KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (6248)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.353/9/2000
Tárgy: a HO-DA Rt. és a PAPÍR-ÁSZ Kft. közös jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HO-DA Irodaszer Kereskedelmi Rt. (1134 Budapest, Angyalföldi út 30–32.) és a PAPÍR-ÁSZ Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Szőlőskert u. 15., a továbbiakban: kérelmező), mindkettőt képviseli dr. Tolnay Gyula ügyvéd (1034 Budapest, Szőlő u. 23.) közös kérelmét, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4., a továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli dr. Gerenday Zsuzsanna jogtanácsos) "papír és papíráruk beszerzése 2200 millió forint értékben a 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó intézmények részére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. február 22-én ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 12. számában nyílt eljárás megindítására (1229) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívásban megjelölt ajánlattételi határidőig négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, nevezetesen a BUDA-PIÉRT Kft., a Pátria Nyomda Rt., az EUROPAPIER Hungária Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő 2000. június 2-án tartotta meg a nyilvános eredményhirdetést, melynek során azt ismertette, hogy az eljárás eredménytelen volt, mivel mind a négy ajánlat érvénytelen.
Kérelmező 2000. június 13-án (közös) jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint az ajánlatkérô kötelezését az eljárási díj viselésére.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró D.230/10/2000. számú határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és a 60. § (1) bekezdésének b) pontját, ezért a kérelmezők közös ajánlatának érvénytelenné, és az eljárás eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó ajánlatkérôi döntését megsemmisítette.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság fenti határozatát kézhez véve úgy határozott, hogy az eljárás lezárása érdekében – a döntőbizottsági határozatban foglaltakat mérlegelve – új döntést hoz. Ajánlatkérő ennek során egy szakértőkből álló bírálóbizottság döntési javaslatát elfogadva megállapította, hogy kérelmező nem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot az ajánlatkérő részére.
A 2000. július 27-én megtartott ismételt eredményhirdetésen ajánlatkérő ismertette, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánította, majd az összegzést az eljárásról a felek részére átadta, illetve megküldte.
Az összegzésben az eljárás eredménytelenségének indokaként rögzítette többek között, hogy kérelmező, mint közös ajánlattevő nem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot, továbbá az ajánlattevők az ajánlatok bontását követő 30 napig voltak kötve az ajánlatukhoz, így az érvényes ajánlatot tevők ajánlati kötöttsége lejárt. Fenti indokok alapján ajánlatkérőnek a szerződéskötésre nincs lehetősége. Kérelmező 2000. augusztus 1-jén jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben indítványozta, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást indítsa meg, és ennek körében vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás újbóli lezárásának körülményeit ajánlatkérô döntésének jogszerűségét és megalapozottságát. Kérte azt is, hogy a Döntőbizottság határozatában mondja ki a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérô közbeszerzési eljárást lezáró döntését, és kötelezze ajánlatkérôt az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is.
A tárgyaláson kifejtette azt az álláspontját is, hogy a Kbt. szabályainak helyes értelmezése és alkalmazása szerint az ajánlati kötöttség a döntés megsemmisítése esetén az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napig áll fenn. Ekkor kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő "a döntést megalapozó tényezők ismételt mérlegelése" során ismételten nem kért felvilágosítást kérelmezőtől az ajánlatában döntő súlyúnak minősített ellentmondások feloldására, és nem nyilatkoztatta az ajánlati kötöttsége fenntartása tárgyában sem.
Ajánlatkérô írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy döntése jogszerű, ezért kéri az alaptalan kérelem elutasítását. Ennek indokolásául többek között előadta, hogy a speciális – központosított – közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjeként felelős azért, hogy a közintézmények a költségvetésből milyen áron szerzik be és milyen minőségben a keretszerződéssel hosszabb távra meghatározott papírárukat. Álláspontja szerint kérelmezőnél az árkövetés módja és a díjtalan szállítás kombináció látszólag kedvezőnek tűnik, azonban a megajánlott indulási árak (alapárak) olyan magasak, hogy az árkövetés és a szállítási díj figyelembevételével végzett árkorrekció után is kedvezőtlen végfelhasználási árat mutat.
