KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6620)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.354/17/2000
Tárgy: Középület-építő Rt., Fővárosi Építő Rt. és Magyar Építő Rt. jogorvoslati kérelmei a Budai Várgondnokság Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Középület-építő Rt. (1056 Budapest, Molnár u. 19., képviseli dr. Becsei Zoltán ügyvéd, 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 10. I. 3., a továbbiakban: I. r. kérelmező), a Fővárosi Építő Rt. (1033 Budapest, Szőlőkert u. 9–11., képviseli dr. Pozsgai Mária ügyvéd, 1056 Budapest, Molnár u. 19., a továbbiakban: II. r. kérelmező) és a Magyar Építő Rt. (1149 Budapest, Pillangó u. 28., képviseli dr. Tarjáni Ilona ügyvéd, 1149 Budapest, Pillangó u. 28., a továbbiakban: III. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmei alapján – amelyeket a Budai Várgondnokság Kht. (1014 Budapest, Színház u. 5–9., képviseli dr. Kékesi Andrea ügyvéd, 1122 Budapest, Városmajor u. 3/A, III/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Sándor-palota műemléki helyreállítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be – a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 49. § (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy az I., II. és III. r. kérelmezők részre 30 000-30 000-30 000 Ft (azaz harmincezer-harmincezer-harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. március 8-án megjelent 10. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására. A beszerzés tárgyaként a világörökség részét képező környezetben lévő Sándor-palota műemléki helyreállítási munkáit jelölte meg, mintegy 4272 m2 területen (p + fszt. + em. + tető) reprezentatív, igényes kialakítással az építési engedély és a tervdokumentáció szerint, a 2000–2002. években.
A megkötendő vállalkozási szerződés teljesítési határideje 2002 márciusa.
A részvételi felhívás tartalmazta, hogy rész- illetve többváltozatú ajánlat benyújtására lehetőség nincs. A részvételi felhívásban ajánlatkérő jelezte továbbá, hogy 5 M Ft ajánlati biztosítékot kér az ajánlattételi szakaszban.
A részvételi felhívás 9. pontjában ajánlatkérő előírta a résztvevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolási módját, és a 10. pontban az alkalmasság elbírálásának szempontjait, továbbá a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés kritériumait. Jelezte azt is, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztási szempontja alapján kívánja elbírálni. A részvételi jelentkezéseket előminősítési kérdőívek kitöltésével kellett elkészíteni.
A részvételi jelentkezés határidejéig 2000. április 3-ig 11 részvételi jelentkezés került benyújtásra. A hiánypótlást követően ajánlatkérő bírálóbizottsága elbírálta a jelentkezéseket, és javaslata alapján a döntéshozó ügyvezető igazgató 2000. május 3-án két jelentkező kivételével alkalmasnak nyilvánította a jelentkezőket, majd e döntését 2000. május 4-én ajánlatkérő nyilvánosan kihirdette.
Ajánlatkérő 2000. május 11-én ajánlati felhívás megküldésével ajánlattételre hívta fel az alábbi cégeket: ZÁÉV Rt., Kipszer Rt., Progress-B 90 Kft., Fővárosi Építő Rt., Középület-építő Rt., MKI Építő Kft., Magyar Építő Rt., Architekton Rt. és Hérosz Építőipari Rt.
Az ajánlati felhívás a beszerzés tárgyát a részvételi felhíváshoz képest némileg módosítva tartalmazta (5124 m2 épület felújítás, és 343 m2 udvar.)
A teljesítési határidőt ajánlatkérő pontosította, 2002. március 15-ében jelölte meg. Az ajánlati felhívás 3. d) pontjában az ajánlatok teljességére vonatkozóan ajánlatkérő az alábbi előírást tette:
"Az ajánlattevő felelős azért, hogy ellenőrizze és azonosítsa a teljes ajánlati felhívási dokumentáció átvételét a tartalomjegyzék szerint. Ajánlattevő köteles felülvizsgálni az ajánlati tervek, a műszaki tervek és a helyszíni információk alapján a mennyiségi kimutatás tételeinek helyességét, pontosságát. Amennyiben eltérést talál, úgy az eltérő mennyiség megjelölésével külön lapon kiegészítést kell csatolnia az ajánlathoz. Az ajánlat végösszegében azt a mennyiséget kell szerepeltetni, mely ajánlattevő véleménye szerint szükséges a projektnek a műszaki tervekből következő színvonalon való teljes körű kivitelezéséhez és a létesítmény rendeltetésszerű használatához."
