KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7432)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz: D.441/16/2000
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85.) a Magyar Államvasutak Rt. (1062 Budapest, Andrássy út 73–75.) megbízásából a MÁV Rt. Pályagazdálkodási Központ (1011 Budapest, Hunyadi J. u. 12–14.), képviseli dr. D. Horváth László ügyvéd, (1061 Budapest, Andrássy út 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) "kiselemes gumi útátjáró 12 csoport beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben l 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős Szíjártó Lajos igazgatót 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt és Szíjártó Lajos igazgatót, hogy a bírság összegét 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára utalják át.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Közúti-Vasúti Főosztálya, a MÁV Rt. Pályavasúti Igazgatósága, valamint az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. közösen pályázatot hirdetett 2000 júliusában az országos közúthálózat szintbeli közúti vasúti kereszteződések felújításának támogatására. A pályázati felhívás szerint a pályázat eredményéről 2000. augusztus 18-ig értesíti a pályázatot kiíró az érdekelteket. Az elnyert támogatás felhasználásnak feltételei közt szerepelt, hogy 8 M Ft nettó összeg felett a Kbt. szabályai szerint kell eljárni a támogatottaknak, és a kivitelezési munkákat úgy kell ütemezni, hogy a műszaki átadás-átvétel 2000. november 30-ig lezáruljon. Az ajánlatkérő által benyújtott pályázatok közül több is sikeres volt, erről 2000. augusztus 16-án szereztek tudomást. Ezt követően ajánlatkérő a nem nyert pályázatokkal érintett munkákra saját forrást biztosított, és figyelembe vette az időközben beérkezett igényeket is.
A fentiekre tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2000. szeptember 8-án közbeszerzési eljárást indított összesen 8 útátjáró munkáinak megvalósítása érdekében.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztatóban az eljárásfajta alkalmazását azzal indokolta, hogy a pályázati felhívás 2000. augusztus 18-i eredményhirdetéssel zárult, amely szerint a kivitelezési munkákat úgy kell ütemezni, hogy a műszaki átadás-átvétel 2000. november 30-ig lezáruljon. Ennek alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak.
Az ajánlattételi határidő előtt a beszerzés mennyiségét ajánlatkérő oly módon módosította, hogy 12 átjáróra terjesztette ki a beszerzés tárgyát.
A 12 átjáró közül hétre nyert pályázatot, ötöt pedig saját forrásból valósít meg. A saját forrásból megvalósuló munkák: Terézváros (Budapest–Hatvan); Pécs (Bátaszék–Kiskunhalas); Dombóvár (Dombóvár–Gyékényes) és Zalaegerszeg szervezeti egységéhez tartozó két útátjáró.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő részajánlatot nem fogadott el.
A teljesítés határidejeként 2000. október 30-át jelölte meg. Az ajánlati felhívás szabályszerűen előírta az alkalmasság vizsgálatának és az ajánlatok elbírálásának szempontját.
Az ajánlati felhívásában két céget hívott fel ajánlattételre, a Mávépcell Kft.-t és a Vasútépítők Kft.-t.
Az ajánlattételi határidő 2000. szeptember 26. volt.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, és a Vasútépítők Kft. személyében nyertest hirdetett. A közbeszerzési eljárást lezáró szerződéskötésre az időközben megindított jogorvoslati eljárásra tekintettel nem került sor, mivel ajánlatkérő a szerződéskötést felfüggesztette a Döntőbizottság döntéséig.
A Döntőbizottság elnöke 2000. szeptember 18-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának feltételei a rendelkezésre bocsátott iratokból egyértelműen nem állapíthatók meg. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jogszerűen folytatja a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a közbeszerzési eljárást. A pályázat eredményeképpen jutott pénzforráshoz a tárgyi munka elvégzéséhez, a sikeres műszaki átadás-átvételnek legkésőbb 2000. november 30-ig meg kell történnie. Más eljárásfajtát nem tudott alkalmazni. Ajánlatkérő az érdemi észrevételében sérelmezte továbbá, hogy a kezdeményező iratból nem derül ki az a Kbt.-rendelkezés, amelyet ajánlatkérő megsértett, illetőleg az, hogy a vizsgálatot elrendelő okirat az Áe. szerint nevesíthető milyen közigazgatási kategóriába sorolható. Ajánlatkérő a döntőbizottsági tárgyaláson nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az idei évben ezen munkálatokra előirányzatot, tervezést nem készített. A pályázati pénzek elnyerését követően határozott a közbeszerzési eljárás kiírásáról. A közbeszerzési eljárás megindításakor azonban nemcsak a pályázaton elnyert útátjárók kiírását szerepeltette, hanem a saját forrásból megvalósítandó útátjárók kiírásáról is döntött, figyelembe véve az időközben beérkezett ez irányú igényeket. A saját forrásból megvalósítandó útátjárók vonatkozásában is teljesítési határidőként 2000. október 30-át jelölte meg, mert ez álláspontja szerint kapcsolódik a pályázathoz, és erről így döntött. Ajánlatkérő nyilatkozott arra vonatkozóan is, hogy a saját forrás idei megvalósulásának elmaradása esetén a következő évre az összeg átvihető, amiből következik, hogy a munka a következő évben is megvalósítható.
