KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7434)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.421/7/2000
Tárgy: a Strabag Építő Kft. által a Tamási Város Önkormányzatának közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Meskó Tamásné jogtanácsos által képviselt Strabag Építő Kft. (1113 Budapest, Daróczi út 30., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Tamási Város Önkormányzata (7090 Tamási, Szabadság u. 46–48., továbbiakban: ajánlatkérő) "Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközép Iskola bővítési és felújítási építőipari munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. § (5) bekezdésében foglaltakat, ezért ajánlatkérőnek a részvételi szakasz lezárása során a Strabag Kft. és Csőszer Rt.-re vonatkozó döntését megsemmisíti, és felhívja ajánlatkérőt, hogy a kérelmezőt és a Csőszer Rt.-t vonja be az eljárásba.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, illetve a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: ajánlatkérő a K. É. 2000. május 31-én megjelent 22. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására. A beszerzés tárgya és mennyiségeként az alábbiakat jelölte meg: Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközép Iskola bővítési és felújítási építőipari munkái. (A épület: 1899 m2 felújítás, 633 m2 bővítés. B épület: 1065 m2 felújítás, 355 m2 bővítés. Aula: 934 m2 új építés. Kollégium: 433 m2 felújítás, 533 m2 bővítés. Konyha, étteremmel: 591 m2 új építés. Tornaterem: 1408 m2 új építés, bútorzat szállítása, szükséges bontások elvégzése, tereprendezés, közműcsatlakozás kiépítése).
Az adatok csupán tájékoztató jellegűek, az ajánlatot majd az ajánlati felhívás alapján kell elkészíteni. A bővítési beruházási célra a helyi önkormányzatok 1999. évi új címzett támogatásáról rendelkező 1999. évi LIX. törvény az ajánlatkérő részére 1 264 734 000 Ft támogatást állapított meg, amelynek éves ütemezését is meghatározta.
A Döntőbizottság D.234/9/2000. sz. határozatának eleget téve, ajánlatkérő a K. É. 2000. július 19-én megjelent 29. számában hirdetményt tett közzé ajánlati felhívásának módosítására, amely a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait érintette.
Ajánlatkérő meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, amelyek között a 9. pont 7. francia bekezdésében az alábbi kitétel szerepelt: "Minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítása."
A részvételi felhívás 10. b) pontjában a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között első helyen szerepelt az alábbi meghatározás: "ha nem rendelkezik ISO minőségbiztosítási rendszerrel."
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás bonyolításával megbízta a SZÁMÍT Számítástechnikai Szolgáltató és Orvosi Műszer Kereskedelmi Szövetkezetet.
Az új részvételi jelentkezési határidőre, azaz 2000. augusztus 14-re hat részvételi jelentkezés érkezett az alábbi cégektől: kérelmező, Magyar Építő Rt., KÉSZ Kft., ZÁÉV Rt., Középület-építő Rt. és Csőszer Rt.
A részvételi szakasz eredményhirdetésére 2000. augusztus 21-én került sor, amelyről ajánlatkérő elkészítette a Kbt. szerinti tájékoztatót is. Ezen eredményhirdetés során ajánlatkérő alkalmasnak minősítette a Magyar Építő Rt.-t, a KÉSZ Kft.-t, illetve a ZÁÉV Rt.-t. Indokolásul ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel: a fenti részvételi jelentkezők benyújtották a felhívásban és a dokumentációban kért nyilatkozatokat és igazolásokat, a részvételi felhívás 10. b) pontjában megfogalmazott alkalmatlanná minősítés szempontjai nem állnak fenn.
Ajánlatkérő alkalmatlannak minősítette a Középület-építő Rt.-t, arra való hivatkozással, hogy nem csatolta részvételi jelentkezéséhez a cég kivonatához kapcsolódó változásbejegyzés iránti kérelmet, illetve az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által kiállított, a Kbt. 46. § (3) bekezdés szerinti igazolást.
