KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6379)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.352/10/2000
Tárgy: a Sodexho Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme Sárvár Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele u. 68., képviseli dr. Ferenczi Gábor ügyvéd, 1026 Budapest, Kelemen L. u. 2/3. fszt. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2–3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "központi konyha és a hozzá kapcsolódó tálalókonyhák üzemeltetésével önkormányzati intézmények közétkeztetési feladatainak ellátása, napi kb. 1600 adag étel biztosítása helyszíni fogyasztásra és tálalókonyhák részére általános iskolákban, középfokú oktatási intézményben, szociális étkeztetés formájában" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró, a nyertes ajánlattevőre vonatkozó döntését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve de, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 23. számában, 2000. június 7-én jelentette meg hirdetményét nyílt eljárás lefolytatására vonatkozóan, melynek tárgya Sárvár Város Önkormányzata közigazgatási területén belül a központi konyha és a hozzá kapcsolódó tálalókonyhák üzemeltetésével az önkormányzati intézmények közétkeztetési feladatainak ellátása a dokumentációban foglalt követelmények alapján.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában jelölte meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét, melyet a közbeszerzési eljárásban rendelkezésre bocsátott dokumentációban tovább részletezett. Az ajánlati felhívás szerint részajánlatot nem lehetett tenni, ellenben többváltozatú ajánlattételre az ajánlatkérő lehetőséget adott az ajánlati felhívás 14. pontjának megfelelően. A teljesítés határidejét, a szerződés időtartamát 2000. szeptember 1-jétől folyamatosan 2005. augusztus 31-ig terjedő időtartamra határozta meg.
Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentáció állt az ajánlati felhíváson túlmenően általános feltételekből, részletes feltételekből, az ajánlatok általános tartalmi és formai követelményeiből, valamint a mellékletekből.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak megfelelően az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja szerint határozta meg.
A részszempontok és azok súlyszámai (zárójelben) a következők voltak:
– ajánlati ár (50)
– szolgáltatás színvonalának garanciái (20)
– közétkeztetésben dolgozó közalkalmazottak további foglalkoztatásának biztosítása (10)
– a dokumentációban megjelölt helyi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás (15)
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetében 1–10-ig terjed.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta az ajánlattevők pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmatlanná minősítés szempontjait, valamint az egyéb információk 16. pontban közölte az ajánlattevőkkel, hogy "az ajánlatkérő az eljárás nyertesének visszalépése esetén az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített pályázóval köt szerződést".
Ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban biztosította az ajánlattevők részére a főzőkonyha és a tálalókonyhák megtekintését.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2000. július 18-ig kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be az Aramark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Nyugat-magyarországi Kereskedelmi Vendéglátó és Szolgáltató Rt., a Junior Vendéglátó Rt., az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Rt., a Simi Menza Kereskedelmi és Vendéglátó Bt. és Herdlicska Márton László egyéni vállalkozó.
Az ajánlatkérő által létrehozott szakértői értékelőbizottság megvizsgálta az ajánlattevőket alkalmassági szempontból, az ajánlatot érvényesség szempontjából, és 2000. július 27-én, a nyilvános eredményhirdetéskor az ajánlatkérő a Simi-Menza Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Bt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Az összességében legelőnyösebb 2. helyezett ajánlatot tevő az Elamen Rt. volt.
Ezt követően ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt követelménynek megfelelően összeállította az összegezést az eljárásról, amelyet az előírt 5 napos határidőn belül megküldte az ajánlattevőknek.
A tájékoztatót az eljárás eredményéről az ajánlatkérő szintén elkészítette, és megjelentetés céljából a K. É.-nek megküldte.
