KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (6491)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.350/12/2000
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének indítványa alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Döntőbizottság Elnöke) indítványa alapján lefolytatott eljárás során, melyet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Városfejlesztési Bizottság (8200 Veszprém, Óváros tér 9., képviseli: dr. Vancsura Anita ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl Imre u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Veszprém Sportcsarnok bővítése és átalakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés b) pontját, tekintettel a Kbt. preambulumára, a Kbt. 26. § (1) bekezdésére és a 65. §-ára, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessen be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A beszerzés tárgyában szereplő sportcsarnok 1982-ben épült, CLAPS-H1 rendszerű könnyűszerkezetes építési technológiával. Az épület használhatósága érdekében bővítési-átalakítási munkák szükségesek (hosszoldali lelátó, öltözők, illemhelyek kialakítása). Az építési engedélyezési tervdokumentációt a Pannonterv Kft. készítette el ez év júniusában, az építésügyi hatóság a tervre 2000. július 11-én – jogerősen – építési engedélyt adott. Az engedélyezési terv műszaki leírása szerint az átalakítás során a meglévő leszerelhető kavicsszórt kéregpanelek újbóli felhasználásával és azokkal azonos panelekkel való kiegészítéssel számoltak, azaz a meglévő CLAPS falpanelekkel alakítják ki az új oldalfalat.
Ajánlatkérő 2000. július 20-án ajánlattételre hívta fel a Fejér Megyei ÁÉV jogutódját, az Alba Regia Rt.-t. Eljárását azzal indokolta, hogy az ajánlattevő a know-how és a hozzá tartozó rendszerkatalógus kizárólagos birtokosa, ezért a tervezett munkálatok elvégzésére kizárólag ő képes.
Az eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pont alapján folytatta. Felhívásában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával kapcsolatos előírásokat, az ajánlat elbírálásának szempontjaként pedig a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg, és meghatározta a közbeszerzési eljárás menetét illetően szükséges információkat. Dokumentációt is készített, amelyet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátott. Egyidejűleg értesítette, illetve tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét a tárgyalásos eljárás megkezdéséről.
Az ajánlattételi határidőig (2000. július 27.) a felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát. Ajánlati árként nettó 206 954 424 Ft-ot jelölt meg. Az ajánlat tételes költségvetést, a kért alkalmasságigazolási nyilatkozatokat, igazolásokat is tartalmazta. A csatolt cégkivonat 16. pontja szerint ajánlattevő átalakulás folytán jött létre, jogelődje az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat volt. A 2000. július 31-i tárgyaláson ajánlatkérő műszaki tartalom csökkentésével együtt járó árcsökkentést igényelt, a tervező bevonásával új árajánlat elkészítésében állapodtak meg, 2000. augusztus 3-i határidővel. A második tárgyalásra 2000. augusztus 4-én került sor, amikor megállapodtak a csökkentett műszaki tartalomban és az ajánlati árban, amely 115 120 000 Ft + áfára módosult. Kilátásba helyezték záró tárgyalás megtartását is. A jogorvoslati eljárás közben ajánlatkérő a szerződést 2000. augusztus 24-én megkötötte az ajánlattevővel.
A Döntőbizottság Elnöke 2000. augusztus 1-jén kezdeményezte a jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Ebben indítványozta, hogy az ügyben eljáró tanács vizsgálja meg az ajánlati felhívás jogszerűségét, mert álláspontja szerint a rendelkezésére bocsátott iratokból nem állapíthatóak meg egyértelműen a tárgyalásos eljárás alkalmazásának törvényi feltételei. Indítványában vélelmezte a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértését azon okból is, hogy az építési beruházás értéke esetleg meghaladja a 240 M Ft-os előminősítési értékhatárt.
