KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7062)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.412/8/2000
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által az APEH Oktatási Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által az APEH Oktatási Igazgatósága (1081 Budapest, Fiumei út 19/A, a továbbiakban: ajánlatkérő) "különböző képzések és tréningek megszervezése, lebonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontját, ezért az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során hozott valamennyi döntését, az ajánlati felhívásra vonatkozó döntéssel egyetemben megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. augusztus 28-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított különböző képzések és tréningek szervezése, lebonyolítása és ezekhez oktatási segédanyagok, valamint képzési szakemberek és trénerek biztosítása tárgyában, a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással.
Ajánlattételre felhívta a DHP Kereskedelmi és Oktatásszervező Kft.-t, az Easy Learning Hungary Kft.-t és az IQ Consulting Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft.-t.
Az eljárás választásának indokaként a közbeszerzés tárgyának módszertani és tartalmi sajátosságait jelölte meg.
A Döntőbizottság elnöke 2000. szeptember 1-jén hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ügyben, mert álláspontja szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazásának törvényi feltételei nem állapíthatók meg egyértelműen, ezért indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját, valamint az ajánlati felhívás jogszerűségét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította, és erről a feleket értesítette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a jelen beszerzés tárgyát képező szolgáltatások részben az APEH vezető beosztású igazgatói, főosztályvezetői és helyetteseik, valamint az osztályvezetők képzését célozza, részben pedig a revizori képzés sajátos alapjainak megteremtését kívánja megvalósítani. Ennek során a megrendelőnek tekintettel kell lenni az APEH tevékenységével kapcsolatos titoktartási kötelezettséget előíró jogszabályi és az állami irányítás egyéb jogi eszközei rendelkezéseinek érvényesülésére is.
Előadta továbbá ajánlatkérő, hogy a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatások olyan tartalmi sajátosságokkal bírnak, amelyek miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, amely lehetővé tette volna nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
A közbeszerzés tárgyai olyan összefüggő rendszernek, illetve folyamatnak a részei, hogy ezek egyértelműen minden részletre kiterjedő és pontos meghatározása nem lehetséges. Ezeket a megoldásokat az ajánlatkérő kizárólag tárgyalások útján tudja az igényeihez megfelelően alakítani. Kifejtette ajánlatkérő azt is, hogy az ajánlattevők a saját maguk által elkészített oktatási segédanyagokat kívánják felhasználni a tréningek során, ezek pedig a szerzői jog védelme alatt állnak, így a tárgyalások eredményeként megkötendő szerződés teljesítésére kizárólag egy meghatározott személy képes.
Mindezekre tekintettel a kérelmező álláspontja szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A fenti törvényhely egyértelmű rendelkezést tartalmaz a vonatkozásban, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás akkor alkalmazható, ha a szerződést az idézett jogszabályhelyben szereplő három vagylagos körülmény valamelyikének fennállása esetén kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Ezzel szemben ajánlatkérő az ajánlati felhívásában maga hívott fel három szervezetet ajánlattételre, cáfolva ezzel már az ajánlati felhívásban azt, hogy a kérdéses szerződés teljesítésére csak egy személy lenne képes.
Feltételként szabja a tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságául ugyanezen törvényhely, hogy vagy műszaki-technikai sajátosságok, vagy művészeti szempontok, vagy a kizárólagos jogok védelme miatt áll fenn az a körülmény, hogy csak egyetlen ajánlattevőt lehet ajánlattételre felhívni. Ezen három vagylagos feltétel egyikének fennállását sem igazolta ajánlatkérő a becsatolt dokumentumokkal, illetőleg nyilatkozatával.
Az ajánlatkérői észrevétel 3. oldalán ugyanakkor egyértelmű indokolása található annak, hogy jelen közbeszerzés tárgya nem a 70. § (1) bekezdés b) pontjának, hanem ugyanezen szakasz e) pontjának az alkalmazását alapozza meg. Ezen pont vonatkozásában a Kbt. 71. § (1) bekezdése azonban kötelezővé teszi a hirdetmény közzétételét.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontját, mert a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazásának jogi feltételei nem álltak fenn.
Tekintettel a fentiekre, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 20.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
