KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (6305)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.301/8/2000
Tárgy: Natur-Rost Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Fegyház és Börtön közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Natur-Rost Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1106 Budapest, Keresztúri út 202–206., képviseli dr. Ódor Éva ügyvéd, 1111 Budapest, Budafoki út 16., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Budapesti Fegyház és Börtön (1108 Budapest, Kozma u. 13., továbbiakban: ajánlatkérő) "befőttek, fűszerek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdést és a Kbt. 59. § (1) bekezdést, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. május 24-én megjelent 21. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlati felhívás 3. a) pontja határozta meg: befőttek, fűszerek, szárazáruk és egyéb élelmiszer-ipari termékek, melyeket ajánlatkérő 44 tételben nevesítetten megjelölt, feltüntetve hozzá a beszerezni kívánt mennyiségeket is.
A beszerezni kívánt termékekre ajánlatkérő 2002. június 30-ig határozott időtartamú szállítási szerződést kívánt kötni.
Ajánlatkérő a részajánlat és többváltozatú ajánlat beadásának lehetőségét kizárta. Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában írta elő ajánlatkérő az ajánlattevők részére a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat, tényeket az alábbiak szerint:
– a Kbt. 44. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti alkalmasságot bizonyító pénzintézeti nyilatkozatok, igazolások,
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti műszaki alkalmasság igazolása,
– a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdés szerinti igazolások és nyilatkozatok.
Az ajánlati felhívás 12. pontjainak előírása szerint az ajánlati kötöttség az ajánlati határidő lejártától kezdődik, és az eredményhirdetést követő 60 napig áll fenn.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, ehhez megadta a részszempontokat, a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat és a részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát az alábbiak szerint:
– ajánlati ár 10
– ártartás időtartama 8
– termékválaszték 6
– fizetési feltételek 4
Pontszám: 1–10-ig
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amelyben részletezte a benyújtott ajánlatokkal kapcsolatos elvárásait, továbbá szerződésmellékletet is csatolt.
Az ajánlatok benyújtási határideje 2000. június 21. volt, mely időpontra ajánlatot nyújtott be: kérelmező, Tellér Élelmiszer Nagykereskedelmi Kft., Mary Kereskedelmi Kft., Nosztalgia Bt., CBA Hellas Kft. és a Techton Kft. A bontásról készített jegyzőkönyvben ajánlatkérő érvénytelennek minősítette a Tellér Kft., Mary Kft., CBA Hellas Kft. ajánlatát.
Ajánlatkérő a három érvényes ajánlatot érdemben elbírálta, és 2000. július 3-án eredményt hirdetett.
A nyertes a Techton Kft., ezt követő legjobb pedig a kérelmező ajánlata lett.
A kérelmező 2000. július 10-én a törvényes határidőn belül nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő döntése ellen.
Kérte ajánlatkérő jogsértésének megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, holott a 2. a 3. és a 4. elbírálási szempontból is ajánlata a nyertesnél kedvezőbb volt.
Az első elbírálási szempontból ajánlatkérő által sem vitatottan ők tették a legkedvezőbb ajánlatot.
A második elbírálási szempontból az ártartás időtartama az ajánlatában háromféle ártartási határidőt is megjelölt, melyek átlagolása alapján megállapítható, hogy az eredményhirdetéstől számított 115 napig vállalta az ártartást, ezzel a második legkedvezőbb ajánlatot tette.
A harmadik elbírálási szempont, a fizetési feltételek körében ő tette a legkedvezőbb ajánlatot, ajánlatkérő itt is tévesen értékelte az ajánlatát.
A negyedik elbírálási szempont a termékválaszték volt, amelynél ajánlatkérő értékelése csak arra korlátozódott, hogy a nyertes bővebb terméklistát nyújtott be, melynek tartalma számukra nem ismert. A termékválaszték vonatkozásában a dokumentáció egyértelmű meghatározást nem adott.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, mert az álláspontjuk szerint az megalapozatlan.
Indoklásként előadták, hogy a kérelmező ajánlati nyilatkozatában az ártartásra vonatkozóan kifejezett nyilatkozatot nem tett. Az ajánlatban szereplő mellékleten az egyes termékek mellett feltüntetett határidőket így figyelembe venni nem tudták.
A fizetési feltételek vonatkozásában is ajánlata a nyertesnél kedvezőtlenebb volt, mivel a nyertes nyilatkozott, hogy késedelmi kamatot nem számít fel, a kérelmező ezzel szemben 30 nap fizetési határidőre tett ajánlatot, melyhez 15 nap türelmi időt biztosít. Ez pedig helyes értelmezés szerint azt jelenti, hogy a 30+15 nap eltelte után a késedelmi kamat érvényesítése megtörténik.
A nyertes által becsatolt terméklista bővebb volt, így a negyedik elbírálási szempontból is a nyertes tette a legkedvezőbb ajánlatot.
A Techton Kft. érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását; álláspontja szerint ajánlatkérő döntése helyes volt.
