KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7058)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.326/12/2000
Tárgy: a MEDIPLAN és KORTEX Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A MEDIPLAN Kórháztervező és Egészségügyi Fővállalkozó Kft. (1011 Budapest, Hunyadi J. u. 13., képviseli: dr. Bűrös László ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi út 53–59., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a KORTEX Kórházi Tervező-Szervező Mérnöki Iroda Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 24., képviseli: Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 58., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal (1052 Budapest, Városház u. 9–11., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1124 Budapest, Gébics u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "orvostechnológiai berendezések szállítása, beszerelése és beüzemelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. április 5-én ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 14. számában (1460) nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
Ajánlatkérő a felhívás 2. b) pontjában előírta, hogy a beszerzés tárgyában vállalkozási szerződést kíván kötni teljeskörűen, vagy az 1. és 2. sz. részajánlat vállalása esetén, és szállítási szerződést a kéziműszerekre a 3. sz. részajánlat kizárólagos vállalása esetén.
A 3. d) pontban a részajánlat tételének szempontjait az alábbiak szerint kötötte ki:
1. részfeladat: orvostechnológiai szerelvények
2. részfeladat: orvostechnológiai felszerelések, készülékek, gépek
3. részfeladat: kéziműszerek
Az ajánlati biztosítékra vonatkozóan a 8. pontban előírta, hogy:
a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke: 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint.
b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: az ajánlati biztosíték teljesíthető a 8. a) pontban megnevezett összegnek a Fővárosi Önkormányzat OTP és Kereskedelmi Banknál vezetett költségvetési elszámolási, 11784009-15490012 sz. számlájára történő átutalásával, vagy bankgarancia biztosításával (melynek érvényessége 2000. július 1-jéig szóljon), "Szent István Kórház, B épület – orvostechnológia" feltüntetésével. Az ellenérték befizetését igazoló terhelési értesítő bank által hitelesített (banki pecsét + aláírás), illetve a bankgaranciáról szóló dokumentum másolati példányát az ajánlatnak tartalmaznia kell, ennek elmulasztása esetén az ajánlat érvénytelen.
Az ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek a Kbt. 41. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerint visszafizeti."
A felhívás 13. pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta ajánlatkérő az elbírálás alapján kiválasztani.
Ugyanitt közölte azt is, hogy az eredményhirdetés az ajánlati tervdokumentációban meghatározott részfeladatonként történik.
A 14. pont szerint többváltozatú ajánlat tehető, de csak az alapajánlat kidolgozása mellett, az ajánlati dokumentációban meghatározott módon, úgy, hogy az alternatív ajánlatot az alapajánlattól jól elkülönítetten kell megadni.
Az egyéb információkat tartalmazó 16. pontban szerepelt az is többek között, hogy:
"16.1. Részajánlat esetén az ajánlattevő csak az ajánlati dokumentációban meghatározott tételcsoportokra tehet ajánlatot. A részajánlat csak akkor érvényes, ha az adott tételcsoporton belül minden tételt tartalmaz.
16.2 Az ajánlattevő köteles az ajánlatban elhelyezni a szerződés(eke)t cégjegyzésre jogosult személy által aláírva, a kipontozott részek kitöltésével.
16.11. Amennyiben a külföldi ajánlattevő nevében az ajánlatot belföldi képviselője nyújtja be, a külföldi ajánlattevő által a belföldi képviselő részére adott, az ajánlattételre vonatkozó meghatalmazást csatolni kell."
Az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott részletes ajánlati dokumentációnak az ajánlattétel feltételeit tartalmazó II. rész 7. pontjában kötelezően előírták, hogy:
"Ajánlatkérő a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig terjedő időszakra – teljesítési garanciaként – banki garanciavállaló szándéknyilatkozattal alátámasztott kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér.
A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő – a garanciális kötelezettség fennállásáig terjedő – időszakra jóteljesítési garanciaként ajánlattevőtől banki garanciavállaló szándéknyilatkozattal alátámasztott kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér.
Maguk a bankgaranciák akkor megfelelőek, ha a bank saját kötelezettségeként feltétlenül és visszavonhatatlanul vállalja, hogy az ajánlatkérő első felszólítására az alapjogviszony vizsgálata nélkül haladéktalanul kifizetést teljesít a garantált összeg erejéig.
