KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6619)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.358/9/2000
Tárgy: a DOVOLEN Bt. jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerezések Tanácsa nevében meghozta. az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A DOVOLEN Takarító és Szolgáltató Bt. (6000 Kecskemét, Kristály tér 7., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Solt Anna ügyvéd (1075 Budapest, Madách tér 3.) és dr. Horváth Béla ügyvéd (1139 Budapest, Váci út 73/A) által képviselt Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A, továbbiakban: ajánlatkérő) "takarítás az OEP épületeiben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. május 31-i számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Teljesítési helyként az ország 19 területi egységét; Budapestet, valamint az ország 18 megyeszékhelyét, illetve kirendeltség esetén a megyei kirendeltségek székhelyét határozta meg. A felhívásra részajánlatot is lehetett tenni, de az nem vonatkozhatott a dokumentációban pontosan meghatározott területi egységeknél kisebb egységre.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására becsatolandó igazolások, nyilatkozatok, adat- és tényközlések körét, így kérte többek között:
– a teljesítésbe bevonandó szakemberek megnevezését, ezt a dokumentáció II. fejezetében a 7. oldalon úgy pontosította, hogy a teljesítésbe bevonandó szakemberek létszámát és végzettségét kell megadni,
– a műszaki-technikai felszereltségének leírását, mely leírásnak a dokumentáció II. fejezetében a 7. oldalon lévő szöveg szerint az alkalmazandó gépeket, eszközöket, azok darabszámát és a gépek életkorának megjelölését kell tartalmaznia.
Ajánlatkérő előírta továbbá, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő műszaki leírást.
Ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati részszempontjait a következők szerint adta meg:
súlyszám
– szakmai követelmények 1,2
– ár 1,0
Értékelési pontszámtartomány 0–500.
A felhívás 16. pontjának ötödik "–" bekezdésében ajánlatkérő közölte, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.
Az ajánlattételi határidőre, július 11-re 33 cég nyújtott be ajánlatot; közöttük a kérelmező is. Ajánlatkérő lehetőséget biztosított több ajánlattevő részére az ajánlat egyes hiányainak pótlására.
Kérelmező ajánlata az ajánlatkérő Bács-Kiskun Megye területi egységre vonatkozott. Ezen területi egységre (is) a kérelmezőn kívül még a B+N Referencia Kft., a High-Tech Kft., a Garantie Kft., a Defend Security Kft., a P. Dussmann Kft., a Brillintell Kft., a Tamax Kft., a Jánosik és Társai Kft. és a Group 4 Securitas Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő ezen ajánlatok közül érvénytelennek nyilvánította a kérelmező, a P. Dussmann Kft és a High-Tech Kft ajánlatát, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette a Group 4 Securitas Kft-t és a Brillintell Kft-t. A területi egységre vonatkozó ajánlatok közül az augusztus 1-én tartott eredményhirdetésen a Defend Security ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező augusztus 7-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította az ajánlatát, holott ő az ajánlatkérő által megjelölt hiányokat határidőre pótolta.
Kifogásolta, hogy Bács-Kiskun Megye területére vonatkozóan olyan ajánlattevő – a Defend Security Kft. – lett a nyertes, akit az ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárással egyszerre folyó őrzés-védelmi szolgáltatásra kiírt eljárásban alkalmatlannak minősített a szerződés teljesítésére az ajánlati felhívás azon alkalmatlansági kritériuma alapján, hogy az előző két év mérlegének bármelyikében a saját tőke nagysága kisebb, mint a jegyzett tőke 50%-a, a jelen eljárásban pedig ugyanazon kritérium mellett nem állapította meg a Defend Security Kft. alkalmatlanságát. Kifogásolta továbbá az ajánlati dokumentáció tartalmát, álláspontja szerint az szakmai szempontból hiányos. Kérte a jogsértések megállapítását és az ajánlata érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, mert az nem tartalmazta a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot, az alvállalkozójára vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat, valamint a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő műszaki leírást.
A Defend Security Kft. alkalmatlanná minősítésének hiányát sérelmező kérelmezői kifogásra közölte, hogy egy másik közbeszerzési eljárásban felmerült kérdés a jelen közbeszerzési eljárásban irreleváns. Közölte, hogy a szerződést a nyertessel nem kötötte meg.
A Defend Security Kft. észrevételében szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy téves kérelmező azon állítása, hogy az őrzés-védelmi szolgáltatásra vonatkozó és a jelen közbeszerzési eljárásban a saját tőke/jegyzett tőke arányát illetően ugyanazon kritérium szerepelt.
Közölte, hogy a másik eljárásban a saját tőke bármekkora eltérését a jegyzett tőkéhez viszonyítva alkalmatlansági tényezőnek tekintett ajánlatkérő, a jelen eljárásban pedig csak a saját tőkének a jegyzett tőke 50%-a alá való csökkenését. A jegyzett tőkéje és a saját tőkéje közötti eltérés közel sem éri el az 50%-ot, a jelen eljárásban tehát részéről alkalmatlansági ok nem áll fenn.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
E rendelkezésből következik az 52. § (2) bekezdés d) pontja, mely kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az 52. § (1) bekezdése alapján érvénytelennek kell minősíteni azt az ajánlatot, melyre nézve az 52. § (2) bekezdésében [a)–d) pontban] felsorolt valamelyik érvénytelenségi ok fennáll. Az 52. § (1) és (2) bekezdése összevetéséből azonban az is következik, hogy csak azt az ajánlatot lehet érvénytelennek minősíteni, melyre nézve a (2) bekezdése szerinti valamely érvénytelenségi ok áll fenn.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy a kérelmező ajánlata – a hiánypótolt állapotában – megfelel az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglalt feltételeknek, ezért az ajánlatkérő által közölt indokok nem helytállóak.
