KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6912)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.360/11/2000
Tárgy: a Contur Bau Kft. jogorvoslati kérelme Pásztó Önkormányzatának közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Petrik Ferenc ügyvéd (1012 Budapest, Mikó u. 14.) által képviselt Contur Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. (1149 Budapest, Mogyoródi út 32., a továbbiakban: kérelmező) kérelmező kérelmét, amelyet a dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5–6.), által képviselt Pásztó Város Önkormányzat (3060 Pásztó, Kölcsey u. 35. a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pásztó város szennyvíztisztító telepen tisztítási hatásfok növelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, illetve a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. február 2-án megjelent 5. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására. A beszerzés tárgyaként Pásztó város 970 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepén a tisztítási hatásfok növelésére és a tisztítókapacitás 2000 m3/d értékre növelése, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése I. ütemének megvalósítása került megjelölésre.
Ajánlatkérő ezen közbeszerzési eljárás során 2000. május 9-én eredményt hirdetett, melynek során nyertesként a Földgép Kft. került megjelölésre. Ezen ajánlatkérői döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a kérelmező 2000. május 12-én, melyben kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásakor az ajánlati felhívásban meghatározott szempontokkal ellentétesen járt el, illetve kérelmező álláspontja szerint ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Döntőbizottság 2000. június 7-én kelt D.167/10/2000. sz. határozatában ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, vagyis a kérelmező tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, megelőzve mind a kihirdetett nyertest, mind az őt követő második helyezett Alterra Kft.-t.
A Döntőbizottság fent jelzett határozatának kézhezvételét követően ajánlatkérő 2000. június 27-én kérte az ajánlattevők nyilatkozatát, hogy a Kbt. 88. § (6) bekezdésében biztosított újraértékelésre tekintettel 2000. október 8-áig fenntartják-e ajánlatukat. Amennyiben igen, az ajánlati biztosíték szükséges meghosszabbítását kérte, mint az elbírálás feltételét. Az ajánlati biztosítéknak az új ajánlati kötöttség időpontjáig kell érvényesnek lennie.
A kérelmező kérdésére ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlati kötöttség végső határideje 2000. október 8. Az ajánlattevők nyilatkozatai az alábbiak szerint beérkeztek:
– a Betonút Rt. (a Stabil konzorcium nevében),
– a kérelmező,
– az Alterra Kft. nyilatkozattal és a bankgarancia meghosszabbításával,
– a Földgép Kft. (miután készpénz befizetésével nyújtotta a bankgaranciát) pusztán a nyilatkozatával nyilvánította ki az ajánlata fenntartását.
Az ajánlatkérő képviselő-testülete 2000. augusztus 1-jén hozta meg 146/2000. (VIII. 1.) sz. határozatát, amelyben az Alterra Építőipari Kft. került nyertesként megjelölésre.
A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőként a Földgép Építőipari és Szolgáltató Kft.-t jelölte meg. A kérelmező ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította, amelynek indokolására előadta: a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
Indokolás: "A Kbt. 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás előkészítésében a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetve az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet.
A közbeszerzési eljárás tárgya a Dél-nógrádi Vízügyi Kft. által üzemeltetett tisztítótelep tisztítási hatásfokának javítása, a tisztítókapacitás és a csatornahálózat bővítése. Az ajánlatkérő a beruházás jellegéből adódóan természetesen az üzemeltetőt az eljárás egyes szakaszaiba bevonta – konzultációs kérdések megválaszolása, részvétel a konzultáción és a helyszíni szemlén és a tisztítótelep bemutatása (2000. IV. 7.) – az ajánlatkérő munkájának segítése érdekében. A kérelmező a konzultáció időpontját követően együttműködési megállapodást kötött (2000. IV. 10.) a Dél-nógrádi Vízügyi Kft.-vel, miszerint a Dél-nógrádi Vízügyi Kft. alvállalkozóként közreműködik a kivitelezésben, tanácsadóként közreműködik a kivitelezés irányításában (ez az együttműködési megállapodás a kérelmező ajánlatának 20. oldalán található). A Dél-nógrádi Vízmű Kft. mint érdekelt gazdálkodó szervezet a Contur Bau Rt.-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony körébe eső alvállalkozói viszonyba került, így a közbeszerzési eljárásban nem vehet részt. A kérelmező ajánlata pedig a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel való kapcsolatára tekintettel, mint ajánlattételre nem jogosulttól származó, érvénytelen.
