KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6384)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.292/18/2000
Tárgy: a KÖZ-VÍZ Kft. jogorvoslati kérelme Balatonalmádi Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a KÖZ-VÍZ Kft. (8240 Zirc, Rákóczi tér 15/A, képviseli: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1373 Budapest 5, postafiók 599., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás során, melyet Balatonalmádi Város Önkormányzata (8221 Balatonalmádi, Széchenyi sétány, képviseli: Fodorné dr. Máté Zsuzsanna ügyvéd, 8600 Siófok, Kisfaludy u. 2/A, a továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvízcsatorna-hálózat bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését teljeskörűen megsemmisíti, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. április 12-én tette közzé a K. É.-ben nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívását (1818) szennyvízcsatorna-hálózat bővítése tárgyban. Felhívása 3. a) pontjában utcák szerint megadta a beszerzés tárgyát és mennyiségét. Rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem fogadott el. A teljesítés határidejeként 2001. június 15-ét határozta meg. A felhívás 11. pontjában az alábbiak szerint írta elő az ajánlattevők alkalmasságának megállapításával kapcsolatos adatokat:
11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
– Pénzügyi intézettől származó nyilatkozat a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint arról, hogy
– mióta vezeti a bankszámláját,
– fizetési kötelezettségének eleget tesz-e.
– A Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint az 1997., 1998. és 1999. év teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról.
– A cég jelenlegi állapota szerinti cégkivonat.
– Műszaki alkalmasság igazolása Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban rögzítetteknek megfelelően.
– Az előző három év legjelentősebb – elsődlegesen hasonló szakirányú – építési beruházásainak ismertetése.
– Műszaki, technikai felszereltség leírása.
– A teljesítésbe bevont szakemberek (szervezeti egységek, vezetők) bemutatása, különös tekintettel a minőség ellenőrzéséért felelős személyekre.
– Bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsítási intézménytől származó tanúsítvány.
– Nyilatkozat és igazolás a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdése alapján.
– Nyilatkozat, illetve igazolás a Kbt. 46. § (2) bekezdésére, illetve igazolások azon alvállalkozókra vonatkozóan, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben kíván igénybe venni.
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
– Az elmúlt 3 évben hasonló rendeltetésű referenciával nem rendelkezik.
– Gazdasági eredményre negatív az 1997., 1998. és 1999. évi mérlegek bármelyikében.
Az ajánlatok elbírálása a 13. pont szerint az alábbi módon történik:
13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja: ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb fogadja el.
b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az elbírálás részszempontjai és azok súlyszámai:
– ajánlati ár 40
– teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10
– jogszabályi kötelezettségen felül többletszavatossági és jótállási kötelezettség vállalása 20
– kapcsolódó szolgáltatás, kedvezmény felajánlása 10
– nyilatkozat a vállalt kötbér mértékéről 10
– fizetési feltételek 10
Az értékelési pontszám 1–10.
A felhívás 16. pontjának második bekezdése szerint a nyertes visszalépése esetén a következő legkedvezőbbnek nyilvánított ajánlatot tevővel köt szerződést ajánlatkérő.
Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, és 2000. május 8-án helyszíni konzultációt tartott. A konzultációról készült emlékeztető szerint a műszaki kérdéseket tisztázták, és az ajánlati ár képzéséhez megadták a földlerakás díját (bruttó 108 Ft/m3) és a közterület használati díjat (10 Ft/m2/hó), amelyeket ajánlattevőknek ajánlatuk készítésekor figyelembe kellett venni. Költségvetési kiírás beárazását nem kérték, ellenben a dokumentáció részeként, az ajánlati terv 2. sz. mellékleteként kiadott összesítőt kellett felhasználni az árajánlat megadásához. Az emlékeztetőt minden ajánlattevőnek megküldték.
A 2000. május 23-i ajánlattételi határidőig az alábbi cégek ajánlata érkezett: kérelmező, Swietelsky Kft., Feviép Kft., Kaiser Kft., Rajó Kft., Délviép Kft., Szabadics Kft. Az árajánlat rögzítése a felvett jegyzőkönyvben a kérelmező és a Rajó Kft. esetében a közterület-használati díj külön megjelölésével történt, a többieknél egyösszegű átalányárral.
Az ajánlatok első értékelését a lebonyolítással megbízott DRV Rt. készítette a FŐKÉVE Kft. bevonásával. A 2000. június 1-jén kelt szakvélemény képezte a döntéshozó bizottság elé terjesztett dokumentumot. Az előterjesztés pontozással is alátámasztva azt tartalmazza, hogy a nyertes a Swietelsky Kft., a II. helyezett pedig a Délviép Kft.
