KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7028)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.378/7/2000
Tárgy: Docca Out Surce IT Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Docca Out Surce IT Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 160–162.), képviseli dr. Kocsó Tünde ügyvéd (1024 Budapest, Budai László u. 2., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1410 Budapest, Pf. 213, a továbbiakban ajánlatkérő) "az OVF székházában működő helyi számítástechnikai hálózat, valamint az OVF és 16 más vízügyi szerv és intézmény közötti országos virtuális számítástechnikai hálózat üzemeltetői és rendszergazdai feladatainak ellátása, valamint az OVF székházában működő dokumentációban részletesen megadott számítástechnikai eszközök karbantartása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 23. számában 2000. június 7-én jelentette meg ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására, melynek tárgya "az ajánlatkérő székházában működő helyi számítástechnikai hálózat, valamint 16 más vízügyi szerv és a központ közötti országos virtuális számítástechnikai hálózat üzemeltetői, rendszergazdai feladatainak ellátása és karbantartása" volt.
Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott a közbeszerzési eljárásban, amely tartalmazta a részletes műszaki leírást a beszerzés tárgyára vonatkozóan.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban csak teljes körű ajánlatot fogadott el, többváltozatú ajánlattételre lehetőséget nem adott.
Ajánlatkérő a dokumentációban röviden leírta a jelenleg működő számítástechnikai környezetet, majd meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket az ajánlattevőknek ajánlataikban vállalásaik formájában meg kellett tenni. Egyéb általános feltételeket határozott még meg, vállalkozási szerződést csatolt a dokumentáció mellékleteként, megadta a hardverelemeket.
Az ajánlattételi időszakban konzultációt is szervezett, ahol is a dokumentáció, illetve a felhívás előírásaira vonatkozóan az ajánlattevők kérdéseket intéztek az ajánlatkérőhöz.
Az ajánlatok bontására 2000. június 18-án került sor. A közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett a SZÜV Rt., a Lansystem Kft., a Szinva-Net Kft., a Bull Kft., a MÁV Informatika Kft., a Megatrend Rt. és a Synergon Rt., valamint kérelmező.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában határozta meg az ajánlatok elbírálásának részszempontjait, amelyek a következők voltak (zárójelben a súlyszámok):
– ajánlati ár Ft/hó + áfa (50)
– rendelkezésre állás rendszerhibák elhárítására (13)
– rendelkezésre állás számítógépek és számítástechnikai eszközök javítására, karbantartására (12)
– rendelkezésre állás szoftvertanácsadásra (12)
– rendelkezésre állás védekezési készültség idején éjjel-nappal (13)
– kis- és középvállalkozások bevonása (5)
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 0, felső határa 10 volt.
Az értékelőbizottság elvégezte az ajánlatok értékelését, és valamennyi ajánlatot érvényesnek fogadott el, és az eljárás nyerteseként a Lan-System Kft. ajánlatát hirdette ki 788,9 összesített súlyozott pontszámmal.
A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező volt, mégpedig 765,8 összesített pontszámmal.
A nyilvános eredményhirdetésre 2000. augusztus 1-jén került sor.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívás szerint 2000. augusztus 15-én megkötötte a vállalkozási szerződést.
Kérelmező 2000. augusztus 16-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a Kbt. megsértett rendelkezésének megfelelően kérte a jogsértés megállapítását, amennyiben a szerződéskötésre sor került, bírság szankció alkalmazását, és az ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Amennyiben ideiglenes intézkedésnek helye van, úgy a szerződés megkötésének megtiltását indítványozta.
Kérelmében előadta, hogy az ajánlatkérőnek azoknak az ajánlattevőknek az ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, akik nem egyösszegű átalányárban adták meg a rendkívüli védekezési költséget is magában foglaló, a beszerzés tárgyára vonatkozó árajánlatukat. Továbbá sérelmezte a 2. és a 3. bírálati szempont vonatkozásában az ajánlatkérő értékelését, ezek a szempontok a rendelkezésre állás rendszerhibák elhárítására és rendelkezésre állás számítógépek és számítástechnikai eszközök karbantartására volt. Álláspontja szerint az ajánlatkérőnek nemcsak a pontozásos értékelése nem volt objektív, hanem eltért az ajánlati felhívásban megadott értékelési szempontoktól, mivel az ajánlati felhívástól eltérő szempontot is érvényesített a harmadik, rendelkezésre állás számítógépek és számítástechnikai eszközök javítására és karbantartására részszempontnál.
Ajánlatkérő az érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását kérte. Az ajánlati ár vonatkozásában előadta, hogy valamennyi ajánlattevő ajánlatát érvényesnek fogadta el. Voltak olyan ajánlattevők, akik havi nettó díjban adták meg az ajánlati árukat, voltak, akik éves bruttó díjban, ezeket az ajánlati árakat összehasonlítás céljából éves bruttó díjra kellett átalakítani, ezt ő megtette valamennyi ajánlattevőnél, és figyelembe vette azoknál az ajánlattevőknél a külön védekezési időszakra vonatkozó szolgáltatási díjat, illetve azt hozzáadta az ajánlati árukhoz, valamint a szoftvertanácsadásra vonatkozó külön szolgáltatási díjakat is ezen ajánlattevőknél az ajánlati áraikhoz adta. Álláspontja szerint ezzel nem követett el jogsértést, hanem az ajánlati árak összehasonlíthatósága érdekében szükség volt éves bruttó díjra fölkerekíteni valamennyi ajánlattevő ajánlati árát.
