KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6444)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.325/7/2000
Tárgy: az Elamen Rt. I. rendű és a Sodexho Magyarország Kft. II. rendű kérelmezők jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros X. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Elamen Rt. (1095 Budapest, Soroksári út 98., a továbbiakban: I. rendű kérelmező) I. rendű kérelmezőnek, valamint a Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele út 68., a továbbiakban: II. rendű kérelmező) II. rendű kérelmezőnek a TENDER CO Gazdasági Szervező és Vagyonkezelő Rt. (1119 Budapest, Petzvál J. u. 56.) által képviselt Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzata (1102 Budapest; Szent László tér 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az önkormányzat fenntartásában levő óvodák, általános iskolák és középiskolák, nyári napközis táborok, gondozási központok közétkeztetési feladatainak ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (4) bekezdését, ezért az eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy I. és II. rendű kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. április 18-i számában tette közzé nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását a rendelkezô részben meghatározott beszerzésre, 3 területi csoportosításban:
I. területi rész (1 óvoda, 5 általános iskola, 2 idősek otthona) ellátására átlagosan napi 2000 adag ebéd, 850 adag reggeli, uzsonna szolgáltatása a dokumentációban részletezettek szerint,
II. területi rész (4 óvoda, 6 általános iskola, 1 idősek otthona) ellátására átlagosan napi 2000 adag ebéd, 1200 adag reggeli, uzsonna szolgáltatása a dokumentációban részletezettek szerint,
III. területi rész (7 óvoda, 7 általános iskola, 1 gimnázium, 2 idősek otthona) ellátására átlagosan napi 3400 adag ebéd, 1500 adag reggeli, uzsonna szolgáltatása a dokumentációban részletezették szerint.
Részajánlattétel – a területi bontásnak megfelelően – és többváltozatú ajánlattétel megengedett volt.
A felhívás 11. pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, valamint az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta nyertessé hirdetni az alábbi részszempontok 1–10-ig történő pontozása mellett (zárójelben a súlyszámokkal):
– a szolgáltatás biztonsága, szakszerűsége, megbízhatósága (10)
– az ajánlati ár, évenkénti áremelés mértéke (8)
– az ételek mennyisége, minősége, változatossága (speciális étkezési igények kielégítése) (8)
– a bemutatott mintaétlapok és a 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM rendeletben, valamint az 1/2000. (II. 7.) SzCsM rendeletben foglaltak betartására vonatkozó nyilatkozat alapján az ételek energia- és tápanyagtartalma (6)
– az ajánlattevő saját teljesítési aránya (4)
Ajánlatkérő a 16. pontban az egyéb információk között megkövetelte a szükséges szakhatósági engedélyek másolatának csatolását, felelősségbiztosítással való rendelkezést. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ajánlatnak az ételek minőségére vonatkozó részében a 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM rendeletben, valamint a gondozási központok esetében még figyelembe veendő 1/2000. (II. 7.) SzCsM rendeletben meghatározott feltételek minimális követelményt jelenítenek meg.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta az ajánlatokkal kapcsolatos követelményeket, a szerződéses feltételeket, valamint a műszaki specifikációt. A dokumentáció újból felsorolta az ajánlati felhívásban közölt bírálati részszempontokat, azok tartalmához megjegyzést nem fűzött. Az ajánlattételi és egyben a bontási – 2000. május 30-i – határidőre I. és II. rendű kérelmezőn kívül a Junior Rt., a Pensió 17. Kft. és Herdlicska Márton egyéni vállalkozó nyújtotta be ajánlatát.
Ajánlatkérő szakértő bevonásával az ajánlatokat értékelte, javaslatát ajánlatkérő képviselő-testülete az 597/2000. (VII. 11.) Bp. Kőb. Önk. sz. határozatával elfogadta, melynek alapján a 2000. július 18-án tartott eredményhirdetésen az I. és II. területi részen a Pensió Kft. (334, illetve 344 ponttal), a III. területi részen a Junior Rt. ajánlatát (312 ponttal) fogadta el nyertesnek.
Az összegzés szerint a bírálati részszempontok az alábbi alszempontokból álltak:
1. A szolgáltatás biztonsága, szakszerűsége, megbízhatósága
– Gazdasági, pénzügyi alkalmasság
– Szakembergárda felkészültsége, képzettség
– Saját eszközpark állapota, szállítói edényzet
– Bankgarancia, biztosítási garancia
– Kiszállítás biztonsága
– Intézményi referenciák
– HACCP, ISO 9002
2. Az ajánlati ár, évenkénti áremelés mértéke
– Óvodai ajánlat árszínvonala
– Iskolai ajánlat árszínvonala
– Szociális ellátás árszínvonala
– Árképzés áttekinthetősége
– Árgarancia, áremelés mértéke
3. Az ételek mennyisége, minősége, változatossága (speciális étkezési igények kielégítése)
– Az ételek változatossága
– Adagolási táblázat biztosított-e
– Korszerű reformétkezési módok
– Beszállítói ISO
– Menzabizottság, konzultáció
– Speciális étkezési igények
4. Az ételek energia- és tápanyagtartalma
– Ételek energiatartalma (kiszámítások)
– Ételek tápanyagtartalma (kiszámítások)
– Ellátás mértékének megfelelő-e (minimum)
– Reform étlapok szakmai minősége
5. Minél magasabb saját teljesítési arány
– 10%-nál nagyobb külsős van-e
– Képzés saját formában, fejlesztés, munkaerő
Az összegzés a bírálat módszeréről a következőket tartalmazta:
Minden részszempont 0–10 közötti pontértéket kaphatott. Az egyes értékelési szempontokhoz tartozó részszempontok pontszámait összegezve alakult ki az ajánlattevők közötti rangsor. Az I. helyre rangsorolt ajánlattevő 10 értékelési pontszámot kapott az adott értékelési szempontra, a II. 9 pontot, a III. 8 pontot, a IV. 7 pontot, az V. 6 pontot. Ezek az értékelési pontszámok lettek felszorozva az adott szemponthoz tartozó súlyszámmal.
Ettől némileg eltért az intézménytípusonkénti árelemzés, ahol az adott intézménytípusra adott árajánlatot három szempontból vizsgáltuk: nyersanyagnorma szerint, eladási ár szerint és haszonkulcs szerint. Az egyes vizsgálati tényezők számszerű értékei alapján rangsorolásra kerültek az ajánlattevők, majd a három tényező összesített rangsora alapján, a már ismertetett 10–6 pontozási rendszer szerint kapták meg az adott intézménytípushoz tartozó árajánlatukra a részpontszámot. Többváltozatú ajánlat esetén csak a legjobb haszonkulccsal megadott árajánlat került figyelembevételre. Az általános iskolák árelemzésénél – a mai tálalókonyhai körülményekre tekintettel – a magasabb normaajánlat és a hozzá tartozó eladási ár (azaz a 11–14 éves korosztály) került figyelembevételre. Az áremelést területrészenként külön-külön is és a három területrészre együttesen is elvégeztük."
A szöveges értékelés csak a nyertes ajánlatok kiválasztására tartalmazott indokolást, a következő egy mondatot:
"A kialakított értékelési szempontok alapján, valamint a hosszú távon is érvényesíteni kívánt versenyhelyzet és az ellátás minél nagyobb biztonsága szempontjából ez a megoldás bizonyult a legkedvezőbbnek."
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, bírság kiszabását, ajánlatkérőnek az eljárási díjban és a felmerült költségekben való marasztalását.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívással ellentétes részszempontok kerültek meghatározásra az összegzésben. Ajánlatkérő pontozása a gyakorlatban eltért az általa felállított pontozási rendszertől. Ajánlatkérő továbbá önkényesen választotta ki az általános iskolák vonatkozásában a 11–14 éves korcsoportok normáit. Így ajánlatkérô nem az összességében legelônyösebb ajánlatot hirdette ki nyertessé.