A döntéshozó bizottság 2000. június 20-i ülésén ettől a javaslattól eltérően a Délviép Kft. nyertessége és kérelmező II. helyezettként való megjelölése mellett döntött arra hivatkozással, hogy egyes ajánlattevők korábbi tevékenységét és a nála szerzett referenciát is figyelembe vette. Ezt a döntést hirdették ki nyilvánosan 2000. június 22-én, az ajánlattevők által elért ponttáblázatba foglalt pontszámokat is ismertették. E pontozás szerint a Délviép és a Swietelsky Kft. 79-79 pontot, a Rajó Kft. 76-ot, a kérelmező 74-et ért el, tehát a II. helyezett nem a kérelmező.
Érvénytelen ajánlatot nem állapított meg ajánlatkérő. Az ajánlattevőnek "összegzés" címén ezt a táblázatot küldték meg egy szöveges kiegészítéssel.
A szerződést a felhívás szerint az eredményhirdetést követő 10. nap utáni első munkanapon kívánta ajánlatkérő megkötni, de ezt a jogorvoslati eljárás keretében tartott tárgyalás napjáig nem tett meg.
Kérelmező 2000. július 5-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Beadványában kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontjainak alkalmazását és tárgyalás tartását.
Kérését azzal indokolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor lehetővé tette egyes ajánlattevőknek az árajánlat módosítását. Az ajánlati árat egyedül ő adta meg a felhívásnak és az áfa-törvénynek megfelelően, mert a közterület-használati díjat áfa-mentes tételként csak ő számította. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő nem küldte meg számára határidőben a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti írásbeli összegzést, amit küldött, az nem tartalmazza a szükséges adatokat. Ajánlatkérő pontozása nem felel meg a felhívásban előírtaknak.
Ajánlatkérő írásos észrevételében – és a tárgyaláson is úgy nyilatkozott –, hogy az ajánlattevők számára a konzultáción (2000. május 8.) meghatározták a közterület-használati díj mértékét és szükségességét. Az ajánlatok értékelése során az ajánlattevőknek kérdést tettek fel arra vonatkozóan, hogy ajánlatukban mekkora összeggel szerepel a közterület-használat díja. Az értékelést a DRV Rt. elkészítette, a döntést az önkormányzat képviselő-testülete gazdasági településfejlesztési és üzemeltetési bizottsága hozta meg 115/2000. (VI. 20.) sz. határozatával.
Az árak pontozásakor a bontáskor ismertetett árakat vették figyelembe. A súlyszámokat ugyan %-ban tüntették fel a táblázatban, de a szorzást egész számokkal végezték, így ez nem változtatott az eredményen. A minimális pontszámot ugyan 1-ben jelölték meg, de aki egy részszempontra semmiféle értékelhető ajánlatot nem tett, az 0-t kapott.
A fentiek alapján és részben elkésettség miatt kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a Swietelsky Kft. észrevételt nem tett.
A Rajó Kft. egyetért a kérelemmel, mert ő is külön tett árajánlatot a közterület használatára. A legalacsonyabb árajánlatára 40 pontot kellett volna kapnia és nyertessé kellett volna válnia. Sérelmezi, hogy ajánlatkérő nem a vele kötött előszerződés szerint szerződött a most meghirdetett munkákra. A tárgyaláson azt az álláspontját is kifejtette, hogy a lejárt érvényességű APEH-igazolása ellenére ajánlatát érvényesnek kell tekinteni.
A Délviép Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy árajánlatába, amely átalányáras vállalkozói díj, beépítette a közterület-használati díjat is, mint a termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó költségeket.
