KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6386)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.317/8/2000
Tárgy: a Magyar Aszfalt Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35–37., képviseli dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1135 Budapest, Szegedi út 35–37., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Budapest Főváros XXIII. ker. Önkormányzata (1239 Budapest, Grassalkovich út 162., képviseli dr. Deim Edit ügyvéd, 1088 Budapest, Baross u. 4. II. em. 9/B, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest XXIII., Hunyadi u.–Zsellér u. jelenlegi földút szilárd burkolattal történő kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. május 17-én tett közzé ajánlati felhívást a K. É.-ben, amely szerint a Budapest XXIII., Hunyadi u.–Zsellér u. jelenlegi földút (lakóút) szilárd burkolattal történő kiépítésére (439 fm, 3405 m2) kért ajánlatokat a dokumentációban meghatározott műszaki tartalommal. Részajánlatot, illetve többváltozatú ajánlatot nem fogadott el. A teljesítés legkésőbbi határidejeként 2000. december 15-ét jelölte meg.
A felhívás 11. és 13. pontjában előírta ajánlatkérő az alábbiakat:
11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: az ajánlattevők és a 10%-ot meghaladó részben bevonni kívánt alvállalkozók csatolják az alábbiakat:
I. A Kbt. 44. § (1) bekezdés szerinti, pénzintézettől származó igazolás a szerződésteljesítéshez szükséges pénzügyi alkalmasságról.
– Számlavezető bank 30 napnál nem régebbi nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására, az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti a gazdálkodó szerv bankszámláját,
– az ajánlattevő pontosan eleget tesz-e fizetési kötelezettségének,
– az ajánlattevő számláján sorban állás előfordult-e.
– Az elôzô év mérlegének, egyszerűsített mérlegének benyújtása.
– Az ajánlattevő jelenlegi állapota szerinti cégbejegyzési okmányok (cégbemutatás):
– cégkivonat,
– az esetleges változásbejegyzés iránti kérelem,
– aláírási címpéldány.
II. A műszaki alkalmasság igazolására a Kbt. 44. § (2) bekezdés értelmében az alábbi dokumentációkat kell benyújtani: az előző 1 év legjelentősebb, a 3. a) pontban meghatározott azonos tárgyú építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összegének, a teljesítés helyének, a szerződéskötő másik fél megnevezésével), a referenciáról tájékoztatást adó személy nevének és telefonszámának megadásával.
III. Nyilatkozatok, igazolások: a Kbt. 46. § szerinti nyilatkozatok és igazolások. Ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat és a (3) bekezdés szerinti igazolás csatolását előírja.
b) Az ajánlattevônek a szerzôdés teljesítésére alkalmatlanná minôsítésének szempontjai: alkalmatlannak minősül az az ajánlattevő, illetve alvállalkozója, akinek:
– a 3. a) pontban meghatározott tárgy szerinti referenciái nem kifogástalanok a referenciát adó részéről,
– az elôzô évi tárgy szerinti munkák összességének értéke nem éri el jelen beruházás értékét,
– gazdálkodása veszteséges,
– pénzügyi helyzete nem stabil, számláin sorban állás előfordult.
Az elbírálás előírásai:
13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat.
b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az ajánlatkérő a Kbt. 34. § megengedő rendelkezése szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére vonatkozó részszempontokat az alábbiakban határozza meg, egyben meghatározva a részszempontok tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat. A Kbt. 34. § (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározott részszempontok és azok súlyát meghatározó szorzószámok az alábbiak:
– ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés 20
– teljesítési határidőkhöz (legkésőbbi időponthoz) képest korábbi teljesítés vállalása a megvalósíthatóság figyelembevételével 15
– teljes műszaki tartalomra vonatkozó ajánlati ár 10
– vállalt garanciális időtartam a jogszabályi kötelezettségen túlmenően 5
– nyilatkozat kötbérgaranciáról, forintban meghatározva annak napi mértékét 1
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa: 1, felső határa: 20. Az alsó és felső határ minden részszempont esetében azonos.
A dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlati feltételeket, szerződéstervezetet, ajánlati nyilatkozat blankettáját és a műszaki tervdokumentációt. Ajánlatkérő a feltételek között előírta, hogy a megadott határidőnél korábbi teljesítést is elfogad, az egyösszegű fix árat a költségvetési kiírás és az esetleges ajánlattevői észrevételek összegéből kell számítani, 5%-os tartalékkeretet kell ezen felül képezni.
Számlázásra vonatkozóan elôírta, hogy elôleget nem folyósít, részszámlat is elfogad, 30 napon belül egyenlíti ki, továbbá ezektől eltérő ellenszolgáltatási feltételekre is tehet javaslatot az ajánlattevő véleményeltérés formájában.
