KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6905)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.359/17/2000
Tárgy: a Securitas Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Szabó Attila ügyvéd (1022 Budapest, Marczibányi tér 9/A) által képviselt Securitas Hungária Vagyonvédelmi Rt. (1119 Budapest, Hauszmann Alajos u. 9–11., továbbiakban: kérelmező I.) és a Group 4 Securitas Kft. (1139 Budapest, Rozsnyai u. 21–25., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Solt Anna ügyvéd (1075 Budapest, Madách tér 3.) és dr. Horváth T. Béla ügyvéd (1121 Budapest, Sün u. 12.) által képviselt Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A, továbbiakban: ajánlatkérő) "őrzés-védelem, portai szolgalat az OEP épületeiben és pénzkísérés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. május 31-én megjelent 22. számában a rendelkező részben megjelölt szolgáltatás 2 év időtartamig történő végzésére legkedvezőbb ajánlatot tevő cég vagy személy kiválasztása céljából. A felhívás 6. a) pontjában az ajánlattételi határidőt a felhívás közzétételét követô elsô naptól számított 42. naptári nap 10.00 órában jelölte meg, majd azt a K. É. június 7-én megjelent 23. számában közzétéve július 25-én 10.00 órára módosította.
A felhívás 11. b) pontjában meghatározta az ajánlattevônek a szerzôdés teljesítésére való alkalmatlanná minősítése szempontjait, többek között azt, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek az előző két (1998., 1999.) év mérlege bármelyikében a saját tőke nagysága kisebb, mint a jegyzett tőke.
A módosított ajánlattételi határidőre, július 25-re 23 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a kérelmező I. és kérelmező II. is.
Ajánlatkérő már az ajánlatok felbontásakor közölte, hogy az 1998–1999. évi mérlegadatai alapján négy ajánlattevô – köztük a kérelmezô I. és kérelmező II. is – az ajánlati felhívás 11. b) pont harmadik bekezdésében előírt feltétel alapján alkalmatlan a szerződés teljesítésére, az erről szóló értesítését július 27-én megküldte részükre.
Kérelmező I. augusztus 7-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő őt alkalmatlanná minősítette a szerződés teljesítésére. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás 11. b) pontjának harmadik bekezdése jogsértő, mert nem felel meg a Kbt. azon rendelkezésének, hogy az alkalmassági követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Érvelése szerint a szóban forgó feltétel ellentmondásos is, mert aszerint egy harmincezer forintos jegyzett és ugyanilyen saját tőkével rendelkező cég alkalmasabb a teljesítésre, mint egy négyszázmilliós nagyságrendű jegyzett, de annál átmenetileg alacsonyabb összegű, háromszázmillió Ft-os nagyságrendű saját tôkével rendelkezô cég.
Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás 11. b) pont harmadik bekezdése megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megfizetésére.
Kérelmező II. augusztus 9-én terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, ugyancsak sérelmezve az alkalmatlanná minősítését. A saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított átmeneti csökkenését azzal indokolta, hogy az a gazdasági pozíciója erősítésének velejárója volt.
Kérte a jogsértés megállapítását, az alkalmatlanná minősítésére vonatkozó döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárásba való bevonását, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást egyesítette és a D.359/3/2000. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő ellenkérelmében kérte a kérelmek elutasítását, elsődlegesen elkésettség, másodlagosan megalapozatlanság címén. Közölte, hogy az ajánlati felhívás tartalmát kérelmező I. legkésőbb a dokumentáció június 14-én, kérelmező II. pedig a június 19-én történt megvásárláskor megismerte, ez időpontoktól számítva mindkét kérelmet illetően letelt a 15 napos jogvesztő határidő. Előadta, hogy eljárása helytálló volt, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében azonos módon járt el valamennyi ajánlat érvényessége, illetve ajánlattevő alkalmassága megállapítása terén. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta, hogy az alkalmassági feltételeket a Kbt. 44. § (5) bekezdésében foglaltak alapján határozta meg. Számára meghatározó igény a szerzôdéses ügylet biztonsága, ezért alkalmasabbnak tart a szerződés teljesítésére egy kisebb jegyzett tőkéjű, de stabil pénzügyi helyzetű, mint egy nagyobb tőkével rendelkező, de a mérlegadatai szerint "hullámzó tőkemozgású" céget.
