K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (6905)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.359/17/2000
T�rgy: a Securitas Rt. jogorvoslati k�relme az Orsz�gos Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�r k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot:
Dr. Szab� Attila �gyv�d (1022 Budapest, Marczib�nyi t�r 9/A) �ltal k�pviselt Securitas Hung�ria Vagyonv�delmi Rt. (1119 Budapest, Hauszmann Alajos u. 9�11., tov�bbiakban: k�relmez� I.) �s a Group 4 Securitas Kft. (1139 Budapest, Rozsnyai u. 21�25., tov�bbiakban: k�relmez� II.) jogorvoslati k�relm�t � melyet dr. Solt Anna �gyv�d (1075 Budapest, Mad�ch t�r 3.) �s dr. Horv�th T. B�la �gyv�d (1121 Budapest, S�n u. 12.) �ltal k�pviselt Orsz�gos Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�r (1139 Budapest, V�ci �t 73/A, tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "�rz�s-v�delem, portai szolgalat az OEP �p�leteiben �s p�nzk�s�r�s" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ind�tott � a D�nt�bizotts�g elutas�tja.
A jogorvoslati elj�r�sban felmer�lt k�lts�geiket a felek maguk viselik.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani.
INDOKOL�S
Aj�nlatk�r� ny�lt elj�r�s lefolytat�s�ra aj�nlati felh�v�st tett k�zz� a K. �. 2000. m�jus 31-�n megjelent 22. sz�m�ban a rendelkez� r�szben megjel�lt szolg�ltat�s 2 �v id�tartamig t�rt�n� v�gz�s�re legkedvez�bb aj�nlatot tev� c�g vagy szem�ly kiv�laszt�sa c�lj�b�l. A felh�v�s 6. a) pontj�ban az aj�nlatt�teli hat�rid�t a felh�v�s k�zz�t�tel�t k�vet� els� napt�l sz�m�tott 42. napt�ri nap 10.00 �r�ban jel�lte meg, majd azt a K. �. j�nius 7-�n megjelent 23. sz�m�ban k�zz�t�ve j�lius 25-�n 10.00 �r�ra m�dos�totta.
A felh�v�s 11. b) pontj�ban meghat�rozta az aj�nlattev�nek a szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmatlann� min�s�t�se szempontjait, t�bbek k�z�tt azt, hogy alkalmatlan az az aj�nlattev�, akinek az el�z� k�t (1998., 1999.) �v m�rlege b�rmelyik�ben a saj�t t�ke nagys�ga kisebb, mint a jegyzett t�ke.
A m�dos�tott aj�nlatt�teli hat�rid�re, j�lius 25-re 23 aj�nlattev� ny�jtott be aj�nlatot, a k�relmez� I. �s k�relmez� II. is.
Aj�nlatk�r� m�r az aj�nlatok felbont�sakor k�z�lte, hogy az 1998�1999. �vi m�rlegadatai alapj�n n�gy aj�nlattev� � k�zt�k a k�relmez� I. �s k�relmez� II. is � az aj�nlati felh�v�s 11. b) pont harmadik bekezd�s�ben el��rt felt�tel alapj�n alkalmatlan a szerz�d�s teljes�t�s�re, az err�l sz�l� �rtes�t�s�t j�lius 27-�n megk�ldte r�sz�kre.
K�relmez� I. augusztus 7-�n jogorvoslati k�relmet terjesztett el� a D�nt�bizotts�ghoz. S�relmezte, hogy aj�nlatk�r� �t alkalmatlann� min�s�tette a szerz�d�s teljes�t�s�re. �ll�spontja szerint az aj�nlati felh�v�s 11. b) pontj�nak harmadik bekezd�se jogs�rt�, mert nem felel meg a Kbt. azon rendelkez�s�nek, hogy az alkalmass�gi k�vetelm�nyeket legfeljebb a szerz�d�s teljes�t�s�hez t�nylegesen sz�ks�ges felt�telek m�rt�k�ig lehet el��rni. �rvel�se szerint a sz�ban forg� felt�tel ellentmond�sos is, mert aszerint egy harmincezer forintos jegyzett �s ugyanilyen saj�t t�k�vel rendelkez� c�g alkalmasabb a teljes�t�sre, mint egy n�gysz�zmilli�s nagys�grend� jegyzett, de ann�l �tmenetileg alacsonyabb �sszeg�, h�romsz�zmilli� Ft-os nagys�grend� saj�t t�k�vel rendelkez� c�g.