A teljesítési és a jóteljesítési garancia mértékét ajánlattevő határozza meg az ajánlatában."
A III. részben "az ajánlat benyújtásának módja, feltételei" címszó alatt az "ajánlat részei és sorrendje" felsorolásnál a kilencedik (francia) bekezdésben az szerepel, hogy becsatolandó kötelezően az ajánlatba:
"a teljesítési és jóteljesítési garancia mértékére vonatkozó vállalási nyilatkozat banki garanciával alátámasztva".
A dokumentáció 2. sz. mellékletének 4. tételénél vérhűtőszekrényt kért ajánlatkérő 200 liter körüli kapacitással. A műszaki leírásban előírta azt is, hogy "a készülék 8-fajta, maximum 50 db zacskós vér áttekinthető tárolására alkalmas kivitelű legyen" … "zárható ajtóval".
A dokumentáció 3. sz. mellékletében, mely a 3. részajánlatban megkövetelt kéziműszereket tételesen tartalmazza, a 22. tételnél 5,8 mm átmérőjű hidegfényes optikát fénykábel-csatlakozással követelt meg ajánlatkérő.
Az ajánlattételi határidő lejárta előtt ajánlatkérő konzultációs lehetőséget biztosított 2000. május 2-án az ajánlati dokumentációt megvásárló cégeknek. Itt külön felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy vagy teljes körű ajánlattételre van lehetőségük, vagy csak az egyes részterületekre is.
Az ajánlattételi határidőig II. r. kérelmező teljes körű ajánlatot tett. Az Allegro Kft. teljes körű alap- és két darab alternatív ajánlatot, míg I. r. kérelmező a teljes körű alapajánlat mellett három darab alternatív ajánlatot adott be.
A Heim Szolgáltató Kft. az 1. részajánlatra nyújtott be ajánlatot alapváltozatban.
Ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága a vonatkozó Fővárosi Közgyűlés rendeletében szabályozott eljárás keretében az ajánlatokat megvizsgálva megállapította, hogy:
1. I. r. kérelmező jóteljesítési garanciára és a teljesítési garanciára nem adott banki garanciavállaló szándéknyilatkozatot. A szerződéstervezetet cégszerűen aláírta ugyan, de az ajánlati felhívás 16.2. pontja szerint a belső tartalmat nem töltötte ki.
2. II. r. kérelmező a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket megadta, a vállalkozási szerződést és a szerződéstervezetet cégszerűen nem írta alá.
3. Az Allegro Kft. az ajánlattételre való jogosultságát nem igazolta.
4. A Heim Szolgáltató Kft. a jóteljesítési garancia és a teljesítési banki garanciavállaló szándéknyilatkozatot nem mellékelte ajánlatához.
Ezután ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága úgy döntött, hogy mivel I. r. kérelmező a teljesítési garanciára és a jóteljesítési garanciára nem adott banki garanciavállaló szándéknyilatkozatot, csak cégnyilatkozatot, ezt nem pótolható hiányosságnak értékelte, és emiatt már – az érvénytelenségre tekintettel – fel sem hívta hiánypótlásra.
Ajánlatkérő II. r. kérelmezőnek és az Allegro Kft.-nek a formai hiányok pótlására lehetőséget biztosított, melyet csak az Allegro Kft. hajtott végre teljeskörűen.
Ezt követően ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága a 118/2000. (VI. 15.) sz. határozatában I., II. r. kérelmezők és a Heim Szolgáltató Kft. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására tett javaslatot, és e határozatában az eljárás nyertesének javasolta továbbá az Allegro Kft.-t az 1. sz. részajánlat vonatkozásában a II. számú alternatív ajánlatával; a 2. sz. részajánlat vonatkozásában az alapajánlattal, a 3. sz. részajánlat vonatkozásában szintén az alapajánlat elfogadásával. A döntéshozó főpolgármester a bizottság javaslatát 2000. június 23-án elfogadta.
Az eljárás eredményének kihirdetésére 2000. július 7-én került sor, ahol az ajánlatkérő ismertette az eljárás eredményét és a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést. Az eredményhirdetést követő 16. napon – az ajánlati felhívás 15. b) pontjában foglaltak szerint – a szerződések 2000. július 24-én megkötésre kerültek a nyertes Allegro Kft.-vel.
