KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6621)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.366/11/2000
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból kezdeményezett eljárása a Budapesti Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének a Budapesti Közlekedési Rt. (1980 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli: dr. Talabér Attila jogtanácsos, a továbbiakban ajánlatkérő) "motorikus gázolaj beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontját, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított, a közbeszerzési eljárás indítására vonatkozó döntését megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, illetve tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. április 19-én megjelent 16. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására motorikus gázolaj, 36 000 000 liter naponkénti lehívással beszerzése tárgyában.
Az ajánlattételi határidőre, 2000. május 30-ra két ajánlattevő, a Mol Rt. és az OMV Hungária Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, a Mol Rt. ajánlatát érvénytelennek minősítette, az OMV Kft. ajánlatát pedig a 2000. június 19-én tartott eredményhirdetésen nyertesként kihirdette.
Az ajánlatkérő döntése ellen a Mol Rt. nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, megállapította, hogy a nyertesnek nyilvánított ajánlat érvénytelen, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Ajánlatkérő ezt követően 2000. augusztus 3-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Az eljárásfajta választásának indokolásaként ajánlatkérő azt jelölte meg, hogy az e tárgyban kötött szerződésének hatálya 2000. június 30-án lejárt.
A szerződés hatályának lejárta előtti időben 2000. április 19-én nyílt közbeszerzési eljárást indított, azonban az eljárásban hozott eljárást lezáró döntését a Döntőbizottság a D.258/11/2000. sz. határozatával megsemmisítette. A Döntőbizottság határozatának meghozataláig a korábban érvényben levő szerződés hosszabbítására kényszerült kedvezőtlenebb feltételekkel, amely számára komoly anyagi megterhelést jelent.
A rendkívüli sürgősség ajánlatkérő által előre nem látható okból állt elő.
Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgya 36 000 000 liter motorikus gázolaj.
A szerződést ajánlatkérő 2001. augusztus 31-ig kívánja megkötni.
Az ajánlati felhívás tartalmazta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, ehhez megadta a részszempontokat, az azok súlyát meghatározó súlyszámokat és a részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát.
Ajánlattételre felhívta a következő szervezeteket: Mol Rt., OMV Kft., Total Kft., Esso Kft. és Aral Kft.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattétel időpontja 2000. augusztus 9., az első tárgyalás időpontja pedig 2000. augusztus 11.
A Döntőbizottság elnöke 2000. augusztus 9-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A kezdeményezőirat szerint az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a rendkívüli sürgősség váratlan és nem ajánlatkérő mulasztásából ered.
Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárást jogszerűen folytatja a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A nyílt eljárásban az ajánlattevők érvénytelen ajánlatot tettek, erre az ajánlatkérőnek semmilyen módon ráhatása nem volt. Abban az esetben, ha a nyílt eljárásban saját maguk észlelik az érvénytelenséget, akkor sem lett volna már lehetőség új nyílt eljárás lefolytatására. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azért nem tudtak eljárni, mert időközben a Belvárosi Üzemigazgatóság megszűnt, így a beszerzés tárgya változott.
A gázolajbeszerzés halaszthatatlanná vált, mégpedig az ajánlatkérő által előre nem látható okból.
Szabályos közbeszerzési eljárás keretén belül nincs módja eljárni, ugyanakkor alapfeladatainak ellátása olyan kötelezettség, amelynek elhagyására, átcsoportosítására jogi lehetősége nincs.
A 36-38 millió liter gázolaj ellátása az 1160 db autóbusz üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen.
A 2000. június 30-ig érvényes szerződésben foglalt feltételekhez képest a nyílt és a tárgyalásos eljárásra benyújtott ajánlatok kedvezőbb kondíciókat tartalmaznak.
Ajánlatkérő tárgyaláson nyilatkozott, hogy a Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig a tárgyalásos eljárást felfüggesztette.
A Mol Rt. érdemi észrevételében a kezdeményezőiratban foglaltakkal egyetértett.
Álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen nem alapozhatja eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára, mert a D.258/2000. sz. határozatban ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésére azért került sor, mert ajánlatkérő megsértette a Kbt. törvényi előírásait. Ez pedig ajánlatkérő mulasztásaként értékelhető.
Ajánlatkérőnek az az indoka sem elfogadható, hogy a szerződés meghosszabbítására kényszerült, mert a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazhatóságának feltételrendszerében ilyen ok nem szerepel.
Az ajánlatkérő a vele fennálló szerződést hosszabbította meg ugyanazon feltételekkel, mint ahogy az 1999. évi szállítási szerződésben meghatározásra kerültek.
Az ár tekintetében pedig egyértelműen kedvezőbb, így valótlan az az ajánlatkérői állítás, hogy kedvezőtlenebb szerződési feltételekkel kényszerült a szerződés meghosszabbítására.
Álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontja alapján indíthatna eljárást, mert tudomásuk szerint a nyílt eljárás ajánlati felhívása óta az ajánlatkérő feltételeiben változás nem következett be.
Ebből következően ajánlatkérő indokolatlanul tért el az eredeti kiírástól a tárgyalásos eljárásban kiadott ajánlati felhívás 2., 3., 4., 11. és 12. pontjában. Kifogásolta továbbá az elbírálási szempontokat, illetve ellentmondást észlelt abban, hogy a dokumentáció szerint a teljes mennyiségre kell árat adni, a felhívás szerint viszont részajánlat is tehető.
A Döntőbizottság a kezdeményezőiratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele, a tárgyaláson tett nyilatkozata, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a 70. § (1) bekezdésének c) pontját jelölte meg. E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; e rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
E jogszabályhely alkalmazásának akkor van helye, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók. Rendkívüli sürgősség esetén a közbeszerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű hátrányt, súlyos kárt okozna.
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a törvényi tényállás feltételei jelen esetben fennállnak-e.
Ajánlatkérőnek a motorikus gázolaj beszerzése tárgyában kötött szerződésének hatálya 2000. június 30-ig állt fenn. Ajánlatkérő 2000. április 19-én indított nyílt eljárást, amelyben az eljárást lezáró döntést 2000. június 19-én hozta meg, mely eljárást lezáró döntést a Döntőbizottság megsemmisítette, tekintettel arra, hogy a benyújtott ajánlatok érvénytelenek.
Az tény, hogy az ajánlat érvényességére, illetve érvénytelenségére az ajánlatkérőnek ráhatása nincs, de az ajánlatkérő annak tudatában van már az eljárás megindításakor, hogy adott esetben eredménytelen lehet az eljárása abban az esetben, ha kizárólag érvénytelen ajánlatokat kap.
Tehát nem valósult meg jelen esetben az a törvényi tényállási elem, hogy előre nem látható okból állt elő a rendkívüli sürgősség, hiszen ajánlatkérőnek számolnia kellett azzal, hogy a nyílt eljárása esetlegesen eredménytelenül zárul le.
A törvényi indokolásból kitűnik, hogy e szakasz alkalmazása akkor indokolt, ha a szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű, súlyos hátrányt, kárt okozna. Jelen esetben az sem valósult meg, hiszen a korábban érvényben levő szerződést a felek közös megegyezéssel módosították, a Mol Rt nyilatkozata szerint további szerződésmódosításra is készen áll.
Ajánlatkérő nagymértékű, súlyos kárkeletkezést nem igazolt, csak arra hivatkozott, hogy a nyílt, illetve a tárgyalásos eljárásban kedvezőbb kondíciójú ajánlatokat kapott.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított eljárásáról megállapította, hogy jogsértő, és az erre alapított ajánlatkérői döntést megsemmisítette, az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a jogszabálysértést megállapította, és a 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajánlatkérő Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított döntését megsemmisítette.
A Döntőbizottság bírság kiszabását a jogsértés reparálhatóságára tekintettel mellőzte.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 11.
Dr. Engler Magdolna s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták
