LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (7002)
Kf.IV.35.162/2000/6.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd (1012 Budapest, Mikó u. 14.) által képviselt Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. (1107 Budapest, Balkán u. 4. II/6.) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 1999. november 18. napján kelt 3.K.38.441/1999/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott és 7. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 10 000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.
Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak – az illetékhivatal külön felhívására – 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint Vecsés, Üllő és Gyál Önkormányzata a K. É. 1997. évi 28. számában nyílt előminősítési eljárásra tett közzé felhívást a három településen szennyvízcsatorna építésének kivitelezésére. Az ajánlattevők a többi alkalmasnak minősítettről a K. É. 1997. október 15. napján megjelenő 40. számából értesülhettek.
A felperes és a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. jogorvoslati kérelmére az alperes az 1997. december 16. napján kelt D.238/22/1997. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) rendelkezéseit, és felhívta az ajánlatkérőket, hogy legkésőbb az ajánlatok eredményének kihirdetéséig három ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból zárjanak ki, és az így fennmaradó ajánlattevők által benyújtott ajánlatok értékelése alapján hirdessék ki a közbeszerzési eljárás eredményét.
Ezen alperesi határozat ellen benyújtott kereseteket a Legfelsőbb Bíróság Kf.I.28.131/1998/3. számú jogerős ítéletében elutasította.
Gyál Város Önkormányzata 1997. december 23-án kihirdette a közbeszerzési eljárás nyertesét.
Üllő és Vecsés nagyközségek önkormányzati határozataikkal előbb megállapították a sorrendiséget, majd ezen határozatokat visszavonták és az eljárást eredménytelennek nyilvánították. Az eljárás eredménytelenségéről 1999. január 15-én hirdették ki az önkormányzati döntéseket.
Ezen döntések ellen a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. és a felperes kezdeményezett jogorvoslati eljárást, amely alapján az alperes az 1998. március 10-én kelt D.25/14/1998. számú határozatában megállapította, hogy Vecsés Önkormányzata megsértette a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontját, egyebekben a kérelmet elutasította. Az indokolás szerint az önkormányzatok jogsértő módon nyilvánították eredménytelennek a közbeszerzési eljárást. Az alperes ezen határozatával szemben Üllő Önkormányzata élt kereseti kérelemmel, melyet a Fővárosi Bíróság ítéletével elutasított, és amelyet a Legfelsőbb Bíróság Kf.I.28.961/1998/2. számú ítéletével helybenhagyott. A felperes által előterjesztett kereseti kérelmet a Fővárosi Bíróság 8.K.31.664/1998/3. számú ítéletével utasította el, amely ellen csak az alperes terjesztett elő fellebbezést és csak az ítélet indokolása ellen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Kf.III.27.600/1999/4. számú végzésében megállapította az ítélet rendelkező részének jogerőre emelkedését.
Vecsés és Üllő Önkormányzata 1998. június 28. napján a K. É. 1998. évi 4. számában új, nyílt előminősítési eljárást tett közzé Vecsés és Üllő települések területén szennyvízcsatorna építésének kivitelezésére.
A felperes jogorvoslati kérelemmel élt a közzététellel szemben, kérve az eljárás felfüggesztését, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését arra hivatkozással, hogy a tárgyban egy jogerősen le nem zárult közbeszerzési eljárás van folyamatban.
Az alperes 1998. március 23. napján kelt D.32.007/1998. számú határozatában a kérelmet mint megalapozatlant, elutasította. Álláspontja szerint beszerzési igény keletkezett a szennyvízcsatorna hálózatának építése és beruházáskivitelezési szerződés tárgyában még akkor is, ha azt megelőzően jogellenesen nyilvánították eredménytelennek az ajánlatkérők az azonos tárgyú közbeszerzési eljárást.
A felperes keresetében a közigazgatási határozat felülvizsgálatát és annak megváltoztatását kérte azzal, hogy az ajánlatkérő új eljárás kiírását semmisítse meg, és hívja fel a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra és az eredményes eljárás nyertesének kihirdetésére. Álláspontja szerint elmaradt a fennmaradó ajánlattevők által benyújtandó ajánlatok értékelése. Sérelmezte, hogy az alperes a D25/14/1998. számú határozatában nem alkalmazta az eredményhirdetésre kötelezést, az ajánlatkérő magatartása megsértette a verseny tisztaságát. A közbeszerzési eljárás jogszerűen nem zárult le, mivel az alperes D238/4/1997. szám alatt hozott eljárás felfüggesztéséről rendelkező határozata a határidőket megakasztotta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletében kifejtette, hogy a Kbt. 1. § (1) bekezdés a) pontja és a 2. § (1) bekezdése alapján nem vitatottan az érintett önkormányzatok építési beruházása a Kbt. hatálya alá tartozó beruházás. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 61–63. §-ában szabályozott eredmény kihirdetésével és közzétételével zárul le. Az ajánlattevők megsértették a Kbt.-t, amikor eredménytelennek nyilvánították az 1997. évi 28. K. É.-ben megjelenő felhívásra beérkezett ajánlatok elbírálása alapján az eljárását. Az erről szóló döntésüket 1998. január 17-én tették meg, amely közzététellel az eljárás lezárult. Az ezzel kapcsolatos jogsértés tényét az alperes a D25/14/1998. számú határozatban vizsgálta.
Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes álláspontját, hogy az ezen eljárás során és ezen közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan vizsgált ajánlattevői magatartás a jelen peres eljárásban már nem vizsgálható. A felperesi kereseti kérelemben foglaltak túlnyomórészt az alperes jelen perben nem vizsgálható határozatához kapcsolódó döntését sérelmezték, ezért azok nem vehetők figyelembe.