K�rte a jogs�rt�s meg�llap�t�s�t, az aj�nlati felh�v�s 11. b) pont harmadik bekezd�se megsemmis�t�s�t, ideiglenes int�zked�ssel a k�zbeszerz�si elj�r�s felf�ggeszt�s�t �s aj�nlatk�r� k�telez�s�t a jogorvoslati elj�r�sban felmer�lt k�lts�gei megfizet�s�re.
K�relmez� II. augusztus 9-�n terjesztette el� a jogorvoslati k�relm�t, ugyancsak s�relmezve az alkalmatlann� min�s�t�s�t. A saj�t t�k�nek a jegyzett t�k�hez viszony�tott �tmeneti cs�kken�s�t azzal indokolta, hogy az a gazdas�gi poz�ci�ja er�s�t�s�nek velej�r�ja volt.
K�rte a jogs�rt�s meg�llap�t�s�t, az alkalmatlann� min�s�t�s�re vonatkoz� d�nt�s megsemmis�t�s�t, ideiglenes int�zked�ssel a k�zbeszerz�si elj�r�sba val� bevon�s�t, valamint aj�nlatk�r� k�telez�s�t a jogorvoslati elj�r�sban felmer�lt k�lts�gei megt�r�t�s�re.
A D�nt�bizotts�g a k�t jogorvoslati elj�r�st egyes�tette �s a D.359/3/2000. sz�m� hat�rozat�val ideiglenes int�zked�sk�nt a szerz�d�s megk�t�s�t megtiltotta.
Aj�nlatk�r� ellenk�relm�ben k�rte a k�relmek elutas�t�s�t, els�dlegesen elk�setts�g, m�sodlagosan megalapozatlans�g c�m�n. K�z�lte, hogy az aj�nlati felh�v�s tartalm�t k�relmez� I. legk�s�bb a dokument�ci� j�nius 14-�n, k�relmez� II. pedig a j�nius 19-�n t�rt�nt megv�s�rl�skor megismerte, ez id�pontokt�l sz�m�tva mindk�t k�relmet illet�en letelt a 15 napos jogveszt� hat�rid�. El�adta, hogy elj�r�sa helyt�ll� volt, az es�lyegyenl�s�g biztos�t�sa �rdek�ben azonos m�don j�rt el valamennyi aj�nlat �rv�nyess�ge, illetve aj�nlattev� alkalmass�ga meg�llap�t�sa ter�n. A jogorvoslati elj�r�sban tartott t�rgyal�son el�adta, hogy az alkalmass�gi felt�teleket a Kbt. 44. � (5) bekezd�s�ben foglaltak alapj�n hat�rozta meg. Sz�m�ra meghat�roz� ig�ny a szerz�d�ses �gylet biztons�ga, ez�rt alkalmasabbnak tart a szerz�d�s teljes�t�s�re egy kisebb jegyzett t�k�j�, de stabil p�nz�gyi helyzet�, mint egy nagyobb t�k�vel rendelkez�, de a m�rlegadatai szerint "hull�mz� t�kemozg�s�" c�get.
A Bod Reflex Kft., a Securitas Hung�ria Rt., a Colonel Kft., Secret-�r Bt., a Securior Hungary Kft., Hajcsk� L�szl� egy�b �rdekeltek beadv�nya a jogorvoslati k�relmekre vonatkoz�an �rdemi �szrev�telt nem tartalmazott.
