KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6494)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.361/9/2000
Tárgy: a HOGE Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Péterfy S. Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta. az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Petz László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53–59.) által képviselt HOGE Orvosi Műszer Kft. (1033 Budapest, Szőlőskert u. 7., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Király Edit ügyvéd (1076 Budapest, Péterfy S. u. 14.) által képviselt Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Kórház-Rendelőintézet (1076 Budapest, Péterfy S. u. 8–10., továbbiakban: ajánlatkérő) "2 db hőérzékenyanyag-sterilizátor és 3 db gőzsterilizátor" beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. május 31-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására – többek között – kérte becsatolni:
– a cégbíróság részéről kiadott, hiteles, 90 napnál nem régebbi cégkivonatot, aláírási címpéldányt,
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerinti, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó minőségbiztosítási tanúsítványt. A dokumentáció II. fejezet 3. pontja szerint ajánlatkérő a gyártó minőségbiztosítási rendszerének csatolására tartott igényt.
A felhívás 5. c) pont szerint az ajánlattétel nyelve: magyar. Az ajánlati dokumentáció II. 9. pontjában ajánlatkérő ehhez még azt a kiegészítést fűzte, hogy "az ajánlathoz és az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi levelezést és egyéb dokumentációt magyar nyelven kell elkészíteni, vagy csatolni kell a hitelesített magyar nyelvű fordítást is".
Az ajánlatokkal szemben támasztott formai előírásként a felhívás 16. a) pontjában ajánlatkérő kikötötte, hogy az ajánlatokat a cégbejegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, 3 példányban (1 eredeti és 2 másolati), zárt borítékban kell benyújtani. A dokumentáció ezen formai előírásokat tovább részletezte: a II. fejezet 13.1. és 13.2. pontja még előírta a folyamatos oldalszámozást és az eredeti ajánlat minden egyes oldalának az aláíró kézjegyével való ellátását, a II. fejezet 13.5. pontja pedig azt, hogy az ajánlattevőnek az ajánlat eredeti és minden egyes másolati példányait külön-külön egy-egy "belső", majd valamennyi példányát egy "külső" borítékban kell lezárnia. Az így összeállított nagy borítékot az ajánlatkérő főigazgatói titkárságára címezve, "Sterilizátorajánlat", valamint "Felbontani a bontási időpontig tilos" jelzéssel ellátva kellett benyújtani, vagy ajánlott tértivevényes küldeményként postai úton megküldeni.
A dokumentáció III. 1.5. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy "az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos pótlására".
Az ajánlattételi határidőre, július 12-re 4 ajánlat került benyújtásra: a kérelmező, a Szanamij Kft., a Szamos-H Kft. és a Johnson & Johnson Kft. ajánlata. Ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a Szanamij Kft. ajánlata és a Johnson & Johnson Kft. ajánlata érvénytelen, mert nem felel meg az ajánlati dokumentáció II. 13.5. és II. 13.6. pontjában foglalt előírásnak, ezért kizárta őket a közbeszerzési eljárásból. A Szamos-H Kft. és a kérelmező ajánlatát "első olvasatra" érvényesnek találta.
A részletesebb vizsgálatot követően ajánlatkérő a Szamos-H Kft. ajánlatát is érvénytelennek minősítette, mert nem tartalmazta a 90 napnál nem régebbi cégkivonatot, a magyar nyelvű ISO-minősítést, az ORKI minősítése sem eredetiben vagy hitelesített másolatban lett becsatolva, valamint az aláíró személy nem látta el kézjegyével az ajánlat minden egyes oldalát. Ugyancsak érvénytelennek nyilvánította ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát, azzal az indokkal, hogy az abban lévő prospektus nem magyar nyelvű, illetve nincs mellékelve a magyar nyelvű fordítás, valamint a gyártó minőségbiztosítási rendszerének bemutatásánál a 136–137. oldalon csak angol nyelvű iratot csatolt.
