KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6705)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.385/6/2000
Tárgy: a Délépítő Rt. jogorvoslati kérelme a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Győry András ügyvéd (6720 Szeged, Széchenyi tér 5.) által képviselt Délépítő Rt. (6721 Szeged, Bocskai u. 10–12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 11., a továbbiakban: ajánlatkérő) megbízásából eljáró CSOMIBER Kft. (6720 Szeged, Arany J. u. 7.) "Gábor Dénes Szakközépiskola B épület teljes körű felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, valamint a 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg: ajánlatkérő a K. É. 2000. június 21-én megjelent 25. számában tette közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását.
A felhívás 4. pontja meghatározta, hogy a teljesítés határideje 2000. július 31., előteljesítést azonban elfogad az ajánlatkérő.
A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei keretén belül ajánlatkérő a felhívás 9. pontjában előírta, hogy a részszámlák és a végszámla a kézhezvételt követő 30 napon belül kerül kifizetésre átutalással, és hogy részszámlákat a megrendelő legfeljebb havi gyakorisággal fogad el.
Ajánlatkérő a 11. pontban meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, valamint az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A 13. pont szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogja kiválasztani, a következő részszempontok és súlyszámok alapján:
– ajánlati ár (45)
– teljesítési határidő (30)
– fizetési feltételek (15)
– garanciális feltételek (10)
Az adható pontszám részszempontonként 1–20.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek 3. oldalán előírta, hogy az ajánlattevőknek szerződéstervezetet kell csatolniuk, melynek feltétlenül tartalmaznia kell:
– minőségi előírásokat
– fizetési feltételeket
– kötbérkikötéseket
– 2% visszatartást
– Ptk.-ra történő hivatkozást
A pénzügyi feltételek részletezése körében ajánlatkérő előírta, hogy részszámla legfeljebb 30 naponkénti gyakorisággal nyújtható be, a végszámla összege legalább a vállalási összeg 10%-a legyen, valamint hogy a vállalási összeg 2%-a visszatartásra kerüljön a szavatossági munkák elvégzéséig, annak biztosítására.
Ajánlatkérő 2000. július 6-án helyszíni konzultációt is tartott, ahol műszaki jellegű kérdések kerültek tisztázásra.
Az ajánlattételi határidőre, 2000. augusztus 1-jére 8 db ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz, a következő cégektől: kérelmező, Elektro-Technik Kft., L Patent Kft., Strabag Rt., Kész Kft., Cseh és Társa Kft., 3T Főép Kft. és a Ferroép Rt.
Ajánlatkérő ezt követően összeállította az általa alkalmazni kívánt pontozási szabályokat, melynek keretében meghatározta, hogy az egyes szempontokon belül mit értékel, továbbá hogy az ajánlatok tartalmi elemei alapján a maximális pontszámhoz viszonyítva hogy csökken az adható pontszám, majd mindezek alapján értékelte az ajánlatokat.
Ennek eredményét 2000. augusztus 15-én hirdette ki, mely szerint a nyertes a Strabag Rt. 1807 ponttal, a második helyezett pedig a kérelmező 1791,5 ponttal.
Az összegezést az eljárásról – mellékelve a pontozási táblázatot – elkészítette és az ajánlattevőknek megküldte.
A szerződést 2000. augusztus 24-én a felek megkötötték.
Kérelmező 2000. augusztus 22-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, valamint kötelezze őt az eljárás költségeinek viselésére.
Indokolásul előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során tévesen számolt, a teljesítési határidő tekintetében a nyertes és a kérelmező által kapott pontszámok nem fejezik ki objektíven az ajánlatok közötti különbségeket.
Kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta azt is, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő akkor járt volna el helyesen, ha az 1–20-ig terjedő pontozási tartományt teljes mértékben kimeríti az értékelés során.
Sérelmezte kérelmező továbbá azt, hogy ajánlatkérő a fizetési feltételek részszemponton belül az ajánlati dokumentációban meghatározott 3 körülmény közül önkényesen csak kettőt értékelt, és a végszámla összegét nem vette figyelembe.
Véleménye szerint, ha ajánlatkérő helyesen végezte volna el az értékelést, nem a Strabag Rt, hanem ő lett volna az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte annak alaptalansága miatt.