Tekintettel a fentiekre a Kbt. 31. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a kérelmező nem lehet ajánlattevő, a Dél-nógrádi Vízmű Kft. nem lehet alvállalkozó tárgyi közbeszerzési eljárásban.
A kérelmező és a Dél-nógrádi Vízmű Kft. által kötött együttműködési megállapodás megsértette a Kbt. 31. §-át, és ezzel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 24. § alapján az ajánlatkérő köteles biztosítani, ajánlattevő pedig köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, nyilvánosságát. A kérelmező annak tudatában írta alá az együttműködési megállapodást a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel, hogy a konzultáción és a helyszíni szemlén meggyőződhetett arról, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft. az ajánlatkérő oldalán vett részt az eljárásban. Ezáltal (többletinformációval rendelkező alvállalkozó bevonása) súlyosan megsértette a Kbt. 24. §-át.
Amennyiben a kérelmező ajánlatát a fentiek miatt nem kellett volna érvénytelenné nyilvánítani, és értékelésre sor kerülhetett volna, úgy a vállalt helyi munkaerő maximum főben megjelölt létszámára tekintettel az ajánlat olyan módon való újraértékelésére kellene sort keríteni, hogy alvállalkozónként egy fővel, így összesen 6 fővel kell a helyi munkaerő résszempontjára adható pontszámot kiszámolni. Ennek indoka, hogy a helyi munkaerő alkalmazásának ajánlattevő által ilyen módon megadott adatai nem vehetők figyelembe, hiszen a maximummal jelölt felső határ megjelölésével ajánlattevő nem a számok szerinti fő alkalmazására vállalt kötelezettséget, és az így megjelölt vállalásának akkor is eleget tesz, ha alvállalkozónként csupán egy személyt foglalkoztat."
Ezen ajánlatkérői döntés ellen nyújtott be jogorvoslati kérelmet 2000. augusztus 7-én a kérelmező, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő 2000. augusztus 1-jén kihirdetett, a kérelmezői ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntését, illetve a nyertesre vonatkozó döntést. Hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, kötelezve ajánlatkérőt a Döntőbizottság D.167/10/2000. sz. határozat szerinti újraértékelésre, szabjon ki bírságot ajánlatkérővel szemben és kötelezze őt az eljárási díj, a költségek és az ügyvédi munkadíj viselésére. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését.
Álláspontja szerint ajánlatkérőnek az újraértékelést követően kihirdetett döntése ellentétes a Kbt. 24. §-ában és 25. §-ában rögzített alapelvével, illetve ellentétes a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésével, valamint az 59. § (1) bekezdésében foglaltakkal, illetve ellentétes a Döntőbizottság D.167/10/2000. sz. határozatában foglalt rendelkezésekkel is.
Részletes indokolásképpen kérelmező az alábbiakat adta elő: a Döntőbizottság a hivatkozott határozatában megállapította, hogy kérelmező tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot, ajánlatkérő újraértékelte azokat, majd kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, nyertesként pedig az Alterra Kft.-t jelölte meg. A döntés indokául a Kbt. 31. § (2) bekezdését és az 52. § (2) bekezdés b) pontját jelölte meg. A közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő oldalán bevont – üzemeltető – Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel kérelmező megállapodást kötött az ajánlati időszakban. Kérelmező álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megvizsgálta az érvényesség szempontjait, és kérelmező ajánlatát is érvényesnek találta. Ezzel ellentétes döntést ajánlatkérő már nem hozhatott.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek kellett volna ügyelnie arra, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-t ne vonja be az eljárásba. A Dél-nógrádi Vízmű Kft. nem járt el az ajánlatkérő nevében és nem is "érdekelt gazdálkodó szervezet", egyebekben pedig kérelmezővel nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Álláspontjuk szerint a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján az eljárás előkészítésében a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdálkodó szervezet, illetőleg az olyan személy vagy szervezet, amely az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb viszonyban áll. Kérelmező álláspontja szerint ezen hivatkozott törvényhelynek az a helyes értelmezése, hogy ajánlatkérőnek kell ügyelnie a Kbt. ezen hivatkozott rendelkezésének betartására, mikor az eljárásban a részéről közreműködőket kiválasztja. Az ajánlatkérő jelen eljárásban arra a téves álláspontra helyezkedett, hogy nem is jelentkezhet olyan cég, amely egyik alkalmazottját az ajánlatkérő bevonta az eljárásba.
