KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6636)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.363/7/2000
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Tárgy: Az Alterra Kft. jogorvoslati kérelme az Alterra Bau Kft. közbeszerzési eljárásban tanúsított magatartása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alterra Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik M. út 30.) képviseli dr. Szőnyi Viktor ügyvéd (1014 Budapest, Szentháromság tér 6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján – melyet az Alterra Bau Mérnökiroda Kft. (1105 Budapest, Ihász u. 21/A, a továbbiakban: kérelmezett), képviseli dr. Árva Katalin ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 113.) ellen a Budafok-Tétény Városüzemeltetési Kht. (1221 Budapest, Városház tér 11.) ajánlatkérőnek "a Budapest XXII., Bányalég utcai iparterület átemelőtelep építése" tárgyú közbeszerzési eljárásában tanúsított magatartása miatt terjesztett elő –, megállapítja, hogy az Alterra Bau Kft. megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 24. § (1) bekezdésben foglaltakat, ezért az Alterra Bau Kft.-t 2 000 000 Ft, azaz kétmillió forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az Alterra Bau Kft.-t, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
Kötelezi továbbá az Alterra Bau Kft.-t, hogy kérelmező részére fizessen meg a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. június 21-én megjelent, 25. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására, 1 db TÁT típusú átemelő, vagy annak műszaki paramétereit kielégítő átemelőtelep építése tárgyában.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben a beszerzés tárgyát kiegészítette 1 db leürítőakna építésével is. A felhívás szerint részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlattételre azonban lehetőséget biztosított. Erre vonatkozóan a dokumentációban az alábbiakat írta elő:
Megrendelő alternatív megoldásként elfogadja az átadott tervtől eltérő típusú átemelőtelep építésére vonatkozó ajánlatot is, amennyiben az a tervezett átemelő műszaki paramétereit kielégíti. Ebben az esetben szükséges a leendő üzemeltető (FCSM Rt.) írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a megépült átemelőt üzemeltetésre át fogja venni. A dokumentáció 9. oldalán ajánlatkérő előírta, hogy a nyertes ajánlattevőnek mentesítenie kell ajánlatkérőt minden olyan igénnyel és peres eljárással szemben, amely bármiféle szerzői jog, szabadalmi jog, vagy egyéb védett jog megsértése miatt felmerülne.
Az ajánlati felhívás szabályszerűen tartalmazta az ajánlattevők alkalmassága vizsgálatára és az ajánlatok elbírálására vonatkozó előírásokat. A dokumentáció része volt a megkövetelt műszaki tartalmat meghatározó műszaki dokumentáció, mely alapján a tervek és a hatósági engedély a TÁT típusú az Alterra Bau Kft. és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. közös szolgálati szabadalmaként ismert szennyvízátemelőt tartalmazta.
Az ajánlattételi határidő 2000. augusztus 1. volt, melyre négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: kérelmező, Alterra Bau Kft., KHVT Kht. és a Schkibt Kft. A felvett jegyzőkönyv szerint egyedül kérelmező ajánlata vonatkozik úgynevezett alternatív megoldásra, a többi ajánlat a terv szerinti megoldást tartalmazza. A bontásról készült jegyzőkönyv tartalmazta az Alterra Bau Kft. képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint kéri annak vizsgálatát, hogy a terv szerinti megoldással pályázó ajánlattevők rendelkeznek-e a szabadalmi engedéllyel, az alternatív ajánlatot tevő pedig az FCSM engedélyével.
A benyújtott ajánlatokból kitűnik, hogy a kérelmező alternatív műszaki megoldása a Főmterv Rt. tervei szerinti készült, az ajánlat része a FCSM Rt. üzemeltetői nyilatkozata, mely szerint üzemeltetésre kész átvenni az ajánlott rendszerű átemelőt is.
Az Alterra Bau Kft. a terv szerinti TÁT átemelővel pályázott.
Kérelmező 2000. augusztus 8-án terjesztett be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz az Alterra Bau Kft. közbeszerzési eljárásban tanúsított magatartása miatt. A jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az Alterra Bau Kft. eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, bírság kiszabását, valamint az eljárási díj és felmerült költségeinek megtérítését. A jogorvoslati kérelem indokolásában előadta, hogy az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárásban 2000. augusztus 1-jén került sor a pályázatok bontására. A bontás során az Alterra Bau Kft. képviselője felszólalt és nyomatékosan felhívta az ajánlatkérő képviselőjének figyelmét, hogy TÁT típusú átemelőre ajánlatot tevők – a tudomása szerint – nem rendelkeznek szabadalmi engedéllyel, és kérte annak megvizsgálását is, hogy az alternatív ajánlat rendelkezik-e a Fővárosi Csatornázási Művek engedélyével. Alterra Bau Kft. ezt a felszólalását meg nem engedett stílusban tette meg. Ezt a magatartást kérelmező jogellenesnek tartja az alábbi okok miatt:
Az Alterra Bau Kft. 60%-os mértékben szabadalmas a 207553 lajstromszámú "berendezés folyadék, különösen szennyvíz átemelésére, uszadékfogó eszköz, valamint eljárás térszín alatti mérnöki műtárgy, különösen átemelőakna építésére" elnevezésű szolgálati találmánynak.
