KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (6147)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.320/17/2000
Tárgy: a CDATA Általános Szolgáltató Bt. jogorvoslati kérelme a Központi Statisztikai Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Cdata Általános Szolgáltató Bt. (1147 Budapest, Gervay út 100/A, képviseli: dr. Kurtyán Edit ügyvéd, 1024 Budapest, Margit krt. 27. I/1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Keleti K. u. 5–7., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest II., Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "784 db vektoros digitális térkép elkészítése Magyarország – a KSH 1999. január 1-jei lakónépesség-adatai alapján – 2000 főnél népesebb településének központi belterületeiről és jelentősebb egyéb belterületeiről a KSH által használt beágyazott térinformatikai alkalmazáshoz" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása végett 2000. május 25-én közvetlenül ajánlati felhívást nyújtott be a Cartographia Kft.-hez avégett, hogy ajánlatát az ajánlati felhívásban megadott jelentkezési határidőig nyújtsa be. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról ugyanezen a napon ajánlatkérő értesítette a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét is a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71/B § (2) bekezdése alapján. Ajánlatkérő a választott eljárás jogalapját a Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontjára alapította, mely szerint szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki, technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni. A választott eljárás jogalapja tehát az volt, hogy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni az ajánlati felhívásban meghatározott beszerzési tárgyra vonatkozóan a vállalkozási szerződés teljesítését. Jogalap meghatározásával összefüggésben az ajánlatkérő a korábban lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként a Cartographia Kft. ajánlattevő ajánlatát hirdette ki nyertesnek, melynek tárgya az 1999. évi CVIII. törvény rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság területén 2001. évben népszámlálást kell tartani, mégpedig a természetes személyekről és a lakásokról, és erre vonatkozóan az adatok tárolására térinformatikai nyilvántartást kell felfektetni, és ezt egy úgynevezett térképes körzetesítést támogató, térképkezelői számítógépes szoftver segítségével lehet megvalósítani. A térképkezelő számítógépes szoftver a Cartographia Kft. kizárólagos szerzői jogi védelme alatt állt, ennek következtében 2000. június 7-én az ajánlatkérő térképkezelő szoftverfejlesztési szerződést kötött a Cartographia Kft.-vel.
A jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerzési eljárás jogalapjának meghatározására azért került sor, mivel a Cartographia Kft. írásban nyilatkozatot tett, hogy a térképkezelő szoftver harmadik személy részére történő átadására, illetve továbbfejlesztésére nem járul hozzá. Ezért, mivel jelen beszerzési eljárás tárgyát az a 784 db vektoros digitális térkép elkészítése képezi, amelyet a térképkezelő szoftver alapján lehet majd előállítani, így a kizárólagos jogok védelme miatt szükségessé vált, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra kerüljön sor, a térképkezelő szoftver továbbfejlesztése tárgyában.
Az ajánlati felhívás mellékletét képezte egy dokumentáció is, amelyben az ajánlatkérő meghatározta a térképek felhasználási helyét, felhasználási környezetet, a felépítését, tartalmi követelményeit, előkészítését, végleges formába öntését, a térképek átadás-átvételét és egyéb követelményeket, valamint 3 db melléklet volt csatolva a dokumentációhoz és egy szerződéstervezet.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás alapján csak teljes körű ajánlatot fogadott el, a teljesítés határidejét 2000. október 15-ben jelölte meg. Az ajánlattételi határidő 2000. június 13. volt.
Ajánlatkérő meghatározta már az ajánlati felhívásban az első tárgyalás időpontját, amely 2000. június 16. volt. Meghatározta továbbá az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét. Meghatározta továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, akkor milyen alkalmassági kritériumnak kell megfelelnie az alvállalkozónak. Meghatározta továbbá, hogy milyen minősítési szempont alapján kerül sor az ajánlattevő alkalmatlanná minősítésének a kimondására. Ugyancsak az ajánlati felhívásban került meghatározásra az ajánlatok elbírálásának szempontja. Ajánlati felhívás 10. pontjában az ajánlatkérő 1 ajánlattevőt, azaz a Cartographia Kft.-t hívta meg a tárgyalásra. Többváltozatú ajánlattételt nem engedélyezett.