Ajánlatkérő elsőként azt jelölte meg érvénytelenségi okként, hogy kérelmező nem csatolta ajánlatához a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében szükséges ajánlati nyilatkozatot. Ajánlatkérő alaptalanul hiányolja az "ajánlati nyilatkozatot". A Kbt. 43. § (1) bekezdésének a fentiekben idézett rendelkezése így folytatódik: "Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére." Mivel ajánlatkérő ezen nyilatkozat formáját nem határozta meg (nyilatkozatmintát sem a felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott), az ajánlat tartalma alapján kell megállapítani, hogy nyilatkozott-e kérelmező a 43. § (1) bekezdés második mondatában foglaltakra nézve. A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelmező ajánlata tartalmazza mindazt, amit a felhívás lényeges szerződéses feltételként előír; megadja a teljesítés helyét (Bács-Kiskun Megye), a teljesítési határidőt, valamint az ellenszolgáltatás összegét.
A másik indok, hogy az ajánlat nem tartalmazza a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő műszaki leírást. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata a "Komplett szolgáltatás és technológia bemutatása" című dokumentuma tartalmában azonos a műszaki leírással. Attól, hogy a leírásban foglaltak esetlegesen nem egyeznek az ajánlatkérőnek a dokumentációban rögzített elvárásaival, az ajánlat még nem érvénytelen, az eltérések az ajánlatok értékelésekor jöhetnek – az ajánlatot kedvezőtlenebbé tevő tényezőként – számításba. (A dokumentációban elő sem írt követelményeket pedig ajánlatkérő még az értékeléskor sem kérheti számon az ajánlattevőtől.)
A harmadik indoka ajánlatkérőnek, hogy kérelmező nem csatolta ajánlatához az alvállalkozóra vonatkozó egyes igazolásokat, nyilatkozatokat. Kérelmező a hiánypótlási felhívásra egyértelműen közölte ajánlatkérővel, hogy az alvállalkozó akadályoztatási helyzetben van, a reá vonatkozó hiányokat nem tudja pótolni, így az alvállalkozó közreműködésével tett ajánlatát visszavonja, csak az alvállalkozó nélküli ajánlatát kéri elbírálni. Ajánlatkérőnek ezen közlés szerint kellett volna eljárni, csak az alvállalkozó nélküli ajánlatot kellett volna elbírálnia:
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek. Ajánlatkérő ezáltal megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, mert a (2) bekezdésben nevesített érvénytelenségi okok fennállásának hiányában mondta ki a kérelmező ajánlata érvénytelenségét.
A Döntőbizottság megvizsgálta a többi ajánlatot is és megállapította, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a Garantie Kft., a Tamax Kft. és a B+N Referencia Kft. ajánlatát, pedig azok a következők miatt érvénytelenek:
– a Garantie Kft. ajánlatából hiányzik a eszközpark korának megjelölése,
– a Tamax Kft. nem adta meg a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek számát és végzettségét, valamint a takarításnál használandó gépekre a dokumentációban előírt adatokat (típus, életkor).
– a B+N Referencia Kft. nem nevezte meg a teljesítésbe bevonandó szakemberek számát, végzettségét és nem a meglévő, hanem a tervezett gépparkot ismertette.
Ily módon a Bács-Kiskun Megye teljesítési helyre tett ajánlatok közül a kérelmező, a Defend Security és a Jánosik és Társai Kft. ajánlata érvényes, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő Garantie Kft. ajánlata viszont érvénytelen. A Döntőbizottság ezért megsemmisítette ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság nem adott helyt a Defend Security Kft. alkalmassá nyilvánítása miatti kérelmezői kifogásnak, mert a Kft. ajánlatából megállapította, hogy 1998-ban a jegyzett tőkéje 7%-kal, 1999. évben pedig 3%-kal haladta meg a saját tőke összegét. Ezen eltérés alatta van az ajánlati felhívásban meghatározott 50%-os alkalmatlansági kritériumnak, így a Defend Security Kft.-t illetően ajánlatkérő helytállóan járt el az alkalmasság megállapításakor.
A Döntőbizottság nem adott helyt az ajánlati dokumentáció tartalmának hiányosságaira alapított kérelemnek sem. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást a jogsértő eseményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet kérelmezni, ezen határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A (8) bekezdés a) pontja szerint jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén a tudomásra jutás időpontjának az ajánlattételi határidőt kell tekinteni. Az ajánlattételi határidő július 11-e volt, ehhez képest kérelmező 27 nap elteltével, augusztus 7-én terjesztette elő a kérelmét, a kérelem tehát elkésett.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 4.
Dr. Csitkei Mária s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