A Bod Reflex Kft., a Securitas Hungária Rt., a Colonel Kft., Secret-Őr Bt., a Securior Hungary Kft., Hajcskó László egyéb érdekeltek beadványa a jogorvoslati kérelmekre vonatkozóan érdemi észrevételt nem tartalmazott.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek megalapozatlanok.
Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok, igazolások, nyilatkozatok körét a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése határozza meg. A (4) bekezdés ugyanakkor előírja azt is, hogy ajánlatkérőnek a felhívásban meg kell határoznia, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minôsíti az ajánlattevôt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Az (5) bekezdés azonban korlátot szab az alkalmatlanná minősítési követelményeket illetően, miután kimondja, hogy azokat – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerzôdés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottságnak tehát azt kellett eldöntenie, hogy a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltétel mértékét meghaladta-e ajánlatkérő azon előírása, hogy az ajánlattevő 1998., 1999. évi mérlege szerinti jegyzett tőke összegének meg kell haladnia a saját tőke összegét, figyelemmel a beszerzés becsült értékére is.
E kérdéskörben először azt kell tisztázni, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya összefügg-e a 44. § (1) bekezdésben foglaltakkal, azaz a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására a Kbt. által előírt igazolási módokkal. A 44. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolható:
a) pénzügyi intézménytôl származó – errôl szóló – nyilatkozattal,
b) mérlegének benyújtásával,
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanazon időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával,
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
Az ajánlatkérő által megszabott alkalmassági kritérium, miszerint az ajánlattevő 1998. és 1999. évi mérlegének bármelyikében a saját tőke nagysága nem lehet kisebb, mint a jegyzett tőke, összefügg a d) pont szerinti igazolási móddal, az ajánlattevő fizetőképességével.
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 26. § (2) bekezdése értelmében a saját tőke egyenlő a jegyzett tőke, a mérleg szerinti eredmény (nyereség vagy veszteség), a tőketartalék, az eredménytartalék és az értékelési tartalék összegével. Ebből egyszerű számítással megállapítható, hogy ha a saját tőke alacsonyabb, mint a jegyzett tőke, akkor a cég gazdálkodása veszteséges, annak során részben "felemésztette" a jegyzett tőkéje egy részét is. Ez természetesen még nem jelenti a cég fizetésképtelenségét, de számviteli megközelítésbôl instabil gazdálkodási tendenciára utal.
Ajánlatkérő, mint az ország egyik legnagyobb összegű állami pénzeszközének kezelője joggal várja el attól a cégtől, mellyel hosszabb távra, több száz milliós beszerzési értékre szerződést fog kötni, hogy a szerződés megkötésekor pénzügyi mutatói stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodásról adjanak számot, ne legyen kitéve annak a veszélynek, hogy a teljesítés időszakában a szerződő partnernél további tőkevesztés következik be, és ezáltal ellehetetlenül a teljesítés. Ez az ügyletkötési gondosság az állami vagyont kezelő ajánlatkérőnek nemcsak joga, hanem kötelezettsége is.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő helytállóan kötötte ki a kérelmezők által kifogásolt alkalmassági feltételt.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező I. kifogását, miszerint a szóban forgó alkalmassági kritérium ellentmondásos és sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem sérti az esélyegyenlőséget az ajánlattevők akkénti megkülönböztetése, hogy melyiknek a gazdálkodása mutat kiegyensúlyozott, tőkevesztés nélküli gazdálkodást és melyiké nem. Ajánlatkérő akkor sértette volna meg ezt az alapelvet, ha az ajánlattevők között a jegyzett tőkéjük szerint tett volna különbséget. Ezáltal ugyanis hátrányos helyzetbe hozta volna a szerződés teljesítéséhez egyébként elegendő, de kisebb tőkével rendelkező kis- és középvállalkozásokat.
Kérelmező I.-nek az alkalmassági kritérium ellentmondásosságára vonatkozó kifogására vonatkozóan a Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérô elkerülhette volna az esélyegyenlôség megsértésének meg a látszatát is, ha a 44. § (5) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve egyik alkalmassági feltételként meghatározta volna az általa elvárt – a beszerzés értékével mindenképpen arányban álló – előző 2-3 évi pénzforgalom mértékét, vagy az ajánlatkérő tőkeerejének megállapítására alkalmas egyéb pénzügyi mutatót. Mindamellett ezen alkalmassági feltétel kikötésének hiánya nem sérti a Kbt.-t, ez a kérdés ajánlatkérô eljárása célszerűségének megítélése körébe tartozik.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 15.
Dr. Csitkei Mária s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