A nyertes ajánlattevő ajánlati árai a következők voltak:
– általános iskolások étkeztetése 314 Ft/nap
– általános iskolában felnőttek
étkeztetése 418 Ft/nap
– középiskolások étkeztetése 314 Ft/nap
– középiskolában felnőttek étkeztetése 418 Ft/nap
– szociális étkeztetés 421 Ft/nap
Kérelmező 2000. augusztus 1-jén benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntését semmisítse meg, ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek viselésére. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem az ajánlati felhívás és dokumentációban foglalt követelményeknek megfelelően tette meg az ajánlatát az ajánlati ár vonatkozásában, ezért ajánlata érvénytelennek tekinthető, és így nem lehet az eljárás nyertese sem, mivel az ajánlatkérő külön kért árakat az általános iskolákra, a középfokú intézményekre, ezen belül is külön a tanulók és a felnőttek és a szociális ellátására. A nyertes ajánlattevő a középiskolai felnőttek vonatkozásában egyáltalán nem adott árat. Ugyancsak sérelmezte kérelmező azt, hogy mivel az ajánlati ár volt az első részszempont az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására, és a nyertes ajánlattevőnél egy ajánlati ártényező hiányzott, ezért az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntése is jogsértő. Továbbá az ajánlati ár vonatkozásában az ajánlatkérő által megadott pontszámok, illetve a dokumentációban megjelölt, helyi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás mint utolsó részszempontnál az ajánlatkérő pontozását is vitatta, szerinte az ajánlatkérő nem objektíven hasonlította össze az ajánlatokat, és adott pontszámot az ajánlatára.
Ugyancsak sérelmezte azt, hogy az ajánlatkérő irreálisan alacsonynak minősítette a beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlati árát, de erre vonatkozóan nem kérte fel őt magyarázatra a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján.
Egyebekben a többi részszempontnál az ajánlatkérő értékelését nem vitatta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján 2000. augusztus 2-án kelt D.352/3/2000. sz. határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Álláspontja szerint a dokumentációban nem került előírásra az, hogy az ajánlattevőknek a különböző intézménytípusokra eltérő árajánlatot kell tenniük, és nem alkalmazhatnak a különböző étkezési típusoknál azonos ajánlati árat, annál is inkább, mivel az általános iskolások és a középiskolások étkeztetése a dokumentációban foglaltak szerint egy tálalókonyhából történik.
A nyertes ajánlattevő erre figyelemmel érvényes ajánlatot tett, és a bírálati részszempontokra figyelemmel is ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Egyébként a közbeszerzési eljárásban valamennyi ajánlattevő ajánlatát az ajánlatkérő érvényesnek találta, érvénytelenséget tehát nem állapított meg. Ugyancsak jelezte, hogy az ajánlatok értékelésénél az ajánlati árak realitását nem vizsgálta és nem tekintette minősítési szempontnak a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásánál.
Az eredményhirdetéskor, az ajánlatok bontásakor egyáltalán nem merült fel kérelmező ajánlati ára vonatkozásában az a tény, hogy az irreálisan alacsonynak minősülne, erre vonatkozóan sem írásban, sem szóban nem kereste meg a kérelmezőt ennek magyarázatára, így alaptalan a kérelem ezen része is.
Az ajánlati ár értékelése során a kérelmező ajánlati tartalmát 9 pontban állapította meg, arra való tekintettel, hogy az ajánlati árában a rezsiköltség mértékét irreálisan alacsonynak tartotta, 50% alattinak, ezt nem vette figyelembe az értékelésnél, ezért kapott a kérelmező az ajánlati ára vonatkozásában 9. pontot, attól függetlenül, hogy az ő ajánlati ára volt a legkedvezőbb az összes ajánlattevő ajánlati árával való összehasonlítás során.
A dokumentációban megjelölt helyi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás mint utolsó részszempont tekintetében pedig azért kapott 5 pontot a kérelmező, mivel a vállalkozási szerződéstervezetében annak V. pontja a szerződés felmondásának különös szabályai 2/1. pontjában olyan szerződési feltételt szabott meg, amely az ajánlatkérő számára elfogadhatatlan, és amennyiben az ott vázolt feltétel fennállna, úgy a három hónapos felmondási idő alkalmazása beláthatatlan következménnyel járna a közétkeztetési szolgáltatás folyamatos teljesítése tekintetében. Ezért került sor a megállapított pontszám megadására kérelmező esetében.