Véleményét kifejtette arra nézve is, hogy egy érvényes ajánlat esetén nem érvényesülhet az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának elve, hisz nincs valós versenyhelyzet. A jelenleg érvényben lévő – módosított – keretszerződésben is dokumentált piaci információk figyelembevételével megállapítható az is, hogy az árak abban lényegesen kedvezőbbek a kérelmező által megadott végfelhasználói áraknál.
Ugyanígy kedvezőtlenebb kérelmezőnél az elosztóhálózat a jelenleg meglévőnél, mivel kérelmezőnek nincs az ország területén (Budapesten kívül) saját kereskedelmi egysége, ezért nem látszik olyan mértékben biztosítottnak sürgős esetekben a megfelelő mennyiségű és összetételű árukészlet vevők részére történő rendelkezésre bocsátása, mint a jelenlegi szerződésük alapján. Az egy budapesti kereskedelmi egység miatt az országban a közintézményeknek nincs alkalmuk a rendelhető áruk közvetlen megtekintésére, kiválasztására és a különböző árufajták és minőségek összehasonlítására.
Álláspontja szerint a Kbt.-t az Országgyűlés azzal a céllal alkotta, hogy az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatósága és széles körű nyilvános ellenôrizhetôsége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztasága biztosított legyen.
A papírok és papíráruk beszerzése tárgyában meghirdetett nyílt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása és a kapcsolódó dokumentáció tartalmának kidolgozása fokozottan a fentiek figyelembevételével készült. A bírálati szempontokat és a részszempontok súlyszámait az ajánlatkérő úgy határozta meg, hogy ezzel elérje azt a célját, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel a közigazgatási intézmények számára előnyös és gazdaságos keretszerződést köthessen.
A termék jellege olyan, hogy sem az árat, sem a választékot konkrétan nem lehet és nem is szabad behatárolni, de nyilvánvaló volt az alapvetően indokolt és egyben méltányolható ajánlatkérői elvárás, hogy a felhívás és a dokumentáció alapján az ajánlattevők minél kedvezőbb áron és a legszélesebb termékkörre vonatkozóan tegyenek ajánlatot, melynél a kapcsolódó szolgáltatásoknak (kiszállítási határidő és országos ellátás) is biztosítottnak kell lennie. A dokumentáció "szállítási keretszerződés" fejezete tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket a teljesítés feltételeiként más helyen külön nem nevesített az ajánlatkérő.
Az egyéb, a Kbt. szerinti értékhatárt el nem érő beszerzéseknél is – a jogszabály értelmében – legalább 3 ajánlatot kell bekérni annak érdekében, hogy a legkedvezőbb és legelőnyösebb ajánlat kiválasztható legyen. Kérelmező ajánlati árait elfogadva egy 20-25%-kal gazdaságosabb beszerzési lehetőség hiúsulna meg, amelynek következményeit a költségvetési intézményeknek kellene viselniük. A kérelmező ajánlatában szereplő feltételekkel megkötött keretszerződés a felhasználók körében a központosított közbeszerzés célját és értelmét kérdőjelezné meg.
Az ügyben érdekelt felek az eljárás során érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által felhozott írásos és szóban előterjesztett indokok összessége alapján osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy ajánlatkérő a speciális központosított közbeszerzési eljárás alanyaként csak tényleges versenyhelyzetben tudja kiválasztani azt az összességében legelőnyösebb ajánlatot, melynek benyújtójával megkötött keretszerződés biztosítja az ország egész területén a központosított közbeszerzési eljárás keretében vásárlásra kötelezett közintézmények számára a legkedvezőbb feltételeket minden tekintetben. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ügy megítélése szerint irreleváns az, hogy ajánlatkérő élt-e az ismételt döntése előtt az ajánlatban vélelmezett ellentmondások tisztázásának és az ajánlati kötöttség fenntartására vonatkozó felhívás lehetőségével, különös tekintettel a Kbt. 57. § (1) és 88. § (6) bekezdéseiben írtakra, melyek úgy rendelkeznek, hogy:
"A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében."
"A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint, ha a bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni."
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ban biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 31.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