I. r. kérelmező 2000. július 20-án fordult kérelemmel a Döntőbizottsághoz, melynek alapján – a hiánypótlást követően – a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2000. július 24-én megindította.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva, kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, a jogsértés megállapítását, valamint a jogsértő kötelezését a költségek viselésére. Kérte továbbá tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy nem biztosította számára is a hiánypótlás lehetőségét, így csak az eredményhirdetéskor szembesült azzal a ténnyel, miszerint azért nyilvánította ajánlatkérő érvénytelenné az ajánlatát, mert nem csatolta ajánlata részeként a jóteljesítési garanciára vonatkozó banki garanciavállaló szándéknyilatkozatot, valamint nem töltötte ki a vállalkozási és szállítási szerződéstervezetet.
Álláspontja szerint ajánlatkérő azzal, hogy a hiánypótlás lehetőségét nem az összes ajánlat alapos áttekintése, tanulmányozása után biztosította, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott, az ajánlattevők esélyegyenlőségét biztosítani hivatott rendelkezést. A hiánypótlás biztosítása esetén megítélése szerint az esélyegyenlőség csak abban az esetben érvényesülhet, ha az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő tekintetében meghatározza a benyújtott ajánlatokkal kapcsolatos hiányokat. Amennyiben erre nem kerül sor, egyes ajánlattevők hátrányosabb helyzetbe kerülnek az eljárás során.
Véleménye szerint ajánlatkérőnek a hiánypótlásra felszólított két cég ajánlatát is érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, tekintettel arra a tényre, hogy az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő részletesen meghatározta az ajánlat részeit és sorrendjét, sőt kifejezetten hangsúlyozta azt a tényt, hogy "az az ajánlat, amelyik a kötelező ajánlati részeket nem tartalmazza teljeskörűen, érvénytelen". Ebből egyértelműen következik az, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét az általa kibocsátott ajánlati dokumentációban foglaltakkal szemben, azzal ellentétesen biztosította.
Kifejtette azt az álláspontját is, hogy ajánlatkérő többször is megsértette a közbeszerzési törvényt. Megsértette akkor, amikor nem érvénytelenítette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont alapján azokat az ajánlatokat, amelyek nem feleltek meg az ajánlati dokumentációban általa meghatározott feltételeknek, és erre tekintettel nem nyilvánította az eljárást eredménytelennek a 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján, miután egyetlen ajánlattevő által benyújtott ajánlat sem tett eleget az ajánlattevő által előírt feltételeknek. Ezen túlmenően ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 43. § (4) bekezdését is akkor, amikor nem azonos feltételekkel biztosított hiánypótlási lehetőséget az ajánlattevők számára, és ezzel nem biztosította minden ajánlattevő részére az esélyegyenlőséget.
II. r. kérelmező 2000. július 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró és a közbeszerzés során hozott minden döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva azzal indokolta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát olyan indokkal, hogy ajánlatában a vállalkozási szerződés cégszerűen nem került aláírásra, illetve a 2. és 3. sz. részajánlatban nem az ajánlati kiírásban meghatározott műszaki paramétereket ajánlották meg.
Véleménye szerint ez nem felel meg a valóságnak, mert ajánlatukban a 2. és 3. sz. részajánlatban szereplő eszközök minden tekintetben megfelelnek annak a műszaki előírásnak, amelyet ajánlatkérő kiírt.
Álláspontja szerint a Kbt.-be ütközik olyan kiírás, amely a műszaki tartalmat úgy határozza meg, hogy nem funkció tekintetében, hanem formálisan vizsgálja az ajánlattevő által az ajánlatban rögzített készülékeket. A bírálatnál az ajánlatkérő nem vette figyelembe azt, hogy az általuk tett ajánlatban szereplő tárgyak mindegyike megfelel az ajánlatkérő műszaki dokumentációjában szereplő paramétereknek, azonban éppen a Kbt. rendelkezései rögzítik, hogy az ajánlatkérő a műszaki előírások vonatkozásában szabvány, vagy egyéb módon kell hogy meghatározza a műszaki tartalmat, nem pedig az ajánlatkérő által kiírt módon.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő kiírása törvénysértő és ellentétes a Kbt. vonatkozó rendelkezéseivel. Határozott álláspontja, hogy ajánlata minden tekintetben megfelelt az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek, tehát az érvénytelenné nyilvánítása törvénytelen.
A Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert annak törvényi feltételei a tárgyalásig rendelkezésére bocsátott iratok alapján nem voltak megállapíthatók.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmek tartalmára tekintettel az ügyeket egyesítette.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kéri a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását, és kérelmezők kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.
I. r. kérelmező kérelméhez azt nyilatkozta, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezés egyértelmű a tekintetben, hogy hiánypótlást csak a Kbt. 44. és 46. §-ában meghatározott igazolások és nyilatkozatok – melyek az ajánlattevők alkalmasságának és ajánlattevői minőségének igazolását tartalmazzák – pótolhatók. Pótolhatók ezen túlmenően a formai hiányosságok, melyek közül a törvény példálózóan, a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlatok pótoltatását teszi lehetővé.
Ebből következik, hogy az említett hiányokon túl más hiányosságok pótlására törvényes lehetőség nincs. A teljesítési és jóteljesítési bankgarancia-nyilatkozat az ajánlat részét képezi, ezért az nem pótolható, mivel az az egyébként hiányos ajánlat kiegészítésének, ebből következően az ajánlat módosításának minősülne. A Kbt. 49. § (2) bekezdése az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok módosítását tiltja.
Fentiekből következik, hogy I. r. kérelmező hiányos és ebből következően nem teljes körű ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott (ajánlati dokumentáció 3. oldal, az ajánlattétel feltételei 7. pontja, az ajánlati dokumentáció 5. oldal, az ajánlat részei és sorrendje 9-es francia bekezdése) feltételeknek. Így ajánlata érvénytelen.
II. r. kérelmező kérelméhez azt nyilatkozta, hogy a Kbt. 79. § (7)–(8) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kezdeményezni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi határidő lejártát.
Tekintettel arra, hogy a törvény idézett rendelkezése értelmében az ajánlati dokumentációval kapcsolatos jogorvoslati határidő 2000. május 31-én lejárt, ezért az ezzel kapcsolatos kérelem elkésett.
Az ajánlati felhívás 16.2. pontja és az ajánlati dokumentáció (6. oldal közepe, az ajánlat részei és sorrendje felsorolás utolsó bekezdése) előírta, hogy az ajánlattevő köteles az ajánlatban elhelyezni az ajánlatkérő által kiadott vállalkozási és szállítási szerződéseket a cégjegyzésre jogosult személy által aláírva; a kipontozott részek kitöltésével. Az ajánlatkérő ezen előírással azt kívánta biztosítani, hogy ajánlattevő tartalmában fogadja el a részletes szerződéses feltételeket.
Az az ajánlattevő, aki a felhívásban és a dokumentációban hivatkozott ezen feltételt nem teljesítette, vagyis nem tett egyértelmű kifejezett nyilatkozatot a szerződés elfogadására és azt nem írta cégszerűen alá, a Kbt. 52. § (2) bekezdés alapján érvénytelen ajánlatot tett. II. r. kérelmező mindhárom részajánlatra ajánlatot tett, de ajánlatához nem csatolta a cégszerűen aláírt vállalkozási és szállítási szerződéseket.
Érvénytelen II. r kérelmező ajánlata azért is, mert az előírt, az ajánlati dokumentáció 2. és 3. sz. mellékleteiben tételesen meghatározott műszaki előírásoktól több tétel esetében eltérő műszaki paraméterű termékeket ajánlott meg. Így pl. a 2-es részajánlat 4-es tétel tekintetében meghatározott vérhűtőszekrény kapacitása és tárolása (a kért 200 literes kapacitás és 8-fajta, 50 db zacskós vér tárolása helyett 79 literes, maximum 38 db vérzacskó tárolására alkalmas vérhűtőt), a 3-as részajánlat 22-es tétele tekintetében meghatározott endoszkóp optikai átmérő 5,8 mm-es eszköze helyett 4 mm-es eszközt ajánlott meg.