A korábbi közbeszerzési eljárást már nem lehetett folyamatban levőnek tekinteni, hiszen az bár jogsértő módon, de lezárult az ajánlattevők azon döntésével, amelyben eredménytelennek nyilvánították az eljárást.
A felperesnek a Kbt. 88. § (1) bekezdéséhez fűződő kereseti kérelme szintén az alperes korábbi, D25/14/1998. számú határozatához kapcsolódó igény, amelyet jelen eljárásban már nem lehet vizsgálni.
Figyelemmel arra, hogy az előző közbeszerzési eljárás már lezárult, nem lehet jogsértőnek tekinteni az ajánlatkérőknek az 1998. január 28-i K. É.-ben megjelenő ajánlati felhívását.
A felperesnek a Kbt. 55. § (1) és (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozást az alperes eljárásakor nem vizsgálhatta, mivel a felperes figyelmen kívül hagyta a Kbt. 80. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a keresetnek történő helyt adást. Továbbra is arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az előző közbeszerzési eljárás nem zárult le, ezért az ajánlattevő új eljárást nem indíthatott volna. A Kbt. 55. § (4) bekezdése értelmében csak 60 nap elmúltával válik az eljárás eredménytelenné. Az ajánlatkérők az alperes korábbi D238/22/1997. számú határozatában foglaltaknak nem tettek eleget és nem értékelték a benyújtott ajánlatokat. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 34. sz. állásfoglalása alapján a keresetben olyan jogszabálysértésekre is hivatkozhatott, amelyet egyébként a Kbt. 80. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogorvoslati kérelmében egyébként nem jelölt meg. A korábbi közbeszerzési eljárás sem a Kbt. 61. (1) bekezdése alapján a döntés kihirdetésével, sem a 60. § (1) bekezdés e) pontja alapján 60 napos határidő elteltével nem ért véget, hanem jogszabálysértően eredménytelenné nyilvánították. Ezért az új közbeszerzési eljárás kiírásakor a korábbi közbeszerzési eljárás még folyamatban volt.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperesnek a korábbi eljárásában nem volt jogköre arra, hogy az ajánlatkérőket megismételt eljárásra utasítsa. A korábbi közbeszerzési eljárás már lezárult.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást mindenre kiterjedően, igen részletesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetései is helytállóak. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban az alábbiakra kíván rámutatni.
A közigazgatási perben a bíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. §-a és a Pp. 339. §-a alapján azt vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv eljárása során vagy a meghozott határozatával megsértette-e a jogszabályokat, vagyis hogy a közigazgatási szerv döntése megfelel-e az anyagi és eljárási jogszabályoknak, vagyis hogy jogszerű-e. Erre figyelemmel a közigazgatási per tárgya mindig egy adott, konkrét közigazgatási határozat. A perbeli esetben a felperes keresetével az alperes D32/7/1998. számú határozatának felülvizsgálatát kérte. Ugyanakkor a keresetében és a fellebbezésében is előadottak túlnyomó része nem ezen határozat jogszerűtlenségére vonatkoztak, hanem az alperes korábbi, D238/24/1997, illetve D25/14/1998 számú határozataira vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban tehát az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a korábbi közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó ajánlattevői magatartásokat már jelen peres eljárásban nem lehet vitatni, mivel azokat az alperes a korábbi határozataiban már elbírálta. Ugyancsak nem vitatható jelen peres eljárásban az alperes korábbi határozatainak vélt jogszabálysértő jellege. Ezért ezeket a jogszabálysértésre való hivatkozásokat az elsőfokú bíróság helyesen rekesztette ki a felülvizsgálat köréből.
Az alperes a perben vitatott D32/7/1998. számú határozatával azt állapította meg, hogy a Kbt. szerinti beszerzési igény keletkezett még akkor is, ha ezt megelőzően jogellenesen nyilvánították eredménytelennek az ajánlatkérők az azonos tárgyú közbeszerzési eljárást. Ezzel az indokolással az elsőfokú bíróság egyetértett, és a Legfelsőbb Bíróság is egyetért.
A felperesi fellebbezésben foglaltaktól eltérően a közbeszerzési eljárás nem csak az eredmény kihirdetésével vagy a 60. § (1) bekezdés e) pontja alapján az 55. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltével fejeződik be. A Kbt. 60. § (1) bekezdése szabályozza az eljárás eredménytelenségét. Az ajánlatkérők – amint az alperes azt a D25/14/1998. számú határozatában megállapította – megsértették a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontját, mert az eredménytelenné nyilvánításának ez a feltétele nem állt fenn. Ugyanakkor a korábbi közbeszerzési eljárás – az eredménytelenné nyilvánítással – ha jogszabálysértően is, de befejeződött, az ajánlatkérőket nem kötelezték a korábbi közbeszerzési eljárás folytatására. Ennek elmaradását azonban már jelen peres eljárásban nem lehet kifogásolni.
Mivel a korábbi közbeszerzési eljárás annak eredménytelenné nyilvánításával befejeződött, az új nyílt előminősítési eljárás meghirdetésére lehetőség volt, sőt a Kbt. 1. § (1) bekezdés a) pontja, 2. § (1) bekezdése szerint kötelező is volt.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A pervesztes felperes a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú perköltségét megfizetni.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni.
Budapest, 2000. augusztus 31.
Dr. Lomnici Zoltán s. k. Dr. Hajnal Péter s. k.
közbeszerzés biztos közbeszerzési biztos
Dr. Kárpáti Magdolna s. k.
bíró
