KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6385)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.3169/2000
Tárgy: a STRABAG Rt. jogorvoslati kérelme a Békés Megyei Bíróság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A STRABAG Hungária Építő Rt. (6728 Szeged, Fonógyári út 16., képviseli: dr. Koczka Ákos György ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Békés Megyei Bíróság (5700 Gyula, Béke sgt. 38., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Békés Megyei Bíróság épülete rekonstrukciójának II. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (7) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2000. március 29-én tette közzé részvételi felhívását a K. É.-ben, mely szerint a Békés Megyei Bíróság épületének II. ütemében esedékes rekonstrukció munkáira várt jelentkezéseket. A beszerzés tárgyaként megjelölte a munkák főbb paramétereit, közötte azt is, hogy rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem fogad el. A felhívásban előírta a résztvevők alkalmassága igazolásának módját, szempontjait, továbbá az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szempontját jelölte meg. Felhívását módosította, majd 2000. április 25-én került sor a részvételi jelentkezések bontására, ahol hiánypótlásra is lehetőséget biztosított az összesen 6 jelentkezőnek, akik a következők voltak: kérelmező, Középület-építő Rt., Maszer Rt., BÁÉV Rt., Délépítő Rt. és KÉSZ Kft. Ajánlatkérő a jelentkezők mindegyikét alkalmasnak nyilvánította a szerződés teljesítésére, és az ajánlati felhívást 2000. május 18-án részükre megküldte.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, meghatározva abban a részletes ajánlati és szerződési feltételeit, valamint a részletes műszaki követelményeket. Előírta az ajánlathoz csatolandó részeket, fizetési feltételeit, az árképzés módját, teljesítési és jóteljesítési garancia vállalását, szerződésmintát és típusoldalakat. A dokumentáció 20. oldalán határozta meg az ajánlatok elbírálására szolgáló részszempontokat az alábbiak szerint:
"– ajánlati ár 6
– szerződéses feltételek
– pénzügyi végütemezés 1
– teljesítési határidő 2
– kötbér mértéke 1
– garanciavállalás 1
A részszempontok 1–10 pontok között kerülnek értékelésre."
A bírálat szempontjából még lényeges előírás volt, hogy:
– a teljesítés határideje 2000. szeptember l. E határidő előtti teljesítést ajánlatkérő elfogadott, (részvételi felhívás 4.)
– a nettó ár 10%-a a kötelező teljesítési garancia és
– a nettó ár 5%-a egy évre a kötelező jóteljesítési garancia és
– a minimum 20 ezer Ft/nap késedelmi kötbér is feltétel volt.
Ajánlatkérő 2000. június 6-án helyszíni konzultációt is tartott, ahol néhány műszaki kérdést tisztáztak. Írásban is érkeztek ajánlatkérőhöz kérdések, aki erre szabályosan megválaszolt írásban.
Ajánlatkérő 2000. június 27-én – a saját maga számára – meghatározta a "Részletes bírálati szempontok"-at. Ezen iratban, amelyet nem küldött meg az ajánlattevőknek, pontosan körülírta, hogy az egyes részszempontokon belül mit fog értékelni, és mihez kívánja viszonyítani a pontozás során az ajánlatokban vállalt szerződéses feltételeket. Ezen irat d) pontja részletes szabályokat tartalmaz a pontok számítására valamennyi részszempontra vonatkozóan.
1. ajánlati ár: bruttó ár alapján a legalacsonyabb ár 10 pont a többi pontszám
a legalacsonyabb ár x 10 képlettel számítva vizsgált ár
2. pénzügyi ütemezés: pontozás a részszámlák összege és benyújtásának időpontja alapján történik, a legkedvezőbb 10 pontot, a leggyengébb 1 pontot kap, a többi a két érték között lineárisan meghatározva.
3. teljesítési véghatáridő: a legkorábbi vállalás 10 pont, a kiírás szerinti 1 pont, az ajánlati elemeknek megfelelő pont lineáris arányosítással meghatározva.
4. kötbér mértéke: legnagyobb kötbér (legalább 30 napra) 10 pont, a minimális 20 E Ft/nap 1 pont, a többi lineáris arányosítással.
5. garanciavállalás: jóteljesítési garancia (mértéke, ideje) és garanciális idő külön-külön értékelve, a pontszámokat átlagolás után határozzák meg. A legkedvezőbb 10 pont, a kiírás szerinti vállalás 1 pont, a többi lineáris arányosítással.
Az ajánlattételi határidőre – 2000. június 29-re – 5 ajánlat érkezett az alábbi ajánlattevőktől: kérelmező, BÁÉV Rt., KÉSZ Kft., Középület-építő Rt., Délépítő Rt.
Az ajánlatok értékelése a Thermál Ber Kft., mint bonyolító részvételével történt.
A Strabag Rt. ajánlatában számszaki hibát találtak az értékelés során, melynek ,,javítása szabályszerűen megtörtént, így a kérelmezô ajánlati ára bruttó 389 965 000 Ft lett.
Az ajánlatok pontozásos bírálatát a lebonyolító foglalta táblázatba (összegzésbe). Ennek eredményeként az eljárás nyertese az öt érvényes ajánlatból a BÁÉV Rt., míg kérelmező a II. helyezett lett nagyon kis pontkülönbséggel (87,76–87,72).
A nyilvános eredményhirdetésre 2000. július 13-án került sor. A szerződést a tervezett időpontban, 2000. július 21-én akarták megkötni.
Kérelmező 2000. július 18-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. E kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, illetve az eljárás felfüggesztését, az ügyben tárgyalás tartását, valamint ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
Kérelmét azzal indokolta, hogy az elbírálás részszempontjai közül a legmagasabb súlyszámmal rendelkező ajánlati ár tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot ő tette, míg a nyertesnek kihirdetett BÁÉV Rt. a legmagasabb ajánlati árat vállalta. A többi szempontból történő értékelés nem vezethetett a kihirdetett eredményhez. Álláspontja szerint ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Írásban észrevételezte azt is, hogy ajánlatkérő a pontozásnál számítási hibát követett el. Kifogásolta a kötbér értékelésénél alkalmazott pontozást is.
Ajánlatkérő írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlatok értékelését a Kbt. 55. § (6) bekezdésének szabályai szerint végezte. Az ár pontozása úgy történt, hogy a legalacsonyabb ár kapta a 10 pontot, a többi annyival kevesebbet (arányosan), amennyivel drágább volt. Ezt a pontozási módot a kérelmező egy másik – korábban a részvételével folytatott – közbeszerzési eljárásban már megismerte. A pontozás módjára a Kbt. nem tartalmaz szabályt. A kérelmező által javasolt 1–10 közötti pontozás viszonylag kis árkülönbségnél is akkora pontszámkülönbségre vezetne, hogy a többi szempont szerinti értékelése nem érvényesülne a döntésben. A többi szerződési feltétel értékelése az ajánlatkérő által megkövetelt minimális feltételeknél kedvezőbb vállalások esetében pluszpontokkal történt. A kérelmező az előírt minimumokat vállalta, így ezeknél a részszempontoknál nem kaphatott magas pontszámokat. Álláspontja szerint az ajánlatok elbírálása jogszerű volt. Kérte az ideiglenes intézkedés megszüntetését, mert ítélkezési szünet van, ezalatt kellene a bontási munkákat elvégezni.
A tárgyaláson közölte azt is, hogy az ajánlattételi határidő előtt rögzítették írásban a bírálati szempontokat, amiket az értékelés során következetesen alkalmaztak. A kérelmező által felvetett számítási hibával kapcsolatban előadta, hogy az abból adódott, hogy az értékelés során kéttizedes pontossággal számoltak egy számítógépes program alkalmazásával, így az objektívnek tekinthető.
Azért nem alkalmaztak a többivel azonos pontozást az árajánlat értékelésénél, mert álláspontjuk szerint ebben az esetben akár egy 1000 forintos eltérés is jelentős ponteltérést okozott volna. A kötbér értékelésénél azért interpolálták 30 napra a kérelmező kötbérét, hogy összehasonlítható legyen a többi ajánlattal. Ezt az indokolta, hogy kérelmező napi kötbért és felső határt ajánlott meg. A Kbt.-ben megfogalmazott jelentős árajánlat-eltérésnek a 20-25%-os eltérést értik. A jelen eljárásban a nyertes ajánlata mintegy 11%-kal magasabb csak kérelmező árajánlatánál.