A Simi-Menza Bt. érdemi észrevételében szintén a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt előírásnak megfelelően tette meg ajánlatát, árajánlata teljes volt, ugyanazon az áron vállalta valamennyi tanuló és ehhez kapcsolódó felnőtt étkeztetését is, és ezt az ajánlatkérő is helyesen ekként értelmezte. Előadta, hogy az ajánlati ára az általános iskolások és a középiskolások, valamint az általános iskolához és a középiskolához kapcsolódó felnőtt étkezők vonatkozásában megegyeznek. Ugyancsak előadta, hogy a kérelmező irreálisan alacsony ajánlati árára vonatkozóan nem hangzott el kérdés, illetve magyarázatra való felszólítás az ajánlatkérőtől.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos, abban a részében alapos, hogy a nyertes ajánlattevő nem az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek megfelelően tette meg az ajánlatát, így az érvénytelen és az ajánlatkérőnek az ajánlati ár értékelésekor adott pontszám vonatkozásában annak nem objektív pontszámkiosztása miatt megalapozott, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottság megállapította., hogy ajánlatkérő a dokumentáció 5. oldalától a 10. oldaláig bezárólag jelölte meg azokat a követelményeket és előírásokat, amelyeket a közétkeztetési szolgáltatás teljesítése körében valamennyi ajánlatkérőnek vállalnia kellett. Ajánlatkérő közölte az ajánlattevőkkel, hogy a közeljövőben a szerződés időtartama alatt egy főzőkonyhát kíván üzemeltetni, és a többi főző-, illetve tálalókonyhát át kívánja minősíttetni tálalókonyhává, és ennek bérbeadására vonatkozóan kéri az elképzeléseket az ajánlattevőktől.
Az ajánlati ár megadásának módjára a dokumentáció 7. oldal 3. bekezdése tért ki, mely szerint az ajánlati árat meg lehet adni a nyersanyagnorma-értékek alapján, a rezsiköltséget érvényesítheti az ajánlattevő a norma százalékában kifejezett rezsivel vagy a normához kapcsolódó forintösszeg meghatározásával. Ugyancsak közölte az ajánlatkérő intézménytípusonként gyermek és felnőtt étkezők számára az önkormányzat képviselő-testülete által megállapított nyersanyagnormákat, továbbá, hogy milyen mennyiséget kér az általános iskolai tanulók és felnőttek, a középfokú oktatás tanulói és felnőttjei és a szociális étkeztetés tekintetében.
Ugyancsak felhívta a figyelmét az ajánlatkérő az ajánlattevőknek, hogy a nyersanyagnormákat a képviselő-testület az 1993. évi III. törvény 15. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően, figyelemmel a többször módosított 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt energia- és nyersanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási előírásaira határozta meg.
Az ajánlatkérő azt is közölte a dokumentációban, hogy az ajánlattevőnek egy szűkített árajánlatot, illetve egy részletes ajánlatot kell tennie, mely részletes ajánlatnak ki kell térnie a dokumentációban előírt követelményekre is. Az ettől eltérő pályázatokat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek fogja nyilvánítani.
Ezt követően a Döntőbizottság megállapította az alábbiakat:
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 7. oldalán általános iskolák címszó alatt tízórai, ebéd, uzsonna tanulók és felnőttek viszonylatában közölte a nyersanyagnormákat, és erre kért ajánlatot.
Ugyancsak közölte, hogy az ajánlat tartalmazza a javaslatot az étlapok, menüsorok összeállítására, véleményezésére vonatkozóan, és térjen ki az étel megrendelésének és lemondásának módozatára.
A középfokú oktatási intézményben szintén a tanulók és a felnőttek viszonylatában ebédre és vacsorára kért ajánlatot, habár közölte, hogy várhatóan 2000. szeptember 1-jét követően a 24 fős kollégium – mely jelenleg üzemel – további üzemeltetését megszünteti, így csak ebéd igénybevételére kerül sor.
A szociális étkeztetésnél pedig ebédre és vacsorára vonatkozóan kért ajánlatot az ajánlattevőktől.
A Döntőbizottság a Simi-Menza Bt. nyertes ajánlattevő ajánlatának szűkített ajánlati változatából megállapította, hogy az ajánlattevő az általános iskolai étkeztetésre vonatkozóan csak a tanulókra előírt nyersanyagnormára figyelemmel adta meg ajánlati árát, amely a 12%-os áfát tartalmazta.