Indokolásul kifejtette, hogy az ajánlatok értékelése során a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyította a többi ajánlatot, és a pontszámok ennek megfelelően a maximális pontszámot arányosan csökkentve kerültek meghatározásra.
Az első részszempont esetén matematikai képletet alkalmazott a pontszámok kiosztásánál, míg a többi részszempont esetén a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítottan meghatározásra került, hogy az attól való bizonyos mértékű eltérés (pl. 15 nap a határidőnél, számlák darabszáma, 1 év a vállalt garanciális időnél) jelent mínusz 1-2 pontot az értékelés során.
Mindezek alapján álláspontja szerint a Kbt. szabályait az értékelés során nem sértette meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
Tekintettel arra, hogy kérelmező az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését támadta, a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatokat azok tartalmi elemei, valamint a megadott elbírálási részszempontok alapján, és az alábbiakat állapította meg:
Az első bírálati szempont az ajánlati ár volt, annak értékelése során ajánlatkérő a következő matematikai képletet alkalmazta:
legkedvezőbb ár x Pmax = P
vizsgált ár
Ennek alapján a nyertes 194 998 E Ft-os ajánlatára 20 pontot, a kérelmező 198 000 E Ft-os ajánlatára pedig 19,7 pontot kapott.
Bár ez az értékelési módszer nem meríti ki a teljes adható pontozási tartományt, de az ajánlatok egyes tartalmi elemeiben lévő különbségek arányában, objektíven határozza meg a kapott pontszámokat, ennél fogva alkalmas az ajánlatok objektív összehasonlítására. A Döntőbizottság ezért elfogadta ajánlatkérő ezen értékelési módszerét és az annak alapján adott pontértékeket.
A Döntőbizottság ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a további három részszempont esetében az ajánlatkérő nem ugyanezen elvet alkalmazta a pontértékek meghatározásánál, hanem a legkedvezőbb ajánlatot követő, már kevésbé jó ajánlatok pontszámát azonosan meghatározott egység szerint csökkentette azonos mértékben (pl. a teljesítési határidőnél 15 naponként 1 ponttal, a számlák darabszámának növekedését 2 ponttal).
Ezeknek az – egység- és pontcsökkenés – értékeknek a meghatározása pedig már szubjektív elem. Minderre tekintettel a Döntőbizottság a 2., 3. és 4. részszempont esetén is az ajánlatkérő által az első részszempontnál alkalmazott arányosítási módszert felhasználva értékelte az ajánlatokat.
Erre amiatt is lehetőség volt, mert az összes vizsgálandó ajánlati elem számszerűsíthető, így egymással matematikailag arányosítható az adható arányos és objektív pontértékek meghatározása céljából.
A második részszempont, a teljesítési határidő tekintetében tehát a fenti módszert követve az értékelés a következőképpen alakul:
Legkedvezőbb a kérelmező 2000. március 31-i vállalása, ami 122 nappal korábbi teljesítést jelent az ajánlati felhívásban meghatározotthoz képest, így ez a maximális pontot kapta.
A nyertes 2001. április 15-i határidőt vállalt, ez 107 nappal korábbi teljesítést jelent, ezért az arányosítást elvégezve erre 17,54 pont volt adható.
A harmadik szempont a fizetési feltételek voltak. Ajánlatkérő e körben sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem jelölte meg azokat az alszempontokat, melyeket értékelni kívánt, azonban a dokumentáció e körben előírt 3 követelményt, amit a szerződéstervezetben is szerepeltetni kellett:
– a számlázás maximális gyakoriságát,
– a végszámla minimális mértékét, és
– a számlák kiegyenlítésének idejét.
Az értékelés során ezek közül azonban csak kettőt, a számlák számát és a fizetési határidőt vette figyelembe.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban a végszámla összege sem hagyható figyelmen kívül az értékelésnél, mivel egyrészt ajánlatkérő a dokumentációban annak minimális értékét határozta meg, tehát annál kedvezőbb ajánlatot lehetett tenni, másrészt a számlák darabszáma önmagában nem alkalmas az ajánlat kedvezőségének megállapítására, mert nem tükrözi a kifizetendő számlák összegét, nagyságát.