Az ügyben érdekelt felek az eljárás során érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság 2000. július 20-án a D.316/4/2000. sz. határozatával a szerződéskötést az ügy érdemi elbírálásáig megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból, dokumentumokból és írásos, valamint a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatokból megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta a jogorvoslati eljárás során, hogy ajánlatkérő döntését megalapozó értékelése mennyire helytálló, különös tekintettel arra, hogy az öt ajánlattevő között kimagaslóan, de egymástól csak 0,04 ponttal eltérő nyertes és kérelmezői ajánlat különbsége mennyire helytálló. Figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a nyertes árajánlata ajánlatkérő által elismerten mintegy 11%-kal, azaz kb. 70 millió forinttal magasabb volt, mint a II. helyezett kérelmezőé. Ezen értékelés elvégzését különösen a Kbt. preambuluma is indokolttá teszi, mivel azt tartalmazza, hogy: "az Országgyűlés az államháztartás kiadásának ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a belföldi áru-előállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítésének szempontjára is tekintettel – nemzetközi szerződéseinkkel összhangban – a következő törvényt alkotja."
A Döntőbizottság a vizsgálata során megállapította, hogy az elbírálás részszempontjait ajánlatkérő az ajánlati felhívás dokumentációjában adta meg, ezt később nem módosította.
A pontozás számítási módszerét az ajánlattevők előzetesen nem ismerték ebben a közbeszerzési eljárásban. A módszerrel és az eredménnyel is csak a döntést követően szembesültek. Ajánlatkérő hivatkozása más közbeszerzési eljárására tehát érdektelen a Döntőbizottság álláspontja szerint.
A pontozás igyekezett objektív lenni, mert matematikai képletek alapján történt. Az egyik aggályt az okozza, hogy míg az árnál kiosztott pontok 10–8,51 közé esnek (mert az ajánlati árakat csak egymáshoz viszonyítják), addig a többi részszempontnál ennél jóval nagyobb a pontozási tartomány (10–1.0 is előfordul) és a pontszámot az ajánlatkérő által megszabott (felhívás szerinti érték is befolyásolja).
A Döntőbizottság a fenti aggályok ellenére elfogadva az ajánlatkérő pontozási módszerét az alábbiakat állapította meg az öt részszempont tekintetében:
1. ajánlati ár
kérelmező: 389 965 000 Ft 10 pont
nyertes : 457 980 111 Ft
P nyertes = legalacsonyabb ár x 10 = 389 965 000 x 10 = 8,51
vizsgált ár 457 980 111
A pontszám tehát helyes, de a súlyszámmal való szorzás eredménye hibás,
ugyanis 8,51 x 6 = 51,06.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az alkalmazott számítási módszer nem tekinthető kizárólagosnak, mert itt is alkalmazhatta volna ajánlatkérő a többi szempontnál használt módszert is, ez esetben a nyertes pontszáma még alacsonyabb lett volna.
2., 3. és 5. szempontok értékelését kérelmező nem vitatta, az a Döntőbizottság vizsgálata szerint is megfelelt a választott matematikai módszernek.
4. szempont: kötbér mértékének számítása:
Ajánlatkérő a kötbérre vonatkozó előírásai az alábbiak voltak:
– ajánlati felhívás : minimum 20 E Ft/nap késedelmi kötbért kell vállalni (idő vagy egyéb korlátozásra nincs utalás)
– ajánlati dokumentáció 21. oldalán az szerepel, hogy a részhatáridők is kötbérterhesek; 30 napos késedelmen túl ajánlatkérő jogosult a szerződéstől elállni.
A kötbérvállalást az 1. sz. típusoldalon és a szerződéstervezetben kellett nyilatkozatba foglalni (dokumentáció 24. és 32. oldala). Ajánlatkérő nem tett arra kötelező előírást, hogy a véghatáridőt illetően legalább 30 napra vállalni kell kötbért.
Kérelmező az 1. sz. típusoldalon a nettó vállalási összegre 0,5%-nyi (1 559 860 Ft) napi kötbért, de maximum a nettó összeg 10%-áig vállal. Szerződéstervezetében a véghatáridőre a fentiek szerint, a részhatáridők tekintetében napi 2% (nettó díjra vetítve), de maximum 10%, hibás teljesítésre a bruttó ár napi 5 ezreléke a hiba javításával, egyéb esetben a nettó vállalási ár 20%-a.