A Döntőbizottság – az erre vonatkozó indítvány hiányára is tekintettel – hivatalból nem alkalmazott ideiglenes intézkedést.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a jogorvoslati eljárás keretében megtartott tárgyaláson kérte az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint az ajánlattevő kizárólagos jogosultsága fennáll, a beszerzés pedig a tervezői előzetes költségvetés szerint is 240 M Ft alatti, amit az ajánlattevővel folytatott tárgyalásokon kialakított 115 120 000 Ft + áfa értékű vállalási ár is bizonyít. Kérelme alátámasztására előterjesztette azt is, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Alba Regia Építő Vállalkozó Holding Rt. kizárólagos jogosultságát, illetve a műszaki-technikai sajátosságok okán az egyedüli megszólításának jogszerűségét az alábbi körülmények támasztják alá:
"A Brockhouse Steel Structures Ltd., mint know-how átadó a magyar állam képviseletében eljáró ÉVM-en keresztül a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalatot mint rendszergazdát hatalmazta fel a CLASP MK5 know-how adaptációjával, vagyis a magyarországi viszonyokhoz szükséges átalakítások elvégzésével, melynek eredményeképpen állt elő a CLASP H1 építési rendszer; illetve az így kialakított építési rendszer felhasználásával megvalósuló beruházások kizárólagos bonyolításával, rendszerfelügyeletével.
A rendszerfelügyelet magában foglalja az említett módszerrel megvalósuló építési beruházások egészét, mely az építési beruházással kapcsolatos költségek mintegy 90%-át teszi ki, így különösen magában foglalja a rendszer speciális elemeinek legyártását és/vagy legyártatását, a rendszerelemeket gyártók felkészítését és folyamatos ellenőrzését, a rendszerelemek ellenőrzését és szállítását, a kivitelezők előzetes kiválasztását, felkészítését, a kiviteli tervek felülvizsgálatát, a kivitelezőkkel történő egyeztetést, a beruházás folyamatos ellenőrzését. A beruházás értékének maradék 10%-át a speciális szerkezeteket nem érintő munkák és anyagok teszik ki.
A fentieknek megfelelően az Alba Regia Rt. rendszergazdai szállítási szerződéseket kötött a kivitelező és a gyártó tevékenységet folytató vállalatokkal, és ezzel tudta biztosítani, hogy a területileg (Magyarország egészét érintően) kizárólagos joggal tulajdonában lévő know-how szerinti kivitelezések az előírásoknak maradéktalanul megfelelő módon valósuljanak meg, és ezzel a rendszerrel szemben előírt követelmények is maradéktalanul teljesüljenek. Bizonyos sablonokkal és gyártmánytervekkel csak és kizárólag az Alba Regia Rt. rendelkezik.
Az Alba Regia Rt. mint a fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat jogutódja, az adott építési technológia megszerzésekor szerződésben vállalt kötelezettségének a jelen eljárásban is köteles eleget tenni, vagyis köteles a know-how felhasználásával kapcsolatos előírások betartását biztosítani, tekintettel arra, hogy a Veszprémi Sportcsarnok szerkezetét ezzel a módszerrel építették.
Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy az Alba Regia Rt.-t bármelyik módon az adott eljárásban megkerülhesse, tekintettel arra, hogy ebben az esetben egyetlen ajánlattevő sem lenne képes ajánlatot tenni, hiszen az adott technológiai felhasználásra csak a technológia birtokosának előzetes engedélye mellett van lehetőség. Az előzetes engedélyezés szükségessége egyfelôl a know-how megszerzésekor számára előírt kötelezettségből, másfelől pedig abból adódik, hogy az adott munka elvégzéséhez szükséges speciális ismeretekkel és rendszerkatalógussal legálisan csak a rendszergazda rendelkezik.
A speciális ismeretek hiányát az okozza, hogy az adott technológia esetében a szétszerelést nem teljesen az összeszereléssel fordított sorrendben kell elvégezni. A rendszerdokumentáció hiányában csak az építmény struktúrájának tanulmányozása nem is ad elégséges ismereteket a szétszerelés sorrendjével kapcsolatosan, így a szükséges sorrend megállapítása megint csak rendszergazdai ismereteket követel. Csak ebben az esetben garantálható a megfelelő szakértelem. Továbbá csak a rendszergazda rendelkezik olyan legális eszközparkkal, amellyel a bontási munka a megfelelő technológiával elvégezhető."