Ajánlatkérő szintén alkalmatlannak minősítette a Csőszer Rt.-t, illetőleg kérelmezőt arra való hivatkozással, hogy nem igazolták a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasságukat a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjának megfelelően, pedig ajánlatkérő a felhívás 9. pontjának 7. francia bekezdésben előírta és kikötötte a 10. b) pont első francia bekezdésében, hogy ennek hiánya esetén a jelentkezőt műszaki szempontból a teljesítésre alkalmatlanná minősíti. A Csőszer Rt. által becsatolt dokumentum nem fogadható el, tekintettel arra, hogy a minőségügyi rendszeréről szóló tanúsítvány nem a beszerzés tárgyának megfelelő építőipari kivitelezésre, hanem csővezetékek szerelésére (gyártására, telepítésére és vevőszolgálatára) szól. A kiviteli terv átvizsgálása alapján megállapítható, hogy jelen magasépítési fővállalkozás csőszerelést csak kb. 8% értékben tartalmaz. Erre tekintettel a részvételre jelentkező igazolta minőségbiztosítási rendszerét, de nem igazolta a beszerzés tárgyának 92%-át kitevő egyéb munkákra vonatkozóan, így összességében ajánlatkérő nem győződhetett meg biztonsággal a részvételre jelentkező műszaki alkalmasságáról az előírt dokumentáció alapján.
A kérelmező által becsatolt dokumentum szintén nem fogadható el, tekintettel arra, hogy a minőségbiztosításról szóló tanúsítvány érvényessége a részvételi jelentkezési határidő időpontjában lejárt, és nem a beszerzés tárgyának megfelelő építőipari kivitelezésre, hanem valamilyen meg nem határozott termék gyártására, telepítésére és vevőszolgálatára szól. A kérelmező minőségmenedzsment rendszeréről szóló bizonyítvány sem fogadható el, mert nem derül ki belőle, hogy milyen tevékenységi területre szól.
Ezen ajánlatkérői döntés ellen nyújtott be kérelmező jogorvoslati kérelmet 2000. szeptember 6-án, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek az előminősítési eljárás során vele szemben hozott döntését, és állapítsa meg, hogy társaságuk a közbeszerzés teljesítésére alkalmasnak minősül.
Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként az eljárást függessze fel, illetve a még meg nem kötött szerződés megkötését tiltsa meg, és kötelezze ajánlatkérőt arra, hogy írásban hívja fel kérelmezőt az ajánlattételre. Kérelmének indokolásaképpen az alábbiakat adta elő: ajánlatkérőnek a kérelmezővel kapcsolatos eljárása törvénysértő volt. A részvételi felhívás 9. pontjának 7. francia bekezdésében ajánlatkérő a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokon belül a résztvevők minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítását kérte. Kérelmező dokumentálta, hogy akkreditált tanúsító által tanúsított, érvényes minőségbiztosítási rendszerben működő társaság.
Ajánlatkérő nem kérelmezőnek az érvényes és meglévő ISO minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszerének tanúsítását vizsgálta, hanem helyette a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontjában, valamint a felhívás 9.7. és 10. a)1. pontjaiban előírtakkal szemben a beszerzés tárgyának megfelelő építőipari kivitelezés tanúsítását kereste.
Kérelmező álláspontja szerint azonban az ISO lényege az, hogy kérelmező az alapító okiratban feltüntetett és a cégkivonat útján bizonyított tevékenységi körébe tartozó tevékenység a nemzetközi szabványokkal összhangban levő vonatkozó szabványok előírásait kiegészítő rendszerben végzi, vagyis az általa becsatolt ISO-tanúsítvány nem kérelmező tevékenységi körére vonatkozik, hanem az alapító okiratban feltüntetett valamennyi tevékenységének végzéséhez ír elő minősítési irányítást és minőségbiztosítási modellt.
Kérelmező álláspontja szerint a tanúsítvány kizárólag akkor tünteti fel a minősített társaság tevékenységét, ha a tanúsítvány nem az alapító okiratban feltüntetett teljes tevékenység, hanem azon belül csak bizonyos tevékenységre vagy tevékenységrészekre vonatkozik.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő nem térhet el a részvételi felhívásban általa előírtaktól. A felhívás 9. pontjának 7. francia bekezdésében nem a beszerzés tárgyának megfelelő, hanem csak és kizárólag bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszernek megfelelő tanúsítása került előírásra.