Az ajánlati biztosíték nyújtására az ajánlati felhívás 8. pontja tartalmazott részletes előírást, míg a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit a 9. pontban határozta meg ajánlatkérő.
Kiemelt fontosságú munkanemeknél meghatározta az ajánlatban közölt adatok mélységét, részletességét.
Az ajánlati felhívás 13. pontja az ajánlatok elbírálásával kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza:
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül kiválasztásra, a Kbt. 34. § (3) bekezdés szerint:
a) a teljes körű műszaki tartalmat – amely a saját organizációs tervet is tartalmazza – lefedő ajánlati ár, súlyszám: 55,
b) pénzügyi-műszaki ütemterv összhangja, súlyszám: 40,
c) a főváros legfrekventáltabb helyén lévő, a turisták által igen kedvelt műemléki környezetben a lehető legkevesebb zavart, szennyezést okozó organizáció kidolgozása, súlyszám. 30,
d) vállalt garancia, kötbér mértéke, kötbéres részhatáridők, valamint egyéb kedvező szerződési feltételek, súlyszám: 15,
e) a kivitelezés olyan folyamatábrája, amely a megrendelő részére a legáttekinthetőbb módon biztosítja a naprakész ellenőrzést mind a határidő, mind a munkanemek folyamatát beleértve, súlyszám: 10.
Minden egyes résszempont 1–10-ig értékelhető.
Az ajánlati felhívás egyéb fontos érvényességi feltételeket is tartalmazott a 16. pont alatt: pl. az ajánlathoz szerződéstervezetet, biztosítói szándéknyilatkozatot, építési pénzügyi ütemtervet kell csatolni, nyilatkozni kell a teljesítési, jóteljesítési garanciavállalásról és a kötbérről. Ajánlatkérő továbbá előírta az alábbiakat:
"Kérjük, hogy az ajánlatok a következőket tartalmazzák: a tervben lévő mennyiségi kimutatás alapján beárazott költségeket, valamint az árképzés bemutatását (napi ár feltüntetése, norma meghatározása, anyag, díj, szakmánkénti rezsióradíjak, járulékos költségek, fedezet, prognosztizáció mértéke.)"
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2000. június 27. Eredményhirdetés július 6., a szerződéskötés időpontja pedig július 17.
Az ajánlattételhez dokumentáció is rendelkezésre állt, amely a részletes ajánlati és szerződési feltételeket, mintaoldalakat, továbbá a létesítmény teljes műszaki tenderdokumentációját tartalmazta.
Ajánlatkérő több konzultációt is tartott az ajánlattevők részére (június 2. és 9.) amelyeken a tenderdokumentáció kiegészítésére és pontosítására került sor.
Az ajánlati felhívást és dokumentációt 2000. június 14-én ajánlatkérő szabályosan módosította, bizonyos tételekre nem kért a továbbiakban ajánlatot. Ezek a változások a belsőépítészeti munkákat érintették az alábbiak szerint: "Az ajánlatkérő által értékesített tenderdokumentáció belsőépítészeti terveiből nem kell ajánlatot adni a dokumentáció I/C kötetben megjelölt belső mobíliákra, az I/B és I/C kötetben megjelölt bronzcsillárokra, falikarokra és kályhákra, és nem kérünk ajánlatot a dokumentáció I/A kötet 70. oldalán képzőművészeti alkotások címszó alatt megjelölt B, C, D, és E pontjaira."
A belsőépítészetre új dokumentáció is kiadásra került. Ennek megfelelően módosultak a határidők is, az ajánlattételi határidő július 24-re, az eredményhirdetés időpontja július 28-ára és a szerződéskötés időpontja augusztus 7-re.