Álláspontja szerint II. r. kérelmező ajánlata a fentiekben kifejtettek szerint az ajánlati felhívás 16.2. pontjának nem teljesítése miatt ajánlata teljeskörűen, valamint a 2-es és 3-as részajánlat a műszaki előírástól való eltérés miatt a Kbt. 52. § (2) bekezdése értelmében érvénytelen.
Nyilatkozatában előadta azt is, hogy a Kbt. 52. § (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően állapítja meg, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az ajánlatkérő tehát a eljárást lezáró döntéséig, illetve az eljárás eredményének kihirdetéséig vizsgálhatja az ajánlatok érvényességét. A Fővárosi Önkormányzat 65/1995. (XI. 1.) Főv. Kgy. rendelete az ajánlatok elbírálásának rendjét a törvénnyel összhangban szabályozza.
Az elbírálás során az ajánlatok érvényességét több lépcsőben, folyamatosan vizsgálja, és a rendeletben szabályozott döntéshozatali mechanizmus során a szakmai értékelőbizottság, a lebonyolító, a polgármesteri hivatal szakemberei, majd a javaslatot tevő önkormányzati bizottság – közbeszerzési bizottság – is vizsgálat tárgyává teszi az ajánlatok érvényességét. Ebből következően I. r kérelmező ajánlatának nyilvánvaló érvénytelensége már a legelső átvizsgálás során egyértelművé vált, ezért az ő részére hiánypótlási lehetőséget az egyébként pótolható hiányok tekintetében az ajánlatkérő nem adott.
Az ügyben érdekelt további felek a szabályos értesítések ellenére sem írásos, sem szóbeli észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelmek alaptalanok, részben elkésettség, részben pedig megalapozatlanság miatt, ezért azokat elutasította.
A Döntőbizottság osztja ajánlatkérőnek a Kbt. 79. § (7)–(8) bekezdésének idézésével kifejtett azon álláspontját, hogy e kogens rendelkezések szerint II. r. kérelmező eredményesen már nem támadhatja az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogsértőnek vélt előírásait, tekintettel a 15 napos – jogvesztő – határidőre. A Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy az ajánlattételi határidő 2000. május 16-án járt le, így a jogvesztő határidő számítása ennek figyelembevételével történhet, tekintettel a Kbt. 79. § (8) bekezdésének a) pontjára, mely úgy rendelkezik, hogy a határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkeztének kell tekinteni jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi határidő lejártát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás és a jogorvoslati eljárás során helyesen értelmezte az általa is idézett Kbt. 43. § (4) bekezdését a hiánypótlás biztosításával kapcsolatosan, amikor I. r. kérelmező részére nem adott ilyen lehetőséget, hisz azt eredményesen nem is lehetett volna teljesíteni.
Az ajánlatkérő által hivatkozott önkormányzati rendelet a Kbt. 30. § (3) bekezdésével harmonizálva szabályozza a döntési folyamatot, amikor a többlépcsős vizsgálat végén az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága javaslatot terjeszt a döntésre jogosult elé, aki végső soron meghozza a közbeszerzési eljárást lezáró – jelen eljárás tárgyában a nyertesre és az érvénytelen ajánlattevők megállapítására vonatkozó – döntését.
Mivel a fent kifejtettek alapján I. r. kérelmező ajánlata a Döntőbizottság álláspontja szerint is érvénytelen volt, és annak hiányossága pótlására a Kbt. szerint nem volt lehetőség, a Döntőbizottság az I. r. kérelmező kérelmét megalapozatlanság miatt utasította el.
A Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította azt is a tényállás és a Kbt. 52. § (2) bekezdésének c) pontja összevetéséből, hogy II. r. kérelmező nem csatolta ajánlatához a kötelezően előírt (kitöltött és cégszerűen aláírt) vállalkozási és szállítási szerződéseket, valamint a nem zárható hűtőszekrény és a 4 mm átmérőjű hidegfényes optika megajánlásával eltért a dokumentációban előírt, kötelező feltételektől, így az ő ajánlata is érvénytelen.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az I. r. kérelmező kérelmét megalapozatlanság miatt, II. r. kérelmező kérelmét pedig részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt utasította el.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdés biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 5.
Dr. Bíró László s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
