KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7057)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.368/12/2000
Tárgy: Mátrai Erőmű Rt. jogorvoslati kérelme Érd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mátrai Erőmű Rt. (3273 Visonta, Erőmű u. 11., képviseli: dr. Kalló János Márk ügyvéd, 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Érd Város Önkormányzata (2030 Érd, Alsó u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "távfűtési rendszer gázmotoros fejlesztésének ajánlattevő beruházásában és finanszírozásával történő megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő megbízásából a KESCO Mérnöki Szolgáltató Kft. a K. É. 2000. március 22-én megjelent 12. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására. A tárgyalásos eljárását ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdésének e) pontjára alapította.
A tárgyalásos eljárás jogalapját ajánlatkérő azzal indokolta, hogy az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, amely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárás alkalmazását.
A beszerzés tárgyát a részvételi felhívás 3. a) pontja az alábbiak szerint határozta meg: az ajánlatkérő tulajdonát képező távfűtési rendszer gázmotoros fejlesztésének ajánlattevő beruházásában és finanszírozásával történő megvalósítása (tervezéssel, engedélyezéssel, szállítással, szereléssel, üzembe helyezéssel), felügyelete, karbantartása, valamint a gázmotorral történő energiaszolgáltatás hosszú távú szerződés esetében.
A részvételi felhívás tartalmazta, hogy rész-, illetve többváltozatú ajánlat benyújtására lehetőség nincs.
A részvételi felhívás meghatározta a részvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés kritériumait.
A meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma a felhívás szerint hét.
A részvételi jelentkezés határidejéig – 2000. április 17-ig – részvételi jelentkezést nyújtott be: Maszer Rt., Budapest Erőmű Rt., Prometheus Rt., Turbo-Team Kft., Ganz Motor Kft., Nádép Kft. és kérelmező.
Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket elbírálta, és 2000. április 20-án eredményt hirdetett, mely szerint valamennyi részvételre jelentkező jelentkezését alkalmasnak minősítette és ajánlattételre felhívta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5. pontjában határozta meg a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit az alábbiak szerint:
Ajánlattevő a beruházás és üzemeltetés költségeit kizárólag a fűtőművet üzemeltető és 100%-ban önkormányzati tulajdonú ÉVÁÉP Kft. részére eladott hőenergia, illetőleg az áramszolgáltatónak (ELMÜ Rt.) eladott villamos energia ellenértékéből térítheti meg. Az ellenszolgáltatás egyéb feltételeit az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Ajánlattevő a beruházás finanszírozása érdekében hitelgaranciát, vagyoni fedezetet az ajánlatkérőtől nem kérhet.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, ehhez megadta a részszempontokat, a részszempontok tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat, és a részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát. A részszempontok, pontszámaik és súlyszámaik:
a) Az ajánlattevő által felajánlott bérleti díjnak és az ajánlatkérőnél jelentkező költség megtakarításának a nettó jelenértéke 10 év alatt 40%
b) A gázmotor-üzemeltetésből származó hozam nettó jelenértéke az ajánlatkérőnél a 10 évet követően a motorcseréig 35%
c) Üzemeltetési kötbér 10%
d) Jóteljesítési garancia összege 8%
e) Garantált környezetvédelmi paraméterek (zaj, légszennyezés stb.) 7%
Pontszám alsó és felső határa: 10–20.
Valamennyi szempont esetében a legalacsonyabb összegű (vagy legkedvezőtlenebb) ajánlat 10, a legmagasabb összegű (vagy legkedvezőbb) ajánlat 20 pontot kap. A köztes ajánlatok pontszámai a lineáris arányosság elvének betartásával kerülnek meghatározásra.
Az ajánlati felhívás 7. f) pontjában ajánlatkérő többek között előírta, hogy saját finanszírozás esetén ajánlattevőnek hitelt érdemlően igazolnia kell a beruházási összeg fedezetének rendelkezésre állását. Banki finanszírozás esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell a bank indikatív szándéknyilatkozatát a finanszírozásra (a hitel rendelkezésre bocsátására) vonatkozóan, a finanszírozás biztosítéki feltételeinek megjelölésével. Az ajánlatokhoz a dokumentációban megjelölt és cégszerűen aláírt szerződéstervezeteket is csatolni kell, ezek bármelyikének hiányában az ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő ajánlattevők részére dokumentációt is biztosított, melynek részei voltak az ajánlati felhívás, útmutató az ajánlattétel feltételeiről, szempontjairól, a beszerzés tárgyára vonatkozó specifikáció meghatározása, ajánlati kivonat, ajánlattevői nyilatkozat, valamint a mellékletek és a rajzok.
Az útmutató az ajánlattétel feltételéről és szempontjáról című fejezet 4. pontja szerint a korszerűsítés mindennemű költségét ajánlattevőnek kell finanszíroznia.
A 8. c) pont az ajánlat érdemi részének tartalmára vonatkozóan a második és negyedik bekezdésben a következőket írta elő:
– A megajánlott bérleti díjnak az ajánlatbontás napján érvényes árakon számolt, megajánlott és garantált éves összegei a futamidő alatt.
– A bérleti díjnak az inflációtól, villamosenergia-ár változásától, a gázár változásától, valamint a finanszírozás és üzemeltetés során érintett deviza/forint árfolyam változásától függő meghatározását a teljes futamidőre vonatkozóan, az ajánlatbontás napján érvényes közüzemi energiaárakból kiindulva.
A 8. d) pont szerint az ajánlathoz cégszerűen aláírt hőszolgáltatási, bérleti, karbantartási és felújítási szerződéstervezetet kellett csatolni.
