KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6306)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.305/8/2000
Tárgy: a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár jogorvoslati kérelme az Architekton Rt. ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1., képviseli: dr. Kurtyán Edit ügyvéd, 1024 Budapest, Margit krt. 27. I/1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Architekton Építő és Műemlék-felújító Rt. (2100 Gödöllô, Liget u. 2., képviseli: dr. Deim Edit ügyvéd, 1088 Budapest, Baross u. 4., a továbbiakban: kérelmezett) ellen "a könyvtár rekonstrukciója 3. üteme keretében a főépület részleges bontása, átalakítása, teljes felújítása, műemléki restaurálása a kiviteli tervdokumentációban meghatározott tartalommal és terjedelemmel" tárgyú közbeszerzési eljárásban a szerződéskötés elmulasztása miatt nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Kérelmező, mint a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője, 2000. március 8-án, a K. É. 10. számában tett közzé részvételi felhívást elôminôsítési eljárás megindítására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét ajánlatkérô az alábbiak szerint határozta meg:
A Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára rekonstrukciójának 3. üteme keretében a fôépület (volt Wenckheim-palota) jelenleg folyó építési ütem által nem érintett területének részleges bontása, átalakítása, teljes felújítása, műemléki restaurálása, a kiviteli tervdokumentációban meghatározott tartalommal és terjedelemmel.
A részvételi felhívás 3. d) pontja alapján a részajánlattétel megengedett, az alábbi munkarészekre lehet önálló ajánlatot tenni:
– A palota külső kőhomlokzatának restaurálása,
– homlokzati díszműlakatos munkák restaurálása,
– belsőépítészeti fehérmunkák restaurálása,
– épületasztalos szerkezetek felújítása, restaurálása,
– egyedi berendezési tárgyak, mobíliák restaurálása,
– világítótestek felújítása, restaurálása,
– minden egyéb, a fenti felsorolásban nem szereplő munkák együttes elvégzése.
Az ajánlati felhívásban határozta meg ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjait is, amelynek alapján megadta az elbírálás részszempontjait, a hozzájuk rendelt ponthatárokat és súlyszámokat. Ezek a következők voltak:
Részszempont Súlyszám
– ajánlati ár 58
– műszaki alkalmasság, referenciák 37
– pénzügyi alkalmasság 5
Az ajánlati felhívás 9. pontja szerint ajánlatkérő csak az ajánlat (részajánlat) nyertesével, vagy annak visszalépése esetén az eljárás eredményének kihirdetésében a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést az eredményhirdetést követő 15. nap után, de legkésőbb a 25. napig, azaz 2000. június 20. és 30. között.
Az ajánlattételi határidőig, 2000. május 23-ig 12 ajánlattevő tett ajánlatot.
Az ajánlattevők egy része mind a 7 munkarészre vonatkozóan, egy részük pedig csak egyes munkarészekre vonatkozóan nyújtottak be ajánlatot.
Ajánlatot nyújtott be: Köz-Év és Társai Kft., Agrober Kft., KÉSZ Kft., Alba Regia Rt., Maszer Rt.–Középületépítő Rt. közösen, Épkő Kft., Csőszer Rt., Aurea Sectio Kft., Magyar Építő Rt., Renovit Kft., Bau-System Kft. és kérelmezett.
Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat elbírálta, az eredményhirdetés 2000. június 5-én megtörtént az alábbiak szerint:
Az 1. munkarészre 9 db ajánlat érkezett, a legjobb ajánlatot a Maszer Rt., a második legkedvezőbb ajánlatot az Épkő Kft. tette.
A 2. munkarészre szintén 9 db ajánlat érkezett. A legelőnyösebb ajánlatot a Maszer Rt.–Középületépítő Rt. konzorciuma tette, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő az Agrober Kft. volt.
A 3. munkarész vonatkozásában 6 db ajánlatot bírált el ajánlatkérő. A legkedvezőbb ajánlatot tevő a Magyar Építő Rt., a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmezett lett.
A 4. munkarész vonatkozásában 9 ajánlatot bírált el az ajánlatkérő, a nyertes a kérelmezett, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a Maszer Rt. és a Középületépítô Rt. konzorciuma lett.
Az 5. munkarész vonatkozásában a nyertes a kérelmezett ajánlata lett, második legkedvezőbb ajánlatot tevőt nem nevezett meg ajánlatkérő.
A 6. munkarész vonatkozásában 8 db ajánlatot bírált el az ajánlatkérő. A legelőnyösebb ajánlatot tette a Maszer Rt.–Középületépítő Rt. konzorciuma, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a Kész Kft. volt.
A 7. munkarész vonatkozásában 9 db ajánlat érkezett be. Ajánlatkérő megállapította, hogy mind a 9 ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy az ajánlatok műszaki tartalma hiányos.
Az ajánlatkérő a szerződéseket a nyertesekkel – a 4. és 5 . munkarész kivételével – 2000. június 30-án megkötötte.
A 4. és 5. munkarész vonatkozásában az eljárás nyertese a kérelmezett volt, aki a szerződést az ajánlatkérő felhívása ellenére sem kötötte meg. A 4. munkarész vonatkozásában a 2. legkedvezőbbnek a Maszer Rt.-t hirdette ki nyertesnek ajánlatkérô, a szerzôdés így vele került megkötésre.
