KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (6492)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.261/15/2000
Tárgy: a Rozmaring-Szaló Kft. jogorvoslati kérelme a Borsi Húsipari Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta. az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Rozmaring-Szaló Kft. (3534 Miskolc, Árpád út 63., továbbiakban kérelmező) dr. Gadus Csaba ügyvéd (3530 Miskolc, Szomora út 1.) által képviselt Borsi Húsipari Rt. (3527 Miskolc, Fonoda út, továbbiakban: ajánlatkérő) "hűtőkapacitás építése és felszerelése, kulcsrakész állapotban történő átadása" tárgyú közbeszerzési eljárása benyújtott jogorvoslati kérelmére indult eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 32. § (2) bekezdését és a 40. § (1) bekezdését, valamint az 53. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését, továbbá az 59. § (1) bekezdését. A jogsértés miatt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt.
Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérőt a B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanács az 1999. évi gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási pályázata alapján a 187 600 E Ft fejlesztési költségéből 77 095 E Ft támogatásban részesíti a 136/1999. (X. 29.) MTT. sz. határozatával.
Ajánlatkérő a K. É. 2000. március 29-én megjelent 13. számában ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Részajánlat tételére nem volt lehetőség, többváltozatú ajánlatot azonban lehetett tenni.
A teljesítési határidőt ajánlatkérő 2000. december 31-ében határozta meg.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában közölte az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására becsatolandó igazolások, nyilatkozatok körét, így többek között csatolni kellett a Munkaerő-piaci Alap igazolását ezen alappal szemben fennálló tartozásról, illetve ez irányú fizetési kötelezettség hiányában az e tényről szóló ajánlattevői nyilatkozatot.
Az ajánlatok elbírálására ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a felhívás 13. b) pontjában közölte a bírálati részszempontokat és az azokhoz rendelt súlyszámokat, valamint a bírálat során adható pontszámtartományt a következők szerint:
súlyszám
– teljesítési határidő 2
– alkalmazandó technológia 3
– minőség/árarány 2
– jóteljesítési garancia mértéke 3
Adható pontszámtartomány: 1–100-ig.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely egy útmutatót, az ajánlattól elvárt műszaki tartalmat a hűtőkapacitás bővítésére vonatkozóan, a technológiai és építészeti átalakítás műszaki leírását, valamint mellékletként 4 db alaprajzot tartalmazott.
Az ajánlattételi határidőig, május 9-ig a kérelmező, a Kaefer Építőipari Kft., a Ariadne-Hafi Kft., az RM-GYGV Multiszerviz Kft., a Huurre Frigo Finn–Magyar Kft., a Thermo-Bau Kft., a G+H Montage Kft. és a Könnyűszerkezet Építő Kft. nyújtott be ajánlatot. A június 16-án tartott eredményhirdetésen a Thermo-Bau Kft. 366 715 000 Ft + áfa összegű ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést június 26-án megkötötte.
Kérelmező június 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntôbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérô az ô ajánlatánál kedvezőtlenebb ajánlatot hirdetett ki nyertesnek. Álláspontja szerint az alkalmazott technológia szempontjából a két ajánlat azonos értékű, az ajánlati ára viszont jobb, mint a nyertesé, ennélfogva a minőség/áraránya is. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a bírálatnál nem vette figyelembe azt a tényt, hogy ő rendelkezik minőségtanúsító rendszerrel, a nyertes pedig nem. Kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. A nyertesre vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy ugyan az alkalmazott technológia tekintetében mindkét ajánlat megfelel a műszaki célnak, azonban a kérelmező 3 db nagy teljesítményű kompresszorra tett ajánlati ára nem tartalmazza az ezek miatt szükséges villamos hálózati rekonstrukció költségeit. A nyertes javára értékelte azt, hogy az 5 db kisebb teljesítményű kompresszor beépítésére tett ajánlata nem igényli a villamos hálózat átalakítását, valamint hatékonyabb energiafelhasználást biztosít az üzemelés során. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson a hatékonyságra vonatkozó megállapítását azzal támasztotta alá, hogy az 5 db kompresszorral jobban lehet szabályozni a leadott teljesítményt, ezáltal nem teljes üzemben való működés esetén egy vagy több kompresszor kikapcsolásával energiatakarékosság érhető el.
A Thermo-Bau Kft. észrevételében az általa ajánlott több, kisebb teljesítményű kompresszor előnyeire hivatkozva egyetértett az ajánlatkérő döntésével.
A Döntőbizottság a felek írásos és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Ajánlatkérő az alkalmazott technológia bírálati részszempontból azzal indokolta a kérelmező ajánlatának kedvezőtlenebb voltát, hogy a kérelmező a 3 db nagy teljesítményű kompresszorra tett ajánlata egyrészt nem számolt a villamos hálózati átalakítás költségeivel, másrészről pedig nem biztosítja a többlépcsôs energialeadás lehetőségét.
A kérelmező hátrányára felhozott körülményeket ajánlatkérő saját maga idézte elő.
Ajánlatkérô sem a dokumentációban, sem annak részét képezô tervdokumentációban nem közölte, hogy milyen mértékű teljesítmény leadására képes a villamos hálózata, így a kérelmező nem tudhatta, hogy nagy teljesítményű kompresszor beépítéséhez a hálózatot át kell alakítani, ezért ez a körülmény hátrányára nem írható.
Konkrétan meghatározott igények hiányában a többlépcsős energialeadás szükségességével sem kellett kérelmezőnek számolnia. Ajánlatkérő ugyanis a műszaki leírásban csak azt kötötte ki, hogy az ajánlott csavarkompresszorok az átlagos hűtési igényeknek megfelelőek legyenek. A csúcsidejű igényeket, illetve a tartalékképzést a meglévő dugattyús kompresszorok üzemeltetésével kívánta biztosítani a műszaki leírás 2.3.1. pontja szerint. Ez a pont ugyan tartalmazza még azt a kitételt is, hogy a kompresszorok darabszámának és nagyságának megválasztásakor figyelembe kell venni az üzemeltetés biztonságát és gazdaságosságát, azonban ezt nem lehet kizárólag úgy értelmezni, hogy a gazdaságos üzemeltetést kizárólag kisebb teljesítményű és több darabszámú kompresszorral lehet és kell megvalósítani. Pontos igénymeghatározás hiányában az üzemeltetés biztonságos és gazdaságos megoldására az ajánlattevők egymástól eltérő ajánlatot tettek, és ajánlatkérő egy előre nem közölt, tehát önkényesen kiválasztott megoldás előnyben részesítésével választotta ki a neki "leginkább tetsző" megoldást.
A tárgyaláson ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy azért nem bocsátott ajánlattevők rendelkezésére konkrét műszaki megoldásokat tartalmazó terveket és építési engedélyt, mert az ajánlattevőktől várta el az általuk alkalmazásra ajánlott technológiára a tervek elkészítését és az építési engedély megszerzését. Ajánlatkérő eljárása ellentétes a Kbt. előírásaival.
A Kbt. 24. § (2) bekezdésében rögzített alapelvek – az ajánlattevők esélyegyenlőségének és a verseny tisztaságának biztosítása – hatályosulása érdekében a 40. § (1) bekezdés előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan részletes műszaki leírást adni. A műszaki leírással szemben támasztott követelményként az építési beruházásokra vonatkozóan a Kbt. 96. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján alkotott 1/1996. (II. 7.) KTM r. 1. §-a a következôket írja elô: a közbeszerzési törvény értelmében közbeszerzési eljárási kötelezettség körébe tartozó építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának műszaki tartalmát az e rendeletben szabályozott ajánlatkérési műszaki dokumentációban kell rögzíteni.
2. § (1) bekezdés. E rendelet alkalmazása szempontjából ajánlatkérési műszaki dokumentáció: a jogerôs végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát – az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon – rögzítô írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.
Ezzel összhangban rendelkezik a Kbt. 32. § (2) bekezdése is úgy, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívást csak akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyekkel – ilyen engedélynek minősül építési beruházásra irányuló beszerzés esetén a Kbt. végrehajtásáról szóló fent hivatkozott rendelet értelmében a jogerős építési engedély.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben felhozott jogsérelem okát vizsgálva megállapította, hogy ajánlatkérő sem építési engedélyt, sem az ajánlatkérési műszaki dokumentáció tartalmi követelményeként előírt dokumentációt, tervrajzot nem bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő ezáltal megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését és 40. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő csak a fenti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalmú műszaki leírás alapján várhatta volna el az ajánlattevôktôl egymással összehasonlítható ajánlat elkészítését, és csak ilyen ajánlatok összehasonlítása vezetett volna az objektív értelemben legkedvezőbb ajánlat kiválasztásához. Megfelelő műszaki leírás hiányában tehát a kérelmező és a nyertes ajánlatának összehasonlítása nem objektív alapon történt, a kérelmező hátrányára felhozott indokok nem helytállóak.
A Döntőbizottság nem végezte el a bírálati részszempontok tükrében az ajánlatok összehasonlítását, mert megállapította, hogy a nyertes ajánlatát ki kellett volna zárnia a közbeszerzési eljárásból.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
A 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki – többek között – elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A (6) bekezdés előírja, hogy csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. Az (5) bekezdés értelmében az igazolásnak azt kell tartalmaznia, hogy annak kiállítása időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott egy éven túli tartozása az ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő a felhívásban előírta a Munkaerő-piaci Alap igazolásának becsatolását.
A Thermo-Bau Kft. nyertes ajánlattevő ajánlata nem tartalmazta sem a Munkaerő-piaci igazolást, csatolt azonban egy nyilatkozatot, miszerint nem áll fenn fizetési kötelezettsége az állami pénzalapok felé. Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40–42. §-ai írják elő a munkaadók és a munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, melyek a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezik.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 2. §-a írja elő a szintén a Munkaerő-piaci Alap bevételét képező szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét.
A hivatkozott jogszabályok alapján megállapítható, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben minden munkaadónak, így a nyertes ajánlattevőnek is jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége van. Mindezek alapján a nyertes ajánlattevőt a Kbt. fent idézett rendelkezésére tekintettel a közbeszerzési eljárásból ki kellett volna zárni.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a Thermo-Bau Kft.-nek a közbeszerzési eljárásból való kizárása elmulasztásával a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel megsértette az 53. § (2) bekezdését, továbbá a Thermo-Bau Kft. nyertessé nyilvánítása által az 59. § (1) bekezdését is.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A kiszabható bírság mértéke a 88. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzés értékének maximum 30%-a. A közbeszerzés értéke – az ajánlatkérő által nyertesnek minősített ajánlatban megajánlott ár – 366 717 000 Ft.
A Döntőbizottság azonban csak a közbeszerzési kötelezettséget megalapozó támogatás összegét, 77 095 000 Ft-ot vette alapul a bírság kiszabásánál, és ennek 3,9%-ában határozta meg a bírság mértékét.
A jogsértés megállapítása folytán a Döntőbizottság a kérelmező költségeinek megtérítéséről rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 2.
Dr. Csitkei Mária s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