A 10. pont – többek között – előírta, hogy:
– Ajánlattevő az üzemeltetés alatt bérleti díjat köteles fizetni az ÉVÁÉP Kft.-nek, amelyet a szerződés minden évére vonatkozóan meg kell ajánlania.
– Ajánlatkérő csak a rendszer által ténylegesen igényelt hő ellenértékének átvételére és kifizetésére kötelezhető. Az ÉVÁÉP Kft.-nek átadott hőenergiát, illetve a gázmotor-üzemeltetéshez az ÉVÁÉP Kft.-től vételezett földgázt ajánlattevő mérni köteles.
– Ajánlattevő az ajánlatához mellékelt hőszolgáltatási szerződésben meghatározott hőszolgáltatási díjon felül egyéb ellenszolgáltatásra az ajánlattevő részéről nem tarthat igényt.
Az ajánlattételi és egyben az ajánlatok bontási határideje 2000. június 8. volt, amikor kérelmezőn kívül a Nádép Kft., a Prometheus Rt., a Budapesti Erőmű Rt. és a Turbo-Team Kft. nyújtotta be ajánlatát.
Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat érvényesnek minősítette, és 2000. június 19-én az ajánlattevőkkel tárgyalást folytatott. A lefolytatott tárgyaláson ajánlatkérő kérdéseket intézett ajánlattevőkhöz, mely alapján a módosított ajánlatokat 2000. június 23-án kellett benyújtani. A módosított ajánlatok alapján ismételt kérdések merültek fel, melyekre a választ ajánlatkérő 2000. június 29-ig kérte.
Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat értékelte, és a Budapesti Erőmű Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek 2000. július 28-án. Az eljárás eredményéről készített összegzést 2000. augusztus 4-én juttatta el az ajánlattevőknek.
A szerződés megkötése 2000. augusztus 8-án megtörtént.
Kérelmező 2000. augusztus 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő döntése ellen. Kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, mert álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő nem az általa megadott elbírálási szempontok alapján választotta ki az összességében legelőnyösebb ajánlatot. A helyes értékelés alapján kérelmező tette a legkedvezőbb ajánlatot.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemnek mint megalapozatlannak, elutasítását kérte. Indoklásként előadta, hogy a megadott elbírálási szempontok alapján végezte el az ajánlatok értékelését, a megalapozott döntés érdekében több szakvéleményt is beszerzett.
A Budapesti Erőmű Rt. érdemi észrevételében előadta, hogy ajánlatkérő döntése helyes volt, az általuk beadott ajánlat a kérelmezőénél kedvezőbb.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok tartalma, a felek tárgyaláson történt nyilatkozatai alapján hatáskörének hiányát állapította meg, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság hatásköre csak a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálására terjed ki.
A Kbt. 1. § a) pontja alapján ajánlatkérő a törvény hatálya alá tartozik.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni.
Ugyanezen törvényhely (4) bekezdése a) pontjának rendelkezése szerint az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékű – a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó – beszerzése során e törvény szabályai szerint jogosult eljárni.
Az tény, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 1. §- szerinti szervezet, de a jogorvoslat tárgyát képező eljárás a Döntőbizottság álláspontja szerint nem közbeszerzés, mert az ajánlatkérő részéről nem jár kiadással.
A beszerzés tárgya jelen eljárásban az ajánlatkérő tulajdonában levő ÉVÁÉP Kft. által működtetett távfűtési rendszer vállalkozói beruházás keretében történő gázmotoros korszerűsítése, a beépített gázmotor működtetése, felügyelete, karbantartása és felújítása, valamint finanszírozása hosszú távú (10 évre kötött) szolgáltatói szerződés keretében.
Ajánlatérő a gázmotor, generátor gépészeti, villamos, irányítástechnikai berendezések elhelyezésére szolgáló területet ajánlattevőnek bérleti díj fizetése ellenében adja át.
Az elbírálási szempontokból is az állapítható meg, hogy ajánlatkérő azt az ajánlatot kívánta preferálni, amelyik számára kedvezőbb bérleti díjat tartalmaz, illetve ahol az üzemeltetésből származó nettó hozam ajánlatkérőnél magasabb.
A szolgáltatási futamidő végéig az energiatermelő berendezés a nyertes ajánlattevő tulajdonában marad. A szolgáltatási szerződés lejártát követően a megkötött szerződés preambulumának 8. pontjában foglaltak szerint 1 Ft térítési díj ellenében ajánlatkérő tulajdonába adja az energiatermelő berendezést.
A fentiekből következőben jelen eljárásban ajánlatkérő nem beszerez ellenérték fejében, a beszerzés tárgyára vonatkozóan megkötött szerződés részéről kiadással nem jár, így az eljárását közbeszerzésnek minősíteni nem lehet.
A döntőbizottsági tárgyaláson kérelmező és ajánlatkérő képviselője sem vitatta azt a tényt, hogy jelen esetben ajánlatkérő részéről fizetési kötelezettség ajánlattevő felé nem jelentkezik.
A Kbt. hatálya csak az abban szabályozott beszerzésekre terjed ki. Így függetlenül attól, hogy az eljárást mint közbeszerzési eljárást hirdette meg ajánlatkérő, e tevékenységére a törvény hatálya nem terjed ki.
A Döntőbizottság hatásköre a Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint csak a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálására terjed ki.
A Döntőbizottság álláspontját, azaz hatáskörének hiányát támasztja alá a Kbt. preambuluma is. A jogalkotó a törvény megalkotása céljaként – a többi között – az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtését tűzte ki célul.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 7. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
Mivel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján a hatáskörének hiányát állapította meg, ezért a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasítja.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 21.
Dr. Engler Magdolna s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