Az 5. munkarész vonatkozásában, tekintettel arra, hogy 2. legkedvezőbb ajánlatot tevőt nem hirdetett az ajánlatkérő, szerződés megkötésére nem került sor. A kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte kérelmezett jogsértésének megállapítását, bírság kiszabását, és kérelmezett kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.
Indokolásként előadta, hogy kérelmezett 2000. június 20-án kelt levelében arról tájékoztatta, hogy a közbeszerzési eljárás ellen jogorvoslati eljárást kezdeményezett, és a jogorvoslati eljárás lezárásáig a szerződéskötéssel kapcsolatos egyeztetésen nem kíván részt venni. Ezt követően 2000. június 29-én kelt levélben a kérelmezettet ismét felhívták szerződéskötésre, melynek időpontját 2000. június 30. 10.00 órában jelölték meg. A kérelmezett erre azt a választ adta, hogy a késői értesítés miatt az egyeztetésen megjelenni nem tud. A kérelmezettel ekkor közölték, hogy június 30-án lényegében bármely időpontban a szerződés megkötését lehetővé teszik számára. A válasz erre ismételten az volt, hogy a folyamatban lévő jogorvoslati eljárás lezárásáig szerződést nem köt. Ezt követően a szerződéskötés érdekében már további lépeseket nem tett.
Álláspontjuk szerint kérelmezett ezzel a magatartásával megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Kérelmezett érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Indokolásaként előadta, hogy jelen jogvita elbírálására a Döntőbizottság hatáskörrel nem rendelkezik. A Kbt. 76. §-a meghatározza a Döntőbizottság hatáskörét, jelen jogvita elbírálása e körbe nem sorolható. Álláspontja szerint egyébként a jogorvoslati kérelem elkésett. Az elkésettség oka, hogy már 2000. június 20-án tájékoztatták kérelmezőt, hogy szerződést nem kívánnak kötni a jogorvoslati eljárás lezárásáig. A kérelmező által megjelölt jogsértő esemény tehát ebben az időpontban következett be, így a 2000. július 12-én előterjesztett kérelem elkésett.
A kérelmezett álláspontja szerint egyébként a jogorvoslati kérelem megalapozatlan is, hiszen a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerződéskötési kötelezettséget előíró jogszabályként nem értelmezhető.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratanyagból, a felek által tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy jelen ügy elbírálása vonatkozásában hatáskörrel rendelkezik-e.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése határozza meg a Döntőbizottság hatáskörét, e szerint
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 61. § (5) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől, illetőleg – eredménytelen eljárás esetén – az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzé kell tennie. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével, illetve ha a szerződéskötés késôbb történik, azzal zárul le.
A fenti két rendelkezés összevetéséből következik, hogy az eredményes közbeszerzési eljárás a szerződéskötéssel zárul, a Döntőbizottság pedig a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos jogvitás ügyek intézésére hatáskörrel rendelkezik.
A Döntőbizottság jelen ügyben a jogorvoslati kérelem elkésettségét sem állapította meg, mivel a szerződéskötés lehetséges végső határideje 2000. június 30. volt, amely időpontban az ajánlatkérő még a szerződéskötésre lehetőséget biztosított. Ezen határidő sikertelenül múlt el, kérelmező számára tehát ezen időponttól indult a jogvesztő határidő számítása. Ennek alapján a 2000. július 12-én előterjesztett jogorvoslati kérelem a kérelem benyújtására rendelkezésre álló 15 napos határidőn belül történt meg.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelmet érdemben elbírálta.
A kérelmező által hivatkozott Kbt. 62. § (1) és (4) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
(1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötôk közötti együttműködés feltételeit is.
(4) A szerződést az (1) bekezdés szerinti szervezetnek (személynek) kell teljesítenie. A teljesítésben – ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az alvállalkozók, illetőleg a teljesítésben egyébként részt vevők megnevezését előírta – csak az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közzétett 6. számú melléklet szerinti hirdetmény 10. pontjában szereplő szervezet (személy) működhet közre, kivéve, ha emiatt a szerződéskötést követően – a felek által előre nem látható okból – beállott körülményre tekintettel a szerződés vagy annak egy része nem volna teljesíthető, és az ajánlatkérőként szerződést kötő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez hozzájárul.
Az (1) bekezdés egyértelműen ajánlatkérő részére ír elő kötelezettséget, amelynek lényege, hogy csak a nyertessel és az ajánlat tartalmának megfelelő tartalommal kötheti meg a szerződést.
A (4) bekezdés ugyan az ajánlattevőre ír elő kötelezettséget, de ez arra vonatkozik, hogy a már megkötött szerződést az ajánlattevőnek kell teljesíteni.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése a verseny tisztasága és nyilvánosság alapelvét fogalmazza meg, azaz a szerződés megkötése tekintetében is ennek az alapelvi rendelkezésnek érvényesülni kell. Jelen esetben a szerződéskötés nem történt meg, így ezen alapelvi rendelkezések megsértése sem történhetett meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő részére szerződéskötési kötelezettséget előíró rendelkezést a Kbt. nem tartalmaz, a szerződéskötés elmulasztását a Kbt. nem szankcionálja.
Ezt támasztja alá a Kbt. 59. § (1) bekezdésének második fordulata is, mely azt rögzíti, hogy ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. egyedül az ajánlati biztosíték körében [41. § (4) bekezdés] tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg.
Jelen közbeszerzési eljárásban azonban a részvételt ajánlatkérő biztosíték adásához nem kötötte, így a kérelmezettet e joghátrány sem sújtja.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 18.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