A kérelmező az ártartásra vonatkozóan kifejezett nyilatkozatot nem tett, így nem is minősülhetett az kedvezőbbnek.
A fizetési feltételek vonatkozásában a kérelmező által megjelölt 30 nap fizetési határidő plusz 15 nap türelmi idő egyértelműen úgy értelmezhető, hogy ezt követően a késedelmi kamat felszámítása megtörténik. Ajánlatkérőnek az a megállapítása, hogy a termékválasztékban ők nyújtottak be bővebb körű terméklistát, álláspontjuk szerint elegendő.
Feltételezik továbbá, hogy a kérelmező ajánlata az alvállalkozókkal kapcsolatos iratokat teljeskörűen nem tartalmazza, így ajánlata érvényesnek sem minősülhet.
A Tellér Kft. a jogorvoslati kérelem azon részével egyetért, mely szerint a dokumentáció a termékválasztékra előírásokat nem adott. Sérelmezte, hogy ajánlatukat ajánlatkérő formai hiányosságok miatt érvénytelennek minősítette. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottság által jelen ügyben abban a kérdésben kellett állást foglalnia elsődlegesen, hogy ajánlatkérő az elbírált ajánlatok, az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglalt feltételeknek megfeleltek-e, és amennyiben az ajánlatok érvényesek, úgy az elbírálás a megadott elbírálási szempontok alapján történt-e meg.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjának utolsó bekezdése szerint az ajánlattevőknek a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdése szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat ajánlatukhoz csatolniuk kellett.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint: az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése pedig kimondja, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A nyertesnek kihirdetett Techton Kft. és a Nosztalgia Bt. becsatolt nyilatkozatai szerint a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettségük nem áll fenn.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40–42. §-ai előírják a munkaadók és munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói hozzájárulás megfizetését, amelyek a Munkaerő- piaci Alap bevételét képezik. A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 2. §-a írja elő a szintén a Munkaerő-piaci Alap bevételét képező szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A hivatkozott törvényi rendelkezések kötelezik a munkáltatókat a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprészének járulékok, illetve hozzájárulások formájában történő megfizetésére, az adóhatóságon keresztül.
A hivatkozott jogszabályok alapján megállapítható, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben minden munkaadónak, így a nyertes és a Nosztalgia Bt.-nek is jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége áll fenn.
A két ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek, mert ajánlatukhoz nem csatolták a Munkaerő-piaci Alap igazolását, ezen tartozásra vonatkozó nyilatkozatuk pedig nem a valós helyzetet tartalmazta.
Ezért ajánlatuk a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja alapján érvénytelen. A Kbt. fenti rendelkezése szerint ugyanis: érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ajánlatkérő fenti rendelkezést megsértette azáltal, hogy az ajánlatok értékelése során az ajánlatok érvénytelenségét nem észlelte, és az ajánlatok érvénytelenné nyilvánításáról nem döntött.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint: az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ajánlatkérő fenti rendelkezést megsértette azáltal, hogy az érvényes ajánlatot érdemben elbírálta és nyertesnek ki is hirdette.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatát is megvizsgálta, hogy az megfelel-e az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak.
A kérelmező ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentációban előírt követelményeknek.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírt igazolásokat, nyilatkozatokat az ajánlat tartalmazza.
Ajánlata termékenként, időtartam megjelölésével ártartásra vonatkozó nyilatkozatot tartalmaz, amely a szállítási szerződése melléklete.
Ezen melléklet is tartalmazza kérelmező aláírását, cégbélyegzője lenyomatát, tehát nem elfogadható ajánlatkérő állítása, mely szerint ez kötelezettségvállalásnak nem tekinthető.
A kérelmező az ajánlatához csatolt szállítási szerződésének 8. pontjában vállalja, hogy "Megrendelő a megküldött és az esetleges visszáruval csökkentett eredeti (első) számlapéldány ellenértékét a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles átutalni szállító fent megjelölt bankszámlájára. Szállító a fizetési határidő lejárta után 15 nap türelmi időt ad. Késedelmi kamatot nem számítunk fel."
A Döntőbizottság értelmezése szerint e nyilatkozat egyértelműen azt tartalmazza, hogy kérelmező egyáltalán nem számít fel késedelmi kamatot: A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette a nyertes azon felvetését, hogy kérelmező nem jelölte meg az alvállalkozóit. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata tartalmazza azt a nyilatkozatot, hogy a kért tevékenység ellátásához alvállalkozónak megbízást nem ad.
Téves nyertes azon álláspontja, hogy mindazon szállító, amellyel kérelmező kereskedelmi kapcsolatban áll, egyben alvállalkozó is, mert a Kbt. csak azt a szervezetet (személyt) tekinti alvállalkozónak, amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani.
A kérelmező ajánlata a fentiekből következően érvényes.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést is alkalmazott, mely alapján a szerződés megkötésére nem került sor.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárást lezáró döntést megsemmisítette.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság bírság kiszabását mellőzte, tekintettel arra, hogy a jogsértés reparálható volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 23.
Dr. Engler Magdolna s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