II. r. kérelmezô kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérô kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Előadta, hogy az összegzésből nem állapítható meg, hogy mi az alapja az egyes ajánlatok eltérő értékelésének. Az értékelés nem a kiírásnak megfelelően történt, annak módszere nem kellően meghatározott, az ajánlatkérő ugyanis csak a 11–14 éves korosztály vonatkozásában értékelt, annak ellenére, hogy ezt sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazta.
Az egyéb érdekeltek közül a Junior Rt. szintén kifogásolta, hogy a részszempontok további alszempontokra osztását sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazta. Az alszempontok ajánlattevők részére adott értékét az összegzés nem tartalmazza, abból ténylegesen nem állapítható meg az egyes ajánlattevők rangsorolása.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását, eljárását a Kbt. szabályainak megfelelően folytatta le.
A jogorvoslati kérelmek megalapozottak.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottságnak eljárása során először azt kellett megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő az összes ajánlatot értékelte, összehasonlította-e.
A Döntőbizottság – az összegzéshez csatolt táblázat alapján – megállapította, hogy ajánlatkérő e kötelezettségének nem tett eleget.
Ajánlatkérő nem bírálta el az I. r. kérelmező és a Junior Rt. ajánlatai közül az I. és II.; az I. és III.; a II. és III. területrészre vonatkozóakat.
A Pensió 17 Kft. mindhárom területi részre külön-külön és együttesen is 3 változatban (jelenlegi nyersanyagnorma; emelt; kiemelt norma) nyújtotta be ajánlatát, amelyek közül ajánlatkérő csak egy változatot bírált el.
Herdlicska Márton ajánlati nyilatkozata szerint (az ajánlat 5. oldalán) az I. és II. területi részre külön-külön és együttesen nyújtott be ajánlatot. Az összegzés szerint azonban ajánlatkérő értékelte az I.+II.+III. területi részre együttesen tett ajánlatát is.
Megállapítható tehát, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (4) bekezdését.
Tekintettel arra, hogy e jogszabálysértés következtében az értékelés későbbi folyamatában már nem válhatott jogszerűvé, a Döntőbizottság nem vizsgálta azt, hogy az ajánlatkérő az általa elbírált ajánlatok összehasonlítása során betartotta-e a Kbt. idevonatkozó szabályait.
A Döntőbizottság azonban a következőkre kívánja felhívni az ajánlatkérő figyelmét.
1. A Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontját nem csak a részszempontok, hanem azok esetleges alszempontjai kiválasztása során is alkalmazni kell, azaz azoknak a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire kell vonatkozniuk.
Az alszempontok tartalmi elemei nem terjeszkedhetnek túl, illetve nem térhetnek el az adott részszempont tartalmától. A Kbt. 24. §-ában foglalt alapelvekre, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére tekintettel mindenképpen indokolt az elkülönített alszempontokat a dokumentációban nyilvánosságra hozni.
2. A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor a pontozás során egy részszemponton belül az összességében legelőnyösebb ajánlatnak kell a legmagasabb pontszámot kapnia, a többi ajánlat pontszámainak pedig a nyújtott előnyök figyelembevételével arányosan kell eltérniük egymástól. Nem lehet tehát úgy értékelni, hogy a helyezési rangsorban következő ajánlatok automatikusan 1-1 ponttal kapnak kevesebbet.
3. A Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az összegzésnek részletes, valóban tartalmi szöveges indokolást kell tartalmaznia arról, hogy az adott pontszámoknak, valamint a nyertes és ez azt követő legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának mi az indoka.
4. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő ajánlati felhívásában (vagy a dokumentációban) alkalmassági vagy érvényességi feltételeket határoz meg, ahhoz kötve van. Miután ajánlatkérő leszögezte, hogy a 80/1999. (XII. 28.) Gm–EüM–FVM rendeletben meghatározott feltételek "minimális követelményt jelenítenek meg", attól maga sem térhet el, a korosztályi bontással kapcsolatban sem.
5. Amennyiben ajánlatkérő 1-1 speciális kérdésben nem rendelkezik szakértővel, a Kbt. 31. § (1) bekezdése alapján külső szakértőt kérhet fel. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazta.
Tekintettel arra, hogy a jogsértés reparálható, a Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokolnak.
A költségek viseléséről a 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 31.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