Az ajánlati felhívás rendelkezett még arról az "Egyéb információk" körében, hogy az ajánlatot milyen formában és tartalommal kell benyújtani az ajánlatkérőhöz, és milyen igazolásokat, illetve nyilatkozatokat kell csatolni az ajánlattevőnek, illetve amennyiben 10%-ot meghaladóan alvállalkozót kíván igénybe venni, az alvállalkozókra vonatkozóan is az ajánlattevőnek.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ugyancsak rendelkezett arról, hogy mind az ajánlattevő, mind a megjelölt alvállalkozók alkalmasságát együtt fogja vizsgálni a tárgyalásos eljárás folyamán, valamint, hogy az ajánlattevő ajánlatának részét kell hogy képezze a Martonvásár településről készített térkép, úgynevezett mintatérkép, melyet kizárólag az ajánlattevő kizárólagos tulajdonát képező, általa egy korábbi közbeszerzési eljárás folyamán kifejlesztett szerkesztőprogram felhasználásával készíthet el. Az egyéb információkat a dokumentáció tartalmazta.
A Cartographia Kft. 2000. június 13-án benyújtotta ajánlatát az ajánlatkérőhöz, ekkor megtörtént az ajánlat bontása is. A bontási jegyzőkönyv tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésében foglalt adatokat. Ajánlatkérő és az ajánlattevő 2000. június 16-án tárgyalást folytatott egymással az ajánlat, illetve a beszerzési tárgy szerződéses teljesítésével összefüggésben. A tárgyalás folyamán az ajánlatkérő megvizsgálta a benyújtott ajánlatot alkalmassági szempontból, és megállapította, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján hiánypótlásra van szükség, ezért hiánypótlási határidőt adott ajánlattevőnek 2000. június 23-ig bezárólag.
Ajánlatkérő a hiánypótlást a Kbt. 44. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjaira, valamint a (2) bekezdés a) pontja hiányainak teljesítésére figyelemmel adta meg. Ugyancsak a tárgyaláson az ajánlattevő módosította is az ajánlatát.
A Cartographia Kft. 2000. június 23-án megküldte az ajánlatkérőnek a hiánypótlási felhívásnak megfelelően a kért nyilatkozatokat, és egyben megküldte a Phaeton Bt. hatósági igazolásait is, mivel a tárgyalás után e cég részesedése eléri a 10%-ot, és mint alvállalkozót igénybe kívánja venni. Ajánlatkérő 2000. július 6-án levelet intézett a Cartographia Kft. ajánlattevőhöz, hogy a benyújtott ajánlata 10. pontját és a dokumentáció részét képezô szerzôdéstervezet 17. pontját erôsítse meg. A megerôsítô nyilatkozat arra vonatkozott, hogy az ajánlattevő garanciát vállal arra, hogy az ajánlatban szereplő térképek felhasználói joga a saját vagy az alvállalkozói tulajdonában van, és nincs harmadik személynek jogosultsága a térképek alkalmazásával kapcsolatosan, amely annak felhasználását korlátozná vagy kizárná. A szerződéstervezetre vonatkozó megerősítés pedig arra irányult, hogy a Cartographia Kft. kijelenti, hogy a térképek elkészítéséhez kizárólag olyan szoftvereket használ fel, amelyre szintén harmadik személynek nincs bármilyen jogosultsága, mivel ezen szoftverekkel fog történni a térképek elkészítése a szerződés teljesítése során.
A Cartographia Kft. még ugyanaznap faxon megküldte megerősítő nyilatkozatát az ajánlatkérőhöz.
Ezt követően 2000. július 7-én a Cartographia Kft. egy ajánlatmódosító nyilatkozatot juttatott el az ajánlatkérőhöz, amelyben közölte az ajánlatkérővel, hogy az ajánlatukat módosítják és kijelentik, hogy az ajánlatukban korábban megjelölt Cdata Bt.-t, azaz kérelmezőt a teljesítésbe alvállalkozóként nem kívánják bevonni. A módosítás során a Psoft Kft.-t és a Phaeton Bt.-t kívánja a teljesítésbe 10%-nál nagyobb mértékben bevonni. A nyilatkozat tartalmazta továbbá azt, hogy további ajánlatmódosítást és változtatást nem kíván benyújtani, ezáltal a benyújtott ajánlatát véglegesnek tekintse az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő által létrehozott szakértői értékelő csoport 2000. július 11-én elkészítette szakvéleményét ajánlatkérő döntéshozó személye felé, lezárta a tárgyalásos eljárást, megvizsgálta a Cartographia Kft. ajánlatát, és javasolta, hogy a döntéshozó személy a közbeszerzési eljárás nyerteseként a Cartographia Kft.-t hirdesse ki, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő ajánlata valamennyi részszempont tekintetében megfelel az ajánlatkérő elvárásainak, az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott részletes feltételeknek.