Az egyéb érdekeltek a Mávépcell Kft. és a Vasútépítők Kft. nyilatkoztak, hogy indokoltnak tartják a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontra alapított eljárás megindítást. A Mávépcell Kft. utóbb észrevételét kiegészítette azzal, hogy az ajánlati felhívás mennyiségnek módosítása miatt az ajánlattételre rendelkezésre álló határidő rövid volt.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak és az ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. E törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg. E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgőség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottságnak jelen esetben abban kellett állást foglalni, hogy a törvényi tényállás elemei jelen eljárásban megvalósulnak-e. E törvényhely alkalmazására akkor van lehetőség, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő ajánlatkérő mulasztásából, továbbá az eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók. Rendkívüli sürgősség esetén a közbeszerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű súlyos hátrányt, kárt okozna.
Kétség kívül megállapítható, hogy a pályázati kiírás tartalmazta, hogy az elnyert összegekre vonatkozó kivitelezési munkákat úgy kell ütemezni, hogy a műszaki átadás-átvétel 2000. november 30-ig lezáruljon. Tény, hogy a pályázati kiírás eredményéről ajánlatkérő augusztus 16-án nyert tájékoztatást. A pályázattal elnyert összegek felhasználására vonatkozóan augusztus 16-át követően volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárást megindíthassa. A teljesítési határidő pályázati kiíró részéről történő rövid határideje más eljárásfajta alkalmazását valóban nem tette lehetővé. Ajánlatkérő azonban az ajánlati felhívásában nem csupán a pályázati pénzekkel elnyert munkákra írt ki közbeszerzési eljárást, hanem olyan beszerzésekre is, amelyet saját forrásból kívánt megvalósítani. Ezen munkákra vonatkozóan is a teljesítési határidőt október 30-ában jelölte meg, azonban nem tudta elfogadható magyarázatát adni ajánlatkérő annak, hogy ezen munkák vonatkozásában a teljesítési határidő megállapítását mi indokolta. Ajánlatkérő saját elmondása szerint is ez évben ezen munkákra vonatkozóan tervezése nem volt, illetőleg a saját forrás rendelkezésre állásának felhasználása sem kötelező számára, hiszen a maradványösszeget a következő évre átviheti.
Ajánlatkérő tehát a saját forrásból megvalósítandó munkák vonatkozásában a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feltételek fennállását alátámasztani nem tudta. Az ajánlatkérő ezen munkákra vonatkozó kiírása tehát a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző módon történt meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kifogásolta a Döntőbizottság elnökének kezdeményező iratát a tekintetben, hogy az nem tartalmazza, hogy ajánlatkérő milyen Kbt.-rendelkezést sértett meg, illetőleg, hogy az Áe. milyen nevesíthető közigazgatási kategóriájába sorolható az elrendelő okirat.
A Kbt. 79. § (1) bekezdés alapján a bizottság eljárására, ha a törvény másképp nem rendelkezik az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 79. § (2) bekezdés szerint a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Ugyanezen bekezdés 5. §-a rendelkezik arról, hogy ha a bizottság elnöke a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről küldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás alapelveinek vagy szabályainak megsértése, az eljáró közbeszerzési biztosok kijelölésével megindítja a bizottság hivatalból történő eljárását.
A Kbt. 80. § (1) bekezdése tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyeket egy jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell.
A Döntőbizottság elnöke a fenti rendelkezések alapján jogszerűen indította meg a jogorvoslati eljárást az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolásából egyértelműen kitűnik, hogy a Döntőbizottság elnökének álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja feltételeinek fennállása a rendelkezésre bocsátott iratok alapján nem állapíthatók meg, ennek a jogalapnak a vizsgálatát indítványozta a Közbeszerzési Döntőbizottság részére.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései tehát csak mögöttes szabályként érvényesülnek a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. a Döntőbizottság eljárásának indítására vonatkozóan tartalmaz előírást, továbbá a jogorvoslati kérelem tartalmi elemeit is meghatározza, ebből következően az Áe. rendelkezései az eljárás indítására vonatkozóan nem irányadók.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban nyilatkozott, hogy a szerződéskötést a Döntőbizottság határozatának meghozataláig felfüggeszti. Ezt követően ajánlatkérő 2000. október 11-én megküldött faxértesítésében a korábban tett nyilatkozatát visszavonta, és tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a szerződést 2000. október 12-én megköti.
Az ajánlatkérő későbbi tájékoztatása szerint a szerződéskötésre ténylegesen 2000. október 13-án került sor.
Ennek figyelembevételével a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és az f) pont alapján az ajánlatkérővel és a jogsértésért felelős személlyel szemben bírságot alkalmazott. A Döntőbizottság a bírság összegét minimális mértékben állapította meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 17.
Dr. Engler Magdolna s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
