KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6220)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz: D.335/8/2000
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntôbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapesti Elektromos Művek Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta. az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által a Budapesti Elektromos Művek Rt. (1132 Budapest, Váci út 72–74., a továbbiakban: ajánlatkérő) "18 db Mitsubishi L 300 4 WD terepjáró gépjármű beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (3) bekezdésének b) pontját, ezért az ajánlatkérônek a közbeszerzési eljárás során hozott valamennyi döntését – az ajánlati felhívásra vonatkozó döntésre is kiterjedően – megsemmisíti.
Ajánlatkérő felmerült költségét maga viseli.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. július 10-én értesítette arról a Döntőbizottság elnökét, hogy 18 db Mitsubishi L 300 4 WD terepjáró gépjármű beszerzésére a Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indít, amelyre a Duna Interservice Kft.-t kívánja meghívni.
Az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények között jelezte, hogy 1997-ben nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le 10 db vegyes használatú terepjáró beszerzésére, amelyet a Duna Interservice Kft. nyert meg.
Ajánlatkérő egységes gépjárműpark kialakítására törekszik a költségtakarékosság elve alapján. A korábban beszerzett haszongépjárműpark bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és a haszongépjárműpark típusválasztékának nem megfelelő műszaki-technikai jellemzőjű haszongépjárműveket kellene beszerezni. Az alkatrészellátás tipizálásával, valamint a szervizelés egységes kialakításával járó minôségi, műszaki és költségcsökkentési előnyök kizárják más szállító bevonását. Hivatkozott továbbá a villamos energiáról szóló törvényben foglalt legkisebb költség elvére is.
A Döntőbizottság elnöke 2000. július 24-én a Kbt. 70. § (5) bekezdése alapján megindította a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre bocsátott iratokból nem volt megállapítható a Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek fennállta.
A Döntőbizottság eljárása során az ajánlatkérő a korábbi nyilatkozatában foglaltakat kiegészítette. Előadta, hogy a korábban beszerzett gépjárműpark műszakilag és technikailag egységes típusszériájú, megbontása azt eredményezné, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszereznie, másrészt az ajánlatkérőnél – a kisjavítások elvégzésére – kialakított egységes szervizelés és karbantartás átalakítása aránytalan műszaki-technikai nehézségeket, többletköltségeket eredményezne a működtetésben és a karbantartásban. Szükséges lenne ugyanis átalakítani az alkatrészkészletet, a szervizelés során használt szerszámokat, műszereket, át kellene képezni a szervizelést végző szakembergárdát.
A Döntőbizottság elnökének indítványa megalapozott.
A Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontja szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha
a) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során
b) a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy
c) eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy
d) az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban,
e) az ilyen – egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a 3 évet.
A fenti rendelkezés értelmezése alapján megállapítható, hogy az a) és b) pontokban foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk, ezen együttes feltételekhez pedig csatlakoznia kell a c) és a d) pontokban foglaltak valamelyikének vagylagosan.
Akár az a) + b) + c), akár az a) + b) + d) pontokban foglaltak teljesülnek, az e) pontban foglaltakat mindenképpen alkalmazni kell.
A Döntőbizottságnak eljárása során először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a korábban beszerzett gépkocsikkal azonos típusú, újabb gépkocsik beszerzése a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélését vagy bővítését jelenti-e.
A Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontja a "korábban beszerzett dolog" kifejezést használja, és nem a korábbi beszerzés tárgyáról beszél. Tekintettel arra, hogy a Kbt. a dolog, illetve annak részbeni kicserélése vagy bővítése fogalmát nem határozza meg, mögöttes jogszabályként a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ptk. 94. § (1) bekezdése szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). [Ptk. 95. § (1) bekezdése.]
A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy az épségben tartásához rendszerint szükséges vagy az elősegíti (tartozék). [Ptk. 95. § (2) bekezdése.]
A fenti rendelkezéseket jelen közbeszerzés tárgyára vonatkoztatva megállapítható, hogy a (korábban beszerzett) dolog a korábbi beszerzés során beszerzett 1-1 db gépkocsit jelenti, míg a (korábban) beszerzett gépkocsik összessége (dologösszesség) jelenti a korábbi beszerzés tárgyát.
A (korábban) beszerzett gépkocsik ugyanis egyenként, egymástól elkülönülten is használhatók, egymástól való elválasztásukkal nem pusztulnak el, értékük, használhatóságuk nem csökken, egy gépkocsi rendeltetésszerű használatához, épségben tartásához pedig nincs szükség egy másik gépkocsira. Így egymáshoz való jogi viszonyuk nem lehet a dolog és alkotórész, illetve dolog és tartozék kapcsolata, így tehát a tulajdonjognak önálló tárgyai, azaz elkülönült dolgok.
A Ptk. fenti szabályai alapján a dolog részbeni kicserélésén a gépkocsi (egy vagy több) alkotórészének (pl. fôdarabok, egyéb alkatrészek, szélvédőüveg, ülések stb.) kicserélését kell érteni, bővítésén pedig valamilyen tartozék (pl. klímaberendezés, pótkocsi, tetőcsomagtartó, rádió, katalizátor, fordulatszámmérő, tachométer stb.) beépítését.
Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontját, miután jelen közbeszerzési eljárás nem a korábban beszerzett dolog (gépkocsi) részbeni kicserélésére vagy bôvítésére irányul, hanem új dolog beszerzésére.
A Döntőbizottság meg kívánja jegyezni, hogy amenynyiben jelen közbeszerzés valóban a régebben beszerzett gépkocsik részbeni kicserélésére vagy bővítésére irányult volna, ajánlatkérő a Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva akkor sem indíthatott volna tárgyalásos eljárást. Az adott típusú gépkocsi, gépkocsialkatrész, -tartozék kiskereskedelmével ugyanis több cég foglalkozik Magyarországon. A korábbi nyertes ajánlattevő másikkal történő behelyettesítése pedig nem járhat eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgok beszerzésével, avagy aránytalan műszaki-technikai nehézséggel a működtetésben és a karbantartásban, miután ugyanolyan típusú eszközök beszerzése valósulna meg.
Fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) pontjában írt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja, a költségek viseléséről a 88. § (1) bekezdésének h) pontja rendelkezik.
Budapest, 2000. augusztus 29.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság elôtt keresettel támadták.