Az ajánlattevők írásban is számos kérdést tettek fel, amelyekre a választ ajánlatkérő írásban megadta, illetőleg írásban még a dokumentációt egyebekkel is kiegészítette.
Az ajánlattételi határidőig, 2000. július 24-ig ajánlatot nyújtottak be: Hérosz Rt., Kipszer Rt., Architekton Rt., Középület-építő Rt., Magyar Építő Rt. és Fővárosi Építő Rt.
A beérkezett ajánlatok értékelését először a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott FŐBER Rt. végezte el, aki 2000. július 25-én az ajánlattevők egyidejű tájékoztatása mellett két ajánlattevőtől írásban nyilatkozatot kért az alábbiak szerint:
"Kipszer Rt. ajánlata: belsőépítészet nem kiemelt helyeknél a főösszesítő nem tartalmazza a költségvetésében szereplő és beárazott tételek közül az alábbiakat:
2. Lábazatok 15 519 252 Ft összegben
3. Falfelület 43 677 014 Ft összegben
4. Mennyezet 6 812 827 Ft összegben
5. Álmennyezet 11 441 900 Ft összegben
6. Falfülkék 451 584 Ft összegben
Kérjük a fentiekre vonatkozó nyilatkozatot, illetve ennek alapján a költségvetési főösszesítő módosítását.
Architekton Rt. ajánlata: a belsőépítészet ajánlatánál a főösszesítő magasabb összegű, mint a tételek összege, a belső ajtók ajánlatánál a 2., 3., 4. oldal kimaradt, és a folyamatos sorszámozás is 3-tól 17-ig hiányzik. A főösszesítő és a tételösszegek különbözete valószínűleg ezen kimaradt oldalakon szerepel. Kérjük erre vonatkozó nyilatkozatukat, és a hiányzó oldalak pótlását."
Az Architekton Rt. a felhívásra 2000. július 26-án az alábbi nyilatkozatot tette: "A belsőépítész ajtók fejezet költségvetéséből a folyamatos számozás és a fejezeti összesítő, valamint a főösszesítő összegének változatlansága mellett csatoltan megküldjük a fénymásolás során az 1–15 lapok közül kimaradt 2., 3. és 4. oldalt, amely a 3–17. tételeket tartalmazza. Ezúton nyilatkozunk, hogy ajánlatunkat sem műszaki, sem pénzügyi, sem egyéb feltételekben ezen lapok pótlása nem módosítja."
A Kipszer Rt. is válaszolt a feltett kérdésre, ajánlati árán belül vállalta a jelzett tételekkel érintett munkák elvégzését is.
A Fővárosi Építő Rt. mint II. r. kérelmező már 2000. július 27-én írásban kifogásolta a lebonyolító eljárását. Álláspontja szerint az Architekton Rt. ajánlata nem elégíti ki az ajánlat teljeskörűségére vonatkozó követelményt, és így ajánlata érvénytelennek minősül.
A FŐBER Rt. 2000. július 27-én szakvéleményt készített az ajánlatok értékeléséről, majd a döntéshozó ugyanezen a napon úgynevezett közbenső határozatot hozott, amellyel a Hérosz Rt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, valamint a Kipszer Rt. ajánlati árát számítási hiba miatt javította.
Az ajánlatok elbírálására létrehozott 3 tagú bizottság 2000. július 27-én elvégezte a pontozásos értékelést a megadott elbírálási szempontok alapján és 1407 ponttal az Architekton Rt. nyertességére, illetőleg az I. r. kérelmező (1285 pont) második helyezésére tett javaslatot.
A javaslatot a döntéshozó elfogadta, és ezt a döntést hirdették ki nyilvánosan az összegzés ismertetésével 2000. július 28-án az ajánlattevők előtt.
Az I. r. kérelmező 2000. augusztus 1-jén, a II. rendű kérelmező augusztus 2-án és a III. r. kérelmező augusztus 10-én, mindhárom kérelmező a törvényes határidőn belül nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő eljárás lezáró döntése ellen.
A Döntőbizottság a három jogorvoslati kérelmet a D.354/2000. sz. alatt egyesítette.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést is alkalmazott, a szerződéskötést megtiltotta a D.354/3/2000. sz. határozatában.