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás eredményeként döntését 2000. július 11-én 14.00 órakor hirdette ki, mely szerint a Cartographia Kft. mint egyedüli ajánlattevő ajánlatát hirdette ki a tárgyalásos eljárás nyerteseként. Ezt követően az ajánlatkérő elkészítette az összegzést az eljárásról.
2000. július 13-án kelt kérelemmel fordult az ajánlatkérő a K. É. szerkesztőbizottságához, hogy a tájékoztató az eljárás eredményéről hirdetményt jelentessen meg a K. É.-ben.
Kérelmező 2000. július 13-án kelt levélben megkereste az ajánlatkérőt, hogy tájékoztassa őt arról, hogy a beszerzés tárgya vonatkozásában megjelent-e hirdetmény a közbeszerzési eljárás lefolytatása céljából, azon a Cartographia Kft. indult-e, illetve, hogy a Cartographia Kft. ajánlatában megnevezte-e a Cdata Bt.-t, mint 10%-ot meghaladó alvállalkozót. Erre a levélre ajánlatkérő 2000. július 18-án azt a választ adta, hogy a levél formai hiányai miatt érdemben nem kíván nyilatkozni, hanem kérte, hogy a beszerzési tárgy tekintetében a kérelmező pontosítsa megkeresését, és cégjelzéssel, illetve cégszerűen aláírva, levélben közölje annak megerősítését és újbóli eljuttatását az ajánlatkérőhöz.
A nyertes ajánlattevô és az ajánlatkérô a vállalkozási szerzôdést ezt követôen 2000. július 20-án megkötötte.
Kérelmező 2000. július 19-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz. Alapkérelme és annak kiegészítésében kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg az ajánlatkérő és a Cartographia Kft. ajánlattevő jogsértését, velük szemben bírságot szabjon ki. Álláspontja szerint mind az ajánlatkérő, mind a Cartographia Kft. megsértette a Kbt. 65. § (1) és (4) bekezdését, illetve a vizsgálattól függően a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, mivel a Cartographia Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be, valamint a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését, a 31. § (2) bekezdés a) pontját azáltal a tény által, hogy alvállalkozóként mind az ajánlatkérő, mind a Cartographia Kft. a Kbt. szabályaiba ütköző módon járt el, mikor a Cartographia Kft. ajánlatában megjelölt kérelmezőt alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe nem vonta be. Álláspontja szerint az ajánlatkérő és a Cartographia Kft. a Kbt. 43. és 44. §-ában előírt rendelkezésekre figyelemmel szegte meg a Kbt. 62. § (1) bekezdését, valamint a 62. § (4) bekezdését. Álláspontja szerint a tárgyalásos eljárásban ajánlatmódosítás címén nem lehet a korábban az ajánlatban szereplő 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót "úgymond törölni", illetve helyette más alvállalkozót megjelölni. Előadta továbbá, hogy a Cartographia Kft. ajánlata azért érvénytelen, mert az nem felel meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, mivel az ajánlat kötelező részét képező Martonvásár mintatérképet a kérelmező készítette, és amennyiben ajánlatát módosította, így e térkép, illetve a 784 db térkép közül 136 db elkészítését a vállalkozási szerződés keretében jogszerűen nem tudja teljesíteni. Továbbá közölte, hogy az elkészítés alapjául szolgáló térképek jogtiszták. Ugyancsak sérelmezte kérelmező, hogy a térképkezelő szoftver, amely a Cartographia Kft. szerzői jog védelme alatt áll, a jelen beszerzés tárgyának a dokumentációját is képezte, ezáltal sérült a Kbt. 31. § (2) bekezdése is. Ügyfélképessége tekintetében előadta, hogy ügyfélképessége azért áll fenn a jo