A rendelkezésre állás, rendszerhibák elhárításánál előadta, hogy a nyertes ajánlattevő lényegesen kedvezőbb vállalást tett, mint a kérelmező, itt két szempontot vizsgált, mégpedig, hogy hány főállású alkalmazottat kíván az adott feladattal megbízni az ajánlattevő, illetve a hibabejelentés és elhárítás folyamatának adminisztrációs igénye alapján került megállapításra. A rendelkezésre állás számítógépek és számítástechnikai eszközök javítására és karbantartására részszempontnál az előbbi részalszempontokon túlmenően az eltérő díjazási rendszer, azaz a különdíj igénye is figyelembe lett véve a pontszámok megállapításánál. A kérelmező, mivel szerződéstervezetet nem csatolt, így a rendszerspecifikus elemekkel sem bővíthette ki a szerződéstervezetet, így gyakorlatilag a minimális, általa kibocsátott szerződéstervezet elemeire figyelemmel pontozta az ajánlatát. A különdíjigénnyel kapcsolatosan előadta, hogy ez a kérelmező, a nyertes ajánlattevő, illetve a harmadik helyezett vonatkozásában külön értékelési pontszámot sem pozitív, sem negatív értelemben nem kapott, ezt csak azoknál az ajánlattevőknél vették figyelembe, akik eredetileg is az ajánlatukban szerepeltették, és ezt pontlevonással értékelték ezeknél az ajánlattevőknél.
Az egyéb érdekelt MÁV Informatikai Kft. csatlakozott a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz annyi kiegészítéssel, hogy az utolsó részszempont, a kis- és középvállalkozás bevonásánál álláspontja szerint az ajánlatkérő diszkriminatív megkülönböztetést tett a nagyvállalkozások hátrányára, és ez megmutatkozik a pontszámbeli értékelésnél.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította a beszerzett iratok, illetve a tárgyaláson elhangzottak alapján, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottság az ajánlati ár megadása módja körében az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjában az ajánlati árat Ft/hó + áfával együtt kérte megadni. Voltak olyan ajánlattevők, akik havi bruttó díjban, éves bruttó díjban adták meg az ajánlati árakat, ahhoz hogy az ajánlatkérő egy megfelelő összehasonlítási alapot tudjon képezni. Ezért szükséges volt az ajánlati árak olyan mértékű korrekciójára, hogy az összehasonlítást e részszemponton belül az ajánlatkérő el tudja végezni, ezért éves bruttó díjra kerekítette az ajánlattevők különböző módon megadott ajánlati árait, amely tartalmazta a szoftvertanácsadásra vonatkozó ajánlati árat azoknál az ajánlattevőknél, akik ezt külön adták meg, továbbá a védekezési időszakra vonatkozó ajánlati árat is azoknál az ajánlattevőknél, akik ezt külön adták meg. Természetesen azok az ajánlattevők, akik külön szolgáltatási díjat kértek a védekezési időszakra, illetve a szoftvertanácsadásra, ilyen értelemben kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mivel az ajánlati áruk jóval magasabb volt a külön szolgáltatási díjjal együtt, mint azoknál az ajánlattevőknél, így például a kérelmezőnél, akik egységesen adták meg az átalánydíjas szolgáltatási árukat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az összehasonlíthatóság célját figyelembe véve az ajánlatkérőnek ez a megoldása nem volt törvénysértő.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a dokumentációban meghatározott feladatra vonatkozóan valamennyi ajánlattevő megadta az ajánlati árát. Az más kérdés, hogy voltak olyan ajánlattevők, akik a védekezési időszak, illetve a szoftvertanácsadásra is külön szolgáltatási díjat állítottak be az ajánlatukban, ezzel végül is saját magukat hozták hátrányos helyzetbe, de ez nem vetette fel, és nem veti fel az ajánlatnak az érvénytelenségét, mivel a műszaki tartalomra vonatkozóan az ajánlatuk tartalmazta azokat a műszaki elvárásokat, amelyeket az ajánlatkérő a dokumentációban előírt.
A 2. részszempont, a rendelkezésre állás rendszerhibák elhárításánál kérelmező 5 pontot kapott, ez megszorozva a súlyszámmal 65 pontot jelentett.
A 3. részszempont, a rendelkezésre állás számítógépek és számítástechnikai eszközök javítására, karbantartására kérelmező 5 pontot kapott megszorozva a 12 súlyszámmal, az 60 pontot jelentett.