A fent megjelölt lajstromszámú szabadalmat rövidítve ugyan gyakorta TÁT (tömbösített átemelő telep) átemelőnek is nevezik, a TÁT átemelő megnevezés azonban nem konkrétan a 207553 lajstromszámú szabadalmat jelenti, hanem általában egy műszaki megoldást jelöl. A TÁT átemelő lényege, hogy a szennyvíz mozgatásához szükséges gépészeti berendezéseket 1 db földbe süllyesztett műtárgyban helyezik el, míg más átemelők esetében több akna építése szükséges. Az átemelőtelep tömbösített kialakítására többféle műszaki megoldás létezik, ezek közül csak az egyik a 207553 lajstromszámú szabadalom. Az Alterra Bau Kft. a bontásnál tanúsított magatartásával jogellenes módon befolyásolta ajánlatkérőt a 207553 lajstromszámú szabadalom előnyben részesítése érdekében. Az Alterra Bau Kft. ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésben foglaltakat azaz a verseny tisztaságának alapelvét, mert a nyilatkozata alkalmas arra, hogy az eljárás résztvevőit befolyásolja. Kérelmezett megsértette a Kbt.-nek az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelvi rendelkezését is, amikor ajánlatkérő magatartását befolyásolta.
Álláspontja szerint egyébként az ajánlatkérő jelen eljárásban a típus tekintetében a szabad ajánlattételt és a verseny tisztaságát biztosította, a felhívása nem volt jogsértő.
A kérelmezett érdemi észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását és költségei megtérítését. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció TÁT típusú, illetőleg annak műszaki paramétereit kielégítő más típusú átemelőtelep építésére kért ajánlatot azzal, hogy az utóbbi esetben az üzemeltető írásbeli nyilatkozatát is szükséges csatolni arra vonatkozóan, hogy a megépült átemelőt üzemeltetésre át fogja venni. Az építmény műszaki tervein a szabadalmasok feltüntetésével TÁT típusú létesítmény szerepelt.
A fentiek alapján a felszólalásuk az ajánlatuk bontásakor helyénvaló volt, álláspontja szerint az a kifejezés, hogy "TÁT típusú átemelő" azonos a 207553 lajstromszámú, szabadalommal védett megoldással. Az ajánlatok bontásakor elhangzott felszólalásával csak megismételte a dokumentációban előírtakat, tehát jogsértést nem követhetett el. Kérelmezett a bontási eljárás során általa elhangzottakat azzal indokolta, hogy a két cég között évek óta ellentétek állnak fenn, ezért érzelmi okokból történt meg a bontási eljáráson a cég jelenlevő képviselőjének felszólalása. Az ajánlatkérő érdemi észrevételében nyilatkozott, hogy a jogvitába beavatkozni nem kíván, álláspontja szerint a két ajánlattevő között felmerült jogvita nem a Döntőbizottság, hanem az általános hatáskörrel rendelkező bíróság hatáskörébe tartozik.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai szerint ajánlatot lehetett tenni a műszaki tervben meghatározott TÁT átemelővel, vagy más, a követelményeket kielégítő berendezéssel. A TÁT (= tömbösített átemelő telep) olyan műtárgy, amelyben három funkció egyesítve helyezkedik el, azaz sajátos elrendezésben együtt van az átemelőszelep, a gravitációs tolózárakna és a nyomó- és mérőakna. A szabadalmi oltalmat 1994-ben az FCSM Rt. 40, és az Alterra Bau Kft. 60%-ban nyerte el. A szabadalom hasznosítása során az FCSM Rt. referenciát és szaktanácsadást, a kérelmezett tervezést és fővállalkozást végez, illetve biztosít. A felhívás szerint vagy ezzel a berendezéssel, vagy más megoldással lehetett ajánlatot tenni. Csak az alternatív megoldás esetében kért ajánlatkérő az ajánlat részeként egy üzemeltetői igazolást, amelyet csak az FCSM Rt. adhatott ki.