A kérelmezők jogorvoslati kérelmeikben egyezően kérték a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, illetőleg a jogsértő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére.
A jogorvoslati kérelmek indokolásában előadták, hogy álláspontjuk szerint ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, ugyanis a nyertes ajánlata hiányos volt, az nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak. Álláspontjuk szerint ajánlatkérő törvénysértő módon tette lehetővé az Architekton Rt. számára az ajánlata hiányzó részeinek pótlását. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2000. augusztus 16-án kelt beadványában kiegészítette azzal, hogy tudomása szerint a bírálóbizottság a döntés meghozatala előtt közbeszerzési szakértőként dr. Farkas Gyöngyi ügyvéddel konzultált, aki korábban többször is képviselte az Architekton Rt.-t közbeszerzési ügyekben, így a kérdésben független szakértőnek nem tekinthető. Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő írásban nem rögzítette jogi álláspontját arra vonatkozóan, hogy mire alapozza az Architekton ajánlatának érvényességére vonatkozó döntését.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelemnek mint megalapozatlannak az elutasítását. Álláspontja szerint az Architekton Rt. ajánlata érvényes volt, az alábbiak szerint: a belsőépítészeti ajtókhoz a dokumentáció konszignációt adott, de nem adott tételes költségvetési kiírást, nem is kérte annak elkészítését. Az Architekton Rt. elkészítette a tételes árajánlatot erre a munkára, ezt a kivitelezői észrevételek között szerepeltethette volna, de abból kimaradt 3 oldal. Az összegek azonban a tételösszesítőben, főösszesítőben és a végösszegben is benne voltak. A beküldött pontosításból kiderült, hogy a részösszegek és a végösszeg megegyezett, tehát az ajánlat érvényesként elfogadható, és mint összességében legkedvezőbb, az eljárás nyerteseként került kihirdetésre. Az Architekton Rt.-t egyébként nem is hiánypótlásra szólították fel, hanem a Kbt. 57. § (1) bekezdés alapján az ajánlat nem egyértelmű tartalmának tisztázása érdekében.
Az Architekton Rt. érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek megalapozatlanság címén történő elutasítását. Álláspontja szerint ajánlata a pótlólag becsatolt oldalak nélkül is érvényes volt. Az ajánlatkérő a belsőépítész ajtók címszóhoz nem adott tételes kiírást, és nem is kérte ennek elkészítését. Az ajánlati árként megjelölt összeg ezen munkákat is tartalmazta, ezért az műszakilag teljes körű volt. Indítványozta továbbá az I. r. kérelmező ajánlatának érvényesség szempontjából történő vizsgálatát, illetőleg valamennyi ajánlat érvényességére vonatkozó vizsgálat elvégzését a Döntőbizottság részéről.
A Kipszer Rt. érdemi észrevételében a saját ajánlata elbírálásának helyességét vitatja.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek megalapozottak, az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Architekton Rt. ajánlata érvényesnek tekinthető-e.
Elsődlegesen azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a belső ajtók tételes árazott mennyiségi kimutatását csatolnia kellett-e az ajánlattevőknek.
A közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet tartalmaz előírásokat. A rendelet mellékletének 5. pontja szerint ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívás dokumentációjában mennyiségi kimutatást biztosítani, amely nem más, mint a teljes műveleti sorral meghatározott (összevont) tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatás a költségajánlat összeállítása és elbírálhatósága szempontjából fontos szerkezetekről és berendezésekről.
Jelen esetben ajánlatkérő az ajánlati felhívás dokumentációjának részeként elkészítette, és az ajánlattevőknek átadta a beszerzés tárgyára vonatkozó mennyiségi kimutatást, amelynek formája többféle kidolgozottságú és részletezettségű volt munkanemenként, a munkarész elnevezése is többfajta (pl. kalkuláció, költségvetési kiírás, költségvetés, mennyiségi kimutatás, anyagigény, anyagjegyzék, anyagkiírás, mennyiségi kiírás).
A dokumentáció kézhezvétele után az ajánlattevők észrevételezték és írásban kifogásolták, hogy a belső nyílászárók ugyan a helyiségkönyvben szerepelnek, de róluk sem konszignációs rajz, sem mennyiségi kimutatás nem készült. Erre ajánlatkérő válasza minden esetben az volt, hogy a belsőépítész terveket pótlólag kapják meg az ajánlattevők, arra az ajánlatadást elvárj a "BE konszignáció" szerint. A "BE konszignáció" nem volt más, mint a konkrét alaprajzi jelekhez tartozó épületszerkezet pontos leírása és mennyiségének meghatározása, ezért ezt jelen esetben egyben mennyiségi kimutatásnak is kell tekintetni, miután minden tekintetben azonos célt és információt tartalmaz, mint az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet fentebb idézett meghatározása, azaz az ajánlattevőknek az árajánlatuk elkészítésekor ugyanúgy kellett a konszignáció tételeit figyelembe venni, mint a többi – egyéb módokon megadott – mennyiségi kimutatásokat. (Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a lakatosmunkáknál is konszignáció formájában lett megadva a mennyiségi kimutatás.) Nincs annak az ügy eldöntése szempontjából relevanciája, hogy a konszignációs munkarészeket a KTM jogszabály egyébként mint a tervi munkarészekhez esetlegesen csatolandó tételként jelöli meg, ugyanis jelen esetben a konszignációs tétel – a lakatosmunkáknál is – az ajánlatadás szempontjából fontos szerkezetek mennyiségi meghatározására is szolgált. Nem is készült más olyan része a dokumentációnak, amely a konszignáció mellett ugyanezt a követelményt teljesítette volna ezeknél a munkanemeknél.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. d) pontjában és 16.6. bekezdésében egyértelműen előírta, hogy az általa kiadott mennyiségi kimutatás alapján beárazott költségeket az ajánlatnak tartalmaznia kell, továbbá az ajánlattételi időszakban adott utasításai is ugyanilyen értelműek voltak.
Az ajánlattevői kérdések továbbá arra vonatkoztak, hogy az összesítőben, illetve az ajánlatba hogyan kerüljenek be ezek a tételek. Ajánlatkérő konkrétan erre vonatkozóan is tett előírást az alábbiak szerint: "A belsőépítész ajtókat az összesítőben a belsőépítészetnél új soron kérjük. Így a belsőépítészet a következő sorokból álljon: kiemelt helyiségek, nem kiemelt helyiségek, belsőépítész ajtók, információs táblák és feliratok, összesen".
Ebből következik, hogy nem az úgynevezett észrevételek között, hanem az alapajánlati részben kellett szerepelnie ezen munkának. Az ajánlattevők mindegyike a fenti előírásoknak megfelelően járt el, a főösszesítőnek az ajánlatkérő által meghatározott bontását követve helyezte el a belsőépítészet és azon belül a vitatott belsőépítész ajtók sorát a hozzá tartozó árral együtt. Az árat pedig a "BE konszignáció" alapján állították össze, felhasználva azt a mennyiségi kimutatást, amelyet konszignáció formájában kézhez vettek.
A fentiekből következően a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevőknek tételes árazott mennyiségi kimutatást kellett az ajánlatukhoz csatolniuk.
Maga a nyertes ajánlattevő is ugyanúgy járt el, csakhogy 3 oldal, amelyen 14 tétel szerepelt (azon belül 76 db ajtó) kimaradt az ajánlatából.
Ajánlatkérő ennek a 3 oldalnak a pótlását tette lehetővé a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő számára.
A Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett, hogy az ajánlatkérő a jelen esetben jogszerű módon járt-e el akkor, amikor a hiánypótlásra lehetőséget biztosított. Az ajánlatkérő állítása szerint a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint járt el jelen esetben, mely rendelkezés szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban, és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében. Ebben az esetben azonban nem erről volt szól, hiszen itt hiánypótlásra adott az ajánlatkérő ténylegesen lehetőséget, azaz a hiányzó három oldalnak a becsatolására.