Az ajánlatkérőnek a Kbt. 31. § (4) bekezdésében foglaltak értelmében lehetősége lett volna arra, hogy nyilatkozatot kérjen a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-től arra vonatkozólag, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Az ilyen nyilatkozat hiánya miatt kizárt ajánlattevő a Döntőbizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. Kérelmező álláspontja szerint tévesen hivatkozik az ajánlatkérő a Kbt. 31. § (2) bekezdésére, mert egyrészt a Dél-nógrádi Vízmű Kft. nem járt el az ajánlatkérő oldalán jelen közbeszerzési eljárásban, másrészt nem tekinthető érdekelt gazdálkodó szervezetnek.
A Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezések arra az esetre vonatkoznak, amennyiben az érdekelt gazdálkodó szerv az ajánlatkérő nevében nem járhat el az eljárás előkészítésében, a felhívás, a dokumentáció elkészítése során, illetve az eljárás egyéb szakaszában. A Dél-nógrádi Vízmű Kft. semmilyen összeköttetésben nincsen Pásztó város önkormányzatával, a társaság tulajdonosa több mint 20 önkormányzat, Pásztó város önkormányzatának nincs semmilyen rendelkezési joga a társaságban.
A kft. ügyvezető igazgatójának, Borbás Jánosnak nyilatkozata szerint egyáltalán nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, semmilyen közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumot nem ismer, így azok elkészítésében sem vehetett részt. Az megfelel a valóságnak, hogy az ajánlatkérő kívánságára a konzultáción részt vett, de csak annak érdekében, hogy szakmai tanácsokkal segítse a kivitelezőket, de a közbeszerzési eljárás tárgyával kapcsolatosan semminemű többletinformációval nem rendelkezett. A Dél-nógrádi Vízmű Kft. a jelen eljárásban nem minősülhet érdekelt gazdálkodó szervezetnek, ugyanis nem tekinthető a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek. A fenti kitétel elsősorban a konkrét eljárásban pályázó ajánlattevőkre vonatkozik, illetve azokra, akik a közbeszerzés tárgyát állítják elő, szolgáltatják vagy forgalmazzák. Ezek egyikének sem felel meg a hivatkozott kft.
A Kbt. 31. § (2) bekezdésének a) pontjára való hivatkozás, mely szerint a korlátozás vonatkozik az érintett gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre is, szintén téves. A kérelmező egyáltalán nem áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel. A kérelmező által becsatolt együttműködési megállapodás nem tekinthető a Ptk.-ban foglalt alvállalkozói szerződésnek, mivel ennek lényegi tartalmi elemei hiányoznak. Álláspontjuk szerint ezen együttműködési megállapodás szándéknyilatkozatként értelmezhető, legfeljebb mindösszesen egy felfüggesztő feltételhez köthető szerződésnek tekinthető. Erre figyelemmel vitatható az összegzés indokolásának azon kitétele, miszerint a Dél-nógrádi Vízmű Kft. a kérelmezővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony körébe eső alvállalkozói viszonyba került.
Tévesen értelmezi ajánlatkérő a Kbt. 31. § (5) bekezdését is, amikor álláspontja szerint ezen bekezdés alapján a törvény megsértése esetén nem az alvállalkozókat, hanem a fővállalkozókat mint ajánlattevőket kell kizárni.
Kérelmező álláspontja szerint ezen törvény egyértelműen arra utal, hogy nem lehet alvállalkozó az a gazdálkodó szervezet, amellyel kapcsolatosan a Kbt. 31. § (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok fennáll. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által megjelölt alvállalkozóval szemben nem merült fel összeférhetetlenségi ok, tehát ha ezen összeférhetetlenségi ok esetleg valóságos is lenne, ebben az esetben sem az érintett ajánlattevőre vonatkozhatna a Kbt. azon kitétele, miszerint nem vehet részt az eljárás további szakaszában, hanem kizárólag az alvállalkozókra.
A fentiek alapján kérelmezővel szemben egyáltalán nem állnak fenn kizárási okok.
A verseny tisztaságának, illetve az esélyegyenlőség alapelvének sérülése sem áll fenn, tekintettel arra, hogy kérelmező a közbeszerzési eljárás során semmilyen többletinformációhoz nem juthatott.