Amennyiben az ajánlattevő a TÁT átemelővel tette meg az ajánlatot, akkor semmiféle igazolást nem kellett csatolnia, azaz nem kellett előzetesen igazolni a szabadalom használati jogosultságát, elég volt, ha tudomásul vette a dokumentáció 9. oldalán rögzítetteket. Az ajánlatok bontásakor a kérelmezett ajánlattevői minőségben volt jelen. Állításával ellentétben nem azt tartalmazta a nyilatkozata, amit a felhívás illetőleg a dokumentáció előírt. Ugyanis arra kérte ajánlatkérőt, hogy a terv szerinti ajánlattevők ajánlatát abból a szempontból vizsgálja meg, hogy ők rendelkeznek-e szabadalmi engedéllyel, holott ilyet a felhívás és a dokumentáció nem tartalmazott. Nyilvánvaló, hogy kérelmezett helyzete e szempontból messze a legkedvezőbb minden más ajánlattevőhöz viszonyítva, és a felszólalása nyomán, ha a szabadalmi joggal való rendelkezés érvényességi feltétellé válik, akkor kérelmező esélyei az eljárásban jelentősen megnőnek. Kérelmezett nyilatkozatának másik része, amely arra vonatkozott, hogy alternatív ajánlatok esetén dokumentáció előírta az ajánlat részeként az FCSM Rt. beleegyező nyilatkozatát, valóban a dokumentációban foglaltaknak megfelelően hangzott el.
Az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a kérelmezett által elhangzottak a döntését az ajánlatok értékelése során nem befolyásolják. (Az ajánlatkérő a tárgyalás időpontjában érdemben még nem bírálta el az ajánlatokat.)
A Döntőbizottságnak azonban azt kellet vizsgálnia, hogy a kérelmezett által elhangzottak alkalmasak-e a verseny tisztasága, illetőleg az esélyegyenlőség alapelvének megsértésére. A Kbt. 24. § (1), illetve (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
Az (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint pedig az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A fenti két idézet alapján megállapítható, hogy csak az (1) bekezdés tartalmaz az ajánlattevőre is előírást, mégpedig azt, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve a nyilvánosságot.
A (2) bekezdés csak az ajánlatkérő számára határoz meg kötelezettséget, azaz az ajánlatkérőnek kell biztosítani az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára, és nem az ajánlattevőnek. Ebből a rendelkezésből következik, hogy az esélyegyenlőség megsértése csak az ajánlatkérő által történhet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett magatartásával a Kbt. 24. § (1) bekezdésében a verseny tisztaságára vonatkozóan megfogalmazott alapelvi rendelkezést kérelmezett megsértette. A Kbt. 51. §-a tartalmazza az ajánlatok felbontására vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok az ajánlatkérőre nézve tartalmaznak kötelezettségeket. A bontási eljárás célja, hogy a benyújtott ajánlatok felbontásra és ismertetésre kerüljenek, azaz az ajánlatkérő nyilvánosan ismertesse és rögzítse az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlattevők által vállalt vállalási árat és a teljesítési határidőt. A bontási eljárás további célja lehet az, hogy az ajánlatkérő már ekkor megállapítsa estlegesen az ajánlat érvénytelenségét, illetőleg az ajánlattevő kizárását, hiánypótlást biztosítson.
A bontási eljáráson az ajánlattevők esetlegesen az ajánlatkérő által elkövetett jogsértő magatartáshoz szólhatnak hozzá érdemben, tehát pld. ahhoz, ha az ajánlatkérő a bontási eljárás során valamilyen szabálytalanságot követ el – például nem ismerteti a vállalási árakat –, illetőleg ajánlatkérő valamely olyan magatartása miatt, amely esetlegesen az ajánlattevő érdekét sérti. Az ajánlattevőnek azonban nem a feladata, hogy az ajánlatok bontása során az ajánlatkérőt az ajánlatok értékelésére vonatkozóan orientálja, mert az ajánlatok vizsgálata, értékelése kizárólag az ajánlatkérő kompetenciája. Ez még abban az esetben sem megengedett, ha csak a dokumentáció, illetőleg az ajánlati felhívásban előírtakat ismétli meg az ajánlattevő. De jelen esetben kérelmezett a dokumentáció előírásait nem is valós tartalommal idézte, így magatartása alkalmas volt az ajánlatkérő befolyásolására, ez a magatartás pedig a verseny tisztaságát sérti, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérőt ez a magatartás befolyásolta-e vagy sem.
A Döntőbizottság tehát a fentiek alapján megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárásban a kérelmezett jogsértő magatartást tanúsított.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és az f) pont alatt bírságot szabott ki a jogsértést elkövetővel szemben.
A Kbt. 88. § h) pontja alapján kötelezte jogsértőt az eljárási díj viselésére.
A Döntőbizottság az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől nem tiltotta el, mert álláspontja szerint a rendelkező részben megállapított jogkövetkezmény az elkövetett jogsértés súlyával arányban áll, és a közbeszerzési eljárás résztvevőinek joghátrányt nem okozott.
Budapest, 2000. szeptember 12.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták
