MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA (6504)
Kf.II.35.244/1999/5.
A Magyar Köztársaság nevében!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Simon Sándor ügyvéd (Veszprém, Virág B. u. 8.) által képviselt Hegyi József veszprém-kádártai (Sáncközi u. 8.) lakos felperesnek dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt folyamatba tett perében, az 1999. augusztus 30. napján 3.K.37.608/1999/6. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 7. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) forint másodfokú perköltséget, az államnak pedig külön felhívásra 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A Magyar Honvédség Veszprém Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság nyílt eljárás formájában a K. É. 1999. február 17-i 7. számában ajánlati felhívást tett közzé 200 fő Veszprém megyei állandó lakos sorköteles G és BC kategóriájú gépjárművezető-képzése tárgyában. A felhívásra a felperes és egy Kft. tett ajánlatot, melyek elbírálása során nyertesként a Kft.-t hirdették ki. A pályázatot elbírálók szerint az ajánlat benyújtásakor a felperes a szükséges személyi és technikai feltételekkel nem rendelkezett, ezért a másik pályázó ajánlatát fogadták el.
A felperes jogorvoslati kérelmében egyrészt arra hivatkozott, hogy a Kft. a kiképzendő sorkötelesektől is kért anyagi hozzájárulást a gépjárművezető-képzés során, másrészt arra, hogy ajánlata megfelelt a kiírásnak és mégsem őt hirdették ki nyertesnek.
Az alperes határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlatának hiányosságait a döntőbizottsági tárgyaláson elismerte, ajánlata nem felelt meg a felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak, ezért a felperest az eljárásból ki kellett volna zárni.
A határozat ellen a felperes élt keresettel, kérve a törvénysértés megállapítását és a kérelmező számára kedvező döntés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy ajánlata megfelelt a kiírásnak.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes ajánlata érvénytelen volt, ezért alkalmatlan volt a másik ajánlattal való összehasonlításra.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a törvénysértés megállapítását. Fellebbezésének indokait 8 pontba sűrítve a Kft.-nek a sorkötelesektől igényelt további anyagi hozzájárulását sérelmezte, saját ajánlatát a kiírásnak megfelelőnek állította, hivatkozott arra, hogy a döntőbizottság ajánlatának érvénytelenségét nem állapíthatta volna meg, végül az ítélet leírásánál vétett hibát kifogásolta.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a Döntőbizottság a hatáskörébe tartozó ügyet megvizsgálhatja és a vizsgálat eredményeként megállapíthatja, hogy a felperes ajánlata érvénytelen volt.
A felperes észrevételében fellebbezési kérelmét tartotta fenn.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes azt a tényt a döntőbizottsági eljárás alatt maga sem vitatta, hogy ajánlata hiányos, nem állapítható meg továbbá az ajánlatból, hogy a felperes megfelelő technikai feltételekkel rendelkezett az oktatás lebonyolításához, ezért az ajánlat érvénytelen volt. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. (2) bekezdésének d) pontja ugyanis kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Nem megalapozott a felperesnek az a fellebbezési érvelése, amely a nyertes Kft. oktatottaktól szedett anyagi igényével kapcsolatos, mert a közbeszerzési eljárásban csak azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívásában foglaltaknak eleget tett-e. Egyéb körülmények nem képezik a közbeszerzési eljárás tárgyát.
Az elsőfokú bíróság ítélete leírási hiba folytán valóban kismértékben hiányos, azonban ezt olyan súlyos szabálysértésnek tekinteni nem lehetett, amelynek alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének helye volna.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Legfelsőbb Bíróság az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére a Pp. 78. §-a alapján őt kötelezte. Az illeték megtérítésére a felperes az 1990. évi XCIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdése alapján köteles.
Budapest, 2000. június 28.
Bauer Jánosné dr. s. k. Dr. Kovács Ákos s. k.
tanácselnök előadó bíró
Borsainé dr. Tóth Erzsébet s. k.
bíró
