalszakasz átépítése a magyar–osztrák közös érdek miatt együttműködésben valósul meg.
A felek 2000. április 6-án megállapodtak a projekt megvalósításában, erről az április 7-én kelt feljegyzés tanúskodik. A megállapodás szerint az Ágfalva–Sopron vonalszakasz felújítását a SCHIG előfinanszírozással támogatja, amelyet az Osztrák Szövetségi Vasutak (továbbiakban: ÖBB) hosszú távon használ, és használati díjat fizet a SCHIG-nek, ezáltal a beruházást refinanszírozza. A műszaki, pénzügyi és jogi keretfeltételeket tisztázó újabb megállapodás aláírására június 30-án került sor. Ezen megállapodás részletes feltételeit tartalmazó 1. sz. melléklet szerint a beruházás megvalósításához 35 millió ATS-t az ÖBB, 15 millió ATS-t pedig az ajánlatkérő finanszíroz. A megállapodás rögzíti a létesítményjegyzéket és az építési munkák ütemezését is. Az építés kezdetét 2000. augusztus 3-ában, befejezését 2000. szeptember 3-ában határozták meg.
Fenti elôzmények után 2000. július 4-én ajánlatkérô ajánlattételre hívta fel a MÁVÉPCELL Kft.-t. Írásos ajánlati felhívást nem bocsátott ki, a Bizottság Elnöke részére a Kbt. 71/B § (3) bekezdésében foglalt adatok csatolásával jelentette be az eljárás megindítását, egyben indokolva is azt. Írásbeli ajánlatot kért, meghatározta az ajánlattevő alkalmasságának igazolására kért dokumentumokat. Egyebekben a Kbt. 71/B § (3) bekezdését alkalmazta.
A MÁVÉPCELL Kft. 2000. július 5-én tette meg ajánlatát, a tárgyalásra július 7-én került sor. A végleges ajánlat szerint az ajánlati ár 919 967 545 Ft + áfa, a teljesítési határidő 2000. szeptember 1. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a szerződést megkötötték.
A Bizottság Elnöke július 10-én eljárást kezdeményezett ajánlatkérô közbeszerzési eljárása ellen, indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg az eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét, különös tekintettel a rendkívüli sürgôsséget elôidézô körülményekre és az elôminôsítési eljárást kötelezôvé tevô értékhatárra.
Ajánlatkérô észrevételében kérte az eljárás megszüntetését. Védekezésül előadta, hogy a beruházás finanszírozását a 2000. június 30-i megállapodás biztosítja, a teljesítési határidő viszont szeptember 1., így más eljárásfajta alkalmazása mellett az előírt teljesítési határidő nem lett volna betartható. A sürgősségre okot adó körülmények nem vezethetők vissza a ő mulasztására. Elôadta még, hogy tárgyalásos eljárás alkalmazása során az elôminôsítési eljárás szabályai nem alkalmazhatók, tehát a 240 millió Ft-os értékhatár nem értelmezhető.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő észrevétele és a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy az eljárás kezdeményezés megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése így rendelkezik: "A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi." A tárgyalásos eljárást engedő szabályokat a 70. § tartalmazza.
Az ajánlatkérő által a tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának indokaként felhívott 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint építési beruházásra ajánlatkérő akkor folytathat le tárgyalásos eljárást, ha "az ajánlatkérő által előre nem látható okból elôállt rendkívüli sürgôsség miatt e törvényben elôírt határidôk nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából".
A tárgyi közbeszerzési eljárásban ajánlatkérô hivatkozása szerint a sürgôsségre az adott okot, hogy a beszerzés finanszírozására a társfinanszírozóval csak 2000. június 30-án jött létre a megállapodás, holott a megállapodásban 2000. szeptember 1-jei teljesítési határidő szerepel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a június 30-i és az azt megelőző megállapodások aláírásakor is ismert tény volt (illetve kellett, hogy legyen) ajánlatkérő számára, hogy mint a Kbt. személyi és tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésre, a kivitelezési munkák elvégzésére közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést. A Kbt. előírásai alapján ismert volt ajánlatkérô számára az eljárás lefolytatásához szükséges idôtartam is.
Ajánlatkérőnek a megállapodás aláírásakor számolnia kellett a beszerzési értékhatár miatti nyílt előminősítési eljárás lefolytatásához szükséges időigénnyel, ebből következően a jogkövető magatartás jegyében a megállapodásban csak ezen időigényt figyelembe vevő teljesítési határidőre szerződhetett volna.
A Ptk. 205. § (1) bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Sem a közbeszerzési eljárás iratanyagában, sem az ajánlatkérő észrevételében nem szerepel olyan tényre vagy az ajánlatkérő akaratát megkötő kényszerhelyzetre való utalás, ami indokolttá tette volna ajánlatkérő részéről, hogy eltekintsen a Kbt. 26. §-ában rögzített sarkalatos szabály alkalmazásától, azaz a teljesítési határidő tarthatósága érdekében csak a tárgyalásos eljárás lefolytatására "hagyjon időt" magának. Ajánlatkérőnek a megállapodásban olyan teljesítési határidőt kellett volna vállalnia, ami nyílt eljárás lefolytatása esetén is realizálható. Ajánlatkérő ezzel szemben elmulasztotta számításba venni a nyílt eljárás lefolytatásához szükséges időtartamot.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a rendkívüli sürgősséget előidéző körülmény – a nyílt eljáráshoz elégtelen időtartamra való korlátozódás – az ajánlatkérő mulasztásából eredt, tehát ajánlatkérő a Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel megsértette a 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörébén eljárva a 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerint rendelkezett.
A 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos évi költségvetési törvényben meghatározott összeg. A 2000. évi költségvetési törvény 56. § (2) bekezdése szerint a bírság legalacsonyabb mértéke 1 000 000 Ft, természetes személyek esetén 100 000 Ft. A közbeszerzés értéke áfa nélkül 919 967 535 Ft, a bírság számításánál azonban a Döntőbizottság csak a közbeszerzési kötelezettségre alapul szolgáló, az ajánlatkérő által finanszírozott arányos részből, 394 271 570 Ft-ból indult ki. Ennek 30%-a 118 281 471 Ft.
A bírság mértékének meghatározásakor a Döntőbizottság figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés a Kbt. egyik alapvető – a közbeszerzési eljárás nyíltságának, az ajánlattevôk esélyegyenlôségének hatályosulására szolgáló –, a nyílt eljárási forma elsőbbségét kimondó rendelkezésére nézve következett be.
A 88. § f) pontjának kötelezô szabálya folytán a Döntôbizottság bírságot szabott ki a jogsértésért felelős személlyel szemben is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 8.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