Ajánlatkérő július 24-én faxon a kérelmező részére, július 25-én levélben a többi ajánlattevô részére megküldte a bírálóbizottság által július 20-án felvett, öt bírálóbizottsági tag által aláírt jegyzőkönyvet, miszerint a közbeszerzési eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani és új eljárást kell indítani, mert a felhívásra kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. Kérelmező augusztus 8-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzési eljárást, pedig álláspontja szerint több ajánlat, így az ő ajánlata is érvényes.
Ajánlata érvényességének indokaként a kérelmében és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta, hogy nincs jelentősége annak, hogy a prospektusokat angol nyelven csatolta, mert az abban lévő adatok az ajánlatban magyar nyelven is megtalálhatók, a minőségbiztosítási tanúsítvány magyar nyelvű változatának csatolását pedig ajánlatkérő bekérhette volna tőle hiánypótlás keretében – annál is inkább, mert a dokumentáció III. 1.5. pontjában utalt is a hiánypótlás lehetőségre.
A tárgyaláson jogorvoslati kérelmét kiegészítette, kérte a jogsértés megállapítását arra tekintettel, hogy ajánlatkérő nem tartott nyilvános eredményhirdetést, valamint nem adta át részére az összegzés az eljárásról dokumentumot. Közölte, hogy ajánlatkérő az értékelési jegyzőkönyvet július 24-én fax útján küldte meg részére, de ez nem tekinthető az eljárást lezáró döntésnek, mert az eljárás eredménytelenné nyilvánítását kilátásba helyező szóban forgó jegyzőkönyvet nem ajánlatkérő döntésre jogosult igazgatója írta alá.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenné minősítésére vonatkozó döntése jogszerű volt. Az ajánlati felhívásban és dokumentációban egyértelműen előírta, hogy az ajánlat nyelve a magyar nyelv, így az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot magyar nyelven kellett becsatolni. A minőségbiztosítási tanúsítványra vonatkozóan hiánypótlási lehetőséget viszont nem biztosíthatott a kérelmező részére, mert erre csak akkor lett volna lehetőség, ha ezen igazolást egyáltalán nem csatolta volna.
Kérelmezőnek a tárgyaláson előadott kifogásaira elismerte, hogy az ajánlattevőket csak a bírálati jegyzőkönyv megküldésével értesítette az eljárás eredményéről – azaz eredménytelenségéről –, az összegzés az eljárásról dokumentumot viszont elkészítette.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei és nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozatlan, más részében elkésett.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Ennek megfelelően rendelkezik úgy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát, és megállapította, hogy ajánlatkérő azt jogszerűen minősítette érvénytelennek.
A felhívás 5. c) és a dokumentáció II. 9. pontjában ajánlatkérő egyértelműen kikötötte, hogy az ajánlatot, az abban lévő levelezést és egyéb dokumentumot magyar nyelven kell becsatolni, illetve ha egy adott dokumentum idegen nyelvű, akkor csatolni kell annak hitelesített magyar nyelvű fordítását is.
Kérelmező a gyártó minőségbiztosításának tanúsítványát csak angol nyelven, annak hitelesített magyar nyelvű fordítása nélkül csatolta. Az ajánlat ezért nem felelt meg a felhívás 5. c) és a dokumentáció II. 9. pontjában előírt feltételnek.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek arra való hivatkozását, hogy az ajánlatkérőnek hiánypótlási lehetőséget kellett volna biztosítania a magyar nyelvű fordítás becsatolására, mert úgy a Kbt. 43. § (4) bekezdése, mint az ajánlati felhívás III. 1.5. pontja csak lehetőségként, de nem kötelező erővel írja elő a hiánypótlás lehetőségét.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy nem osztja ajánlatkérő álláspontját a másik érvénytelenségi ok tekintetében. Az idegen nyelvű prospektus becsatolásának ténye önmagában nem érvénytelenségi ok, még akkor sem, ha ajánlatkérő az ajánlat magyar nyelven való elkészítését kötötte ki. Ha az ajánlat tartalmazza mindazon magyar nyelvű dokumentumot, igazolást, nyilatkozatot, amit ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban előírt, akkor a prospektus ún. többlet-információközlésnek tekinthető. Ezen többletinformációt hordozó idegen nyelvű prospektus csatolása miatt csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét megállapítani, ha a prospektus tartalma alkalmas arra, hogy az ajánlatkérőt az ajánlattevők esélyegyenlőségét sértő helyzetbe hozza.