Az ajánlatkérő oldalán, a konzultáció során, illetve a helyszíni szemlén a bevont Dél-nógrádi Vízmű Kft.-től bárki kérhetett felvilágosítást, illetve információt a közbeszerzés tárgyára, így ennek alapján ajánlatkérő tévesen hivatkozik arra, hogy kérelmező többletinformációkhoz jutott, tekintettel arra, hogy a felvilágosításkérés formájában elvileg bármely ajánlattevő hozzájuthatott ugyanezen információkhoz.
Kérelmező elő kívánta azt is adni, hogy a Pásztói Önkormányzat polgármesterének jelenlétében megtartott Dél-nógrádi Vízmű Kft. taggyűlése elfogadta azt a határozatot, amely a társaság tervezett veszteségének csökkentésére a használaton kívüli gépek kapacitásának lekötésére vonatkozóan rendelkezett, hogy a társaság keressen kapcsolatot pályázatra jelentkező cégekkel, és vállaljon munkát a kivitelezésben. Ennek bizonyítására kérték tanúként meghallgatni a Dél-nógrádi Vízmű Kft. ügyvezetőjét, Borbás Jánost.
Kérelmező sérelmezte továbbá azt is, hogy ajánlatkérő a Döntőbizottság D.167/10/2000. sz. határozatában adott iránymutatásoktól eltérően, illetve azt teljes mértékben figyelmen kívül hagyva értékelte újra az ajánlatokat, új bírálati szempontrendszert állítva fel.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Indokolásul az alábbiakat adta elő: a Kbt. szabályai és a Döntőbizottság D.167/10/2000. sz. határozata alapján újraértékelte az ajánlatokat. Ennek során okszerű döntést hozott kérelmezővel kapcsolatosan is.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenséget a Kbt. 31. §-ának az ajánlatkérő nevében eljáró személyekkel kapcsolatos szabályok alapozzák meg.
A Dél-nógrádi Vízmű Kft.-t ajánlatkérő felkérte 2000. március 17-én és április 3-án, hogy megbízottként vegyen részt a helyszíni szemlén, illetve válaszoljon az ajánlattevők részéről ott felmerült kérdésekre. A 2000. április 7-i helyszíni szemlén és konzultáción ez meg is történt. A kérelmező a helyszíni szemlét követően kötött szerződést a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel.
A 2000. április 10-én aláírt együttműködési megállapodásra tekintettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősülő alvállalkozói viszonyba kerültek egymással, így a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a) pontjában rögzített eset ajánlatkérő álláspontja szerint bekövetkezett. Egyébként a kérelmező éppen ezen szerződés alapján jelentett be további 6 fő helyi munkaerő alkalmazását.
Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmező önmagának is ellentmond azon állításával, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel kötött szerződése nem tekinthető alvállalkozói szerződésnek, ugyanakkor ajánlatának 15. oldalán 6 fő helyi munkaerő foglalkoztatását éppen e szerződésre alapozza.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-nek tulajdonosa az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, aki kisebbségi tulajdonnal rendelkezik. A társaság további tulajdonosai a helyi önkormányzatok, melyek között a legnagyobb tulajdoni hányaddal (29%-kal) éppen az ajánlatkérő, a Pásztói Önkormányzat rendelkezik.
A fentiek alapján a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-nél egyetlen minősített többséghez kötött döntés sem hozható meg az ajánlatkérő nélkül. Ez megítélésük szerint egyértelműen azt eredményezi, hogy az ajánlatkérőnek döntő befolyása van a Dél-nógrádi Vízmű Kft. működésére.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó, vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerint viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
Ajánlatkérő továbbra is fenntartja azon álláspontját, miszerint a fent idézett törvényi rendelkezés alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kérelmező ajánlatát, mint az eljárásban részt venni nem jogosulttól származót, teljes egészében érvénytelennek kell tekinteni.
Ajánlatkérő előadta továbbá azt is, hogy a kérelmező, mint ajánlattevő ajánlatában a legnagyobb súlyszámmal szereplő részszempont, a helyi munkaerő alkalmazásának mértéke tekintetében, nem konkrét adatokat tartalmazott, hanem az alkalmazott személyek maximumszámát jelölte meg, minden egyes alvállalkozója tekintetében.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a helyi munkaerő alkalmazásának ily módon bemutatott adatai nem vehetők figyelembe, hiszen a maximummal jelölt felső határ megjelölésével ajánlattevő nem e számok szerinti fő alkalmazására vállalt kötelezettséget, és az így megjelölt vállalásának akkor is eleget tesz, ha alvállalkozóként csupán egy személyt foglalkoztat.