Kötbért illetően késedelem esetén az első 30 napra 20 E Ft/nap, ezt követően 50 E Ft/nap érték a minimum. Ettől (felfelé) eltérhetnek az ajánlattevők. Kötelező jótállási időt nem írt elő, jelezte, hogy kedvező a garanciális időszak vállalása. Meghatározta az ajánlat kötelező tartalmi elemeit is. Ajánlatkérő az ajánlattevőknek közvetlenül küldött levelével 2000. június 22-én módosította az ajánlati felhívás szerinti eredményhirdetési időpontot 2000. július 13-ára.
A 2000. június 27-i ajánlattételi határidőig 8 ajánlat érkezett a következőktől: kérelmező, Szint-Vonal Kft., Betonút Rt., Betonútépítő Rt., Force Kft., ÉKISZ Kft., Deponátor Kft. és Schubert István vállalkozó (konzorciumi) közös ajánlata, Penta Kft. A bontáskor felvett jegyzőkönyv a Kbt. szerinti kötelezően megjelölt adatokat tartalmazza. Itt jelen volt kérelmező képviselője is.
Ajánlatkérő 2000 . június 29-én kelt levelével minden ajánlattevőnek lehetőséget biztosított a Kbt. 43. § (4) bekezdés szerinti pótlásra, konkrétan hiányokat nem jelölt meg. Pótlásként a Szint-Vonal Kft. a Kbt. 46. § szerint szükséges nyilatkozatot küldött, Schubert István és a Deponátor Kft. tb-járulékkal kapcsolatos hatósági igazolást pótolt.
Ajánlatkérő 2000. július 5-én kelt levéllel a Szint-Vonal Kft.-t nyilatkoztatta a részszámlák számáról és az azokhoz tartozó készültségi fokról, a Force Kft.-t pedig számítási hiba javításáról tájékoztatta, akinek így a helyes ajánlati ára 74 913 902 Ft helyett 57 077 259 Ft lett. Fentiekről a többi ajánlattevőt is tájékoztatták.
2000. július 10-én újabb levelet küldött mindenkinek számítási hibák javítása miatt. Ennek megfelelően a Betonút Rt. ára 37 863 574 Ft, Deponátor Kft.–Schubert István ára 53 725 840 Ft, kérelmezőé 37 493 579 Ft, Penta Kft.-é 38 666 262 Ft (bruttó árak).
Ajánlatkérő július 11-én kérelmezőtől, a Penta Kft.-től és Betonút Rt.-től magyarázatot kért a kirívóan alacsony árra. A válaszok szerint az ajánlat a teljes műszaki tartalomra szól, és nem kirívóan alacsonyak, csak az igen magas árú ajánlatok miatt tűnnek annak.
Ezek után már elbírálta ajánlatkérő az ajánlatokat. Bírálóbizottság végezte a pontozásos értékelést, javaslata szerint a nyertes a Deponátor Kft.–Schubert István vállalkozó közös ajánlata 920 ponttal. A polgármester hozta meg a döntést a fentiek elfogadásával.
A nyilvános eredményhirdetés 2000. július 13-án volt, amikor a jelenlévők átvették az összegzést, az értékelő táblázatot és a tájékoztatót az eljárás eredményéről, a többieknek postázták ezen iratokat.
A kiadott összegzés nem tartalmazta az ajánlatok megfelelő tartalmi elemeit és az egyes részszempontokra konkrétan adott pontszámok indokolását. Hirdetmény közzétételéről gondoskodtak. A szerződést nem kötötték meg.
Kérelmező 2000. július 18-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint az ügyben tárgyalás tartását.
Kérelmét írásban azzal indokolta, hogy ajánlatkérő nem az ajánlatok valós tartalma szerint értékelte (pontozta) a részszempontokhoz tartozó tartalmi elemeket. Kérelmező ajánlatát az összességében legjobbnak kellett volna tekintenie, ezért döntése jogsértő. Az elbírálás részszempontjainak megállapítása sérti a Kbt. alapelveit, mert a pénzügyi ütemezést kiemelten kezeli, míg az ajánlati ár háttérbe szorul.
Ajánlatkérő nem ismertette az ajánlatok bontásakor a vállalt pénzügyi feltételeket, így ajánlattevők által ismeretlen vállalások alapján döntött.
Írásos kérelmét a tárgyaláson kiegészítette azzal, hogy nem a részszempontokat, hanem az annak alapján végzett értékelést kifogásolta kérelmében.
