KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (6383)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.315/11/2000
Tárgy: a T.O.M. Controll 2001 Rt. jogorvoslati kérelme a Zala Megyei Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd (1073 Budapest, Erzsébet krt. 58.) által képviselt T.O.M. Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Rt. (2660 Balassagyarmat, Mikszáth K. út 59., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Koczka Csaba ügyvéd (8900 Zalaegerszeg, Széchényi tér 6.) által képviselt Zala Megyei Kórház (8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "a kórház objektumainak őrzése, az intézet működésével összefüggő rendészeti, vagyonvédelmi feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését, továbbá az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani: A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. április 5-én megjelent 14. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás 11. a) pontjában közölte az ajánlattevô pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására becsatolandó igazolások, nyilatkozatok körét, így csatolni kellett a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokat, közöttük a Munkaerő-piaci Alap igazolását ezen alappal szemben fennálló tartozásról, illetve ez irányú fizetési kötelezettség hiányában az e tényrôl szóló ajánlattevői nyilatkozatot.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben meghatározta az ajánlattétel tartalmi és formai követelményeit, az őrzés-védelmi feladatok leírását, a mellékletek pedig a telephelyek felsorolását és helyszínrajzokat tartalmaztak. A dokumentáció 14. pontjában nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő arra nézve, hogy a megadott ajánlati ár a beszerzés tárgya szerinti valamennyi szolgáltatás ellenértékét tartalmazza.
Május 4-én és június 7-én helyszíni bejárást tartott, melyen válaszolt a feltett kérdésekre. Kérdésre közölte, hogy a két telephelyre összesítve kell az ajánlati árat megadni.
Az ajánlatok elbírálására ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a felhívás 13. b) pontjában közölte a bírálati részszempontokat és az azokhoz rendelt súlyszámokat, valamint a bírálat során adható pontszámtartományt a következők szerint:
súlyszám
– az ajánlat szakmai tartalma 10
– ellenszolgáltatás mértéke, beleértve az árak módosítására ajánlott feltételeket is 10
– a szolgáltatásra kötött vagy kötendő felelősségbiztosítás mértéke és terjedelme 7
– külön szolgáltatási és egyéb kedvezmények 5
Adható pontszámtartomány: 1–100-ig.
Az ajánlattételi határidőig, június 20-ig a kérelmező, a Magnum 2000 Kft., a Török Biztonsági Szolgálat Kft., a P. Dussmann Kft. Győri Kirendeltség, a Detektív Rt., a Kozma és Társa Kft., a Group 4 Securitas Kft., a Pajzs 07 Rt. és a Túrindex Kft. nyújtott be ajánlatot.
A július 11-én tartott eredményhirdetésen a Pajzs 06 Rt.-t hirdette ki nyertesnek. Kérelmező július 18-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntôbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérô az ô ajánlatánál kedvezőtlenebb, sőt érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek.
A nyertes ajánlat érvénytelenségére vonatkozó állítását azzal indokolta, hogy az nem tartalmazott az ajánlati árra nézve megbontást az I. és II. telephelyre, továbbá nem tartalmazta a teljes szolgáltatás ellátásának az ajánlati ár szerinti ellenértékért való vállalására előírt nyilatkozatot.
Azt, hogy a nyertes ajánlat kedvezőtlenebb volt az ő ajánlatánál, abból következtette ki, hogy a nyertes a teljesítési időszak alatt az infláció 50%-ával az árat emelni kívánja, ő viszont 36 hónap időtartamra változatlan áron vállalta a teljesítést. Feltételezte, hogy kedvezőbb az ő ajánlata az elektronikai védelmi rendszer tervezése és kivitelezése 50%-ának vállalása külön szolgáltatás tekintetében is a nyertes e körben tett ajánlatánál.
Táblázatban kimutatva bizonyítani kívánta továbbá, hogy a két telephelyen szükséges szolgálatra a nyertes 1782 E Ft/hó ajánlati ára nem elegendő, mert ebből a minimálbér alatti összegért lehetne a szolgálat ellátásához minimálisan szükséges 17 fő bérét fedezni. Ebből következőleg a nyertes a szolgáltatást a szükségesnél kevesebb létszámmal kívánja teljesíteni, így álláspontja szerint a nyertes ajánlat az előírt feltételeknek nem felel meg.
Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő terhére bírság kiszabását.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Vitatta a kérelmező által felhozott érvénytelenségi ok fennállását, mivel a helyszíni bejáráson közölte, hogy a két telephelyre vonatkozó ajánlati árat egy összegben kell megadni, ennek a feltételnek pedig a nyertes ajánlata megfelelt. Tartalmilag megfelelt a nyertes ajánlat a dokumentáció 14. pontjában előírt nyilatkozattételi feltételnek is, miután a nyertes az ajánlata 1., 2., illetve 43. oldalán közölte, hogy a megadott áron felül semmilyen jogcímen további árat nem érvényesít. Kérelmezőnek a nyertes által megajánlott árból kikövetkezetett szolgálati létszámával kapcsolatos kifogására előadta, hogy a nyertes – a kérelmezővel azonosan – 48 180 óra bázisóraszám teljesítését vállalta az ajánlatban, ami megfelel az ajánlati dokumentációban közölt igényeinek.
