FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (6505)
3.K.37608/1999/6.
A Magyar Köztársaság nevében!
A Fővárosi Bíróság Hegyi József (8411 Veszprém-Kádárta, Sáncközi út 8.) felperesnek a dr. Farkas Gyöngyi által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 8.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében tárgyaláson kívül meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 4000 Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, 3 pld.-ban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A K. É. 1999. február 17-i 7. számában került közzétételre a Magyar Honvédség Veszprém Megyei Hadkiegészítő Parancsnoksága ajánlati felhívása nyílt közbeszerzési eljárás megindítására. Az ajánlat tárgya 200 fő Veszprém megyei állandó lakosú sorköteles C és BC kategóriára történő képzése 1999. április 1. és december 1. közötti időszakban, Veszprém, Pápa, Ajka, Tapolca és Várpalota városok területén. A felhívás a kiképzendő létszám egy részére való ajánlattétel lehetőségét kizárta, a teljesítés határidejét 1999. december 1. napjában határozta meg. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, fontossági sorrend szerint, melyben első helyen a pályázat benyújtásakor a rendelkezésre álló személyi, technikai feltételek megléte, második helyen a pénzügyi ellenszolgáltatás mértékének elfogadása, míg harmadik helyen dokumentációban foglalt egyéb feltételek vállalása állt.
A rendelkezésre álló dokumentáció 3., 4. pontja szerint a képzés összege a 20 M Ft-ot nem haladhatja meg, egy fő sorköteles gépjármű-vezetői szakerő képzése az 1999. évi költségeiben a honvédségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja C kategóriában a 72 000 Ff/főt; míg BC kategóriában a 112 000 Ft/főt. A 6. pont, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság tekintetében a közbeszerzésről szóló 1999. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (1) bekezdésére, műszaki alkalmasság tekintetében a 44. § (2) bekezdés a) és d) pontjára utalt, míg felhívta a Kbt. 46. § szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok csatolásának a szükségességét is. Az alkalmasság elbírálásához az ajánlatnak tartalmaznia kellett a dokumentáció 6. a)–f) pontban részletezett feltételek szerinti megfelelőséget, míg a 7. pont azokat a vállalásokat sorolta fel, amelyet az ajánlattevőnek az ajánlattétele esetén vállalnia kell: A 8. pont az egyéb irányadó szempontokat sorolta fel a)–h) pontban.
Az 1999. március 30-án felvett bontási jegyzőkönyv szerint két ajánlat érkezett. Az egyik a Turbó Gépjárművezető-képző Kft., a másik a felperes részéről. Az ajánlatkérő mindkét ajánlatot bírálatra alkalmasnak nyilvánította. A bírálóbizottság jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a felperes oktatói C, D, E kategóriás engedélye fel van függesztve, melyet a felperes nem vitatott. A bírálóbizottság, mint vállalkozó ajánlattevő ajánlataként kizáró okot a felperessel szemben nem talált, mivel az oktatói engedély léte nem volt feltétel az ajánlat megtételének szempontjából.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, és azt 1999. április 2-án határozati formában tette közzé, a Turbó Gépjárművezető-képző Kft. ajánlatát fogadva el. Indokolásában kifejtette, hogy döntésére a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, Magyar Honvédség Légierő Vezérkar tagjaiból álló bizottság értékelése és javaslata alapján került sor. A bizottság véleménye szerint a nyertes pályázata mindenben megfelel a kiírt feltételeknek, a pályázatában rögzített erőforrásai valósak. Korrektül mutatta be a tulajdonában lévő oktatási bázisokat, oktatógépkocsikat és a személyi feltételeket. Míg a felperes pályázata alapján az állapítható meg, hogy az ajánlásban megjelölt telephelyek közül csupán a Sümeg és Tapolca környéki telephely alkalmas a kiképzésre. Nem állapítható meg a szaktantermek és a BÜ. oktatási helyek felszereltsége és a férőhelyek száma. A rendelkezésre álló 2 db tehergépjármű érvényes közlekedésfelügyeleti engedéllyel nem rendelkezik, míg az engedélyek beszerzése esetén sem tartotta a bizottság azt elegendőnek a vezetésoktatásra. Továbbá hivatkozott arra, hogy a 3-3 fő gyakorlati és elméleti oktató létszámát tekintve nem tűnik elégségesnek az oktatás biztosítására, tekintve, hogy a megyében öt helyen sokszor azonos időben lenne kívánatos az oktatást lefolytatni.