A Döntőbizottság a 2000. július 19-én kelt D.317/3/2000. számú határozatával a szerződéskötést az ügy érdemi elbírálásáig megtiltotta. Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a kérelem elutasítását részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt. Álláspontja szerint kérelmező az elbírálási szempontokkal kapcsolatos és az ajánlatok bontásakor észlelt sérelmeire a 2000. június 27-i bontást követően 15 napig fordulhatott volna jogorvoslatért a Döntőbizottsághoz. E határidőt elmulasztotta. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogszerű volt, mind a fizetési feltételekben, mint a kötbérre vonatkozóan több kedvezőbb (köztük a nyertes) ajánlat is érkezett, így kérelmező ajánlata nem volt az összességében legelőnyösebb.
A kérelemre tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. nem tiltja ajánlattevők részére az előírtnál hosszabb – halasztott – fizetési feltétel vállalását, így az nem jogellenes.
Kifejtette azt az álláspontját is, hogy ajánlatkérőnek joga van a részszempontok sorrendjének megállapítására. Előadta azt is, hogy az ajánlatok bontásakor a Kbt.-ben kötelezően előírt adatokat ismertette.
Szóban előadta és kérelmező részére írásban is átadta az ajánlatok értékelésekor alkalmazott matematikai módszert. Közölte azt is, hogy a tárgyi beruházás a költségvetésükben szerepel, mivel ehhez a fővárostól támogatást kapnak. Azt a gyakorlatot is ismertette, miszerint az elnyert támogatást a teljesítést követően 4-5 hónappal kapják meg a fővárostól. E gyakorlatot a nyertes konzorcium tagja, Schubert István vállalkozó ismerheti, mivel korábbi eljárásuk során, mint nyertes ajánlattevő már ilyen tapasztalatot szerezhetett.
Az ügyben érdekelt felek sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt vagy nyilatkozatot nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos, részben pedig alaptalan, illetve elkésett.
Az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban megfogalmazott részszempontok súlyozása és az ajánlatok bontása során történtek kifogására vonatkozó kérelmek elkéstek, tekintettel a Kbt. 79. § (7) bekezdésének első fordulatára, mely úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy e jogvesztő 15 napos határidő 2000. július 12-én eltelt, így a kérelem ezen része elkésett. A Döntőbizottság az ajánlatok érvényessége, valamint az ajánlattevők alkalmassága vizsgálata során az ajánlatkérővel azonosan megállapította, hogy minden ajánlat elbírálható volt.
A pontozás vizsgálata során a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az összegzés 2. c) pontjában írtak és a tárgyaláson ismertetett matematikai képlettel értékelte, illetve pontozta az ajánlatokat. Eszerint a legkedvezőbb ajánlat megkapta a maximumot, a többiek az eltérések nagysága szerint kevesebbet. E módszer alkalmazásával ajánlatkérő az egyes részszempontoknál kiosztotta a minimum és maximum pontszámot is, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a lineáris arányosításon alapuló módszer nem kifogásolható.
Tekintettel arra, hogy kérelmező konkrétan a pénzügyi ütemezés (1) és az ajánlati ár (3) pontozást sérelmezte, nem vitatva a többi (2., 4., 5.) részszempont értékelését, a Döntőbizottság e két pontnál végzett ajánlatkérői értékelést összevetve a Döntőbizottság által objektívnek ítélttel, az alábbiakat állapította meg a három érintett ajánlatnál (nyertes, Penta Kft. és kérelmező).
1. szempontnál (pénzügyi ütemezés) az alábbiakat vállalták érintettek:
nyertes: egy végszámla, fizetési határidő 2001. február 20.
Penta Kft.: két számla 50-50%, végszámla-fizetési határidő 2001. március 13. + 30 nap
kérelmező: egy végszámla szeptember 20-án, fizetés 30 napra.
Ennek megfelelően ajánlatkérő szerint a Penta Kft. 10; a nyertes 20; míg kérelmező 6 pontot kapott ajánlatára.
A Döntőbizottság az első szempont értékelésénél az objektivitást biztosító módszerként az ajánlatkérő által is vizsgált alszempontok értékelését elfogadhatónak ítélve, elvégzett egy olyan 3 alszempontra kiterjedő pontozást, ami a számlák számát (a), a számlakifizetési határidőt (b) és a végszámla benyújtásának a szerződés teljesítéséhez való viszonyát (c) értékeli mint alszempontokat, majd a pontok átlagát számítva adódik a részszempont egészére adható pontszám.