A középfokú oktatási intézményeknél nem adott ajánlati árat a tanulók tekintetében, egyáltalán nem adott ajánlati árat a vacsora mint étkezési fajta tekintetében sem a tanulók, sem a felnőttek vonatkozásában, ajánlati árat felnőttétkeztetésre adott, de összemosta az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények felnőttétkeztetésre vonatkozó nyersanyagnormát figyelembe véve az ajánlati árát. Sőt a felnőttétkeztetésnél az általános iskola vonatkozásában előírt, felnőttekre vonatkozó élelmiszernyersanyag-normát vette figyelembe, és ez alapján adta meg az ajánlati árát a középfokú oktatási intézmények eltérő nyersanyagnormáival szemben.
A szociális étkeztetésnél az ajánlati ára megadása megegyezik a dokumentáció előírásainak megfelelően.
Tehát a Döntőbizottság észlelte és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára eltér a dokumentáció követelményeitől a következőkben: az általános iskolák felnőttétkeztetésre és a középfokú oktatási intézmények felnőttétkeztetésre a képviselő-testület által előírt eltérő nyersanyagnormákat figyelmen kívül hagyva a felnőttétkeztetésnél az általános iskolai felnőttétkeztetésre vonatkozó nyersanyagnormákat vette bázisul az ajánlati ára megadásakor.
A középfokú oktatási intézményeknél a felnőttétkeztetésre egyáltalán nem adott ajánlati árat, továbbá nem adott ajánlati árat a vacsora mint étkezési fajta előírt nyersanyagnormára vonatkozóan.
A Döntőbizottság ezt követően megállapította még az az ajánlat alábbi tartalmi hiányait:
Az ajánlatkérő a dokumentáció 8. oldalán az általános iskolákra vonatkozó előírása körében kérte, hogy az ajánlat tartalmazzon javaslatot az étlapok, menüsorok összeállítására, véleményezésére vonatkozóan. A nyertes ajánlattevő ajánlatában étlap, menüsor nem található sem az általános, sem a középiskolák, sem pedig a szociális étkeztetésre vonatkozóan.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 7. oldalán a 7. francia bekezdésében előírta, hogy a pályázónak a szolgáltatás minőségére garanciát kell vállalni, ennek megoldására, a minőség-ellenőrzés módozatára az ajánlatában térjen ki.
A többi ajánlattevő ajánlatában szereplő minőség-ellenőrzési módszer, a HCCP minőség-ellenőrzési módszert már bevezette a nyertes ajánlattevő, a minőség-ellenőrzés módozatára annyiban tért ki, hogy lehetővé teszi a helyileg illetékes ÁNTSZ ellenőrzéseinek a biztosítását felkérés alapján.
A Döntőbizottság tehát a nyertes ajánlat, illetve a dokumentáció követelményének összehasonlításakor megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a dokumentáció fentebb felsorolt követelményét nem teljesítette és nem az előírt formában tette meg árajánlatát, ezért az ajánlata érvénytelen.
A nyertes ajánlattevő ajánlata ilyetén nem volt teljes körű. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni az ajánlatkérő, illetve a nyertes ajánlattevő azon érdemi álláspontját és védekezését, hogy a felnőttek vonatkozásában ugyanazt az ajánlati árat adta meg az ajánlatában mind az általános iskolák, mind a középfokú oktatási intézmények tekintetében, mert az eltérő élelmiszer-nyersanyag és azok tápértékének eltérőségéből adódóan ugyanazon az ajánlati áron nem lehet megoldani a szolgáltatás teljesítését biztonságosan, ha pedig ugyanazt az ajánlati árat alkalmazta volna mindkét intézménytípusnál a nyertes ajánlattevő, akkor ellenben a szűkített árajánlatában tételesen így kellett volna szerepeltetnie. Erre azonban nem került sor. Az ajánlatkérő ételsor-menüsor összeállítását is kérte intézménytípusonként, ennek a követelménynek az ajánlattevő szintén nem tett eleget.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szabályozza és előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő tehát jogsértést követett el azzal, hogy a nem teljes körű és részleteiben nem kiterjedően összeállított ajánlatot érvényesnek fogadta el, sőt az eljárás nyerteseként is hirdette ki, ezért az ajánlatkérő megsértette az 52. § (1) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését is, mely szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésben meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság tehát megállapította a nyertes ajánlat érvénytelenségét, ezért az ajánlatokat az ajánlati ár, mint első részszempont, és az utolsó részszempont, azaz a dokumentációban megjelölt, helyi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás részszempontja tekintetében – mivel ezt a kérelmező vitatta – nem hasonlította össze. Ettől függetlenül a Döntőbizottság megállapította és észlelte az ajánlatkérő értékelésekor, hogy az ajánlati ár vonatkozásában a kérelmező ajánlati ára volt a legkedvezőbb az összes ajánlattevő ajánlati ára tekintetében.