Az ISO 9002:1996. világszabvány alapján kibocsátott MSZ ISO 9002:1994 magyar szabvány nem a társaság tevékenységét, hanem a tevékenység végzésekor alkalmazott minőségbiztosítási rendszert, folyamatot minősíti az akkreditált tanúsító cég. Ennek következtében minden résztvevő társaság, akit ezen szabvány szerint tanúsítottak, és a tanúsítvány a vizsgálat időpontjában érvényben van, megfelel a részvételi felhívás hivatkozott pontjában ajánlatkérő által előírt követelménynek.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Indokolásképpen az alábbiakat adta elő: a részvételi felhívás 10. b) pont első francia bekezdése állapította meg a részvételre jelentkezők alkalmatlanná minősítésének szempontjaként az ISO minőségbiztosítási rendszer hiányát. Tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya egy építőipari beruházás, ezért ajánlatkérő a minőségbiztosítási rendszert erre vonatkozóan bírálta el. Megállapította, hogy a Csőszer Rt. és a kérelmező esetében a minőségbiztosítási rendszerük nem építőipari munka kivitelezésére szól, hanem gyártásra, telepítésre és vevőszolgálatra. A kérelmező kapcsán, a fentieken túlmenően megállapításra került az is, hogy a minőségbiztosítási rendszerének tanúsítása 2000. június 6-án lejárt, amely lejárt igazolást ajánlatkérő a 2000. augusztus 21-i eredményhirdetésen már nem tudott elfogadni.
A kérelmező másik beadott dokumentuma csupán a minőségmenedzsment rendszer tanúsítását igazolta, amely nyilván a cég vezetőinek tevékenységére vonatkozik, és nem a cég egészének működésére, melyet egy minőségbiztosítási, illetve egy minőségirányítási rendszerről szóló tanúsítványban állítanak ki. Ezen tényt az is bizonyítja, hogy ugyan az ÖQS Osztrák Minőségügyi Rendszertanúsítási Társaság ugyanazon a napon, azaz 1997. június 16-án két tanúsítványt állított ki, az egyiket a kérelmező minőségbiztosítási rendszeréről, a másikat pedig a minőségmenedzsment rendszeréről. Nyilvánvaló, hogyha a minőségmenedzsment rendszer megegyezne a minőségbiztosítási rendszerrel, akkor nem állított volna ki ugyanaz a tanúsító cég ugyanazon nap, ugyanannak a kérelmezőnek két különböző elnevezésű tanúsítványt.
Ajánlatkérő képviseletében a SZÁMÍT Szövetkezet előadta, hogy ők is rendelkeznek ISO minőségbiztosítási rendszer tanúsításával. Ezen tanúsítás megszerzése során három tanúsító cégtől kértek ajánlatot, és mindhárom tanúsító cég azt közölte, hogy a tanúsításban szerepelnie kell annak, hogy a tanúsítás a cég milyen tevékenységéről szól. Mindhárom tanúsító cég egyértelműen kijelentette, hogy a rájuk vonatkozó előírások miatt nem állítanak ki általános minőségbiztosítási rendszerről szóló tanúsítást, csak olyat, amiben konkrét tevékenység is meg van nevezve.
A tanúsítás általában 3 évre szól, míg egy működő cég bármikor felvehet egy új tevékenységet, és annak bejegyzését a cégbíróságtól 30 napon belül kérheti, amelyet ezt követően a cégkivonat tartalmazni fog. Azonban nyilván nem lehet a cégkivonat alapján következtetni arra, hogy a tanúsítás a cég milyen tevékenységére vonatkozik.
A Csőszer Rt. részvételi jelentkezése kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy a minőségbiztosítási tanúsítása csak csővezetékek szerelésére terjed ki, és mivel jelen magasépítési kivitelezésnek csak a 8%-a csőszerelés, ezért a Csőszer Rt. alkalmasságát a beszerzés tárgyának 92%-ára vonatkozóan nem igazolta, így ajánlatkérő őt is jogosan nyilvánította alkalmatlanná. Ajánlatkérő kijelentette, hogy amennyiben az érdemi észrevételeikben foglaltak ellenére a Döntőbizottság mégis megállapítaná a két alkalmatlannak ítélt cég egyikének vagy mindkettőnek az alkalmasságát, úgy az ajánlatkérő az eljárásba be fogja vonni, és az ajánlattételi határidőt a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően meg fogja hosszabbítani. Bejelentette egyben azt is, hogy eljárását a Döntőbizottság határozatának meghozataláig felfüggesztette, és a határozatnak megfelelően fog eljárni.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítása kapcsán hozott döntése jogszerű volt-e.