gorvoslati eljárásban, mert jogos érdeke fűződött ahhoz, hogy a Cartographia Kft. szerződésszerűen teljesítsen, de az ő szerződésszerű teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges a kérelmező alvállalkozó közreműködése. E nélkül a Cartographia Kft. szerzôdésszerűen nem tudja teljesíteni, a részhatáridőket is figyelembe véve, a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozóan a vállalkozási szerződést. Ebből a gondolatmenetből levezetve pedig megállapítható, hogy a Cartographia Kft. nem az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően nyújtotta be az ajánlatát. Tehát egyrészt az ajánlata érvénytelenségét kellett volna az ajánlatkérőnek megállapítani, illetve már az ajánlatok bontásakor meg kellett volna állapítani az alkalmatlanságát, vagy azt követően, miután az ajánlatát módosította, melyben a kérelmező alvállalkozóként való, teljesítésbe való bevonását mellőzte, ezáltal a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát is meg lehetett volna állapítani az ajánlatkérőnek. A jogsértő esemény tudomásra jutásának időpontját az előadott jogsértések tekintetében egyrészt 2000. július 15-ében, másrészt az iratbetekintést követően 2000. augusztus 1-jében jelölte meg.
Ajánlatkérő 2000. július 31-én megküldött érdemi ellenkérelmében egyrészt a kérelmező ügyfélképességének hiánya miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, másrészt amennyiben a Döntőbizottság az ügyfélképességét megállapítaná kérelmezőnek, alaptalanság miatt. Az ügyfélképesség hiánya miatt előadott álláspontja az volt, hogy kérelmező a közbeszerzési eljárásban sem ajánlatkérő, sem ajánlattevő nem volt, továbbá 2000. július 7-étől alvállalkozónak sem tekinthető. Ennek megfelelően álláspontja szerint kérelmezőt egyéb érdekeltként nem lehet figyelembe venni, így a jogorvoslati kérelem benyújtására sem jogosult. Hivatkozott a Döntőbizottság D.293/1999. sz. ügyben született állásfoglalására, mely szerint egy alvállalkozónak külön feladata, önálló jogosultsága nincs a közbeszerzési eljárásban, és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés alapján megkötendő szerződés szerint a szerződéskötő fél a nyertes ajánlattevő és nem pedig az alvállalkozó. A közbeszerzési eljárás során az alvállalkozó ajánlata nem jelenik meg önállóan, az ajánlattevővel azonos ügyfélképességgel nem rendelkezhet az alvállalkozó. Továbbá alvállalkozói minôségét 2000. július 7-én elvesztette kérelmező azáltal, hogy a Cartographia Kft. az ajánlatát olyképpen módosította a tárgyalásos eljárásban, mely szerint mellőzte ajánlatkérő alvállalkozóként való teljesítésbe való bevonását. Ugyancsak alaptalan a jogorvoslati kérelem abban a vonatkozásában is, hogy eredményes közbeszerzési eljárást követően az ajánlatkérő, illetve a szerződéskötő fél helyzete, ill. a szerződéskötés hogyan alakul. Álláspontja szerint a Kbt. 71. § (2) bekezdése értelmében nem áll fenn ajánlati kötöttsége a tárgyalásos eljárás során az ajánlattevőnek, ebből következőleg pedig szabadon módosíthatja ajánlatát. Előadta továbbá, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatos jogviták eldöntése polgári bíróság hatáskörébe tartozik a Kbt. 76. §-a alapján, továbbá kérelmező tévesen értelmezi a Kbt. 62. § (1) és (4) bekezdésében foglalt követelményeket, előírásokat, ez nem az alvállalkozó é
s az ajánlatkérő viszonylatát szabályozza, hanem az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő mint a szerződést kötő két fél jogviszonyát szabályozza. Ugyancsak álláspontja szerint a polgári bíróság hatáskörébe tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az ajánlattevő a szerződésteljesítésre a közbeszerzési eljárást követően alkalmas-e.
Nem a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy eredményes közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés teljesítése hogyan alakul a fővállalkozó és az alvállalkozók jogviszonyában.