Ugyancsak megállapította az ajánlati ár, illetve az előírt nyersanyagnormára tekintettel azt, hogy az ajánlatkérő tévesen hivatkozott arra, hogy a kérelmező rezsiköltsége 37%, ezzel szemben 50%-on felüli rezsiköltséget érvényesített az ajánlati árában, tehát nem tekinthető ilyen értelemben a kérelmező ajánlati ára irreálisan alacsonynak. Arra tényadat és bizonyíték nem merült fel, hogy az ajánlatkérő erre vonatkozóan akár szóban, akár az eljárás bármely szakaszában magyarázatra szólította volna fel a kérelmezőt, de az ajánlati ár értékelésekor ellenben nem vette figyelembe, és a pontszám megadásakor nem a maximális pontszámot adta meg a kérelmező esetében az ajánlati ár, az ajánlat tartalmi részszempontja tekintetében, ez az értékelés ilyen szempontból tehát nem tekinthető objektívnek és megalapozottnak. Az ajánlati ár tekintetében tehát a kérelmező ajánlati árát kellett volna maximális pontszámmal illetnie az ajánlatkérőnek. Az utolsó részszempontnál viszont nem osztotta a Döntőbizottság a kérelmező álláspontját, azaz ajánlatkérő értékelését elfogadta, mivel a Döntőbizottság álláspontja szerint is a szerzôdésszerű teljesítéshez fűződő biztonság az 5 éves szerződési időtartamra tekintettel jogos igénye az ajánlatkérőnek, így a kérelmező szerződéstervezetének a szerződés felmondása 2/1. pontjában előírt és megfogalmazott szerződési feltétele méltán és jogosan sértheti az ajánlatkérő érdekét, így az általa megállapított pontszám objektívnek tekintendő erre figyelemmel.
A Döntőbizottság a további részszempontokra tekintettel egyáltalán nem hasonlította össze az ajánlatokat, mivel erre kérelmezői igény nem merült fel, illetve a két részszempont vonatkozásában ajánlatkérő által eldöntött sorrend végül is a kérelmező pozícióját nem változtatta meg. A Döntőbizottság jelenlegi döntésével összefüggésben annyiban változott a helyzet, hogy a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatával már eleve nem lehet a szerződést kötő fél pozíciójában, ezért vált szükségessé az eljárást lezáró döntésnek csak a nyertes ajánlattevőre vonatkozó részét megsemmisíteni.
Az összességében legelőnyösebb II. helyezett Elamen Rt. ajánlatával összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy az teljeskörűen tartalmazta az ajánlatkérő által előírt dokumentációbeli követelményeket mind az ajánlatadás módjában, mind a részletes szerződési feltételek tekintetében, mind a menü, az étlapsorok és a minőség-ellenőrzési rendszer kidolgozása és az ajánlat értékelése tekintetében, így az ajánlatkérőnek ezen döntését a Döntőbizottságnak nem kellett megsemmisítenie, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot követő ajánlattevő az Elamen Rt. volt.
A Döntőbizottság a fenti okfejtésből levezetve tehát a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, mivel részben helyt adott a kérelemnek, így a jogorvoslati eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére is kötelezte az ajánlatkérőt.
Mivel a Döntőbizottság még a jogorvoslati eljárás során a közbeszerzési eljárást lezáró szerződésmegkötést megtiltotta, így ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésének a részbeni megsemmisítését mint jogkövetkezményt alkalmazhatta a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 1.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság elôtt keresettel támadták.