A nyertes ajánlattevő 10 pontot kapott mind a két részszempontra, megszorozva a súlyszámmal, a rendelkezésre állás rendszerhibáknál 130 pontot jelentett, a számítógépek és számítástechnikai eszközök javításánál pedig 120 pontot jelentett. A 2. részszempontnál, a rendelkezésre állás rendszerhibák elhárításnál az ajánlatkérő a dokumentációban jelezte, hogy ahhoz, hogy a számítógépes hálózatnál a mintegy 100 munkahelyet igénybe vevő munkatársak a feladataikat zavartalanul és folyamatosan el tudják látni, beleértve a hálózatra kapcsolt távoli eléréseket is, ezen feladatokat megbízhatóan csak akkor láthatja el, ha a szolgáltató legalább egy, szükség esetén két szakembere munkaidőben folyamatosan az OVF székházában tartózkodik, és bármilyen szolgáltatási meghibásodás vagy üzemzavar esetén az igény felmerülésekor azonnal hozzá tud kezdeni annak elhárításához.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy a rendelkezésre állás rendszerhibák elhárításánál és rendelkezésre állás számítógépek és számítástechnikai eszközök javítására, karbantartására részszempontnál az ajánlatkérő egyrészt azt vette figyelembe, hogy a székházában az ajánlattevő az adott feladattal megbízni kívánt főállású alkalmazottakat milyen számban tud az ajánlatkérő részére rendelkezésre bocsátani. Az ajánlatból megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő két fő állandó készenléti szolgálatát biztosította az ajánlatkérő az OVF telephelyén, a kérelmező viszont egy főt és további főnek az igénybevételét a riasztást követő 30 percen belül tudta volna biztosítani. A pontszámbeli eltérés tehát ebből adódott. A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel az ajánlatkérőnek lényeges jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a számítástechnikai hálózatán és a székházban két fő főállású szakember állandóan készenléti ügyeleti szolgálatot tartson, ez a rendszerhiba, illetve bármely meghibásodás esetén nagyobb biztonságot, kellő garanciát nyújt, mint az egy fő, illetve a riasztás utáni 30 percen belül az újabb egy fő megérkezése. A pontszámbeli eltérés arányaiban tehát megfelel e részszempontnál a nyertes ajánlattevő javára, így a Döntőbizottság e részszemponton belül ajánlatkérő értékelését megalapozottnak tartotta. A számítógépek és számítástechnikai eszközök javítására és karbantartására részszempontnál a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokolt volt az ajánlatkérőnek a pontszámbeli eltérése, mivel ha a rendszerben hiba keletkezik, akkor a kérelmező ez esetben nem tud a számítástechnikai eszközök hibafelvételezéséhez, illetve javításához azonnal hozzálátni. A nyertes ajánlattevő esetében a +1 rendelkezésre álló fő azonnal tud az eszközök javításával foglalkozni, illetve hibát elhárítani. Ennél a részszempontnál a 10, illetve az 5 pont kiosztása tehát arányaiban megfelel az ajánlatkérő jogos elvárásának az azonnali beavatkozásra vonatkozóan. A különdíjigény a nyertes, a kérelmező és a 3. helyezett vona
tkozásában semmilyen pontszámbeli eltérést nem okozott, mivel három ajánlattevőnél, a MÁV Informatikai Kft. volt a harmadik helyezett, egységes átalánydíjas szolgáltatási díjat adtak meg, csak azoknál az ajánlattevőknél került ilyen módon értékelésre, akik külön szolgáltatási díjat adtak meg a védekezési készültség, illetve a szoftvertanácsadásra vonatkozóan, tehát az ajánlatkérő ezen ajánlatok tartalmi elemeit értékelte.
A kis- és középvállalkozások bevonása, mint utolsó részszempontnál a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő figyelembe vette azt, hogy az ajánlattevők mikro-, kis-, közép-, illetve nagyvállalkozásnak tekintendők-e. Elsősorban a kis- és középvállalkozás vagy olyan nagyvállalkozás, amely jelezte az ajánlatában, hogy kis- és középvállalkozást mint alvállalkozót igénybe kíván venni, került előnybe, a pontszám megadása is ennek megfelelően történt. Az ajánlatkérő itt elsősorban azt kívánta preferálni, hogy a kis- és középvállalkozások részvételi esélyei a jelen közbeszerzési eljárásban biztosítva legyenek a nagyvállalkozással szemben.
A Döntőbizottság álláspontja szerint pontszámbeli eltérést nem a kis- és középvállalkozás, nagyvállalkozás fogalmi kritériumból adódó diszkriminatív megkülönböztetés okozta, hanem elsősorban az, hogy mivel olyan nagyvállalkozás is megfelelő pontszámot kapott, amely ajánlatában jelezte, hogy kis- és középvállalkozót mint alvállalkozót kíván igénybe venni a szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság további részszempontok vizsgálatát mellőzte, mivel arra a kérelem sem irányult, és egyetlen ajánlattevő, illetve egyéb érdekelt sem sérelmezte az ajánlatkérő értékelését.
A Döntőbizottság tehát a fentiekből megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése megalapozott volt a kérelmező és a harmadik helyezett vonatkozásában, így az eljárást lezáró döntése nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében foglaltakra a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viselése tekintetében pedig a rendelkező rész szerinti határozott, figyelembe véve a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt előírást.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 26.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