A hiánypótlásról a Kbt. 43. § (4) bekezdése rendelkezik.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése előírása szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Az ajánlatkérő által kért és befogadott hiányzó oldalak ebbe a körbe nem sorolhatók, hiszen ezek sem igazolásnak, sem nyilatkozatnak, sem formai hiányosságnak nem tekinthetők, az ajánlatnak olyan érdemi részét érintették, amely az elbírálásnál döntő jelentőségű volt. Az ajánlatból kimaradt oldalak pótlását a Kbt. nem teszi lehetővé a Kbt. 43. § (4) bekezdés alapján. Az ajánlatoknak ilyen módon történő utólagos teljessé tételét a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlat módosításának kell tekinteni.
A Kbt. 49. § (2) bekezdés szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. Ajánlatkérő azzal, hogy az Architekton Rt.-t a hiányzó oldalak pótlására szólította fel, a pótolt oldalakat befogadta, megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság vizsgálta továbbá azt, hogy a hiányzó 3 oldal nélkül az ajánlat megfelelt-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeknek.
Az ajánlat második kötete tartalmazza a teljes költségelt mennyiségi kimutatást, összesítőket és főösszesítőket. Az alkalmazott bontás szerint III/1. sz. melléklet a tételesen árazott alapköltségvetés, a III/2. sz. melléklet az új megrendelői igényeket tartalmazó tételes költségvetés és a III/3. sz. melléklet a kivitelezői észrevételek költségvetése.
A III/1. részben találhatók a belsőépítész ajtók 1–72-ig tétel, összesen 15 oldalon keresztül, azonban hiányzik a teljességhez a 2., 3. és 4. oldal, az azon megjelenő 3–17-ig tétel. A munkanem végösszege nem egyezik meg a tételek összeadása során kapott értékkel, annál nagyobb.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése ugyan tartalmaz rendelkezést a számítási hiba esetére, azonban a számítási hiba korrekcióját csakis a tételesen meghatározott értékekből kiindulva teszi lehetővé a Kbt., és ha ezt számítási hibának tekintjük, akkor a végösszeget kell módosítani. Ez esetben azonban az ajánlat nem felel meg az elvárt műszaki tartalomnak, ugyanis a belsőépítész ajtók konszignációban – 3–17. oldalakon – meghatározott összesen 14 tételre nem tartalmaz ajánlatot.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és az ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Jelen esetben a nyertes ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglalt feltételeknek, tehát érvénytelen ajánlat.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az ajánlatkérő a fenti rendelkezést megsértette azáltal, hogy az érvénytelen ajánlatot érdemben elbírálta és nyertesként ki is hirdette, emiatt a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság I. r. kérelmező azon felvetésére, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során külön határozatot nem hozott az Architekton Rt. ajánlatának érvényessége tárgyában, megállapítja, hogy a Kbt. 61. § (7) bekezdésének előírása szerint az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell a kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő 5 napon belül.
A Kbt. az érvényesség megállapítására vonatkozó közbenső határozati formában történő ajánlatkérői döntés meghozatalát nem írja elő, még abban az esetben sem, ha a közbeszerzési eljárás folyamán az érvényesség valamilyen okból vitatottá vált.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező indítványa alapján vizsgálat tárgyává tette, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba az eljárást lezáró döntés meghozatala során bevonta-e szakértőként dr. Farkas Gyöngyi ügyvédet, aki a nyertes ajánlattevő képviseletét több közbeszerzési ügyben is ellátta. E körben tanúmeghallgatásokat folytatott, azonban a tanúmeghallgatások eredményre nem vezettek. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként tehát nem volt megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő képviseletét más közbeszerzési eljárásban ellátó dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd az ajánlatkérő oldalán részt vett volna az ajánlatok érdemi elbírálásában.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati eljárásban az Architekton Rt. indítványa ellenére az ajánlatok érvényessége tárgyában további vizsgálatot nem folytatott. Miután a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő jogosult újólag elbírálni az ajánlatokat, az érvényesség ismételt vizsgálatára is sor kerülhet.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, és a 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj kérelmezők részére történő megtérítésére.
A Döntőbizottság az eljárás során pénzbírság kiszabását mellőzte, tekintettel a jogsértés reparálhatóságára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 29.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bakonyi Dolli s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