A részvételi felhívás 9. pontjának hetedik francia bekezdésében a résztvevők műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények között felsorolásra került az alábbi is: minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítása. Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjának első francia bekezdésében előírta, hogy a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontja többek között az, ha nem rendelkezik ISO minőségbiztosítási rendszerrel.
A minőségbiztosítási rendszer vonatkozásában egyéb előírás nem került megfogalmazásra.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is a részvételre jelentkezők rendelkezésére bocsátott, amelyben a minőségbiztosítási rendszer tanúsítására vonatkozóan annak 16. oldalán található előírás, mégpedig a "Részvételi jelentkezés kötelező formai felépítése" című fejezetben. Ennek 6.2.8. pontja előírja, hogy a részvételi jelentkezésnek a következő sorrendben az alábbi dokumentumokat, illetve kitöltött mellékleteket kell tartalmaznia. Ezen felsorolás utolsó, 6.2.8. pontja úgy szól, hogy minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsítása.
A dokumentáció 17. oldalán található "Felolvasólap" elnevezésű fejezet 7.3. pontjában található ismételt utalás a minőségbiztosítási rendszerre. Ezen "Felolvasólap" 7.3. pontjában a minőségbiztosítási rendszer bevezetésének időpontját kell megjelölnie a részvételre jelentkezőnek.
A fentieken kívül ajánlatkérő semmiféle további előírást a minőségbiztosítási rendszer kapcsán nem tett.
A kérelmező részvételi jelentkezésében két darab minőségbiztosítási tanúsítvány található:
– Az első az Osztrák Minőségügyi Rendszertanúsítási Társaság (ÖQS) által kiadott tanúsítvány, amely tanúsítja, hogy a kérelmező minőségbiztosítási rendszert vezetett be, mely megfelel a MSZ EN ISO 9002:1996 szabványnak. Ezen tanúsítvány kelte 1997. június 16., érvényessége pedig 2000. június 6-ig tart. A minőségbiztosítási rendszer a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje.
– A kérelmező által becsatolt második tanúsítvány szintén a ÖQS tanúsítványa, amely bizonyítvány igazolja, hogy a minőségmenedzsment rendszer megfelel az ISO 9002:1994. követelményeinek. Az első kiállítás dátuma 1997. június 16., érvényes 2000. november 30-ig.
Kérelmező a 2000. szeptember 27-én megtartott tárgyaláson előadta, hogy a 2000. november 30-ig érvényes tanúsítvány a 2000. június 6-án lejárt tanúsítvány meghosszabbítása. Azért kérték csupán ilyen rövid időtartamra a korábbi tanúsítvány meghosszabbítását, mert az ISO 9000:2000. rendszert kívánják társaságuknál bevezetni, amely magasabb követelményrendszernek felel meg.
A Döntőbizottság megvizsgálta a MSZ EN ISO 9002 minőségügyi rendszerekre vonatkozó magyar szabványt is. Ennek bevezetésében az alábbiak kerülnek megjelölésre. E szabvány a minőségügyi rendszerekkel szemben támasztott követelményekkel foglalkozó külső minőségbiztosítási célokra alkalmas három szabvány egyike. Az itt felsorolt három nemzetközi szabvány által meghatározott három minőségbiztosítási modell más-más követelményrendszert támaszt a minőségügyi rendszerekkel szemben a szállító képességeinek bemutatásához, és e képességek külső felek által végzett értékeléséhez.
a) ISO 9001 minőségügyi rendszerek: a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje.
– Akkor kell alkalmazni, ha a szállítónak a tervezés, fejlesztés, gyártás, telepítés és a vevőszolgálat során kell megfelelnie a meghatározott követelményeknek.
b) ISO 9002 minőségügyi rendszerek: a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje.
– Akkor kell alkalmazni, ha a szállítónak a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat során kell megfelelnie a meghatározott követelményeknek.
c) ISO 9003 minőségügyi rendszerek: a végellenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosítási modellje.
– Akkor kell alkalmazni, ha a szállítónak csak a végellenőrzés és vizsgálat során kell megfelelni a meghatározott követelményeknek.