A Döntőbizottság megvizsgálta a többi ajánlattevő ajánlatát is, és megállapította, hogy azok is érvénytelenek.
A Sanamij Kft. ajánlata külső boríték nélkül lett benyújtva, azon nem a dokumentációban előírt "Sterilizátorajánlat", "Felbontani a bontási időpontig tilos" rájegyzés, hanem a kft. bélyegzője szerepel.
A Szamos-H Kft. ajánlata nem tartalmazza a cégbíróság által kiállított, 90 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot, az ISO minőségbiztosítási tanúsítvány magyar nyelvű fordítását, a becsatolt ORKI-minősítés sem nem eredeti, sem nem hitelesített másolati példány. Az ajánlat minden oldala nincs ellátva az aláíró személy kézjegyével.
A Johnson and Johnson Kft. 1 db borítékban nyújtotta be ajánlatát, nem felelt meg azon ajánlatkérői előírásnak, hogy külön-külön belső borítékba kell helyezni az ajánlat egy eredeti és két másolati példányát és e külön-külön belső borítékba helyezett ajánlatpéldányokat kell a külső borítékba tenni.
Az ajánlatok tehát formai hiányosságokban szenvedtek, így ajánlatkérő jogosan állapította meg azok érvénytelenségét.
A Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmező azon kérelmének, hogy állapítsa meg a közbeszerzési eljárás eredménytelenségére vonatkozó döntés hatálytalanságát. Kétségtelen, hogy az eredménytelenségre vonatkozó döntésről való értesítés nem volt szabályszerű, részben azért, mert nem nyilvános eredményhirdetésen történt kihirdetésre, részben pedig annak alaki hiányossága – az egyszemélyi döntéshozó aláírásának hiánya – miatt.
Kérelmező – a tárgyaláson elismerten – július 24-én vette kézhez a kifogásolt iratot, a jogsértés megállapítása iránti kérelmét azonban csak a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidőn túl, a szeptember 4-én tartott tárgyaláson terjesztette elő, így a kérelem elkésett. Elkésett az összegzés az eljárásról dokumentum megküldésének ajánlatkérő által történt elmulasztása miatt előterjesztett kérelem is.
A Kbt. 61. § így rendelkezik: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Ajánlatkérő a tárgyaláson állította., hogy az összegzés az eljárásról dokumentumot elkészítette, azt azonban nem tudta bizonyítani, hogy a dokumentumot az ajánlattevőknek is megküldte volna.
Kérelmező a részére július 24-én megküldött iratból értesült arról, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelését befejezte, a nyilvános eredményhirdetésre a felhívás 15. a) pontja értelmében a bontástól számított 21. napig, augusztus 2-ig számíthatott. Ezen augusztus 2-i időpontot követő legkésőbb 5. munkanapon, augusztus 9-én kellett volna ajánlatkérőnek elküldeni az ajánlattevők, így kérelmező részére is az összegzést, ami azt jelenti, hogy a vélelmezett 5 napos kézbesítési határidő alapulvételével kérelmező augusztus 14-én már tudomást szerzett a jogsértésről, az összegzés részére való megküldésének elmulasztásáról. Ehhez képest csak 21 nap elteltével, a tárgyaláson terjesztette elő kérelmét. A Döntőbizottság kérelmezőnek a tárgyaláson előterjesztett kérelmeit elkésettség címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 4.
Dr. Csitkei Mária s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