Mindezek alapján a Döntőbizottság az ajánlatkérő által e körben előírt, illetve elvárt három követelményt egyenlő súllyal figyelembe véve a következők szerint határozta meg az adható pontokat:
P3 = számlák száma (legjobb) x Pmax + fiz. h. idő (legjobb) x Pmax + végszámla (legjobb) x Pmax
számlák szám (vizsgált) fiz. h. idő (vizsgált) végszámla (vizsgált)
3
A nyertes 3 db számlát kíván benyújtani, melyeket 33 napos átutalással kért kiegyenlíteni, a végszámla mértékét pedig 10%-ban adta meg.
A kérelmező 4 db számlát nyújtana be, 30 napon belüli kiegyenlítéssel, és 16%-os végszámlával.
E körben a legkedvezőbb ajánlatban (Kész Kft.) 2 db számla kerülne benyújtásra, 45 napos fizetési határidővel, a végszámla mértéke pedig 50,2% lenne.
A fenti értékeket figyelembe véve az arányosítást és átlagolást elvégezve a nyertes 10,66; míg a kérelmező 9,91 pontot kapott.
A negyedik részszempont, a garanciális feltételek keretén belül a garanciavállalás ideje és a garanciális biztosíték céljára szolgáló, a vállalási ár bizonyos %-ának visszatartása került értékelésre.
E tekintetben a nyertes összesen 41 hónap garanciát és 2,2% garanciális biztosíték visszatartását vállalta, a kérelmező pedig 60 hónap garanciát és 2% visszatartást. E körben a legkedvezőbb garanciális időtartamot a kérelmező vállalta, míg a legelőnyösebb visszatartás 5% (Cseh és Társa Kft.) volt.
Ezen adatokat figyelembe véve, az arányosítást és az átlagolást elvégezve a nyertes 11,23, a kérelmező pedig 14 pontot kapott.
Összesítve az egyes részszempontokra adott pontszámokat a következő eredményt kapjuk:
Nyertes (Strabag Rt.):
– részszempont: ajánlati ár
– súlyszám: 45 20,00x45 = 900,00
– részszempont: teljesítési határidő
– súlyszám: 30 17,54x30 = 526,20
– részszempont: fizetési feltételek
– súlyszám: 15 10,66x15 = 159,90
– részszempont: garanciális feltételek
– súlyszám: 10 11,23x10 = 112,30
Összesen: 1698,4
Kérelmező:
– részszempont: ajánlati ár
– súlyszám: 45 19,70x45 = 886,50
– részszempont: teljesítési határidő
– súlyszám: 30 20,00x30 = 600,00
– részszempont: fizetési feltételek
– súlyszám: 15 9,91x15 = 148,65
– részszempont: garanciális feltételek
– súlyszám: 10 14,00x10 = 140,00
Összesen: 1775,15
A Kbt. 55. § (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése előírja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Fenti jogszabályhelyekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat nem azok tényleges tartalmi elemeit objektívan tükröző módon értékelte, mert a megadott elbírálási szempontokon belül szubjektíven határozta meg az ajánlatok eltérésén alapuló pontszámkülönbségeket, ez a módszer végső soron a végeredményt is eltorzította, és így nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevő került nyertesként kihirdetésre.
Mindezek alapján a Kbt. idézett rendelkezésének megsértése megállapítható. A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Ezen törvényhely előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő a fenti szabályozással ellentétben nem állította össze teljeskörűen a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelő összegzést. Hiányzott ugyanis a 2. a) pontból az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek megjelölése, mely hiányosság az összegzés lényeges és fontos funkciójának elvesztéséhez vezetett.
Az összegzés megfelelő összeállítása és az ajánlattevők részére határidőben történő megküldése ugyanis azt a célt hivatott szolgálni, hogy az ajánlattevők a többi ajánlat elbírálási részszempontok szerinti tartalmi elemeinek és az arra adott, megindokolt pontszámoknak az ismeretében ellenőrizni, kontrollálni tudják azt, hogy az ajánlatkérő a felhívásnak és a Kbt. szabályainak megfelelően értékelte-e az ajánlatokat.
Amennyiben pedig azt valamely szempontból kifogásolhatónak vagy törvénysértőnek tartja, úgy az összegzésben foglalt tényekkel és adatokkal alátámasztva lehetősége van arra, hogy kellően megindokolt jogorvoslati kérelmet terjesszen elő az ajánlatkérői döntés ellen.
A fenti tartalmi hiányosságokra és jogalkotói szándékra tekintettel tehát a Döntőbizottság a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését is megállapította.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött. A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelembe vette a jogsértés súlyát és a beszerzés értékét.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 18.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