A Kaiser Kft. írásos nyilatkozata szerint ő is beépítette a közterület-használati díját a csatornaépítés költségeibe. Ezt kérésére 2000. június 8-án ajánlatkérő felé nyilatkozatba is foglalta. A kézhez kapott ponttáblázat esetükben számítási hibát tartalmaz, de ezt nem kifogásolták, mert a nyeréstől messze voltak. Egyebekben nincs kifogásolni valója.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló dokumentumok, iratok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján 2000. augusztus 11-én a D.292/14/2000. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta, majd megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írt szabályokat az alábbiakra tekintettel:
A Kbt. 52. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő maga is megállapította az ajánlatok értékelése során, hogy a Rajó Kft. hatósági igazolása a benne foglalt érvényességi határidőre tekintettel nem felel meg a Kbt. 46. § (5) bekezdésében előírtaknak. A Döntőbizottság előbbiekkel megegyezően megállapította, hogy a Rajó Kft. által csatolt adóhatósági igazolás 1999. augusztus 8-ig volt érvényes. A Rajó Kft. ajánlatát tehát a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
E kogens törvényhelyeket összevetve a megállapított tényállással, a Döntőbizottság kétséget kizáróan bizonyítottnak ítéli az ajánlatkérő jogsértő magatartását arra vonatkozóan, hogy nem állapította meg a Rajó Kft. ajánlatának érvénytelenségét az eredményhirdetésig, és azt érvényesnek elfogadva elbírálta. A Döntőbizottság álláspontja szerint az APEH által kiadott igazolás hatósági határozatnak minősül, így annak figyelmen kívül hagyására ajánlatkérőnek nincs lehetősége.
A Döntőbizottság azt is megállapította., hogy megfeleltek a felhívás és a dokumentáció feltételének, azaz érvényesek voltak mindazok az ajánlatok, amelyekben az ajánlattevők a közterület-felhasználási díjat nem külön, hanem az ajánlati árba foglaltan adták meg. A felhívás és a dokumentáció szerint ugyanis az ajánlatkérő a létesítmény megvalósítása körében felmerülő valamennyi költség összegét kérte az ajánlati árban meghatározni, ugyanakkor nem kérte a tételes beárazott költségvetést, illetve azt sem, hogy a megvalósítás egy-egy speciális (pl. a területhasználati díj) költségvonzatát külön-külön szerepeltessék. A kérelmező által felvetett, az áfa számításával kapcsolatos vita elbírálása pedig nem a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság az alábbi értékelést – a felhívásban szereplő részszempontok és súlyszámok alapján – elvégezve megállapította, hogy e kötelező rendelkezést is figyelmen kívül hagyta értékelése során ajánlatkérő. A Döntőbizottság a számítás elvégzésénél elegendőnek tartotta a kérelmező, a Délviép Kft. és a Swietelsky Kft. ajánlatának összevetését elvégezni. Ennek során a Döntőbizottság az ajánlatkérő lebonyolítójának pontozását kiinduló adatnak tekintette, az általa alkalmazott egyenes arányossági módszerrel számolt. A számítási módszer alapja, hogy az egy-egy részszempontból legkedvezőbb ajánlatot a maximális 10 ponttal, a legkedvezőtlenebbet pedig ennél arányosan kisebb pontszámmal értékelte.
Az első elbírálási részszempont az ajánlati ár: ajánlatkérő a kérelmező 74 767 E Ft-os ajánlatára 8, a nyertes Délviép Kft. 74 200 E Ft-os ajánlatára 10, a Swietelsky Kft. 81 000 E Ft-os ajánlatára pedig 6 pontot adott.
A döntéshozó számára az ár kiemelt fontosságú volt, felhívása alapján 1–10 pontig volt törvényes lehetősége az árajánlatokat értékelni. Az arányosság módszerét alkalmazva a nyertes ajánlattevő kétségtelenül 10 pontot kaphat, miután ő tette a legkedvezőbb árajánlatot. A kérelmezőnek arányosan 9,79 pontot kell adni, míg a Swietelsky Kft.-nek 7,44 pont jár.
A Döntőbizottság ezen pontszámok számításánál tekintettel volt arra, hogy a legmagasabb összegű árajánlatra 1 pont volt adható.
A második elbírálási részszempont a teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés volt. Ajánlatkérő a felhívásban véghatáridőként 2001. június 15-ét határozta meg, értékelése szerint a kérelmező 2001. március 30-i vállalása 8, a nyertes május 15-i vállalása 5, míg a Swietelsky Kft. január 30-i vállalása 10 pontot ért.
Nem vitatva azt, hogy a legkedvezőbb ajánlatot e tekintetben a Swietelsky Kft. tette – 4,5 hónappal korábbi teljesítés –, 10 pontot érdemelt, a kérelmező 2,5 hónappal korábbi teljesítésre az egyenes arányosság módszerével számítva 7,33 pontot, a nyertes ajánlattevő pedig 1 hónappal korábbi vállalására 5,33 pontot kaphatott. (Az az ajánlattevő, aki a felhívásban megjelölt teljesítési határidőt vállalta, 1 pontot kaphatott.)
A harmadik elbírálási részszempont a jogszabályi kötelezettségen felüli többletszavatossági és jótállási kötelezettség vállalása volt. Ajánlatkérő a felhívás részét képező szerződési feltételek közt utalt arra, hogy az ajánlattevők a jogszabályi előírásokon túlmenően vállalhatnak többletkötelezettségeket. A tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint a jogszabályok alapján legalább 1 éves jótállási kötelezettség vállalását várta el az ajánlattevőktől, többletpontszámokkal azt értékelte, ha ennél hosszabb jótállási idővel kapott ajánlatot.
A legkedvezőbb ajánlat e tekintetben a nyertes ajánlata volt, aki 1 év jótállás és 2 év szavatossági idővel vállalt többet a kötelező előírásoknál, erre 10 pontot kapott. A kérelmező vállalása 2 év szavatossággal volt több, mint az előírás, ezért 9 pontot kapott, a Swietelsky Kft. pedig a kötelezőn felüli 1 év jótállással és 1 év szavatossággal tette meg ajánlatát, melyre 8 pontot kapott.
Miután e tekintetben senki nem vitatta az ajánlatkérő értékelését, továbbá a Döntőbizottság szerint is a vállalásokkal arányosak a pontszámok, a Döntőbizottság elfogadta az ismertetett értékeket.
A negyedik elbírálási részszempont kapcsolódó szolgáltatás, kedvezmény felajánlása volt. Ajánlatkérő a felhívásában semmilyen útmutatást nem adott arra vonatkozóan, hogy kapcsolódó szolgáltatások, kedvezmények körében milyen vállalásokat fog értékelni. Az ajánlatok jó része nem is tartalmazott a felhívásban egyértelműen megkövetelt műszaki feladatokon, illetve szerződési feltételeken túl egyebet, emiatt ezen elbírálási részszempontból legfeljebb a minimális 1 pontot kaphatták, szemben az ajánlatkérő által adott 0 ponttal. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát az úthálózat állapotfelmérésében megjelölt munkákra tekintettel 3, a Swietelsky Kft. ajánlatát pedig az abban részletezett feladatvállalásokra tekintettel 10 ponttal értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Swietelsky Kft. ajánlata kétség kívül igen terjedelmesen és részletesen tartalmazza a nyertes vállalkozó feladatait, azonban tartalmilag alig nyújt többet a felhívás és a dokumentáció feltételeinél, illetve ez a többlet egyenértékű a kérelmező (és a Feviép Kft.) ajánlatában vállaltakkal. Emiatt a Döntőbizottság a kérelmező, a Swietelsky Kft. (és a Feviép Kft.) ajánlatát e részszempontból 4-4 ponttal tartja értékelhetőnek, míg a többi ajánlat 1 pontot kaphatott.
Az ötödik elbírálási részszempont a vállalt kötbér mértéke volt. Ajánlatkérő a dokumentációban a szerződési feltételek között meghatározta a minimális követelményeit a következőképpen: az első 30 napra 0,8 ezrelék, azt követő napokra 1,8 ezrelék, maximum 12%; valamint hibás teljesítésre 8%, ellehetetlenülésre pedig 12%.
Ajánlatkérő azokat az ajánlatokat, amelyek a fenti követelményt teljesítették, 6 ponttal, az ennél kedvezőbbeket további pontokkal értékelte. Kérelmező 1,6-3,6 ezrelék késedelmi kötbért vállalt, és erre 10 pontot kapott. A nyertes ajánlattevő is emelt összegű, 1-2 ezrelék, viszont maximum 10%-nyi kötbért vállalt, erre 7 pontot kapott. A Swietelsky Kft. 9 pontot kapott, miután 1-2 ezrelék, maximum 15% késedelmi és 9-13% egyéb kötbéreket vállalt.
E pontszámokat senki nem vitatta, a Döntőbizottság álláspontja szerint is arányosok az ajánlatok tartalmi elemeivel.
A hatodik elbírálási részszempont a fizetési feltételek voltak. Ajánlatkérő a felhívásában 30 napos fizetési határidőt vállalt, és megengedte a részszámlázást. Az értékelés során pluszpontokkal jutalmazta, ha ennél hosszabb fizetési határidőt, illetve kevés számú számlát kívánt az ajánlattevő érvényesíteni. A kérelmező 30 napot és 7 részszámlát határozott meg, ami a legkevésbé kedvező ajánlat volt e szempontból, 3 pontot kapott. A nyertes 45 napot és megegyezés szerinti számlázási rendet vállalt, 7 pontot kapott. A Swietelsky Kft. 45 napot, valamint mindössze 1 részszámlát határozott meg ajánlatában, és ezzel kétségtelenül ő tette a legkedvezőbb ajánlatot a fizetési feltételekre, 10 pontot kapott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a senki által nem vitatott fenti pontszámok megfelelnek az ajánlatokban megjelenő eltérő vállalásoknak.
Összesítve a Döntőbizottság pontozását a következő táblázatot nyerjük:
Kérelmező
– szempont: 1.
– súlyszám: 40
– pontszám: 9,79
– pont x súlyszám: 391,6
– szempont: 2.
– súlyszám: 10
– pontszám: 7,33
– pont x súlyszám: 73,3
– szempont: 3.
– súlyszám: 20
– pontszám: 9
– pont x súlyszám: 180
– szempont: 4.
– súlyszám: 10
– pontszám: 4
– pont x súlyszám: 40
– szempont: 5.
– súlyszám: 10
– pontszám: 10
– pont x súlyszám: 100
– szempont: 6.
– súlyszám: 10
– pontszám: 3
– pont x súlyszám: 30
Összesen: 814,9
Délviép Kft.
– szempont: 1.
– súlyszám: 40
– pontszám: 10
– pont x súlyszám: 400
– szempont: 2.
– súlyszám: 10
– pontszám: 5,33
– pont x súlyszám: 53,3
– szempont: 3.
– súlyszám: 20
– pontszám: 10
– pont x súlyszám: 200
– szempont: 4.
– súlyszám: 10
– pontszám: 1
– pont x súlyszám: 10
– szempont: 5.
– súlyszám: 10
– pontszám: 7
– pont x súlyszám: 70
– szempont: 6.
– súlyszám: 10
– pontszám: 7
– pont x súlyszám: 70
Összesen: 803,3
Swietelsky Kft.
– szempont: 1.
– súlyszám: 40
– pontszám: 7,44
– pont x súlyszám: 297,6
– szempont: 2.
– súlyszám: 10
– pontszám: 10
– pont x súlyszám: 100
– szempont: 3.
– súlyszám: 20
– pontszám: 8
– pont x súlyszám: 160
– szempont: 4.
– súlyszám: 10
– pontszám: 4
– pont x súlyszám: 40
– szempont: 5.
– súlyszám: 10
– pontszám: 9
– pont x súlyszám: 90
– szempont: 6.
– súlyszám: 10
– pontszám: 10
– pont x súlyszám: 100
Összesen: 787,6
Az elvégzett értékelés szerint tehát a legmagasabb pontszámot a kérelmező érte el, míg azt követően a legtöbb pontot a Délviép Kft. kaphatta volna.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A fenti értékelésre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, miután a törvény alapján kötelezően elvégzendő pontozást nem a hivatkozott szabályok szerint végezte, valamint nem is a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerinti nyertest hirdette ki eljárást lezáró döntésében. Megjegyezzük, hogy nem azzal követte el a jogsértést az ajánlatkérő döntéshozója, hogy a lebonyolító értékelését felülbírálta, hanem azzal, hogy saját döntését nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésében kötelezően előírt pontszámítási módszer nyomán hozta meg.
E jogsértést csak tetézte ajánlatkérő azon magatartása, hogy az általa nyilvánosan kihirdetett döntés nem is volt szinkronban azzal a pontozásos táblázattal, amelyet az ajánlattevőknek megküldött és amelyet a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegzésnek tekintett. Az 5. sz. melléklet (összegzés) korrekt elkészítése a törvény fontos rendelkezése, amely az alapelvek között meghatározott nyilvánosság egyik biztosítéka.
A Döntőbizottság a kérelem azon részét, mely szerint ajánlatkérő nem tett eleget a bontási jegyzőkönyv ajánlattevők részére történő megküldési kötelezettségének, elutasította a felhívásra rendelkezésre bocsátott iratok és nyilatkozatok alapján. Ajánlatkérő ugyanis igazolta, hogy postára adta ajánlott küldeményként valamennyi ajánlattevő részére a kérdéses iratot.
A fenti indokolásra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a kérelem alaptalan részét elutasította, és a 88. § (1) bekezdésének c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a 88. § (5) bekezdésére is.
A bírság alkalmazásától azért tekintettel el a Döntőbizottság, mert a döntés megsemmisítésével a jogsértést részben reparálta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 17.
Dr. Bíró László s. k. Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