Az ajánlatkérő a nyertessel 1999. március 6-án kötött szerződést.
A felperes jogorvoslati kérelemmel fordult az alpereshez 1999. április 1-jén azzal, hogy az alperes az ajánlatkérő döntését javára változtassa meg. Hivatkozott arra, hogy a Szabó Autósiskolával kötött megállapodást, melyet pályázatához csatolt, így a benyújtás időpontjában ajánlata a feltételeknek megfelelt. Vállalta a képzést a meghatározott helyszíneken is, erre vonatkozóan szerződéseket is csatolt. Sem az ajánlati felhívás, sem pedig a dokumentáció nem kötött ki tárgyi és személyi feltételekhez kapcsolódóan oktatói létszámot, illetőleg tehergépkocsi-darabszámot. Tekintettel arra, hogy miden bírálati szempontra kedvező választ adott, az ajánlatkérő a Kbt. 40. § (1) és (5) bekezdésében foglaltakat megsértette. Sérült a Kbt. 33. § (1) és 34. § (3) bekezdése akkor is, ha a dokumentációban meghatározott teljesítési árat az ajánlatkérő csak hozzájárulásnak tekinti, mivel ez esetben meg kellett volna határoznia a tanulók által befizetett összegek felső határát is, és ezzel együtt értékelni a 34. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint. Hivatkozott arra, hogy a nyertes külön díjat szed a beiskolázott sorkötelesektől, ami álláspontja szerint törvénytelen. Továbbá a kérelmében a felperes annak vizsgálatát is kérte, hogy van-e összefüggés a Turbó Gépjárművezető-képző Kft. és az érdekeltségi körükbe tartozó alapítvány, illetőleg ennek kuratóriuma, valamint a Közlekedési Főfelügyelet és a honvédség között. Mi történt a sorkötelesek kötelező jellegű befizetésével, ezeket hogyan bizonylatolták. Ennek megfelelően kérte, hogy az alperes a kiírt pályázat alapján született határozatot a felperes javára változtassa meg. A sorkötelesektől a külön díjak beszedését tiltsa meg, a jogtalanul begyűjtött pénzekről kérjen kigyűjtést és azt a tanulóknak fizettesse vissza. Kötelezze a hadkiegészítő parancsnokságot, hogy a törvényben meghatározott limithatárt, vagyis a 7,5 M Ft-ot meghaladóan ne fizethessen a Turbó Gépjárművezető-képző Kft. részére. Míg ez utóbbit kötelezze arra, hogy a limithatárt esetlegesen meghaladó megkezdett képzéseke
t folytassa le és fejezze be, azokról pontos, szűkített önköltségi kimutatást vezessen. Ideiglenes intézkedésként pedig kötelezze a Magyar Hadsereg Veszprém Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságát, hogy a vizsgálat lezárásáig a Turbó Gépjárművezető-képző Kft.-től 1999-ben 7,5 M Ft-ot meghaladóan számlát ne fogadhasson el.
Az ajánlatkérő észrevételeiben hivatkozott a döntését megelőző bizottsági javaslatra és a beérkezett ajánlatok értékelésének eredményére. Míg a nyertes utalt arra, hogy az ajánlatát a legnagyobb gondossággal készítette el. Csak olyan tanfolyami hozzájárulást fizettet a sorkötelesekkel, ami az ajánlatkérővel kötött szerződésben szerepel, melynek bizonylatolása mindig szabályszerű volt.
A közigazgatási eljárás elleni jogorvoslati eljárás során a felperes elismerte, hogy ajánlata tartalmaz "alaki hiányosságokat".