A kérelmező egyéb szolgáltatási kedvezményét likviditási helyzete miatt csak 9 ponttal tudta értékelni, a nyertesét viszont 10 ponttal, mert a nyertes többletfelajánlása részére többletköltséget nem jelent.
A Döntőbizottság felhívására július 31-én írt beadványában közölte, hogy a közbeszerzési szerződést nem kötötte meg.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság a kérelemben hivatkozott érvénytelenségi okok tükrében megvizsgálta a nyertes ajánlatát, és megállapította, hogy a kérelem e tekintetben megalapozatlan.
Az ajánlatkérő a május 4-én tartott helyszíni bejáráson feltett kérdésekre közölte az ajánlattevőkkel, hogy az I. és II. telephelyre együttes árat kell megadni. A nyertes ajánlata megfelelt ennek a feltételnek. A nyertes ajánlatának 2. és 43. oldalán nyilatkozott a dokumentáció 14. pontjában foglaltakra, miszerint az ajánlati ár magában foglalja az adott területen végzett, a dokumentációban meghatározott feladatokat, beleértve valamennyi járulékos költséget és a megajánlott szolgáltatásokat is. A nyertes ajánlat tehát e vonatkozásban megfelelt a dokumentáció előírásának.
A kérelem tárgykörében végzett érvényességi vizsgálat során a Döntőbizottság megállapította, hogy több ajánlat érvénytelen a következők miatt:
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlathoz legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
Ugyanezen .paragrafus (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban jár le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A (6) bekezdés alapján az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának negyedik "–"-ben a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására előírta a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolások és nyilatkozatok csatolását. A dokumentáció (4. oldal) 13. pontja az ajánlattevő alkalmasságát igazoló okiratok között az ötödik "–" bekezdésben írta elő a Munkaerő-piaci és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapra vonatkozó nyilatkozattételt arról, hogy jogszabály alapján az ajánlattevőnek fennáll-e fizetési kötelezettsége.
A kérelmező, a Paizs 07. Rt., a Török Biztonsági Kft., a Túrindex Kft., valamint a Kozma és Társa Kft. ajánlatában úgy nyilatkozott, hogy az elkülönített állami pénzalapokkal, illetve a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az alap igazolását arról, hogy egy éven belüli köztartozásuk nincs, nem csatolták.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40–42. §-ai írják elő a munkaadók és a munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói j árulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, melyek a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezik.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 2. §-a írja elő a szintén a Munkaerő-piaci Alap bevételét képező szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét.
A hivatkozott törvényi rendelkezések kötelezik a munkáltatókat a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprészének járulékok, illetve hozzájárulások formájában történő megfizetésére az adóhatóságon keresztül.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a csatolt nyilatkozatok tartalma nem felel meg a valóságnak, mivel a Munkaerő-piaci Alappal szemben minden munkaadónak, így a felsorolt ajánlattevőknek is jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége van.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
Erre tekintettel a nem megfelelő tartalmú nyilatkozattétel miatt a felsorolt ajánlattevőket ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nevezett ajánlattevőknek az eljárásból való kizárása elmulasztása által – az 53. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel – ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdését.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A rendelkezésbôl következik, hogy az eljárásból kizárt ajánlatokat nem lehet értékelni, illetve az érvényes ajánlatokkal összehasonlítani – így a kérelmező és a nyertes ajánlatát sem, mivel a fentiekben részletezettek miatt ezen ajánlatokat is ki kellett volna zárni az eljárásból. Az elbírálásból törvényi tilalom folytán kizárt ajánlat pedig nem lehet az eljárás nyertese.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a törvény erejénél fogva az értékelésből kizárt ajánlat (Pajzs 07 Rt. ajánlata) nyertessé minősítésével ajánlatkérő a Kbt. 53. § (2) bekezdésére figyelemmel megsértette az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság fentiek értelmében nem adott helyt a kérelmező azon kérelmének, miszerint állapítsa meg, hogy ajánlata kedvezőbb volt a nyertes ajánlatánál, mert a kérelmező ajánlata is érvénytelen volt.
Valamennyi ajánlat vizsgálata útján a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy csak a Detektív Rt., A Group 4 Kft., a Magnum 2000. Kft. és a P. Dussmann Kft. nyújtott be érvényes ajánlatot.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 4.
Dr. Csitkei Mária s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