Egyéb érdekeltek részéről a Földgép Kft. észrevételében azon álláspontját rögzítette, hogy a kérelmező a Kbt. szabályait megsértette, erre való tekintettel kérte a megalapozatlan kérelme elutasítását.
Az Alterra Kft. észrevételében azt jelezte, hogy egyetért az ajánlatkérőnek a kérelmezőre vonatkozó döntésével, és ennek alapján kérte a kérelem elutasítását.
A 2000. augusztus 31-én megtartott tárgyaláson ajánlatkérő bejelentette, hogy 2000. augusztus 14-én a vállalkozási szerződést a nyertesként megjelölt Alterra Építőipari Kft.-vel megkötötte.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő döntése, miszerint kérelmező a Kbt. 31. § (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozással a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárásból kizárta, jogszerű volt-e.
Kérelmező ajánlatának 15. oldalának (amely a kivitelezői árajánlat részletezése a bírálati szempontok szerint elnevezéssel bír), 2. pontjában a helyi munkaerő alkalmazása címszó alatt a 2/1. pontban "együttműködési megállapodás a Pásztót üzemeltető Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel (max. 6 fő)
– gépi földmunka
– tanácsadói közreműködés" megjelölés szerepel.
Az ajánlat 20. oldalán csatolta a kérelmező az együttműködési megállapodást, amely 2000. április 10-én készült. Ezen megállapodás megkötésekor jelen volt Borbás János a Dél-nógrádi Vízmű Kft. részéről, illetve Pintér Ferenc a kérelmező részéről. Az együttműködési megállapodás az alábbiakat rögzíti: "Jelenlévők a mai napon történt műszaki egyeztetésen megállapodtak, hogy abban az esetben, ha a Contur Bau Rt. fővállalkozóként megnyeri a pásztói szennyvíztisztító telep és csatornaépítésre kiírt pályázatot, úgy a Dél-nógrádi Vízmű Kft. alvállalkozóként – a vállalási ár 10%-át meg nem haladó mértékben – részt vállal a kivitelezésből.
A műszaki együttműködés kiterjed még a csatornázási feladatokra, és a Dél-nógrádi Vízmű Kft. – mint helyi üzemeltetési tapasztalatokkal rendelkező cég – tanácsadóként közreműködik a kivitelezés irányításában.
A Contur Bau Rt. kijelenti, hogy a fővállalkozó a szerződés aláírását követő 10 napon belül alvállalkozói szerződést köt a tételesen kidolgozott költségvetésben egyeztetetett kivitelezési feladatokra.
A fizetési feltételek és a garanciális kötelezettségek megegyeznek a fővállalkozói szerződésben rögzített feltételekkel."
Megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy a 2000. április 7-én az ajánlatkérő hivatalos helyiségében, a tanácsteremben megtartott konzultáción részt vett a Dél-nógrádi Vízmű Kft. A konzultációról felvett jegyzőkönyv egyik hitelesítője a kft. képviseletében megjelent Domonkos Sándor volt. Ezen konzultáción ajánlatkérő a megjelent ajánlattevőknek úgy mutatta be a Dél-nógrádi Vízmű Kft. megjelent képviselőit, hogy jelen vannak a tervező és üzemeltető szervezet képviselői is. Ennek alapján megállapítható, hogy mind a kérelmező, mind a többi ajánlattevő által ismert körülmény volt az, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft. a közbeszerzési eljárás előkészítésében reszt vevő gazdálkodó szervezet.
Ezen körülményt egyébként kérelmező is elismerte.
A 2000. augusztus 31-én megtartott tárgyaláson sor került a Dél-nógrádi Vízmű Kft. ügyvezető igazgatójának, Borbás Jánosnak tanúkénti meghallgatására. Ezen meghallgatás során Borbás János előadta, hogy a kft. mint üzemeltető, többek között az ivóvízellátást is végzi. Ezen kívül kisebb beruházásokban, illetve létesítésekben is részt szoktak venni. A jelen közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó engedélyezési tervek elkészítése során a tervező cég a Dél-nógrádi Vízmű Kft. képviselőjével, nevezetesen annak műszaki vezetőjével is konzultált, vagyis a terv előkészítésében is részt vettek.