A D�nt�bizotts�g a felek �r�sos �s a t�rgyal�son sz�ban el�adott �szrev�telei, nyilatkozatai, valamint a k�zbeszerz�si elj�r�sban keletkezett dokumentumok tartalma alapj�n meg�llap�totta, hogy a jogorvoslati k�relmek megalapozatlanok.
Az aj�nlattev�nek a szerz�d�s teljes�t�s�hez sz�ks�ges p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki alkalmass�ga igazol�s�ra szolg�l� adatok, igazol�sok, nyilatkozatok k�r�t a Kbt. 44. � (1) �s (2) bekezd�se hat�rozza meg. A (4) bekezd�s ugyanakkor el��rja azt is, hogy aj�nlatk�r�nek a felh�v�sban meg kell hat�roznia, hogy az (1), illet�leg (2) bekezd�sben foglaltakkal �sszef�gg� mely k�r�lm�nyek megl�te, illet�leg hi�nya vagy azok milyen m�rt�k� fogyat�koss�ga miatt min�s�ti az aj�nlattev�t alkalmatlannak a szerz�d�s teljes�t�s�re. Az (5) bekezd�s azonban korl�tot szab az alkalmatlann� min�s�t�si k�vetelm�nyeket illet�en, miut�n kimondja, hogy azokat � a beszerz�s becs�lt �rt�k�re is tekintettel � legfeljebb a szerz�d�s teljes�t�s�hez t�nylegesen sz�ks�ges felt�telek m�rt�k�ig lehet el��rni.
A D�nt�bizotts�gnak teh�t azt kellett eld�ntenie, hogy a szerz�d�s teljes�t�s�hez t�nylegesen sz�ks�ges felt�tel m�rt�k�t meghaladta-e aj�nlatk�r� azon el��r�sa, hogy az aj�nlattev� 1998., 1999. �vi m�rlege szerinti jegyzett t�ke �sszeg�nek meg kell haladnia a saj�t t�ke �sszeg�t, figyelemmel a beszerz�s becs�lt �rt�k�re is.
E k�rd�sk�rben el�sz�r azt kell tiszt�zni, hogy a saj�t t�ke/jegyzett t�ke ar�nya �sszef�gg-e a 44. � (1) bekezd�sben foglaltakkal, azaz a p�nz�gyi, gazdas�gi alkalmass�g igazol�s�ra a Kbt. �ltal el��rt igazol�si m�dokkal. A 44. � (1) bekezd�se alapj�n a p�nz�gyi, gazdas�gi alkalmass�g igazolhat�:
a) p�nz�gyi int�zm�nyt�l sz�rmaz� � err�l sz�l� � nyilatkozattal,
b) m�rleg�nek beny�jt�s�val,
c) el�z� legfeljebb h�rom�vi teljes forgalm�r�l �s ugyanazon id�szakban a k�zbeszerz�s t�rgy�nak forgalm�r�l sz�l� nyilatkozat�val,
d) az aj�nlatk�r� �ltal el��rt tartalm� egy�b � fizet�k�pess�g�nek meg�llap�t�s�ra alkalmas � nyilatkozattal vagy dokumentummal.
Az aj�nlatk�r� �ltal megszabott alkalmass�gi krit�rium, miszerint az aj�nlattev� 1998. �s 1999. �vi m�rleg�nek b�rmelyik�ben a saj�t t�ke nagys�ga nem lehet kisebb, mint a jegyzett t�ke, �sszef�gg a d) pont szerinti igazol�si m�ddal, az aj�nlattev� fizet�k�pess�g�vel.