A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy az Alba CLASP rendszerrel megvalósuló beruházásokat 1986–87-ig zömében más cégek (korábban vállalatok) az ajánlattevő rendszergazdai szállítási szerződése alapján kivitelezték, azóta ezt az építési rendszert már nem alkalmazzák.
Nyilatkozata szerint a sportcsarnoknál az időközben elvégzett festést, tetőfelújítást, válaszfalak áthelyezését nem a jelenleg tárgyalásra felhívott ajánlattevő végezte.
Az Alba Regia Rt. bevonását e bővítésbe és felújításba főleg az indokolja, hogy ennek keretében 10 db pillért ki kell vágni a nézőtér bővítéséhez, ami statikai problémákat vethet fel.
Az Alba Regia Rt. mint az ügyben érdekelt fél, a tárgyaláson korábbi szerződő partnerekként elsősorban a Pest, Veszprém és Zala Megyei Állami Építőipari Vállalatokat jelölte meg, mint a rendszergazdai szerződés szerinti kivitelezőket, akik közül többen időközben jogutód nélkül megszűntek. Azt is közölte, hogy a kivitelezőket felkészítő szervezeti egység az rt.-nél megszűnt, de volt munkatársai zömében most is az rt.-nél állnak alkalmazásban.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló írásos és tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok, iratok és dokumentumok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményező indítvány alapos az alábbi indokok miatt.
Az ajánlattételre felhívott Alba Regia Rt. a becsatolt rendszerkatalógus szerint kétségkívül rendszergazdaként járt el korábban az Alba CLASP építési rendszerrel épülő épületek megvalósításában. A rendszerkatalógus többek között az alábbiakat tartalmazza:
"Az alrendszer-katalógus az ÉVM és a rendszergazda tulajdonát, valamint a rendszertervező szellemi tulajdonát képezi, és az 1969. évi III. törvény alapján szerzői jogi oltalom alatt áll, ezért egészét vagy részletét sokszorosítani, közzétenni vagy bármilyen módon forgalomba hozni csak a tulajdonosok beleegyezésével lehet.
Az alrendszer-katalógus felhasználására kizárólag az Alba CLASP építési rendszerrel épülő épületek megvalósításában közreműködők jogosultak. Az alrendszerváltozat alkalmazásának szervezeti feltételei:
A rendszergazda az Alba CLASP építési rendszerrel építő-kivitelező vállalatokkal Rendszergazdai Szállítási Szerződésben (RSZSZ) állapodik meg a szállítandó termékek választékát, mennyiségét, szállítási feltételeit illetően."
Az tehát tény, hogy a CLASP-H1 építési rendszer alkalmazása nem történhet a rendszergazda közreműködése nélkül, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne más kivitelezővel is építési szerelési szerződést kötni ilyen szerkezeti rendszerű építmény létrehozására. Maga az ajánlattevô is olyan értelmű nyilatkozatot tett jelen ügyben az ajánlatkérő képviselője számára (2000. július 11.), hogy a hazánkban épített, mintegy 700 ezer m2 Alba CLASP rendszerrel épült épületek a "közreműködésével" valósultak meg. Nem állította ugyanakkor, hogy megvalósításukra kizárólagos szerződés alapján csak ő lenne jogosult. Ajánlatkérő észrevételében is – nagyon helyesen – arra utalt, hogy a rendszerfelügyelet magában foglalja az egyebek mellett a kiviteli tervek felülvizsgálatát, kivitelezők előzetes kiválasztását, felkészítését, a beruházás folyamatos ellenőrzését.
A Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő akkor alkalmazhat tárgyalásos eljárást építési beruházásnál, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes csak teljesíteni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti jogalapra hivatkozás és az eljárás indításához fűzött ajánlatkérői indokolás megalapozatlan és téves, ugyanis a kizárólagos kivitelezői jogosultságra hivatkozás nem valós az alábbiak miatt:
A CLASP-H1 építési rendszer rendszergazdájaként az Alba Regia Rt. "Rendszergazdai Szállítási Szerződés"-eket kötött számos építőipari céggel, akik – mint ahogy ő maga is – 1985–87-ig Magyarországon igen nagy volumenben építettek ilyen építési rendszerrel épületeket. Tehát a kivitelezésre nem volt soha sem kizárólagos jogosítványa az ajánlattevőnek, illetve jogelődjének. Ma sincs ilyen helyzet, azonban az tény, hogy a rendszer alkalmazásához – bárki részéről is történjen az – az Alba Regia Rt.-vel előzetesen a rendszergazdai szerződést meg kell kötni, és a kivitelezésig arra a kivitelezőt fel kell készíteni. Erre a felkészítésre korábban ajánlattevőnél külön szervezeti egység létezett. Ma ilyen már nincs, azonban azok a munkatársak, akik ebben részt vettek, ma is nagy számban ajánlattevő alkalmazottai. Ugyanakkor azok az építőipari nagyvállalatok, akik CLASP-H1 rendszerrel kiviteleztek, azóta zömmel jogutód nélkül megszűntek.
A fentiekből kétséget kizáróan megállapítható, hogy nem a kizárólagos jogok, hanem a feladatokhoz kapcsolódó műszaki-technikai sajátosságok azok, ami miatt a szerződést csak korlátozott számú szervezet (köztük az Alba Regia Rt. is) képes teljesíteni.
A Kbt. preambuluma azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a belföldi áru-előállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítésének szempontjára is tekintettel – nemzetközi szerződéseinkkel összhangban – a következő törvényt alkotja:
A Kbt. 26. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent idézett közpénzek felhasználásának átláthatósága és a széles körű nyilvános ellenőrizhetőség megteremtése érdekében tartalmaz rendelkezést a Kbt. a meghívásos eljárásra, melyet a Kbt. 65. § (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor alkalmazhat az ajánlatkérő, ha csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt. A Kbt. 66. § (1)–(2) bekezdése azt tartalmazza, hogy:
(1) a 65. § a) pontja esetén az ajánlatkérőnek a hirdetményben meg kell jelölnie azokat, akiket az ajánlattételre fel kíván hívni.
(2) a hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére.
Természetes tényként vette figyelembe a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során azt, hogy azok a szakemberek, akik a megszűnt állami építőipari nagyvállalatoknál annakidején megszerezték a CLASP-H1 rendszer alkalmazásához szükséges felkészítést, bizonyára ma is az építőiparban dolgoznak, különböző cégeknél. Arról csak egy, a K. É.-ben nyilvánosan meghirdetett eljárásban lehetne meggyőződni, hogy van-e olyan építőipari cég, amely a jelen beszerzés tárgyát tekintve képes a szerződés teljesítésére. Éppen ezért a fentebb idézett Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pont alkalmazásának, azaz a meghívásos eljárás lefolytatásának lett volna helye a tárgyi közbeszerzés során.
Az ajánlatkérő által becsatolt szakértői vélemény végső konklúziója is a fentieket támasztja alá, amikor kimondja, hogy ajánlatkérő a legolcsóbb, leggyorsabb és a legcélszerűbb megoldást választotta, mivel ezzel azt a döntőbizottsági álláspontot erősítette meg, hogy a Kbt. nem a szakértő által is megerősített indokok esetén teszi lehetővé az ajánlatkérő által választott, a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyalásos eljárást.
A fenti indokolás alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményező indítvány megalapozott, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a 88. § (4) és (5) bekezdéseire is.
Bírságot azért szabott ki a Döntőbizottság, mert a szerződés megkötését követően a keletkezett jogsértést már nincs módjában reparálni. A bírság mértékének megállapításánál a mérlegelést követően elegendőnek tartotta a Döntőbizottság a törvényi minimum alkalmazását, ami a felek közötti tárgyaláson kialakított vállalási ár 1%-át sem éri el.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 8.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság elôtt keresettel támadták.