Az alperes 1999. május 10. napján kelt, D.56/8/1999. sz. határozatában a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította azzal, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik. Indokolásában kifejtette, hogy a Kbt. 1. §-ában meghatározott szervezetek árubeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése során a 2.§ (1) bekezdés szerint a 4.§ (1) bekezdésben meghatározottan számított értékhatár felett kötelesek a közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni. Ezen értékhatár jelenleg a 7,5 M Ft. Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta, hogy a gépjárművezető-képzésre rendelkezésre álló kerete 20 M Ft. Azt is meghatározta, hogy a képzéshez a honvédségi hozzájárulás mértéke C kategória esetén 72 000 Ft/fő, BC kategória esetén 112 000 Ft/fő összeget nem haladhatja meg. Ebből az alperes azt a következtetést vonta le, hogy az ajánlatkérő jogszabályszerűen járt el, amikor a beszerzésre a közbeszerzési törvény szabályait alkalmazta és nyílt eljárás folytatott le. Az ajánlattevők által a sorkötelezett beiskolázottaktól kért képzési összeg meghatározását a dokumentációnak tartalmazni nem kellett, mivel ez a költség nem az ajánlatkérőt terheli, így ez a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozik. Az alperes a határozatának indokolásában a továbbiakban kifejtette, hogy vizsgálta az eljárása során, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek. Így előzetesen azt is vizsgálta, hogy az ajánlatok a Kbt. 43. § (1) bekezdésében meghatározottaknak, vagyis az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelnek-e. Ezen vizsgálat során azt állapította meg, hogy a nyertes ajánlata az ajánlati felhívás és a dokumentáció minden előírásának megfelelt, tehát érvényes volt. A felperes ajánlatában a Kbt. 46. § a szerint igazolásokat az alperes érvényesnek találta, hiányolta azonban a Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoksága igazolását. Kifejte
tte, hogy a felperes az ajánlatában nyilatkozik arra, hogy megfelelő, meglévő személyi és technikai feltételekkel rendelkezik, azonban egyetlenegy gépjárművezető-képzéshez használt járművel kapcsolatos alkalmassági igazolás nem volt ajánlatában fellelhető. Az oktatókról sem ad információt, és nem ismerteti a dokumentációban előírt telephelyek felsorolását és a tanműhelyeket. Ehelyett négy különböző megállapodást, illetve szerződést csatolt az ajánlatához, amelyek formáját és tartalmát tekintve az alperes azt a szerződésre vonatkozó követelményeknek nem találta megfelelőnek. Továbbá a szerződésekből azt sem találta megállapíthatónak, hogy azok az ajánlattétel időpontjában érvényesek voltak-e. Az sem volt megállapítható, hogy a szerződő felek milyen részben vesznek részt a felperes oktatási tevékenységében, illetve ennek aránya hány %-os. A közreműködő Kbt. 44.§, illetve 46. §-ban előírt igazolása, illetve nyilatkozata sem szerepelt az ajánlatban. Az alperes hivatkozott a Kbt. 52.§ (2) bekezdés d) pontjára, mely szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A felperes ajánlata álláspontja szerint nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglaltaknak, így az érvénytelen volt. A Kbt. 59.§ szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34.§ (1) bekezdésben meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Ebből az következik az alperes álláspontja szerint, hogy csak érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze, tehát mivel a felperes ajánlata érvénytelen volt, így a nyertes és a felperes ajánlatának összehasonlítását az alperes már nem végezte el. Mindezen indokolás alapján az alperes a Kbt. 76.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88.§ (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmet, mint alaptalant.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, kérve annak javára történő megváltoztatását és az alperes költségekben való marasztalását. Tartalmát tekintve a kérelmében előadottakat ismételte meg keresetében, sérelmezve, hogy az alperes érdemben az általa hivatkozott jogsértéseket nem vizsgálta, ehelyett az általa nem vitatott "formai" hibákat vizsgálva érvénytelennek nyilvánította ajánlatát. Nézete szerint az alperesnek hivatalból kellett volna az eljárást megindítania.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, hivatkozva arra, hogy határozata jogszerű volt, az ajánlatkérő a felperes által felvetett jogszabálysértéseket az eljárása során nem követte el. Hivatkozott arra, hogy a sorköteleseket terhelő fizetési kötelezettség nem képezi a közbeszerzés tárgyát, az erre vonatkozó álláspontját a határozatában már kifejtette. A dokumentáció nem is tartalmazott olyan megállapítást, mely szerint az ajánlatkérő vállalná a gépjárművezető-képzés teljes költségét, csupán az általa vállalt hozzájárulás mértékét határozta meg. Az a körülmény, hogy a sorköteles a gépjárművezető-képzés megszerzéséhez maga is köteles anyagilag hozzájárulni, nem jogszabálysértő. Álláspontja szerint a felperes keresetében elismeri ajánlatának formai hibáit, így vélhetően az alperesi határozat ezen részét keresettel nem támadja, így erre vonatkozóan az álláspontja kifejtésétől az alperes eltekintett.