A konzultációt követően, 2000. április 8-án kereste meg személy szerint őt a kérelmező képviselője, és felkérte az együttműködésre. Ezt követően került sor a 2000. április 10-én a kérelmező ajánlatához becsatolt együttműködési megállapodás aláírására. Borbás János azt is előadta, hogy a vízjogi engedélyek elkészítéséhez is szolgáltattak adatokat, illetve azok előkészítésében szintén közreműködtek az ajánlatkérő részéről történt megkeresés alapján. Borbás János hivatkozott olyan, a tulajdonosok által a kft. taggyűlésén hozott határozatra, miszerint a kft. keresse a kapcsolatot többek között a jelen közbeszerzési eljárásban, illetve egyéb pályázatban részt vevő cégekkel annak érdekében, hogy a kihasználatlan gépi kapacitás lekötésre kerüljön, és ezáltal a kft. bevételre tehessen szert; amellyel a mintegy 8 M Ft támogatáskiesés kompenzálásra kerülhetne.
Ezen állítás vonatkozásában ajánlatkérő szintén a tárgyaláson becsatolta a Dél-nógrádi Vízmű Kft. 2000. április 26-án (tehát az együttműködési megállapodás aláírását követően) megtartott taggyűléséről a jegyzőkönyvet annak bizonyítására, hogy a kft. tulajdonosai ilyen taggyűlési határozatot nem hoztak.
Ajánlatkérő nyilatkozott a vonatkozásban is, hogy korábbi időpontban taggyűlés nem került megtartásra, bizonyítja ezt az is, hogy ezen 2000. április 26-i taggyűlésen fogadták el az 1999. évi üzleti évről szóló beszámolót, illetve a mérleg- és eredménykimutatást is, valamint a társaság 2000. évi üzleti tervének jóváhagyására is ez alkalommal került sor.
A Döntőbizottság megvizsgálva a kérelmező által csatolt együttműködési megállapodást, az alábbi megállapításokat tette: a Kbt. 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás előkészítésében a felhívás, illetve a dokumentáció előkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A már idézett Kbt. 31. § (2) bekezdésének rendelkezése kimondja, hogy az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft. a hivatkozott Kbt.-rendelkezés szerint olyan érdekelt gazdálkodó szervezetnek tekintendő, amely nem vonható be a közbeszerzési eljárásba.
A kérelmező által becsatolt együttműködési megállapodás egy felfüggesztő feltétellel megkötött előszerződésnek minősül, amely kimondja, hogy a felek kérelmező nyertessége esetén alvállalkozói szerződést fognak kötni.
A fentiek alapján ezen megállapodás megalapozza a Kbt. 31. § (2) bekezdésében megfogalmazottakat.
A Döntőbizottság megállapította azt a tényt, hogy a Kbt. 24. §-ában rögzített verseny tisztaságának elve megsértésre került.
A Döntőbizottság ezen jogsértéssel kapcsolatosan egyetért ajánlatkérőnek az eljárás lezárásaként készített összegzés szöveges részében foglaltakkal, miszerint a kérelmező annak tudatában írta alá az együttműködési megállapodást a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-vel, hogy a konzultáción és helyszíni szemlén meggyőződhetett arról, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft. az ajánlatkérő oldalán vett részt az eljárásban. Ezáltal súlyosan megsértette a Kbt. 24. §-át.
A Kbt. 24. §-a kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. Kérelmező, amint azt a jogorvoslati kérelmében, illetve a megtartott tárgyaláson tett nyilatkozatával megerősítve maga is elismerte, tudomással bírt arról, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft. mint üzemeltető az ajánlatkérő oldalán részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetve az annak során tartott helyszíni szemlén, illetve konzultáción maga is válaszokat adott az ajánlattevők által feltett kérdésekre. Megállapítást nyert, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során a Dél-nógrádi Vízmű Kft. az engedélyezési tervek elkészítése kapcsán közreműködött ajánlatkérő felkérésére a tervezést végző céggel.
A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Dél-nógrádi Vízmű Kft. a jelen közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozóan rendelkezhetett olyan többletinformációkkal, amelyek átadásával egyes ajánlattevőket, jelen esetben a kérelmezőt az ajánlat megtételéhez előnyösebb helyzetbe hozta. Ezen magatartással a Kbt. 24. §-ában rögzített verseny tisztaságának, illetve nyilvánosságának alapelve egyértelműen megsértésre került a kérelmező által.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 18.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