Az egyéb érdekelt Cartographia Kft. 2000. július 27-én benyújtott érdemi észrevételében szintén a kérelem elutasítását kérte alaptalanság miatt. Észrevételében előadta, hogy a Kbt. nem rendelkezik afelől és kötelező előírásokat nem ad, hogy a korábban alvállalkozóként megjelölt bármely társaság, így elsődlegesen kérelmezővel a későbbi nyertes ajánlattevő szerződést kössön, egyrészt álláspontja szerint nincs alvállalkozói szerződéskötési kényszerre vonatkozó kogens szabálya a Kbt-nek. A Kbt. csak lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás nyertese alvállalkozót igénybe vehessen, és ennek feltételéül szabja a lehetséges alvállalkozók előzetes bejelentését. Ugyancsak alaptalan a kérelmezőnek azon felvetése, hogy az ő mellőzését követően az ajánlata érvénytelen lett volna, mivel az nem felelt volna meg a felhívás és a dokumentáció feltételeinek. Ezt azzal támasztja alá, hogy az ajánlat részét képező térképek, így a Martonvásár mintatérkép is nem egyezik meg a kérelmező által átadott mintatérképpel, azt a Cartographia Kft. saját technikai hátterével és saját szakembergárdájával készítette el. Előadta továbbá, hogy az ajánlat módosítása azért vált szükségessé a kérelmező alvállalkozói tevékenységének mellőzése mellett, mivel tudomására jutott, hogy a kérelmező által felhasznált és rendelkezésre bocsátott térképek felhasználásával kapcsolatos jogi védelem korlátozott, mégpedig egy másik térképkészítő, gyulai székhelyű Hiszi-MaP Kft.-vel történő felhasználási szerződésből kifolyólag a kérelmező alvállalkozónak a térképek feletti szabad rendelkezési és felhasználói jogai rendezetlenek. Nem akarta a tárgyalásos eljárásban a Cartographia Kft. magát kitenni annak, hogy harmadik személy bármilyen joga által védett térképet kíván benyújtani, ezért mellőzte a kérelmező alvállalkozóként való igénybevételét. Előadta továbbá, hogy a kérelmező alvállalkozói közreműködés nélkül is alkalmas a szerződés teljesítésére, mivel az ajánlat részét képező térképek elkészítését saját technikai és szakembergárdája is meg tudja oldani, illetve
más alvállalkozó közreműködésének igénybevételével alkalmas a szerződés teljesítésére, és a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatalától kapott mintatérképek igénybevételével az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési tárgya és mennyisége körében a szerződés teljesítését garantálni tudja.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy kérelmező ügyfélképessége a jogorvoslati kérelem benyújtása időpontjában nem állt fenn, ezért a jogorvoslati kérelme alaptalan. A Döntőbizottságnak elsősorban abban az eljárásjogi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmezőnek a Kbt. 79. § (3) bekezdésében előírt, az eljárás megindításához fűződő jogi érdeke fennáll-e a kérelem benyújtásának időpontjában.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése alapján a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása időpontjában kérelmező ügyfélképessége a jogorvoslati eljárás megindítására nem állt fenn. Kérelmező a közbeszerzési eljárásban sem ajánlatkérői, sem ajánlattevői pozícióban nem jelent meg.