A sz�mvitelr�l sz�l� 1991. �vi XVIII. t�rv�ny 26. � (2) bekezd�se �rtelm�ben a saj�t t�ke egyenl� a jegyzett t�ke, a m�rleg szerinti eredm�ny (nyeres�g vagy vesztes�g), a t�ketartal�k, az eredm�nytartal�k �s az �rt�kel�si tartal�k �sszeg�vel. Ebb�l egyszer� sz�m�t�ssal meg�llap�that�, hogy ha a saj�t t�ke alacsonyabb, mint a jegyzett t�ke, akkor a c�g gazd�lkod�sa vesztes�ges, annak sor�n r�szben "felem�sztette" a jegyzett t�k�je egy r�sz�t is. Ez term�szetesen m�g nem jelenti a c�g fizet�sk�ptelens�g�t, de sz�mviteli megk�zel�t�sb�l instabil gazd�lkod�si tendenci�ra utal.
Aj�nlatk�r�, mint az orsz�g egyik legnagyobb �sszeg� �llami p�nzeszk�z�nek kezel�je joggal v�rja el att�l a c�gt�l, mellyel hosszabb t�vra, t�bb sz�z milli�s beszerz�si �rt�kre szerz�d�st fog k�tni, hogy a szerz�d�s megk�t�sekor p�nz�gyi mutat�i stabil, kiegyens�lyozott gazd�lkod�sr�l adjanak sz�mot, ne legyen kit�ve annak a vesz�lynek, hogy a teljes�t�s id�szak�ban a szerz�d� partnern�l tov�bbi t�keveszt�s k�vetkezik be, �s ez�ltal ellehetetlen�l a teljes�t�s. Ez az �gyletk�t�si gondoss�g az �llami vagyont kezel� aj�nlatk�r�nek nemcsak joga, hanem k�telezetts�ge is.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� helyt�ll�an k�t�tte ki a k�relmez�k �ltal kifog�solt alkalmass�gi felt�telt.
A D�nt�bizotts�g nem fogadta el k�relmez� I. kifog�s�t, miszerint a sz�ban forg� alkalmass�gi krit�rium ellentmond�sos �s s�rti az aj�nlattev�k es�lyegyenl�s�g�t.
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint nem s�rti az es�lyegyenl�s�get az aj�nlattev�k akk�nti megk�l�nb�ztet�se, hogy melyiknek a gazd�lkod�sa mutat kiegyens�lyozott, t�keveszt�s n�lk�li gazd�lkod�st �s melyik� nem. Aj�nlatk�r� akkor s�rtette volna meg ezt az alapelvet, ha az aj�nlattev�k k�z�tt a jegyzett t�k�j�k szerint tett volna k�l�nbs�get. Ez�ltal ugyanis h�tr�nyos helyzetbe hozta volna a szerz�d�s teljes�t�s�hez egy�bk�nt elegend�, de kisebb t�k�vel rendelkez� kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokat.
K�relmez� I.-nek az alkalmass�gi krit�rium ellentmond�soss�g�ra vonatkoz� kifog�s�ra vonatkoz�an a D�nt�bizotts�g megjegyzi, hogy aj�nlatk�r� elker�lhette volna az es�lyegyenl�s�g megs�rt�s�nek meg a l�tszat�t is, ha a 44. � (5) bekezd�s�ben foglalt lehet�s�ggel �lve egyik alkalmass�gi felt�telk�nt meghat�rozta volna az �ltala elv�rt � a beszerz�s �rt�k�vel mindenk�ppen ar�nyban �ll� � el�z� 2-3 �vi p�nzforgalom m�rt�k�t, vagy az aj�nlatk�r� t�keerej�nek meg�llap�t�s�ra alkalmas egy�b p�nz�gyi mutat�t. Mindamellett ezen alkalmass�gi felt�tel kik�t�s�nek hi�nya nem s�rti a Kbt.-t, ez a k�rd�s aj�nlatk�r� elj�r�sa c�lszer�s�g�nek meg�t�l�se k�r�be tartozik.
A D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben biztos�tott jogk�r�ben elj�rva a 88. � (1) bekezd�s a) pontja szerint rendelkezett.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.
Budapest, 2000. szeptember 15.
Dr. Csitkei M�ria s. k. N�meth Istv�n s. k.
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
F�bi�n P�ter s. k.
k�zbeszerz�si biztos