Az ajánlatkérő, illetőleg a közbeszerzési eljárás nyertese a bíróság felhívása ellenére a perbe beavatkozni nem kívánt.
A kereset nem alapos.
...
valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása; az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása. A Kbt. 79.§ (2) bekezdés szerint az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A törvény jogvesztő határidőket ír elő az eljárás kezdeményezésére.
Az alperes eljárására a perbeli esetben a felperes kérelmére került sor. A kérelem tartalmát tekintve a felperes javára való döntés meghozatalára az ezzel ellentétes döntés törvénysértő voltának a vizsgálatára irányult.
Az alperes helyesen járt el akkor, amikor a kérelemnek megfelelően a Kbt. 59. § (1) bekezdés alapján vizsgálta, hogy a pályázók közül ki volt az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Tekintve, hogy az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést. A Kbt. 59. § (1) bekezdés szerinti összehasonlítás előfeltétele az érvényes ajánlat, mivel csak érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze. Ezért volt jogszerű az alperes eljárása az érvényesség vizsgálata körében. A felperes az alperes megállapításait e körben nem vitatta. Helytállóan jutott tehát az alperes a határozatában rögzített hiányosságok alapján arra a következtetésre, hogy a felperes ajánlata mint érvénytelen, összehasonlításra nem alkalmas, így a jogorvoslati kérelem nyilvánvaló módon nem teljesíthető, ezért azt elutasította.
Osztotta a bíróság az alperes jogi okfejtését a Kbt. általános rendelkezéseiből következően a tekintetben, hogy a közbeszerzés hatálya alá nem vonható a közbeszerzési eljárás nyertesének a közbeszerzési eljárással nem érintett megállapodása a sorköteleseket terhelő fizetési kötelezettség részében. Az ajánlati felhívás, illetőleg dokumentáció e részben kikötéseket nem tartalmaz, csak az ajánlatkérő által vállalt hozzájáruláshoz képest tett ajánlatok vizsgálatára volt mód és lehetőség.
Az alperes hatásköre, ehhez képest az eljárása eredményeként alkalmazandó jogkövetkezmények a törvény által meghatározottak, ebbe nem fér bele a felperesi jogorvoslati kérelemben indítványozott intézkedések megtétele.
Mindezekre figyelemmel a bíróság a keresetet elutasította. A felek tárgyalás tartását nem kérték, ezért a bíróság a Kbt. 91.§ (3) bekezdés alapján a pert tárgyaláson kívül bírálta el.
A felperes pervesztes lett, ezért a bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdés alapján kötelezte a perköltség viselésére, amely az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdés 62. § (1) bekezdés h) pontja és 65. § (1) bekezdés szerint feljegyzett illetékből és a 12/1991. (IX. 29.) IM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja szerint számítandó, az alperes képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból állt.
Budapest, 1999. augusztus 30.
Dr. Sára Katalin s. k.
bíró