A beszerzett iratokból megállapítható, hogy a Cartographia Kft. ajánlatában, amelyet 2000. július 13-ig, az ajánlatok benyújtása időpontjáig kellett benyújtani, alvállalkozóként megjelölte a kérelmezőt olyan alvállalkozóként, akit majd a szerződés teljesítésében 10%-nál nagyobb mértékben kíván igénybe venni. A lefolytatott bizonyítás során az is megállapítást nyert, hogy július 13-át megelőzően a Cartographia Kft. és kérelmező között folytak tárgyalások a beszerzés tárgya és mennyisége vonatkozásában, hogy majd a szerződés teljesítése során a Cartographia Kft. által átadott nyomtatókészüléken a kérelmező a térképek nagyobb részét, 55,6%-át el fogja készíteni. A tárgyalásos eljárás szabályaiból adódóan a Cartographia Kft. a – később – a Hiszi-MaP Kft. és a kérelmező között meglévő felhasználási szerződés áttanulmányozása után arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem látja jogilag rendezettnek a felhasználni kívánt térképek szerzői jogi védelmével összefüggésben a kérelmező szabad korlátozásmentes felhasználói jogosultságát. Ezért július 7-én, még az eredményhirdetés, illetve az ajánlatkérő értékelőbizottságának ülése előtt ajánlatát írásban módosította olyképpen, hogy bejelentette, hogy a kérelmezőt a szerződés teljesítése során alvállalkozóként a továbbiakban nem kívánja igénybe venni, és a már megjelölt két alvállalkozó, a Phaeton Bt. és a Psoft Kft. alvállalkozókkal együtt is alkalmas a szerződés teljesítésére. Ez az ajánlatmódosítás egy nappal késôbb történt, mint az az írásban történô megerôsítés, mely szerint az ajánlatkérő azt az ajánlati felhívásban és a szerzői jogi védelemhez szorosan tapadóan kérte annak megerősítésére, hogy a későbbi jogviták elkerülése végett a Cartographia Kft. garanciát adjon, hogy a közbeszerzési eljárásban a szerződés teljesítése során felhasználni kívánt térképek jogtisztasága mind a Cartographia Kft., mind az alvállalkozók tekintetében garantált, továbbá a térképkezelő szoftver jogtisztaságára vonatkozóan is megerősítő nyilatkozatot tett a Cartographia Kft.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a július 7-én írásban benyújtott, Cartographia Kft. általi ajánlatmódosítás a tárgyalásos eljárás szabályait nem sértette, mivel a tárgyalásos eljárásban a szerződés feltételeiről szabadon tárgyalhat az ajánlatkérő és az ajánlattevő.
A Döntôbizottság álláspontja szerint eltérôen a kérelmezô álláspontjától a Kbt. nem ír elő kötelező alvállalkozói igénybevételi kogenciát bármely ajánlattevő részére, amely azt jelenti, hogy a jelen esetben a tárgyalásos eljárás során az ajánlatmódosítás kiterjedhet az alvállalkozó körének a módosítására is. Jelen esetben a Cartographia Kft. garanciát vállalt arra, hogy a szerződés teljesítésére a kérelmező alvállalkozó igénybevétele nélkül is alkalmas, és az ajánlatának módosítását olyan időpontban nyújtotta be és jelezte az ajánlatkérő irányába, amikor még az ajánlatkérő értékelőbizottsága sem ült össze, hogy a Cartographia Kft. ajánlatát értékelje, és döntés-előkészítő szakvéleményt sem készített az ajánlat értékelésével összefüggésben. Az iratokból megállapítható, hogy erre csak július 11-én 10.00 óra tájban került sor, és az eredményhirdetésre július 11-én 14.00 óra tájban. A döntés-előkészítő jegyzőkönyv július 11-én 10.00 órakor került lefektetésre, és 11.00 órakor készült el a döntési jegyzőkönyv, amelyet július 11-én 14.00 órakor hirdetett ki ajánlatkérő nevében a döntéshozó személy. A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező alvállalkozói minősége tehát 2000. július 7-én megszűnt. A jogorvoslati kérelem benyújtása időpontjában nem állt fenn.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az alvállalkozó csak akkor jogosult önállóan eljárni közbeszerzési eljárásban, ha a fővállalkozó erre kifejezetten felhatalmazza, illetve ha az igényérvényesítés akaratával, érdekeivel egyezően történik.
Döntőbizottság megállapította, hogy 2000. július 7-ét követően a kérelmező alvállalkozónak sem minősült, abban joga vagy jogi érdeke már nem állt fenn és nem is állhatott fenn, mivel alvállalkozóként történő közreműködésére a nyertes Cartographia Kft. nem tartott igényt, és ezt a tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérővel írásban az ajánlatmódosítás során közölte. Ebből következőleg a jogorvoslati eljárásban jogos érdek hiánya miatt az eljárás megindítására sem jogosult.
A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatába nem bocsátkozott, és az ügyfélképesség hiányára tekintettel érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasította azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Kbt. 79. § (3) bekezdésére.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező rész szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjában előírt követelmény fenn nem álltára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 25.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság elôtt keresettel támadták.