Lényeges, hogy e szabvány, valamint az ISO 9001 és ISO 9003 szabványok előírásai kiegészítik, és nem helyettesítik a termékre meghatározott műszaki előírásait. Olyan követelményeket támasztanak, amelyek meghatározzák, hogy egy minőségügyi rendszer milyen elemeket tartalmazzon, de a minőségügyi rendszereket ezek a nemzetközi szabványok nem kívánják egységesíteni, általánosak, értelmezésük nem függhet attól az iparágtól vagy gazdasági ágazattól, amelyben alkalmazzák. A minőségügyi rendszer tervezését és kivitelezését befolyásolni fogják a szervezet változó igényei, egyedi célkitűzései, termékei és szolgáltatásai, amelyeket nyújt, eljárásai és sajátos gyakorlata, amelyet folytat.
A szabvány első pontja, azaz a tárgymeghatározás alatt az alábbiak szerepelnek.
E szabvány arra az esetre határozza meg a minőségügyi rendszerre vonatkozó követelményeket, amikor a szállítónak egy adott műszaki tervnek megfelelő termék előállítására irányuló képességeit kell bemutatnia.
A meghatározott követelmények elsődleges célja a vevő megelégedettségének elnyerése azáltal, hogy a gyártástól a vevőszolgálatig minden fázisban biztosítja a termék megfelelőségét.
A szabvány 3. számú fejezetében a fogalommeghatározásoknál a 3.1. pontban a termék fogalma az alábbiakban kerül megjelölésre: tevékenységek vagy folyamatok eredménye. A termék lehet szolgáltatás, hardver, feldolgozott anyagszoftver vagy ezek kombinációja. A termék lehet anyagi, pl. szerelt termék vagy feldolgozott anyag, lehet szellemi, pl. ismeret vagy fogalom, és lehet ezek kombinációja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által a részvételi jelentkezéséhez csatolt ISO minőségbiztosítási tanúsítvány megfelel az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban, illetve a dokumentációban előírt követelményeknek.
Kérelmező az általa becsatolt és 2000. november 30-ig érvényes minőségbiztosítási tanúsítvánnyal egyértelműen bizonyította, hogy rendelkezik ISO minőségbiztosítási rendszerrel, és ezáltal alkalmasnak minősül a szerződés teljesítésére az ajánlati felhívás 10. b) pontjának első francia bekezdésében megfogalmazott feltétel szerint.
A Döntőbizottság megvizsgálta a Csőszer Rt. részvételi jelentkezéséhez csatolt ISO minőségbiztosítási tanúsítványt is. Megállapította, hogy a Csőszer Rt. a Digárt Ltd. (Schweiz) által kiállított tanúsítványt csatolt, amely azt tanúsítja, hogy a Csőszer Rt. által működtetett minőségügyi rendszer megfelel a MSZ EN ISO 9002 minőségügyi rendszernek a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje nemzetközi szabványnak.
Ezen tanúsítvány érvényességi időtartama 2003. március 1-jéig terjed, olyan feltétellel, hogy a rendszer megfelelőségét évente megújító auditokkal kell igazolni. A kiállítás dátuma 2000. március 1. volt.
A Döntőbizottság a Csőszer Rt. által becsatolt minőségbiztosítási tanúsítvánnyal kapcsolatosan is megállapította, hogy az megfelel az ajánlati felhívás 10. b) pontjának első francia bekezdésében meghatározott feltételnek, tekintettel arra, hogy ISO minőségbiztosítási rendszer meglétére vonatkozó tanúsítvány.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint mind a kérelmező, mind a Csőszer Rt. igazolta alkalmasságát a szerződés teljesítésére, így ajánlatkérő a Kbt. szabályait, azaz az 52. § (1), és a 42. § (5) bekezdésében rögzítetteket megsértve minősítette alkalmatlanná a kérelmezőt, illetve a Csőszer Rt.-t.
A Kbt. 52. § (1) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező és a Csőszer Rt. részvételi jelentkezése megfelel a részvételi felhívásban, illetve a dokumentációban megfogalmazottaknak, tekintettel arra, hogy igazolták, hogy rendelkeznek ISO minőségbiztosítási rendszerrel, így mindkét részvételre jelentkező igazolta a szerződés teljesítésére való műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 42. § (5) bekezdése előírja, hogy az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz lezáró döntésének kérelmezőre és a Csőszer Rt.-re vonatkozó részét, és kötelezte ajánlatkérőt, hogy a kérelmezőt, illetve a Csőszer Rt.-t hívja meg az ajánlattételi szakaszba, illetve a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján került sor az eljárási díjjal kapcsolatos rendelkezés meghozatalára.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 6.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