A Döntőbizottság tette ezt az alábbiak szerint mindazért, mert álláspontja szerint ajánlatkérő fentebb leírt pontozása igen szélsőségesen tükrözi a halasztott számlabenyújtással ígért előny honorálását. Az ajánlatkérőnek a törvény igen nagy szabadságot biztosít az elbírálás szempontjainak meghatározásában, azok jelentőségének megállapításában, azonban ezen előírásait köteles az ajánlattevőkkel előzetesen közölni, később új szempontokat vagy megváltoztatott hangsúlyú elemeket nem vihet bele az értékelésbe. Ezért jelen ügyben a halasztott fizetési feltételre tett ajánlati elemeket kiemelten már nem értékelheti, legfeljebb a fizetési feltételeket megjelenítő egyéb feltételekkel egyenrangúként.
a) számlák száma
– legkedvezőtlenebb a Betonút Rt. ajánlata, mert havonta (össz. 3 db) kíván számlázni (1 pont),
– legkedvezőbb azoké, akik csak végszámlát nyújtanak be. Ilyenek: kérelmező, nyertes, Force Kft., Betonútépítő Rt. (20 pont),
– Penta Kft. 1 részszámlával (14 pont).
b) számlakiegyenlítés határideje:
– legkedvezőtlenebb 30 nap, ilyen a kérelmező és a legtöbben, köztük a Penta Kft. is (1 pont),
– legkedvezőbb a nyertesé, mert a véghatáridőben (2000. szeptember 4.) benyújtott számlát csak 2001. február 20-án kell kiegyenlíteni, azaz 169 nap a fizetési határidő (20 pont).
c) végszámlabenyújtás és a teljesítési határidő közötti intervallum:
– legkedvezőtlenebb azok ajánlata, akik a teljesítés igazolásakor nyújtják be a számlát, ilyenek kérelmező, nyertes és a legtöbb ajánlattevő (1 pont),
– legkedvezőbb a Penta Kft. ajánlata, mert ő a végszámlát a teljesítés után 150 nappal nyújtja be (20 pont).
A 3 alszempont átlagaként képzett pontszámok a következők a fenti számítás szerint:
kérelmező: 20 + 1 + 1 = 7,3 pont 3
nyertes: 20 + 20 + 1 = 13,7 pont 3
Penta Kft.: 14 + 1 + 20 = 11,7 pont 3
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fizetési feltételekkel kapcsolatos ajánlatok közötti tényleges különbséget a Döntőbizottság által számított pontok fejezik ki objektíven.
A 3. szempontnál (korrigált ajánlati ár) az árakat tekintve kérelmező részére a maximális 20 pontot adta, a többieknek pedig a Döntőbizottság által is elfogadhatónak ítélt lineáris arányosítás alapján számolt értéket, így e szempontnál ajánlatkérő megfelelően pontozott.
A kérelmező lényegében nem vitatta a többi részszempont értékelését, a Döntőbizottság pedig a fentebb írtak alapján azt megfelelőnek találta. A tárgyaláson becsatolt módszer szerint ajánlatkérő helyesen számolt, és az összehasonlítás alapjául szolgáló tartalmi elemeket is helyesen állapította meg e részszempontoknál. A fenti számítást figyelembe véve az ajánlatkérő értékelő-táblázata annyiban módosul, hogy az első részszempontnál bekerülnek a Döntőbizottság által kiszámított pontszámok, így a végső összpontszám ezután a kérelmezőnél 592, a nyertesnél 794, a Penta Kft.-nél 677 lesz, tehát a döntés a nyertes és a 2. helyezett vonatkozásában jogszerű volt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő 1. szempontnál alkalmazott pontozását vizsgálva megállapította a Döntőbizottság, hogy azt nem annak tényleges tartalmi elemeit figyelembe véve végezte el, ezért a kérelem erre tekintettel alapos. A módosított eredményt megvizsgálva az is megállapítható, hogy annak alapján is helyes volt ajánlatkérő eredményhirdetéskor ismertetett döntése a nyertesre és a 2. helyezettre vonatkozóan, ezért a kérelemnek az eljárást lezáró döntés jogszerűségére vonatkozó része alaptalan, ezért azt a Döntőbizottság elutasítja, mivel a helytelen pontozás ellenére is helyes volt az ajánlatkérő döntése, így jogsérelem eközben nem keletkezett.
Ezen indokokra tekintettel nem állapítható meg ajánlatkérő terhére a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértése, és így a döntés megsemmisítését is mellőzte a Döntőbizottság a kérelem ellenére.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a kérelem egy részét elkésettség és alaptalanság címén elutasította, és ugyanezen bekezdés d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a 88. § (5) bekezdésére is.
A Döntőbizottság az arra irányuló kérelem hiánya ellenére kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára, mivel jogsértést is megállapított ajánlatkérő terhére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 28.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