Nyertes:
– véghatáridőre 1 500 000 Ft/nap
– részhatáridőre 300 000 Ft/nap
– hibás teljesítésre napi 2 ezrelék (bruttó árra), illetve 3%
Legjobb ajánlat: (Középület-építő Rt.)
– véghatáridőre 1 600 000 Ft/nap
– részhatáridőre 300 000 Ft/nap
– hibás teljesítésre napi 1 ezrelék (bruttó árra), illetve 10%.
Ajánlatkérő számítása során csak a véghatáridőre vállalt kötbért vette alapul, és ezt kérelmező nem kifogásolta. Megállapítható, hogy kérelmező részhatáridőre, illetve hibás teljesítésre vállalt feltételei legalább olyan kedvezőek, mint a nyertesé, illetve a kötbér tekintetében legkedvezőbbnek tartott ajánlaté.
Az összehasonlítás során az első 20 napra és a 20-tól 30-ig napokra a Döntőbizottság külön elvégezte az értékelést, majd átlagolással számította a részszempont pontszámát, ugyanis nem tartotta objektívnek ajánlatkérő által végzett ún. korrekciót, amelynek eredményeként olyan kötbérérték jött ki, amelyről kérelmező sehol nem nyilatkozott. Ajánlatkérő összehasonlítása alapjául tehát nem az ajánlatban ténylegesen vállalt feltételekből indult ki. Egyebekben ajánlatkérő matematikai módszere szerint eljárva az alábbi számítás szerint alakul a pontozás:
P kérelmező
első 20 napra = 1 + 1 559 860 – 20 000 x 9 = 9,77
1 600 000 – 20 000
P kérelmező
20.–30. napra = 1+ 0 – 20 000 x 9 = 1–0,0001 = 1 1 580 000
P kérelmező
átlag 1–30 napra = 2 x 9,77 + 1 x 1 = 6,846 ~ 6,85 3
P nyertes = 1 + 1 500 000 – 20 000 x 9 = 9,43 1 580 000
A végső összehasonlítás a nyertesre és kérelmezőre az alábbiakban összesíthető, figyelemmel a korábban már jelzett azon megállapításra, hogy a nyertes és kérelmezô pontozásánál csak minimális, míg kettôjük eltérése a többi ajánlattevőtől jelentős eltérést mutat ezen értékelés szerint is, de a kérelmező javára.
Nyertes:
– szempont: 1.
– pont: 8,51
– pont x súlyszám: x 6 = 51,06
– szempont: 2.
– pont: 9,11
– pont x súlyszám: x 6 = 9,11
– szempont: 3.
– pont: 10
– pont x súlyszám: x 6 = 10
– szempont: 4.
– pont: 9,43
– pont x súlyszám: x 6 = 9,43
– szempont: 5.
– pont: 8,13
– pont x súlyszám: x 6 = 8,13
Összesen: 87,73
Kérelmezô:
– szempont: 1.
– pont: 10
– pont x súlyszám: x 6 = 60
– szempont: 2.
– pont: 10
– pont x súlyszám: x 6 = 10
– szempont: 3.
– pont: 7,19
– pont x súlyszám: x 6 = 7,19
– szempont: 4.
– pont: 6,85
– pont x súlyszám: x 6 = 6,85
– szempont: 5.
– pont: 3,72
– pont x súlyszám: x 6 = 3,72
Összesen: 87,76
A Döntôbizottság álláspontja szerint ajánlatkérô számításánál meglévô 0,04-os és a fenti számításnál jelentkező 0,03-os eltérés – figyelemmel ajánlatkérő által is hivatkozott kéttizedesig tartó számolási értékekre – kétséget kizáróan és megnyugtatóan kimondható, hogy a két ajánlatra adható pontszám azonos.
A Kbt. 55. § (7) bekezdése kogens szabályként azt tartalmazza, hogy ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4)–(5) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, mely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott. E rendelkezést összevetve a tényállással – figyelemmel a Kbt. preambulumára is – kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérő akkor járt volna el helyesen, ha az eljárás nyertesének a kérelmezőt, míg az azt követő legjobb ajánlat benyújtójának a BÁÉV Rt.-t hirdeti ki.
E megállapításból fakadóan ajánlatkérő megsértette a Kbt 59. § (1) bekezdését is, mely úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A fenti indokolásra tekintettel ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írtakat, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a 88. § (5) bekezdésére is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 25.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
